Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-27 / 169. (2390.) szám

15

' 7” ' *V fr - -1 V . V ....

mo Julius 37, vasárnap.

Szr?HÁzKörM>K<:n>TriPA

Bayreuth 1876—1930

irta: Apponyi Albert gróf

A Mptószentivám sakkverseny

n&reami terminusa lezáa™!* és & re<rserny- rendezős éghez hét nevezés érkezeit be. A versenyt igy augusztus 24.-iíki kezdettel fedtétteniiJ megtartják és ha hót versenyző játszana, akkor ife hétíoirdulós lesz. Egy nevezőt augusztus elsejéig a versenyrendezésé« még elfogad. A nevezés Véesey Zoltán dr. címére (Prága, II. Paaiská 12. II.) intézendő. A liptószentiváni versenynek nagy jelentőséget ad a tény, hogy szí övén- szkói versenyen első ízben vesz részt Flohr, a hamburgi sakkolimpiász hőse, aki Hamburgban tizenöt játszmából tizenhá- rom és fél egységet szerzett és kétségtelenül nagymesteri klasszist képvisel.

A verseny résztvevőinek névsora: Flohr S., Véesey Zoltán dr. (Prága), Poisl Ernő (Pilisen), Csőváry Zoltán, Ka/ssa volt bajnoka. Gombos Pál. Pozsony volt bajnoka, Jánosé Jenő (Demändiee) és Szabó János (Beregujfalu).

— Frontharcos szövetségek nemzetközi kongresz- szusa Parisban. Pániéiból táviratozszák: A Sorbon- ne-on tegnap tartották a frontharcos szövetségek ötödik nemzetközi kongresszusukat Kairkozka lengyel képviseld elnökié«ével. A kongresszuson Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Németország. Ausztria, Bulgária, Lengyelország és Franciaország delegátusai vesznek részt. Az egyeeüilié6 célja a háborús szellem és a népek egymás ellen izgatásával szemben folytatandó küzdelem. A kongresszus több naipig fog tartami.

— Cc ’dstein Ferdinánd dr. fogorvos rendel Prága, Stepanská 35. sz. d. u! 2—6 óráig. Telefon 380—71).

— Októberben kerül bíróság elé a lainzi állatkerti gyilkosig gyanúsítottja. Béeebőt távíratozzák: A laiimzi állatkertiben annak idején egy meggyi’líkiolit nőt találtak s a megindított nyomozás egy ideig eredménytelen volt. Később a gyanú Felllner András Henrikre terelődött, de kétség teilen atiibd-bizonyi- tásával kiderült, hogy a meghuroolit ember áritat- lan. A gyann azután Bauer Gusztávra terelődött, akiit Berliniben le is tartóztattak és átszállítottak Becsbe. Bauer ügyében a bécsi esküdtszék a tárgyalást októberben tartja meg.

xx A köszvényt előidéző savlerakodásokat legjobban oldja és távolítja el a SALVATOR FORRÁS, mely általában előnyösen hat a kiválasztó szervekre.

— A rossz üzletmenet miatt öngyilkos lett egy németországi család. Oaflbéből jelenítik: Staute ca'ibed vendéglős csailádját ima reggel lakásán holtam találták. A nyomozás megállapította, hogy7 Strutz, e felesége, egy idősebb nővére és ikéit kiskorú gyermeke gáamérgeoéenefc esett ákk«ainl Kétségtelen meg- éWjupdtáaí nyert, hogy öngytíiSk.osságraól vám eaó, tttmiyoek motávvobiét c cswtód :•cum anyagi vősso- nyaiban fceü fcareeoá.

— Letartóztatták a potyautasokat szállító francia szakácsot. Párisból táviratozzák: Marseille kikötőjében tegnap a Charles el Borgne gőzösön letartóztatták a szakácsot, mert, több potyautast száUKtott Algírból Franciaországba. A hajó legutóbbi utján ezer frankért ismét két férfit vett fel a fedélzetire és ezeket az éléskamrában helyezte el. A potyautasok egyike az éléskamrában megfulladt, a másikat rajtaceipték, amikor Marséi lieben partra akart szállóm.

