Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-05 / 151. (2372.) szám
, MM SZÁMUNK » KÉPES HÉnil 28 SUN. ®®®*®**®****®®®******®®**®*®®*****®,****,******M*MiWBB*BHB*cr#»:.. _. v**wwaBwr»iC3a^oCTi->..o*>v.r«.7g»msr*gt,xTnr rn w—i—a» Ara a kerona IX. évf. 151. (2372) szám j Sx®fBt§$«S§ 1930 július 5 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki Egye* szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ki Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága II, Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága 1L. Panská ulice l Z III emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRHHft A SAKKMESTER ÁLLAMPOLGÁRSÁGA Irta : DZURÁNYl LÁSZLÓ Röviden az történt, hogy Csehszlovákia rop rozén táti v sakktor najátékosokat válogatott össze a hamburgi olimpiászra s mert a sztárok sorában nyugtalanító hiány mutatkozott, a sakkszövetség urainak ráesett a szeme egy fiatal üstökösre, aki két esztendő óta egyre ragyogóbb fénycsóvával emelkedik feljebb és feljebb a hatvannégymezos csatatér boltozatján. Ámde a legtöbb reménységet rejtő ifjú sakkmatador körül bizonyos bajok és nehézségek mutatkoztak: nem volt csehszlovák állampolgársága. A mester a harmincmilliós Polonia fia volt egészen tegnapig, amikor a sokat tépázott lassú bürokrácia megcsúfolásával és fantasztikus megbokrosodásával kezéhez kapta a csehszlovák állampolgárságról szóló bizonylatod egy belügyminiszdériuimi dekrétum alakjában. Varázslatosan történt: máról-holnapra Reuoschau, ahová mindössze egy félnapos szimultánijáték emléke fűzi', megadta számára az illetőséget a a belügyminisztérium tálcán hozzákézbesi tette az állampolgárságot, ís a dród máris röpítette a legfrissebb csehszlovák állampolgár hamburgi kiküldetésének hírét, ügy mondják, tizenkét óra müve volt az egész, A formaságok fölött fölényesen eltekintett a hivatása magaslatán álló belügyminisztérium s még csak a lengyel állam hivatalos elbocsátó iratát sem kívánta meg a nyilvánvalóan lengyel állampolgártól. Mi megértjük és méltányoljuk a jó célba igyekvők nagy sietségét, Penizsek miniszteri tanácsos ur frappánsan érvényesülő protektorátusát, mert hiszen nem kis dologról, nemzeti dicsőségről volt szó. Korunk az elmúlt vérzivatarok után,' sze- lidültebb atmoszférában az emberi fest meg- acélozásának e kiműveléséinek, a sportvetélkedésnek csillagképe jegyében áll. Annyira, hogy tizenkét esztendő előtt alig várta annyi lázzal és érdeklődéssel a letargiába süppedő Európa a hadszíntér jelentéseit, mint amennyi nemzeti dicsőségszoimj és féltékenykedés lesi ma a különböző mentingeknek rádiószárnyon rövid félóra alatt a föld- tekét körülfutó eredményeit. A versengés láza és a győzelem vágya elementáris erővel háril el az útból minden akadályt. A győzelem hire mindenütt valóságos acélfürdő a nemzeti öntudat számára, magasba emel és sokszor a túltengő önbizalom és a legmaga- sabbrendü önelégültség narkotikumát injekciózza be egy egész nemzet testébe, mig a vereség olyan lankasztő és leverő hatással sújtja, amely fölér egy kis fehérhegyi vereséggel. Korszellem ez és pszichózis, amelynek alapja azonban mindig — bár forgandő szerencsével determináltan is — a pallérozott test vagy szellem nemes versengése. A kor adottságai mellett, amelyek között a sportdicsöség azonossá vált a nemzeti dicsőséggel s amikor a stadionokban a felszökkenő nemzeti zászlók és a fölzengő nemzeti himnuszok festik alá a nemzeti egyéniség kiélésének e modern formáját, nem csodálkozunk azon 