Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-26 / 168. (2389.) szám

4

1930 július 28, szombat

A szlovenszkói magyar katolikus papnőt elés megdöbbentő képe a statisztika tükrében

A magyar {tagjelöltek száma évröl-évre csökken - a szlovákoké emelkedik A legkedvezőtlenebb a helyzet a rozsnyál egyházmegyében - Szlovák papokkal fogják betölteni a magyar plébániákat?

Egyházi és nemzeti érdek a kielégítő magyar papnevelés biztosítása!

Szlovenszkó, julius 2.2. (Saját munkatársunktól.) A szlovenszkói magyar katolikus társadalom mar régebben aggódva figyeli, hogy a magyar katolikus papság utánpótlása számban nagyon fogyatékos. Mig a szlovenszkói szemináriumok szlovák növendékei egyre szaporodnak, addig a magyar növendékek utánpótlása nemcsak, hogy nem fokozódik, hanem csökken.

Régebben figyeltük ezt, de mindaddig, mig pontos statisztikai adatok nem voltak a kezünkben, nem említettük meg.

Most azonban számokkal is alátámasztja aggodalmainkat a Brünnben megjelenő „Mu- seu.m“ cimü csehnyelvü katolikus folyóirat. Ezévi első számában statisztikát közöl az 1929—30. iskolai év növendékeiről. A statisztikát. részünkről értékessé teszi, hogy nemzetiségek szerint mutatja be az egyes szemináriumok növendékeinek számát.

A történelmi országokban 466 kispap közül 289 cseh és 177 a német. Ezzel szemben nálunk Szlovenszkón 288 teológusa volt az egyes szemináriumoknak, kik közül 198 a latin szertartásu katolikus és 90 a görög széria rtásu kispap.

A nemzetiségek szerinti niegosztódás azonban a 198 római katolikus kispapnál sokkal rosszabb és szomorúbb képet nyújt, mint a történelmi országokban.

Kitűnik a statisztikából, hogy a 198 teológus közül

szlovák 148

magyar csak 58

Ez a jelenlegi állapot szerint a következőképpen oszlik meg egyházmegyék szerint:

Egyházmegye magyar szlovák

1. Besztercebánya — 13

2. Kassa 1) 17 15

3. Nyitra — 28

4. Nagyszombat 33 51

5. Rozsnyó 8 5

6. Szepeshely — 28

összesen: 58 140

(1. Itt képzik a szatmári tulnyomórészben magyar hívőkből álló egyházmegye csehszlovákiai részének papjait is.)

A görög szertartásu katolikus papnövendékek a statisztika szerint 90-en vannak. Még pedig:

1. Az eperjesi szemináriumiban 33;

2. a munkácsi egyházmegye ungvári szemináriumában 57. A kilencven teológus közül azonban csak az ungvári szemináriumban van 9 magyar nemzetiségű.

A magyar papjelöltek kis száma feltűnt nekünk és ezért összehasonlitottuk az 1927— 28-iki katolikus egyházi hivatalos címtár adataival.

Ezen cseh összeállítású statisztika szerint megállapítottuk, hogy a szlovenszkói római katolikus plébániák nemzetiség szerint a következőképpen oszlanak meg:

Római katolikus

IS Magy*r-«rloTák MagyAr-ném«t M*gvar-»zlovák-né»et-fi többség többaég többség

EgrUn.gr. ; I. j . , a

I jaifivifii

1. Besztercebánya 113 — ________ 3

2. Kassa 155 16 2 27 1 — — 8 1

3. Nyitra 148 3 — 4 — — — 5 —

4. Rozsnyó 84 34 7 1 — — — _ _

5. Szatmár 4520 3 732 — — —

6. Szépéshely 184 — — 1 — — 1 1 —

7. Nagyszombat 392 125 12 14 —

___ 2 2 1 1

fe

ssesen: 1121 2002454 4 4 3 10 5

GörögikatoliiInt«

3 | I

Egyházmegye a f ?

• N £ U ^

*2 5 * * -2

Ő S t. S

1. Munkács (Ungvár 310 11 —■

1. Eperjes 160 — 1

3. Hajdudorog 4 4 —

4. Szamosujvár ______4______— —

ös

szesen: 478 15 1

A görögkatolikus viszonyokra az alábbiakban nem térünk ki. Jelenleg csak a római katolikus egyház nemzetiségi viszonyait vizsgáljuk.