— Nemessányi-szanatorium, Kosice, Zri- nyi-n. 4. Szlovenszkó egyedüli legmoderiteb- bül berendezett egészségügyi intézete, minden igényt kielégítő komforttal. A sebészeti, nőgyógyászati, szemészeti, orr-, gége-, fül- megbetegedések szakszerű kezelése. Mindennemű műtéti beavatkozások. Külön szüléoszr tály. A belgyógyászat körébe tartozó összes megbetegedések diétás, legmodernebb elvek szerinti kezelése. .Röntgen-, insulin-, hizóku- rák stb. Szabad orvosválasztás. xx

— Előkelő otthont rendez be önnek a Bútorkereskedelmi r.-t., Bratislava, Suche-Myto é. 6.

— Salamoni Ítéletet kell mondania egy esikágói bíróságnak. Csáikágóból távtíroitoezák: Az egészségügyi binófágmk érdekes ügyben ketll salamoni ibédiefted mondania. Watkins aasaony és Bamberger asszony egy napon szülték meg fiúgyermeküket a kltalikáe. Amikor gyermeküket először füröszt ötfék. megdöbbenve jöttek rá, hogy a gyermekeket a klinikán kicserélték, ami ralószinüleg a nevet jelző táblák felcseréléséből történhetett meg. A kilánálkán azonnal bevetették a vizsgálatot, de ennek nem volt pozitív eredménye és ágy a® ügy a törvény ér- leimében a asikájgóá egészségügyi bíróság elé kérőit, amelynek ealamoni döntést kel hoznia. A bíróság raalkértőik kihallgatását rendelte él.

HALTEHBERGER

Gyártelepek:

Budapest - KoSice Piefíany

FSST - TISZTIT - HOf

Központi üzem cime:

Haltenberger festögyár, Koáice 2

Azokhoz írom e sorokat a bayreuthi ünnepi játékokról, ajkik az idén tavasszal egyiptomi és olaszországi utazásomról küldött leveleimet oly szívesen fogadták. Mostani benyomásaim mindkét esetben iffj írkori emlékeimhez kapcsolódnak, de mindkét esetben egészen máskép. Egyiptomiban hetven év előtti futólagos benyomásaim újultak meg, melyek azonnali eszembe jutottak, midőn viszontláttam a rógi helyeket, ahol azokat annak idején szereztem, de amelyek a két egyiptomi utazásom között eltelt hosszú idő alatt szinte teljesen elmosódtak. Mégis megállapáltihaitam a nagy változást, amely ott lezajlott, számot adhattam magamnak ennek okairól és önmagámon tanulmányozhattam a fiatal évek ás az öreg kor pszichológiájának különbségeit.

Ezzel szemben Bayreuth-tel összenőttem, az ünnepi játékok megszülésétől kezdve. Sohasem lazult meg az a szellemi kapcsolat, mely engem azokkal a művészi alkotásokkal összefűzött, melyeik Bay- reuthban jelennek meg a legtökéletesebb tisztaságban. Még akkor sem, amikor az ünnepi játékok a háború folytán egy ideig szünetelitek. Számomra a zenei élvezet nem szabad óráim felületes szórakozása, hanem benső énem kiegésztiő része, melyért végtelen 'hálával tartozom a Gondviselésnek. Minden igazi zenei benyomás iránt fogékony vagyok, egyik irányt sem tekintem kizárólagosnak, teg- linieuzaiivebb hatást azonban mégis a kiét óriás: Beethoven és Wagner gyakorol rám.

Minden más nemzetibeüi zeneszerző müveinek köszönhetek élvezetes órákat, de azt az elemi erőhatalmat, amely lenyűgözi a hallgatónak egész valóját, mely őt a csodálatnak, a megrendülésnek és a magától értetődőének vegye« érzelmeim át bevezeti annak a misztikus világnak az átélésébe, ■amely a zene rejtett mélységeiben nyilvánul meg — ezt az elemi erőhatalmat osiafc Beethoven és Wagner alkotásaiban éreztem. Hogy pedig ez öntudatomba jutott, azt Bayreuth nagy, igen nagy mértékben mozdította. elő.

Mindezeket csak futólag érintettem, azért, hogy BayreutSubea; való viszonyomat megvilágítsam. Ezekről a metejfizifcai dolgokról már más munkámban is szólottám, elsősorban a Beethoven-oemten- náirium aikaknából Budapesten tartott ünnepi beszédemben. A mostani tanulmányban már a kiróni- kaiiró fog megszólalni. Azonban, mielőtt részletekbe bocsátkoznék, összefoglalóan kell jellemeznie, hogy mád jeűeratemefc az idei bayreuthi ünnepi játékok. Ezt pedig nem tehetem amőltoüi, hogy egy kissé vissza ne pilLarateak a mattba..

Más világ vzA 8* úgy mtörvéssá, marad po&Mnaá ecempoastbóL, midőn 16177-ben a bayreuthi ünnepi játékok sabniháaa megnyitott«, ikapidt. Nésnetorseág akkor áMott polStnkai hatalma csúcspontján. Az 1871-ikii háiboru hatalmas erőtartalékai még felhasználatlanok voltak, I. Vilmos uralkodott, Bismarck kormányzott. Még nem homiályoeodott el a győzelmi mámor és a nemzeti egyesülés lelkesedése. Wagner Richáird teljee ielkóvel benne élt ebben az atmoszférában.. Túláradó német nemzeti öntudata nem ismert kételyt, meggondolást. A régi nagyságáiban feltámadt német hazáért élt és ailko- itiásaiváí tudatosan a német szellemnek áldozott. Sohasem volt alkalmasabb idő arra, hogy egy hatalmas német művészi váÜLaMkiozáe megszülessék, mint a bayreuthi ünnepi játékok megkezdésének időpontja.

A művészi atmoszféra azonban már nem volt ennyire kedvező. A Wagner-zene miég nyűit probléma veit; viták, harcok kérdése- Sokan lelkesedték érte, de sokan támadták is. Nekem, aki teetibel- lé'lekkel az előbbáiekíhez tartoztam és tartozom, hamarosan tapasztauilniom kellett ezt. Az ünnepi játékok házában véletlenül Eduard Han slick, a hires zeneörő ült mellettem, a>ká a legádázabb, egyben legjelentősebb képviselő void a Wagner-ellenes zenetudósoknak. Bár csak futólag ismertem, elkerülhetetlen volt, bogy néhány szót váltsunk egymással, de tapintatosan kerülittink minden olyan megjegyzést, mely a wagneri alkotással esemben való álitósfoglajtósunkat jelezte volna. Ez a taftáíiko- zás jellemző volt az akkori viszonyokra.

A bayreuthi ünnepi játékok életrehávása mindenesetre Wagner győzelme volt. Keresztülvitte, hogy alkotásait emberileg a Legtökéletesebben adják elő, hogy minden a* ő szellemiében történjék, kizárólag azok között a keretek között, amelyek úgy az előadást, miint annak meghal 1 g-atását illetőleg mindenben megfeleltek az ő intencióinak. Annak a régti görög ideálnak a feltámadása lebegett előtte, melyet az amphykibiond játékok testesítettek meg: kiszakadni egy időre a mindennapi élet taposómalmából, hogy éledünk főszempontja a művészi alkotás élvezete legyen, nem pedig a napi hivatásban elfáradt organizmus felületes esti szórakozása. A hallgatóság részéről a legnagyobb odaadás, a szereplők részéről pedig a legtökéletesebb művészi munka legyen biztosit va. Legmaga- sabbrendü szellemi megújhodás, vagy azt is momd- hatnők, művészi lelkigyakorlat. Saját nagyságának, egyéni értékének öntudatában Wagner Riichárd akkora önbizalmat árult ed az eszme merész megtervezésében, hogy egyenesein kihívónak lehetett mondani. De ez a káhivó öntázakan a zseniknél hasoiötó esetekben tajpasBteMiaftó mai vitással párosült. A kihívás mégis sikerült. Elég egy pdlllantás Bayreuth történetére, hogy ezt megállapíthassuk. Wagner ma éppoly kevéssé vitatott nagyság, mint például Bach, Beethoven vagy Goethe. Megingathatatlan tétele a kuhurhistóriának, hogy a legnagyobbak közé tartozik.