9em, ha a célját tudó nemzeti önzés Menzel rakettiével verekedi fel magát a Davis Oup-ban s azon sem csodálkozunk, ha a lengyel Flohr sakktáblájára tűzi oda nagyhirtelen a csehszlovák nemzeti színeket. Nemzeti dicsőségről, presztízsről van szó. És itt feltolakodik bennünk néhány keserű kérdés. Ha a köztársaságnak presztizsérdeke fűződik ahhoz, hogy a hamburgi sakkolimpiá- szon méltó képviseletre találjon a csehszlovákiai sakk, a fiatal lengyel sakkmester állampolgársági bizonyítványának kiállításakor nem érzik-e meg vájjon a belügyminisztérium urai azt a másik hatalmas presztizs- érdeket, amely arra kötelezné őket, hogy a bürokrácia embertelen spanyollovasait ne- osak akkor takarítsák félre az útból, amikor a sport egy Proíektronskindje előtt, kell feltárni a „nemzeti" érvényesülés kapuját, hanem akikor is, amikotr tízezrek és tízezrek évtized óta bukdácsolnak hasztalanul ezek között a spanyollovasok között s el sem tudnak jutni a kapuhoz, amely számukra semmi különös dicsőséget, hanem egyszerűen az emberi élet elemi jogát s a boldogulás Páris, julius 4. A kamara ma reggel négy órakor három hosszú ülés után elhatározta, hogy jövőre ünnepélyesen megüli a laikus iskolák alapításának ötvenedik évfordulóját. Ez a látszólag egyszeri: határozat zajos incidensekre adott okot, s megmutatkozott, hogy a laikus iskola, a laikus törvénykezés szavai még ma is a végsőkig fölizgatják FranciaPráiro Lidu néhány nappal ezelőtt cikket irt, amelyben azt állította, hogy a vidéken a háborús hírek miatt óriási nyugtalanság uralkodik, élelmiszereket tartalékéinak, rendeléseket töröltetnek stb. s ezen nyugtalanság a feszült olasz-francia viszonyra vezethető vissza. A lakosságnak azt ajánlotta a szociálu emokrata lap, hegy ne hagyja magát lélrevezettetni, mert a mai viszonyok között egyetlen állam sem akar háborút viselni. A lap azonban egyidejűleg heves támadást intézett Mussolini személye ellen, akiről azt állította, hogy nem beszámítható. alapját jelenti. Hogy van az, hogy ezeknek a szerencsétlen páriáknak nem akad egy Penizsek miniszteri tanácsosuk, vagy májs protektoruk egy emelkedettebib politikus személyében, aki rámutasson, hogy nem válhatik az az állaim dicsőségére és nem építhet sem i dobé nn, sem pedig a külföldön számára presztízst, ha itt a bürokrácia üres egérfogóiban ezrével tartanak családokat, nyugdíjasok alkonyodó életében szárazzá és bizonytalanná teszik a szent kenyeret, az otthon hajlékára a kicsuszamlás, az összeomlás folyton rémitő kuvikmadarát röppentik föl s az ország jövendőjét jelentő gyermekek számára, akiknek soraiban talán ott bontogatja szárnyát egy idevaló Flohr, vagy Európát verő atléta, vagy a művészetnek s a tudománynak számos izmos ígérete, bizonytalanná és elérhetetlenné válik az iskola, az emberi értékek kiteljesedésének s az élet küzd elemhez szükséges legbiztosabb vértezet megszerzésének primae<r arénája. Hamburgban a sakkolimpiász dicsősége forog kockáin. Nem érzi azt Prága s nem érzi azt a belügyminiszter ur, hogy ezen az olimptászon felül van egy láthatatlan olim- piász, ahol a kormányzatok erkölcsi tartalma és igazságtevése a döntő, ahol az embeországban a kedélyeket. Herriot az ünneplés indítványát ragyogó beszédben indokolta meg. Nem a laikusságot kell ünnepelni, hanem a nagy iskolaügyi reformot, amely ingyenessé tette a népoktatást és valamennyi franciának biztosította az általános műveltséget. Ugyanakkor Herriot azt kívánta, hogy az ünnepek során emlékezzenek meg