Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-29 / 170. (2391.) szám
Mai számunk 12 oldal ^ IX.évf. 170. (2391) szám • Kedd ■ 1930^imus 29 MWiMW,WBB^MBBHHK|MWWffiMKWB^í^taM,,|l*MaB|Mtl,Éilli!HHHBMililBBiPllll*MBI1111 IWB—MSB fizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- e 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, ívre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. épes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FOfxaáeatíö: politikai napilapja tem& wnte,a.. DZURAMY1 LÁSZLÓ FÓR6ACM GÉZA Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfi OTUS VIATOR ÉS STEFAN STUNDA Irta: ÜZURÁNYI LÁSZLÓ I. név, amit egymás mellé írni éppen ellentmondás, mintha az igazságker-e- galmát akarnék összakapcsolni a kon- rakanalazás fogalmával. Scotus Viator letagadhatni — hittel és jószándékkal •emzet igazát és teljes ségesobb életét Ita s a l-etiint régi Európa nemzeti álla- épitett ideológiájában uj utat drasszi- az Önzetlenül gyámolított szlovák nem- ; számára, amely a maga nemzeti aspi- al akkoriban még nem támaszkodha- emzetközi szerződésekre és az intéz- s kisebbségvédelemre, Stefan Őtundát szemben messze elkerüli az ilyen ide- s és önzetlenség, jaj, ő nem a veritas vándora, nem az elhantolt igazság el- a, nem az elnyomottak nagylelkű gyá- ja: ő nem utat drassziroz, hanem a ző útra emel torlaszokat és bariká- hogy megnehezítse egy kisebbségi hullt nemzet életét és maradéktalan, •sedését azoknak a szerződéseknek és yeknek, amelyek egy nemzetnek az í és a boldoguláshoz való lefokozha- jogát garantálják. Stefan Stunda — ezt >en a továbbiakban bőven lesz alkal- il'lusztrálni — egészen különleges ki- gpolitikai mentalitást testesít meg. Azt talitást, amely túlmenően a józanul érett lojalitáson olyan igényeket és kosokét állít előföltételül a törvényes és léses elkötelezések — nála kegyképen tt — teljesítéséhez, amelyek egyértel- a nemzeti egyéniség teljes föladásával, nmiláció processzusába való betöréssel pártköntösbe öltöztetett modern hübér- inak való alárendelődéssel. Stunda hirdette „aktivizmus" nem mint egy nemzet passzivvátételének fasabb hatványa; nem fölserkentő élet, elfagyasztó aláhullás; a nemzet erőit ejleszti, hanem sorvasztja; olyan akti- s ez, amely — last bút nőt least — tt, hogy hidakat építene, hidakat éget dűli aktivitása a feladásban és a meg- ,n jelentkezik. Ezt az aktivizmust, a kisebbség jogait nem mint tör- jusst követeli, hanem önérzetével és 3rvényekben biztos igényeivel kényre- ) szolgáltatja ki — megtagadja és az aktivizmus prononszirozott magyar is, amikor Stunda címére ezeket Írja: érvényesek a békeszerződésnek azok jai, amelyek megszabták Csehszlovákia it, akkor ebből természetesen követke- >gy akik a békeszerződés aláírásának tjában az uj köztársaság határain belül >k, — ha nem akarnak mások lenni, étien kívánhatják, hogy nem mint ke- dják meg nekik az állampolgárságot, z az állampolgárság jár nekik." ott a lényeghez és cikkünk voltaképeni hoz érnénk, egy reflektorsugárral rá lutatnunk Stunda egész politikai szó- ének vezérmotivumára, amivel kőzetünk egy politikai kor jelenség és egy ai típus megértéséhez. Megértéséhez a pszichopatológiai igazságnak, hogy Stunda, akivel mi ezúttal távolról sem szerint, hanem mint egy típus kite- ett példányával foglalkozunk, ugyan- vánja a szlovenszkói és ruszinszkói írságtól, mint amilyen metamorfózison a ment át és amely metamorfózis nyo- •olitikai pedigréjében a sárospataki ias" szerepléstől kiindulva a miskolci kommunista szezsuron át mai államalkotó ,,missziójáig" híven fölleliietők. Nem akarom toliamat epébe mártani, még csak maliciózus sem kívánok lenni, mert őszintén megvallom, hogy én mélységes és őszinte emberi sajnálkozást érzek a Stunda Istvánban megtestesült politikai típus iránt. Diszharmonikus, meghasonlott, vagy a meg- hasonlás utján bukdácsoló lelkek ezek, akik örökre elvesztek minden egészséges építő munka számára, akik gyökerestől akartak kiszakadni. egy világból, de a lelkűk legmélyén mégsem tudták elszakítani a köldököt. Lelkek, akik mindig zilált lelkiismerettel s a számonkéréstől való félelemmel tekintenek hátra s rossz lelkiismeretük még a legártatlanabb és legjóhiszemübb szempárból is sötét vádat és ellenséges indulatot olvas ki. Amennyire a legkétségbeesettebb düh a Co- riolánusok dühe, éppen annyira emésztő az a másik kegyetlen furor, amely ostort fon a testvér ellen s amely ha lesújt — csodálatos igazságtevése a léleknek — a lesújtó kezet is fölmarcangolja, az ostorozó testét is ostorozza, csakhogy ezek a sebek nem látható sebek és mégis örökké gyógyíthatatlan sebek. Emberi erőt meghaladó próba ez; megtagadni az erein átömlött vért, a nevelést, a tradíciót és magáévá fogadni egy más világot, ahol sohasem állhat meg szilárdan a láb, ahol a mohó érvényesülés nagy versenyében nincs meg egy következetesen megfutott életpálya szilárd támasza, hanem csak a friss konjunktúra erénye az egyedüli lendítő erő. A konjunktúra lovagjainak pedig nehéz a sorsuk, nekik minden órában mindenkit tulharsogón kell megbizonyitani az uj hazafiasságot, túllicitálni a sovinizmus minden elfogultságát és gyűlölködését, folyton és folyton demonstrálni és ágálni, sokszor egészen a clown szerepéig süllyedve, hogy az egyenlőtlen versenyfutásban kiküzdjék nagy- nagy árért az érvényesülést, később meg hogy meg tudják tartani a kétes dicsőségű pozíciót. Stunda Istvánt, azaz hogy Stefan Stundát egyszer láttam és hallottam a prágai képviselőházban, amint dühödt közberikoltozások- kal igyekezett zavarni a csehszlovák agrárpárt padjairól egy magyar törvényhozó beszédjét. Senki sem mondta, de mindjárt tudtam, hogy csak ő lehet. A mór, aki megteszi kötelességét. De a mór ambíciója fékezhetetlen.. Neki már nem elegendő a szerep, hogy az elégedetlen és megbízhatatlan magyarokkal szemben védje a köztársaságot s a legfrissebb hírek szerint egészen az Interparlamentáris Unióig tolja a Csomor-Kocsi s- fr ontot: védi ő már Scotus Viatorral szemben is. Scotus Viatorral szemben, akinek hideg angol feje aligha forrósodhatott fel a magyar kisebbség „telhetőtlenségének" éhséglázától, hanem aki változatlanul becsületes igazságkereséssel jutott el a fölösmeré- sekig, amelyek nagyon kedvezőtlen mérleget állitanak föl az uj államélet kisebbségi politikájának első tizenkét esztendejéről s amelyek papirravetésével legalábbis olyan mértékben kívánta szolgálni dédelgetett gyermekének, a nem utolsó sorban általa életre- hivott uj államnak javát, mint a prágai kormányzat eredményeképen gyámolitásra szoruló uj kisebbség érdekeit. Látványnak is groteszk, hogy az igazság tarisznyájával övezett skót vándorral szemAntwerpenben a flamanctek a belga királyi pár ellen tüntettek? Brüsszel, julius 28. Antwerpenben tegnap! este, amikor a királyi pár Belgum független-1 ségének százéves jubleum ünnepsége alkal- j mából áthajtatott a városon, a fiammandok hatalmas tüntetést rendeztek. A tömegből ilyen kiáltások hangzottak fel: Éljen Borms, Flandria királya! A tüntetés óriási izgalmat okozott a várasbán. A fiammandok egyik főfészkét megtámadták és kifosztották. A rendőrség, amely a zavargásokat meg akarta akadályozni, tehetetlennek bizonyult. Hírek szerint a nyugtalanságok tovább tartanak. (Ez a jelentés a csehszlovák távirati irodától származik. Más források még nem erősítik meg.) London, julius 28. A Daily Telegraph Bombayból azt a szenzációs tudósítást közli, hogy Gandhi hajlandó megfontolni, vájjon eddigi álláspontjával és a kongresszus határozatával szemben ne vegyen-e részt a kerek-asztal konferenciáján, amely tudniillik ősszel Londonban az indiai kérdést fogja megtárgyalni. Mielőtt azonban az indus népvezér a részvételre elszánná magát, az indiai alkirálytól biztosítékokat kér, miég pedig négy követelményének garantálását kivlánja. Ezek a következők: 1. A konferencia programjának tartalmaznia kell egy olyan alkotmánytervezetet, amely India függetlenségét biztosítja. 