A fenti cseh szerkesztésben megjelent kimutatásból

kitűnik, hogy 200-nál több szinmagyar római katolikus plébánia van Szlovenszkón, ami véleményünk szerint a valóságiban azonban sokkal több.

Olyan plébánia, ahol a magyarság többségben van, összesen 31 van (?), még pedig:

magyar-szlovák 24

magyar-német 4

magyar- szlo vák-német 3

összesen: 31

Ahol pedig a magyarság nagyobb tömegben, bár a statisztika szerint nem többségben lakik, 73 van. (Ez a felvett szám tnl kicsi.) Még pedig:

Szlovák-magyar 54

német-magyar 4

szlovák-magyar-német 15

összesen: 73

Egyházmegyék szerint a magyar hívók száma aránylag kevés a következő egyházmegyékben :

1. Besztercebányai egyházmegye

2. Nyitrai gyházmegye

3. Szepesi egyházmegye.

Ezzel szemben a kassai egyházmegyében a magyar katolikusok száma már aránylag elég nagy. A nagyszombati vikariátusban és különösen a rozsnyói egyházmegyében pedig a magyar katolikusok többségben vannak. A szatmári egyházmegye szlovenszkói része szintén nagyobb részben magyar. Az alábbiakban szám szerint mutatjuk be a szlovenszkói plébániák lélekszámát.

Római katolikus hívők

* M m jc t* m

* * ► ‘2 íj e *■ Í.J B « 3 2‘g

í &3 « " || *5 s 1 2 .9 s

Egyházmegye 3 HÍJ | ?a” á ? a j, «5Í JSÍB 4

* SS sjs I í 31 J ixd 3

£ § * -fi * rS fc »o -fi cí 3 -fi -o

‘2 -2 ^ ^ B 5® ► *} u B ^ ^

(/) O S <-■* Cl c Cl. 5! ► jö Cl, ^ IS 5Ü ^a*0-cŐÜ

1. Besztercebánya 230.873 — — — — — — 14.571 3

2. Kassa 253,755 18.528 16 45.226 29 2.578 1 49.382 4

3. Nyitra 400.567 4.995 3 9.855 4 — - 26.964 5

4. Rozsnyó 150.052 56.574 34 17.926 8 — — — _

5. Szatmár 69.496 24.508 22 20.710 10 10.465 5 — _

6. Szépé- 206.841 — — 854 1 — — 12.386 2

7. Nagyszombat 903.276 293.998 125 79.305 26 2925 2 21,063 4

összesen: 2,214.960 398.603 200 173.876 78 154)68 8 124.366 18

Tehát közel 400.000 magyar római katolikus hivő él szinmagyar plébániákban. A többi magyar más nemzetiségekkel vegyesen él az egyes plébániákon s ezekkel együtt a magyar római katolikus hívők száma jóval túlhaladja a félmilliót, még a cseh eredetű statisztika szerint is!

Ezenkívül magyar görögkatolikus a magyar plébániákon van:

1. A munkácsi egyházmegye 11 szinmagyar plébániájában 13.218;

2: a hajdudorogi egyházmegye 4 szinmagyar plébániájában 6360; összesen 15 szinmagyar plébánián 19.578.

Az eper jesi egyházmegye 1 magyar-ruszi n- német-szlovák plébániájában (kassai görögkatolikus plébánia) él 2716 hivő, köztük sok magyar.

A szamosujvári egyházmegye itteni részében nincs számottevő magyar görögkatolikus.

A fentebbi számadatokból kitűnik, hogy a magyar katolikusok itt Szlovenszkón nagy számban vannak képviselve. Sokkal nagyobb

számban, mint az a szlovák és magyar kispa- pok arányának (140:58) megfelel.

0tthoni‘Jéc§kurák|

Kérje az otthoni csizi ívó és fürdökurák használati utasítását.

Csízfürdő I

Hogy a papijelöltek rossz számaránya nem véletlen, bizonyítja az a statisztika, melyet a Museum adataiból állítottunk össze. Eszerint

írfolyam magyar szlovák

teológus

V. 13 9

IV. 12 * 22

III. 6 19

II. 14 33

I. 13 57

Részletesen pedig ilyen a helyzet:

I. ért« II. éves III. íve* 'V. évei v. éves Összesen

Szeminárium

*§ o-8#o§»oőo'5« ©2,o£> Valamennyi

co SsSsőgSeSe S S

1. Besztercebánya 5 — 2 — 3 — 3 — — — 13— 13

2. Kassa 10 2 1 5 3 1 1 2 - 7 15 17 32

3. Nyitra 12—8 — 3 — 5 — — — 28— 28

4. Nagyszombat 19 6 17 7 6 5 5 9 4 6 51 33 84

5. Rozsnyó 45 1 2 — — — 1 — — 58 13

6. Szepeshely 7 — 4 — 4 — 8 — 5 — 28 — 28

összesen: 57 13 33 14 19 6 22 12 9^18*140^58 —Í98

(A statisztikáiban a német teológusok nincsenek kivéve. Úgyszintén hiányzik egy szepeshely i, aki magát nemzetiségnélkülinek vallja?!)

(A kassai egyházmegye szemináriuma egyúttal a szatmári egyházmegye szlovenszkói túlnyomóan magyar plébániái részére is nevel papokat).

Ezen statisztikák azt mutatják, hogy

1925- ben még 4 magyarral volt több felvéve

1926- ban már 10 szlovákkal „ „ „

1927- ben 13 „ „ „ „

1928- ban 19 » „ „

1929- ben 44 „ „ „ „

A magyar teológusok száma ugyan 1925 és 1929 között egyezik. E* azonban csak látszat, mivel az elsőévesek közül rendszerint több tanulmányait megszakítja és kilép a szemináriumból. Tehát az 1929-ben felvett 13 elsőéves teológusnak öt év múlva körülbelül 8— 9 felel meg.

A magyar teológusok száma tehát csökkent.

A helyzet azonban nemcsak a jelebben ilyen szomorú. A jövőre is rá kell itt mutatnunk. A papi pályára lépőknek nagyrésze, mondhatjuk a zöme ugyanis az úgynevezett k issza mi n áriumokból keiül ki. Ezeknek növendékei az illető város gimnáziumának tanúiéiból tevődnek. A kisszemináriumokban pedig már — a komáromi kivételével — alig találunk magyarokat.

A legszomenibb a helyzet Rozsnyón, ebben a túlnyomóan magyar egyházmegyében,

ahol a gimnázium elszlovákositáea következtében (magyarnyelvű gimnázium ugyanis már nincs Rozsnyón) a szemináriumnak nem lehet magyar növendéke.

Bátran kérdezhetjük, hogy

honnan fog ez az egyházmegye a jövőben többségben levő magyar plébániái részére magyar papokat szerezni?

Hisz ismerjük a csehszlovák iskolákat, ahol a magyar nyelv még mint társalgási nyelv is tilosl

Félnünk kell, hogy pár év múlva sok magyar plébánia magyarul helyesen, sőt egészen nem tudó szlovák papokra lesz bízva. A rozsnyói kisszeminárium esete azonban nem egyedülálló. Ilyen a helyzet másutt is. így Kassán és Nagyszombatban is, Kassán ugyan van magyar gimnázium, de — úgy tudjuk — nincs magyar gimnazista kispap növendéke. Vájjon miért? Egyedül a komáromi magyar kissze- mináriumban vannak magyar gimnazista kis- pajpok, akik azonban csak a nagyszombati vikariátusban fognak elhelyezkedni.

Ha az illetékesek neon akarják, hogy a többi egyházmegye (Kassa, Rozsnyó, Szatmár) magyar plébániái magyarul nem tudó szlovák papok vezetése alá kerüljenek és ezáltal a hívek vagy vallásilag vesszenek el, vagy az illetékes egyházi tényezők tudatosan, vagy öntudatlanul is elnemzetlenitő politikát végezzenek, első teendőjük gondoskodni, hogy azokba a kisssemináriumok- ba, amelyek mellett magyar gimnáziumok vannak, szintén kerüljenek magyar növendékek. így elsősorban Kassán. Emellett gondoskodni kell, hogy a komáromi kissze- minárium ne csak a nagyszombati vika- riátus részére neveljen papjelölteket, hanem olyan helyekre is kerüljenek innét kispapok, ahol a szeminárium mellett kis- szeminárium nincs. így Rozsnyóra