Akkor azonban mág nem volt igy. Bár az ünnepi játékok házának megnyitása nyert csatát jelentett, nem jelentette egyúttal a végső győzelmet. Németország szellemi vezetői és politikai hatalmasai nagy7 számmal jöttek Bayreuttobe, élükön az öreg Vilmos császárral, aki noha művészi dolgokban teljesen analfabéta volt, ennék a vállalkozásnak nemzeti jelentőségéről mélyen meg volt győződve. De nagy számban jelentek meg a ■hallgat óság soraiban és a szakirodalomban a Hamsllickok is, a kevéssé jól hangoltak, a szkeptikusak, a bliazirtaik, akik minden nagyot rendesen megmosolyognak. A napi sajtóban is állt még a harc. A wagneriiánusck, hasonlóan valamely szektához, még mindig valami különös szellemi lírányit jelentettek. Természetesen ez annak volt betudható, hogy Bayreuth létrejötte nagy propagandát igényelt és az erős ellenállás Wagner híveit erős harcra késztette.

Ehhez járult még az ás, hogy maga a mester, aki csodálatosan és egyedülállóan hitt elhivatottságában, művészi törekvéseit tudományosam is meg akarta magyarázná, esztétikailag akarta a zenedráma alapjait megállapítani. Bár mindez tulajdonképpen csak bölcselieti formulázása volt az ő művészi egyéniségének, mégis, miint általános művészi dogma, szükségképpen eüderatmondásokkal találkozott. A helyzet akkor még nem volt tisztázva, számos hang söŐirt meűiletlte és ellene. A kritizálni nem engedő, lelkes és a Wagner-zene minden taktusát magasztaló hívek, valamint a tagadók és ádáz ellenségek között ott volt a nagy tömeg, amely minden ujjal szemben először idegenül áll, részben érdeklődik iránta, részben visszariad tőle, mert még nincs kialakult nézete. Művészetének iká- teljesedése folyamán minden zseni (találkozik ezzel a tömeggel, mély végleges állástoglalémvaí határozza meg akolásainak külső hatását.

Bár előrelátható volt az eredmény, de akkor ■még fiem volt egészen biztos. Ma azonban itt van és pedig nemcsak a nagy zeneköltővel való vonatkozásában, 'hanem a bayreutiM eszme tekintetében is. Megvalósult a nagyszabású terv, hogy otthont teremtsen, ahol müveit a legtisztább «táilueban adják elő, ahol szelleme állandóan megújul; — otthont, amelynek szelleme bizonyos mértékben mintája és ellenőre a többi előadásnak és eredeti forrása a hallgat óságnak. A gondolat tullélibe a mesterit özvegy© folytatta tovább, aki őt egész nagyságában és jelentőségében felfogta e akinek férje elvesztése után is volt éhhez elég ereje.

A gwndoiBjt tuléfllte a költőt akkor ie, midőn e csodófetoe asszonynak aggkora miatt félre kellett áhuia. A hagyományok tovább étnek a Sfflfoan, kinek apja szenemében való vezetői képessége mér fényesen megáit» a próbát Tuüélte a gondoláit a háború okozta kegyetlen megszakítást is, mely az egésznek uj megkezdésére kén yaze ritotíte őket. Sőt, nemcsak túlélte, de azt is mondhatnánk, hogy úgy a művészi munka tökélye, miint a közönség érdeklődése tekintetében kezdetitől fogva itt fejlődés tapasztalható. Csak végiig kelll olvasná a közreműködő művészek névsorát, akik az idei ünnepi játékokban néeztveszmek. És figyelembe keld vennünk, hogy az összes előadásokra minden jegy elkelt, sőt már a jövőre is számos előjegyzés történt, igy bebizonyítva láthatjuk a bayreurthi gondoláit eleven életorejéit.