2. Meg kell szüntetni a sóadót, be kell vezetni az alkoholtilalmat és a külföldi szövetre behozatali tilalmat kell életbe léptetni. 3. Általános amnesztiát kell adni azoknak a politikai foglyoknak, akik a polgári engedelmesség megtagadása miatt kerültek börtönbe. 4. Annak a tizenegy pontnak megtárgyalását, amelyeket Gandhi híres menetelése előtt az alkirályhoz intézett iratában felsorolt, egy jövő megbeszélésre fenn kell tartani. A szovjet áll az Angelescu elleni merénylet hátterében? A romániai macedón diákok a szovjet irányítása mellett dolgoztak ben a centralizmus politikájának védelmére a sárospataki vándor vonul föl a maga konjunktúra-tarisznyájával. És hogyan, milyen erkölcsi és politikai jogcímen? Ha Stunda István ezt a „megelégedett" magyarok nevében és magyar mezben teszi, úgy jogcíme megszűnik annak a ténynek az egyszerű megállapításával, hogy ez a „magyar" a csehszlovák agrárpártnak a tagja, amely az ő rózsaszínű megállapítása szerint is csak 19 ezer „magyar" szavazatot reprezentál. Ha pedig Stefan Stunda friss szlovák törvényhozói mivoltában akarja eloszlatni Scotus Viator aggályait és megdönteni súlyos ténymegállapításait, akkor ez a beavatkozási kísérlet még inkább magán viseli a teljes illetéktelenség ismérvét, mert hiszen Scotus Viatornak a köztársaság kisebbségi politikájára mért valóban lesújtó kritikája elsősorban a csehszlovák agrárpárt által inaugurált és a különböző koalíciókon át, kisebbségi politikai vonatkozásban egyazon politikai irányzatot illeti. A védői szerepbe feltolakodott Stundának sit az a körülmény is, hogy a román határőrök elfogtak egy diákot, aki a romániai diákszervezetnek volt tagja, épp akkor, amikor a Dnyeszteren keresztül Szovjetoroszor- szágba akart szökni. A nála talált iratokból és valolmásából kiderült, hogy ő volt a szovjet és a romániai macedón diákok szervezete között az összekötő. Bukarest, julius 28. Angelescu államtitkár szombaton elhagyta a szanatóriumot. Az államtitkár állapota annyira kielégítő, hogy valószínűleg már kedden újra elfoglalhatja hivatalát. ezek szerint sem emberi, sem politikai jogcíme nem lehet, hogy Scotus Viator elfogulatlanul és becsületes publicisztikai lelkiismerettel leszűrt igazságait gyöngítse, de leg- kevésbbé lehet erkölcsi jogcíme ahhoz, hogy Seaton Watsonnak a magyar panaszokkal és sérelmekkel szemben objektívon megnyilatkozott megértését és rokonszenvét — saját elferdült lelki diszpozíciójának és az általa szervilis módon kiszolgált kormányzati rezsim érdekeinek megfelelően — ellenkezőre, sőt ellenségesre próbálja fordítani. Miután pedig Stefan Stunda legújabb „hon- mentő,!l szerepének illetéktelenségét és jogosulatlanságát ily módon tisztáztuk, az alábbiakban csak azért méltatjuk tárgyi válaszra Scotus Viatorhoz intézett „nagy" levelét, hogy tisztán álljon mindenki előtt, milyen ügyetlen prókátorra talált Prága a nagytiszte- letü úrban, aki objektivitását, logikáját, igazságérzetét sőt memóriáját is elvesztette valahol a Sárospatak és Prága közötti utón s akinek jelentkezése csak arról tesz bizonyságot, hogy a koalíció a kisebbségi fronton I —mm HBBBiaiBaBBWBIBBMMWW Gandhi riszt vesz a kerek-asztal konferenciáján Bukarest, julius 28. Á Lupta jelentése szerint a (kormány a legerélyesebb intézkedéseket vette tervbe az antiszemita zavargások elfojtására. A lap szerint ezek az intézkedések úgy Romániában, valamint a külföldön nagy meglepetést fognak okozni. A lap tudni véli, hogy a vizsgálat megállapította, hogy a belügyi államtitkár ellen történt níerénylet nincs összefüggésben az uj dobrudzsai agrár- törvénnyel, hanem egy rendkívül széleskörű összeesküvésnek az első részleteredménye. Az összeesküvés komitácsi alapokon a szovjet irányítása mellett történik, amit megerŐ-