A magyar kispapok száma nem kielégítő, mert nem lesz elegendő 200 szinmagyar, 31 magyar többségű és 73 félmagyar plébánia megüresedett helyeinek a betöltésére. Hisz nem egv vegyesnek feltüntetett plébániában, mint Kassa, Eperjes, Érsekujvár. Bártfa, Rimaszombat, Rozsnyó, Losonc stb., több magyar papra is lesz szükség

Ezenkívül több túlnyomóan szlovák, esetleg német vidéken fekvő város nagyszámú magyar intelligenciájának lelkigondozását sem lehet elhanyagolni.

Mi nem kívánjuk, hogy a szlovák vidékeiig is magyar papok menjenek, de

azt joggal megkívánhatjuk, hogy a magyar plébániák magyar nemzetiségű lelkipásztorok vezetése alatt legyenek.

Azt senki sem vetheti ellen, hogy a szlovák nemzetiségű kispapok között sok van, aki tud magyarul is, mert a csehszlovák iskolarendszer hatása alatt egyre fogy a magyarul tudó szlovákság. Viszont az egyház jelenlegi fejének,

XI. Pius pápának a missziós ügyekben irt körlevelében határozott kívánsága, hogy ft papság olyan nemzetiségű legyen, mint a vezetése alatt áHé lakosság

A fentebbi statisztika alapján azonban meg kell állapi tanunk, hogy a magyar kispapok neveléséről nem történik elegendő gondoskodás. Ezzel szemben, mint be is mutattuk, a szlovák papjelöltek száma állandóan emelkedik. (1925-ben néggyel több magyar pap, a következő években már 10, 13, 19, majd a® utolsó éven 44-el több a szlovák kispapok szár ma.) Ez azt bizonyítja, hogy a szlovák papság neveléséről túlságos mértékben is történik gondoskodás — a magyar papnevelés rovására.

A katolikus egyház felfogásával és XI. Pius pápa határozott kívánságával semmiképpen sem egyeztethető össze, hogy legyenek kiválasztottak és elhanyagolt népek. Hogy a szlovák kispapok száma emelkedik, annak csak örülünk,

hogy azonban a magyar kispapok száma évről-évre csökken, azt nem nézhetjük szé nélkül.

Hogy ki itt a hibás, azt nem kutatjuk.

Reméljük azonban, hogy a szlovenszkói püspöki kar gondoskodni fog, hogy számarányunknak megfelelően legyenek papjaink felvéve, hogy Szlovenszkón is teljesüljön XI. Pius kívánsága: legyenek minden nemzetnek meg a maga papjai — magyaroknak magyar papok.

(Természetesen ehhez az is szükséges, hogy megfelelő számú és jóbizonyitványu magyar fiú akarjon a papi pályára lépni. Itt a hitoktatókra vár a feladat, hogy a magyar iskolákban vázolják a papi hivatás jelentőségét és mibenlétét. Hogy eddig ez nem történt kellőképen, arra bizonyíték, hogy tudunk egy magyar reálgimnáziumot, ahol a magyar fiuk nem tudták, hogy a városban kisszeminárium is van.)

— A felsőkereskedelmi iskolát végzettek szövetségeinek hatodik nemzetközi kongresz- szusa szeptember hó 7., 8., 9.-én lesz Budapesten. A kitünően megszervezett kongresz- szusra nagy számmal jelentkeztek Magyar- országon kívül is: németek, franciák s más nemzetbeliek is. A MÁV a kongresszusra utazóknak oda és vissza, idegeneknek a magyar határtól a magyar határig 50 százalékos kedvezményt nyújt. A kongresszus tagjai többféle kedvezményben részesülnek. Tgy a magyar kereskedelmi oktatás történeté! tartalmazó, mintegy 400 oldalra terjedő illusztrált mintát díjtalanul kapják. Lesznek tanulságos szakelőadások, pompás kirándulás sok, látnivaló. A kongresszusnak eddig több mint félezer tagja van, köztük közgazdasági életünknek sok hazai és külföldi jelese. A kongresszus nyelve német és francia lesz. Bővebb felvilágosítással szolgál Schack Béla dr. főigazgató, a kongresszus ügyvezető elnök#: Budapest 1L. Aposkrt u. 6.