Igen, a siker a legmer őszebb várakozást is feMmiulja. Maga a mester tulajdonikép pen csak a németekre gondolt müve megalkotásakor s az most mégis, minden nemzeté tett, anélkül, hogy művészetének német jellege elhomályosodnék. Franciaországban is diadalmaskodott és tűiéibe a legnehezebb krizásekieft, a nemzetek harcát. Olaszországban meghódított egy alapjában véve egészen más, hatalmas és vél© egyenrangú népöntudatot. Wagner nagyságának utolsó, talán mindegyik között legnagyobb diadala, a gemmán és Haitin zseninek közeledése a zenében. A iegmegkapóbban jut ez számbólfikus kifejezésre az idei bayreuthi ünnepi játékokban, ahová a legreprezentatívabb, talán általában, most élő legnagyobb karmestert, az olasz Toscaninit hívták meg, hogy zeneileg közreműködjék. Nem túlzók akikor, midőn ezt a meghívást elsőrangú kultúrtörténeti eseménynek tekintem.

Gondoljunk csak vissza az *876-iki bayreuthi hangulatra, mikor még ott is kételkedtek a diadalban, ©őt kételkedett még maga a meser is, kinek akkori lelkiállapotánSl megkapó felvilágosítások at olvashatunk Du Moulin Eckert grófnak Wagner Goeáimáról Írott könyvében. Csalódott lélekkel az előadások fogyatékossága miatt és elkeseredve a folytonos pénzügyi nehézségeken, Wagner már egész komolyan azon gondolkozott, hogy lebontatja a színházat és likvidálja az egész bayreuthi válla Ükozást. Hogy ismét visszatért tettvégya és életkedve, aa csak a Parsával művészi elgondolásának köszönhető, ami az első ünnepi játékok évei után Wagner egész lényét lekötötte. Vagy gondoljunk az akkori olaszországi zenei életre, ahol akkor kezdték sikerrel előadni Lohengrint és ahol az első felvonásban Lohengrin megérkezésének jelenetét — a mester borzalmára — egyszerűen megismételt ették. Ha valaki akikor azt mondta volna, hogy Wagner szellemi örökösei ötven év murivá egy nagy Olaszt fognak Bayreuthba hívná, hogy ott Trisfcacrt — éppen Tristant, észt a legtipikusabb Wagner alkotást — betanítsa és vezényelje, azt bizonyára az Alpokon inén és túl is esztelennek tartották volna. És íme. most mégis megtörtént. Az egész zenei világ ennek az eseménynek a hatása alatt van és ezt az eseményt oly módon üdvözli, hogy bátran következtethetünk

belőle & nemzetek kulturális együttműködéséinek akadálytalan folytatására.

Hogy mit jelent ez az együttműködés zenei téren, arról alkalmam lesz a jövőben beszámolná, ha ■majd azokról az előadásokról fogok imi, amelyeket Toscanini vezényel Most csak negatív szempontból akarok valamit ki emelni: ez az esemény nem jelenti a tősgyökeres német wagneri alkotás karakterének eHhamályosodását. hanem inkább hatóerejének kiszélesedését, sőt talán a legmélyebb tartalom minden elemének szellemi kibán yászását. így kell ennek történnie a nemzetközi együttműködés minden területén. A nemzeti sajátságoknak teljesen meg kel maradnánk, mert bárminemű el- homáiyosodásuk az egésznek ellap csodásához vezetne. A mester által kitűzött német, lobogó ma is hamisítatlanul és töretlen büszkeséggel lobog a ■bayreuthi ünnepi játékok csarnokának ormán, csak általános jelentősege domborodik ki most világosabban, annál a szimboWrue beállításnál fogva, amiben ma része van.

Az 1876Jb«n megingathatatlanul megalapozott épület most, majdnem ötven évVél a mester hofála után nyeri el koronáját.

(•) Támogassuk a „Magyar Mta«rrá“-t. A julius és augusztus kivételével havonként Só oldalas nagy oktáv álakban megjelenő 3zlo- venszkó magyar szépirodalmi tudományos és társadalmi folyóirat előfizetési Ara az 1930. évre 18 korona, egye? szám ára 3 korona. A* előfizetési összeg a „Magyar Minerva“ kiadóhivatala címére (Pozsony-Bratislarva, Kertész ucca 1. sz.) küldendő, mely 6 korona posta- bélyeg ellenében készséggel küldi meg az 1. és 2. számot ii?. Kívánatra csekklapot is mellékel a kiadóhivatal.

(*) Czobor Imre az Ujszinháshoz szerződőit, Kassai szerkesztőségünk jelenti: Czobor Imre, a kassai magyar színház volt rendezője és hősszerelmese két esztendei sikeres kassai szereplése után megvált a társulattól és a jövő szezontól kezdődőieg a budaipesti Uij- sziríházhoz szerződött vezető íziruésznek éa rendezőnek. Az Ujsziniház gárdájának jelentős nyereséget 'jelent Czobor Imre szerződtetése, aki figyelemreméltó kvalitásaival Budapesten is szép sikereknek néz elébe.

(•) Herriot mint drámairó. Páráéból jéleratili : Louis Jouvet, a Ghamipe Elyséee-színház igazgábój :, bejelentette, ogy Hzrinr© fogja hozni Edouard Her- iTÚiot-maik. a litterátus áftlamfénfíiunaik egy uj drámai «Hkobásáit A darab témájáról és a preanéeír időpont- járói a dteeíktar egyelőre nem nyilatkozott(•) Bgy »önigazgató megígérte, ogy minden darab kéziratot elolvas — és mi lett ebből? Londonból jelehíiíc: A erinígazgaíók .darabblányról panas-z- kiodnialk. Különösen Olyan színdarabot keresnek, amely a mindennapi élet valami eseményét viszi színpadira. Népszerű darabot óhajtanaik, nem irodalmi értékűt, mert azt tapasztalták, hogy ez utcbbhk mostanában mind megbuktak. Macqueen-Pape színigazgató moot kihirdette az újságokban, hogy bárki küldhet hozzá durabkéziTatot, vatamennyiJt magja fogja elolvasni ée amelyik darabot jónak találta — nem nézd, hogy ki irta: 'hires író-e vagy sotffőr, — pvinre fogja hozni. E hirdetés után eltelt két hónap ée egy londoni újság szinikritikusa megkérdezte az igazgatótól, hogy volt-e eredménye említett hirdetésének. Az igazgató nagyot sóhajtott: Volt-e? Naponta két postás hordja irodámba a dar abházira lókat! Nem is tudtam, hogy ennyi ember foglalkozik daraibirássah A társadalom minden osztálya tele van tültkos szindaraibáirókkalL Még vasúti portástól is kaptam darabot. De én szavamnak álltam és türelmesen olvasgatni kezdtem sorra valamennyit, mog végre rájöttem, hogy százesztendő alatt som volnék képes teljesíteni a magamra vállalt feladatot, mert ha már elolvastam huszonöt darabot, ötven ujott kaptam utána. De ha mégis elolvashatnám valamennyit, akkor sem volna belőle hasznom, mert azt tapasztaltam, hogy a szerzők, akikkel érdemes volt tárgyalnom, nem bíznak tanácsaim őszinteségében. Jó ötűetet, jobb kidolgozásra érdemes me-ét találtam egydllí-másik darabban és azt tanácsoltam a szerzőknél:, hogy iitt-ott változtassák meg „müveiket“. De ők azt hiszik, hogy jobban értenek a ezrri - házhoz, mint én és kijelentették, hogy darabjukon semmit sem hajlandók változtatná. Most már mát tegyek? Újabb nyilatkozatot fogok közzétenni m újságokban, hogy már nincs szükségem dairab- kézáratokra.

(*) Dekobra Délamerikába utazik. Maurice De- kobra jeniét nagy sikert aratott legújabb regényével. Csak átmenetileg töltött Páriában néhány napot. Vidéki kastélyába utazik dolgozni, azután szeptemberben utrakél Délamerikába. „Eredetileg Kínába akartam menni — mesélte, — de megváltozott az útiterv. ,Uj szerződésem értelmében a m- gyobbb délamerikai városokat látogatom meg. Négy hónapig leszek ott. Természetesem cikkeket írok a világsajtónak“.

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA:

ALFA: A jazz-énekes. (A1 Jolt i.)

ADRIA: Rio Rita. (Filmoperett.) liebe Daniels. KOTVA: Dupla posztó. (Fox-katenafilm.) LUCERNA: A táncosnő. (Nancy Carroll, Lukács P.l METRO: Szünet.

PASSAGE: Két szív % itteniben. (9. hét.)

A POZSONYI MOZIK MŰSORA ÁTLÓN kerbmozgó: „Két sriv tűzben.“