Jules A cikk miatt a prágai olasz követ megjelenít a külügyminisztériumban és ott a Benes külügyminisztert helyettesítő Krofta meghatalmazott miniszternél tiltakozott az ellen, hogy egy kormánypárti lap ilyen hangnemben írjon az olasz miniszterelnökről. Szerinte ez az írásmód bizonyára az olasz sajtéban is megfelelő visszhangot fog kiváltani. Knofta miniszter sajnálkozását fejezte ki a követ előtt és kijelentette, hogy a Právo Lidu ugyan egy kormányt támogató pártnak a lapja, azonban teljesen független orgánum, úgy hogy a kormánynak a lapra nem lehet semmiféle befolyása. riesség és az emelkedett, elfogulatlan jószándék kvalifikál és ha ez a verseny láthatatlanul folyik is, egyszer napvilágra kerülnek az eredményei, Európa szeme elé kerülnek a tizezerszám szunnyadó s emberek, családok életét malomkővel lehengerelő akták s mi joggal tartunk attól, hogy akkor Prágának még Bukarestnél és Belgrádnái is kedvezőtlenebb helyezés fog jutni, mert a Balkánon már rég véget vetettek az állampolgársági mumusnak, amelyet Prága a paragrafusok tüskés bozótjával még ma is életben tart. A kormányzatnak nemcsak a championok- kal szemben vannak kötelességei, hanem a tömegekkel szemben is, amelyek egy tiszta- látású államférfi szemében sokkal fontosabb tényezői a konszolidált s a hétköznapokon az állam javára alkotó életnek, mint az ünnepi. babért jelentő sztárok. És ha egy sztár tizenkét óra lefolyása alatt megkaphatja azt a dokumentumot, amelynek elérésére tízezreknek tizenkét esztendő óta a legkeservesebb kálváriát kell járniok, úgy ez azt bizonyltja, hogy ettől a kálváriától a hatalom megkímélhette volna őket, ha annyi megértést és méltányosságot érezne a sanyargatott tömegekkel szemben, mint amennyivel a sztátolc érdekét felkarolja. Ferryról, a nagy iskolaügyi reformátorról. Több jobboldali szónok élesen tiltakozott a laikus iskolák glorifikálása ellen, mert egyház- és vallásgyülöletet terjesztenek. A szocialisták viszont Ferry ünneplését helytelenítették. Brache szocialista képviselő hangsúlyozta, hogy pártja sohasem fogja azt a politikust ünnepelni, aki Páris városát a kom- mün alatt kiéheztette, a forradalmárokat agyonlövette és a legvadabb gyarmati imperializmust hirdette. Brache szavai után a szocialisták és a radikálisok között heves szó- harc támadt s Herriot fölháborodva hagyta el a szónoki emelvényt és a termet. Brache szocialista képviselő és Bravel radikális képviselő szabályos boxpárbajt vivtak az ülésteremben. Blum közbelépése sem mentette meg a helyzetet. Az elnök kénytelen volt az ülést félbeszakítani. Az ülés újra való megnyitása után Tardieu rövid beszédben a laikus iskola és Jules Ferry megünneplése mellett foglalt állást, majd a ház 475 szavazattal 112-vel szemben megszavazta az ünnepségek megtartására szükséges hiteleket. — A szocialisták és a radikálisok ma éjszakai összekapása ismét elmérgesitette a két párt közötti viszonyt s hosszabb időre lehetetlenné tette, hogy a baloldal egymásra találjon és egyesült erővel lépjen föl Tardieu kormánya ellen. A tegnapi incidens és a két nagy halpárt viszálya természetesen rendkívül megerősíti Tardieu helyzetét. A francia baloldal végérvényesen kettévált Viharos jelenetek a kamarában a szocialisták és a radikálisok között — A laikus iskolák félszázados ünnepe A prágai olasz követ tiltakozik a cseh szocialista sajtó Mussolini-ellenes kirohanása ellen Prága, julius 4. A szociáldemokrata fijQT Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül
