Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-22 / 164. (2385.) szám
XtrOO Ju.ltu Áíi, aoati. Kdz<iAZPMÁ<r, Európa gazdasági fejlődése Prága, julius 21. A berlini konjunktúra vizsgáló intézet a közelmúlt napokban kiadott jelentésében a világ valamennyi fontos államának konjunktúrái]is viszonyait ismerteti. A konjunktúra csökkenése nemcsak német- országi jelenség, hanem Olaszországban, Svájcban, Belgiumban, Ausztriában, Morva- oxszág'ban és Lengyelországiban is megvan. A többi állam közül a legtöbben a gazdasági helyzet a mai nyomott hangulatban van, igy Angolországban, Orosz-, Lettországban, Portugáliában, Észtországban, Bulgáriában és Görögországban. Jelentéktelen romlás észlelhető Hollandiában és Svédországban, mig kedvezőbb konjunktúra tulajdonképpen csak Franciaországban van. Dániában, Norvégiában, írországiban, Jugoszláviában és Spanyol- országban a gazdasági helyzet némileg javult. Az Európán kívüli államok helyzete is hasonló alakulást mutat. A konjunktúra csökkenését észlelték az Észak amerikai Egyesült Államokban, amelyekben a legutóbbi évek gazdasági fejlődése nagyon kedvező volt. Némileg megjavult a konjunktúra Chilében, Mexikóban és Paxaguayban. A nemzetközi konjunktúrát vizsgáló intézet jelentésének különösen ama része érdemel figyelmet, amely megállapítja, hogy a világkonjuniktura a múlt év óta nem egységes haladást mutat és pedig úgy, hogy a visszaható irányzat a jelenben olyan nagy egységességgel jelentkezik, amilyet a háborút követő években eddig még nem jegyeztek fel. Ismeretes, hogy a németországi konjunktúra a valuta megszilárdulásának idejében a külföldi konjunktúrákkal határozott ellentétben volt. A német közgazdaságnak ebből az ellenkező fejlődésből annyiban volt előnye, hogy a konjunktúra csökkenésekor a belföldi piac rossz helyzete miatt el nem adható ipari termékeit a külföldön jól értékesíthette. Minél inkább közeledik a németországi konjunktúra csökkenése a világkon,jiunktuna lassúdé árverésének ritmusához, annál ^ inkább fognak csökkenni a német ipar nak eddig még jói külföldi kilátásai. Ha a nemzetközi gazdasági fejlődésre egy pillantást vetünk, úgy azt az érdekes jelenséget vesszük észre, hogy a konjunktúrának a nagy kapitalista — ide tartozik Németország is — országokban való csökkenését nem követi nyomon kimondott gazdasági válság. Ezzel szemben a -különböző uj és f élig kapitalista államokban ezek a jelenségek a konjunktúra hanyatlásakor erősen kifejezésre jutnak. így került sor — a többi ország gazA nemzetközi vámunió párisi kongresszusának határozatai. Jelentettük, hogy a nemzetközi vámszövetség julius első napjaiban Párisban kongresszust tartott, amelyen öszesen nyolc határozatot hoztak. Az első határozat fölhivja a nemzetek szövetségét, hogy ez a kötelékébe .tartozó államok figyelmét hivatalosan hívja föl az 1927. évi genfi első gazdasági konferencia ama határozataira, amelyekkel az államok a vámfalak lerombolására és a nemzetközi kereskedelem akadályainak megszüntetésére hivattak föl. A második rezolució az európai államok kormányait fölhivja, hogy az export-import- egyezmónyt haladéktalanul ratifikálják. A negyedik határozatban a kongresszus ama kívánságának ad kifejezést, hogy a Briand-memoran- dumban említett műszaki bizottság szakértő tagjait az egyes kormányok nevezzék meg, annak elnöke egy európai államférfin legyen. Az ötödik rezolució az európai vámunió megvaló- sitásának első lépcsőjéül a regionális szerződéseket ajánlja, ezek azonban úgy kötendők meg, . hogy a bennük nyújtandó vámkedvezmények no .szolgáltassanak okot a szerződésen kiviil álló államok gazdaságával való összetűzésre. Az első ilyen regionális szerződést Francia- és Németországnak kellene megkötni. A hatodik — Loucheur-féle — határozat a mezőgazdasági termelés és áruelosztás problémájának a haladéktalan megvizsgálását s oly intézkedések alkalmazását követeli, amelyek Európa mezőgazdaságán kiadósán segíthetnek. A hetedik határozat az európai regionális szövetkezeteknek más nagy gazdasági egységekkel: a brit birodalommal, Amerikával való együttműködésének megteremtését kívánja. S végül az utolsó határozat az európai vámunió eszméjének propagálására vonatkozik. Á cipészipar szanálásának érdekes tervét vetette föl a cipésziparosok szanálására létesített bizottság. Ez a népjóléti minisztériumhoz beadott memorandumában azt kívánja, hogy az állami hivatalok betöltésénél és dohányárüsi- tási jogosítványok kiadásánál a kormány azokat az önálló cipészmestereket részesítse előnyben, akik a gyáripar versenye miatt kenyér nélkül maradtak A minisztérium a memorandumra ■azzal válaszolt, hogy a kereset nélkül álló ci- pésziparosokat a saját hatáskörében támogatni fogja és hogy a pénzügyminisztérium figyelmét is fölhivja arra, hogy a trafikengedélyeket elsősorban cipészeknek juttassa. A komáromi kikötői. vasútállomás augusztus elsején kezdi meg működését. Az..új vasútállomáson csak vagontételekben adható föl éa vedasági depressziójával és lanyhulásával ellentétben — kimondott gazdasági válságra Kinában a politikai zavarok következtében és Ausztráliában a nagyméretű sztrájkok következtében. A múlt év elejétől, különösen máig az őszi hónapok óta a világkonjunktura görbéje valamennyi államiban csaknem párhuzamosan lefelé halad. Hogy ez a lefelé haladó konjunktúra elérte-e már a legalacsonyabb pontot, az ma még nem állapítható meg. A német intézet nézete szerint az Egyesült Államokban a konjunktúra süllyedése már elérte a legmélyebb pontját, mig az európai államokban, Némtországot is ideszámítva, még mindig hanyatló irányzat mutatkozik. A konjunktúra hányátláisának kétségtelen jelei az értékesítési nehézségek, a termelés csökkenése, a munkanélküliek aránytalanul magas száma, a pénzpiac túlságosan likvid volta s ezzel kapcsolatban az egyre csökkenő kamatlábak. Mindezek a jelek az európai államok legnagyobb részébn mutatkoztak, de különösen markánsak voltak Németországban. Németország gazdasági helyzetét különösen a munkanélküliek igen magas száma jellemzi. Az enyhe tél ellenére a munkanélküliek száma rendkívül megnövekedett. Az ipari termelés az egész vonalon erősen visszaesett. Az építkezési tevékenység igen csekély. A mezőgazdaság helyzete nagyon nehéz. A nagykereskedelmi árak erősen csökkennek és mert az árak a külföldön is ilyen irányzatot mutatnak, a német kiviteli körök verseny- kilátásai nem mondhatók éppen a legjobbaknak. A hitelpiac erősen enyhült s ez az enyhülőt a tőkepiacra is átragadt. A diszkont- kamatláb szintén esett, ennek azonban semmi látható befolyása sem volt a gazdasági életre. Ugylátszik, hogy hosszúlejáratú hitel csak nehezen s aránylag tulmagas kamatra kapható. A rendes szabály az, hogy jó konjunktúra az olcsó hitelből és az áru alacsony áraiból fejlődik, ki. A német konjunkturavizsgáló intézet azt a nézetet vallja, hogy ennek föltételei még nincsenek meg, azonban remélhető, hogy a (külföldről nagyobb, hosszúlejáratú hitel fog beözönleni. A konjunktúrát vizsgáló intézetnek eme nézetével ellenkező nézetet vall a külföldi kölcsönök számára létesített tanácsadó iroda, amely a külföldi töke be- özönlése ellen foglal állást. Kétségtelen, hogy ez a visszautasító állás- foglalás a gazdasági helyzetet csak el mérgesíti. Mert ha valahol, úgy a gazdasági politikában kell az egységes föllépés. hető át a gyors- és teheráru. Az éló álhatók s a vasúti tarifa A-mellékletébem fölsorolt áruk nem tárolhatók. Az állomás a komáromi főállomás fiókja lesz. Díjszabás három kilométerrel több, mint Komáromból. ÉRTÉKTŐZSDE Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, julius 21- A bét kezdetén a tőzsdei helyzet nem változott. Ma is üziettelen- ség uralkodott és a jegyzési változások csekélyek voltak Az ipari részvények piacán Észak C:eh Szén 20 és néhány érték 2—5 koronával javult, Nordlbahn 30, Königshoffer 20, Cseh Cukor 15, Prágai Vas 10 koronával gyengült. A bankpiacon Nemzeti Bank 20 koronával javult* A beruházási piacon a 4.2 százalékos ^ * m-iu a'í- á ksjdu-**?;'. pót járadék 35, a 3. százalékos negyedik 30, a 6 százalékos 20, a 4.50 százalékos negyedik, a 4 százalékos pót járadék és hadiszállítás 15, az 5.5 százalékos negyedik 10, Lisztkölcsön, Konvertálható és Népszövetségi 5 fillérrel javult.-f- Tartott a budapesti értéktőzsde. Gyengébb jelentések ellenére ma tartott volt az irányzat. Az érdeklődés középpontjában megint Ganz részvények állottak, majd bécsi érdeklődésre arbitrázsértékekben volt élénk üzlet. Az irányzat végig tartott volt. — Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 80.5, Részvénysör 108 pengő árfolyamot értek el.-f- Barátságos a bécsi értéktőzsde. Villany és fémértékek iránt mutatkozott nagyobb kereslet. Néhány magyar mentán érték javult, később az irányzat nem volt egységes, de a hangulat barátságos maradt.-j- Nem egységes a berlini értéktőzsde. A spekuláció tartózkodó volt, úgyhogy nyitásnál átlag két százalékkal esett az árfolyam- nivó. Egyes montánértékek 2—3 százalékkal gyengültek, Káli-érékek 1—3 százalékkal javultak. Később további lemorzsolódások állottak be, melyek azonban 1 százaléknál nem tettek ki többet. ÁRUTŐZSDE-j- A prágai állatvásárra 1218 darabot hajtottak fel, ebből 662 belföldi, 424 román, 131 lengyel eredetű. A cseh ökör 5.50—7.25, bika 5.90—7.25, tehén 4.50—7.25, borjú 5.50—7.50, A szlovenszkói ökör 6.38—6.60, bika 6.30— 7.25, tehén 6.30—6.60, borjú 6—7,60. A román ökör 4.80—7.50. bika 5.60—7.25, tehén 4.30— 6.25, borjú 5.10—7.25. A lengyel ökör 6.70, bika 5.75—7, borjú 5—7.25. A vásár kicsi volt.-j- A prágai sertésvásárra 5.641 darabot hajtottak fel, ebből 1024 belföldi, 646 domán, 3.232 lengyel, 739 magyar eredetű. A cseh sertések ára 9.80, szlovenszkói 7.60—9.50, román 7.30—8.30, lengyel 7.25—9. A szlovenszkói hizó 8—8.50, a magyar 8—8.70. A vásár közepes volt.-j- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat szilárd volt. A következő árfolyamokat jegyezték: uj búza, tiszavidéki 19.30— 19.65, felsőtiszai 18.90—19.05, evvéb 18.75— 18.90, rozs 11.50—11.60, tengeri, tiszántúli 15.70—15.85, egyéb 15.40—15.60 pengő.-4- A mai budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint budapesti szerkesztő ségünk telefonálja, az irányzat jól tartóit, a forgalom közepes. Nyitási árfolyamok: .magyar búza októberre 19.82, 19.80, 19.75, 19.77, márciusra 21,60, 21.55, 21.58 pengő. A prágai tőrede áavfiajegyiéaet: jnüos 21 julius IP ' Hét. pén* áru pén? áru díek.2i faMuitMiW \m» 18BK.7B 1MM0 «" Berta . . 804.05 808.85 804.07 V, 808.57% 4 Záriak . . 85148 866.40 684.50 656.80 2% OakB . . . 902.— 906.- 902.— 90CU-* 4% Kópénk. . 901.87 y, 904.87 % 902.— 905.— 4 Danzig. . 655.87 658.37 655.— SSS^-1 4% Stockholm 905.80 908.30 905.37% 908.87% 3% Mailand . 176.28 177.08 176.29% 177.09% 5% Paris . . 182.58 132.93 132.56 132.96 2% London . 163.79% 164.39% 163.77 16137 3 New Yock 33.67 % 33.77% 38.67% 38.77% 2% Brüssei . 470.55 471.75 470.60 471.80 3 Madrid. . 391.— 393.— 391.— 393.— 5% Belgrad . 59.71 59.96 59.71 59.96 5% Sofia . . 24.35% 24.45% 24.36% 24.46% 10 Wien . . 475.87% 477.37% 475.75 477.25 5% Warschau 377.12% 379.12% 377.20 379.20 6% Budapest 590.22 % 592.22% 590.15 592.15 6% Buen.Aires 1227.- ' 1233.— 1227.- 1233.-1 ca 7 HelsingL . 84.70 85.10 84.69 85.091 6% Riga . . . 649.26 552.25 648.75 651.751 6 RiodeJan. 394.— 395.— 394.— 396.—1 ca 7 Montevideo 31.90 32.10 31.90 32.101 — Alexandria 168.10 168.90 168.10 168.901 ca 7 Athén . . 43.97 % 44.27% 43.85 44.151 8 Bukarest . 19.95% 20.15% 19.95 20.151 9 Stambul . 16.07% 16.17% —.— — Kowno. . 335.75 337.75 335.76 337.751 7 Lissabon . 153.60 154.40 153.60 154.401 8% Révai . . 898.— 902— 898— 902—1 4 j Montreal . 33.64 33.76 33.64% 33.76%l «i 7% | Az országos keresztényszocialista párt pozsonyi helyi szervezetének és a városi képviselőtestületi klubjának elnöksége mély fájdalommal tudatja, hogy pártunk nesztora és érdemdús tagja, Molec Dani Pozsony város díszpolgára, volt polgármesterheiyettese, a városi tanács tagja h évi julius hó 18-án Pozsonyban elhunyt. Az elhunyt pártunknak megalakítása óta lelkes tagja volt s mindenkor szivén viselte az őslakosság érdekeit. Utolsó útjára összes párttagjaink szeretete kiséri el és emléke örökké élni fog közöttünk. ilz országos beresztényszocialista párt pozsonyi helyi szervezetének és a városi képviselőtestületi klubjának elnöksége. Prága, jutóim 21. Valuták. Hollandia 1361.25. jugoszláv 59.30, német 802.50, belga 471, magyar 588Ű0. román 19.80, svájci 653.50. dán 900. angol 163.15. spanyol 398.50, olasz 177.15, amerikai 33.48, norvég 901, francia 132.770. bolgár 24.40, svéd 902. lerogyel 375.75. osztrák 474.621-4. Pozsonyi terménytőzsde 1930 julius 21-én: K-io K-iy Sur.a 78—ía Ice .............................. 144 — 147 .........................................................85 _ ss Ár pa export ~ prima • • ................. # # . — „ merkantil ••»••• — “** tb.kT.íii i is Tengeri szemes...............*)*..> 05 - pc „ ex uszály Pozsonv................ Án - 19? '/ iklória borsó ..... ÍD - Aík, i'ehir bab....................*****)*. ■ ci_ Tavaséi bükköny ........ ... _ 0 51 1 bükköny...........160 165 Má k6! * ] ] * \ \ \ * '................... 650 “ 680 Vö rösboré natúr _ — ____ „ plomházva .......... _ — _-u cema natúr ............. — — * plombáivá ........... _ — •t kezési rózsa burgonya „ sárija burgonya ........ _ —: „ pari burgonya ............. £g2 r 87 Búzadara ............... 074 970 OGG búzaliszt................................... _ _ Ro zsliszt ............... — _ Ko rpa..................................... 63- 65 1 akarmanynszt •«••••••••••. 61 6? czáritotl répaszelet ........... _ — _ Am erikai disznózsír ab Pozsonv ..... _ _ Ma gyar „ ab határ ...... _ — _ Am erikai szalonna ab Pozsonv .•••• — — Magyar „ ab határ ...... __ — __ Széna félédes, laza . .......... — — — . „ préselt .. ....... _ — _ Zsúp szalma....... ....... _ _ _ Ta karmány szalma, laza ........ _ __ _ „ „ préselt ....... _ __ _ Alom sza'ma, 'aza . .......... _ "rését* ...................... Irányzat: Ő rlögabotiábíin élénk ebb forgalom, árpában üzlet, még nem ab utt ki. PRÁGAI MA G V A R HÍRLAP Kéziratokat oem őrsünk meg és néni adunk Wsssa Szlovensskói szerkesztő: Teliérj Gyula. — Ritszinszkéi szerkesztő: Rác? PáL - Irodalmi fő- munkatárs: Szikla? Ferenc dr., Kassa ftder-u 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, L Döbrentei- tér 9. Telelőn: Aot 530-02. A budapesti értéktőzsde árfolyamai: VII 21 VII/JS Aűg.-Manrar 75.— 77.20 Hazai bank , . # , , s . 50.2 j 50.— Magyar Hitel ....................... 68.50 68*— Je lzálog ........ 40.- 40] — Leszámítolt) ....... 87.80 P7.30 Magyar-Olasz . , . 67'- 67] — Osztrák Hitel . , . f t » 38_30 38]20 Kereskedelmi bank , , • t 106'— 104*50 Mary.ált. tkpt. .,»»■» 78'10 720]— Első hazai tkpt. , * , ■ , 178*50 — _ Boreod-líiskokl ■*■•«** 13]30 ;3*sq Concordia r 4'8j 4*^n Bndapeeti majom , . * , , —25*50 , Hizella malom .•«»•> 12 50 12'so Hnngsrria malom , ■ ■ » • 17 — 17Beoeeini ..,»••• i — ■- 150"_ felsőm, nán 22 50 —*«. Drasche 120'— — Magnezit ....**»» 185-50 180‘— Magy. ált. kőszén . > > > 563-50 ^51” _ Salgó ,«>*»« ■ ■ * 39-6 > 37‘ftn Urikányl ..«■■■■» 101 50 97*_ Kóbtu-í . w i i i i I ■ ----- 13’_ 2*ák y ; ’ • V • • * • 8— 8‘20 Magyar teeyvergyir . s « • 2*1*80 Uan* Oannbioa . • « « , > 98*40 79*_ dana vUlamoa , ■ ■ • i « —•_ _ • Hofherr ■ i ■ 8-- T9t\ m ...».................... ........ 59.” Ll pták ...«»•■■» _ • __ Győrt ragon gyár « • a • » po.50 04-ÍZ Rima . . , • 1 • ■ 1 1 • 71— ^7-22 Oraa. fa • 1 ■ 1 ■ 1 ■ • 8— NasehHtl »■■■■«■» 127.50 i?oLerante .»•■•■»■« n._ 2.^ DóUvasni «■■■■■■» _ .*"* AU amvasnt , ....................... 26;60 ~ Ir osu .<>.«■ s • . isorO 11P Cnkor •••*»* lOliio Í9.I ÍIZŐ ...•»»«>«• rf. -22 Hungária műtrágya « « » • o7— ^ Klotild 2 ■ Gummi ••***« ••« •14. — 44— A prágai értéktőzsde árfolyamai: VII/21 VI1,18 1923. évi kincstári utalvány . 1924. évi kincstári utalvány . • n in Hyereménykölcsőn.................... 190.60 8%-os beruházási kOlcsfln . . j-00.90 100.70 3%-os lisztkölcsön.................... !00.90 0%-o s illamkölcsÖD .... S4.70 — Morva orsz. köles. 1911. 4%% _• -~” Morva orsz. köles. 1917. 5% . •"* Prága város 1913. köles. 5% . 00.75 • Prága város 19Í9. köles. i% . 75—. Brfinn város 1921. köloi. 6% . Pozsony város 1910. köles. 4% 74.25 •“ Prága városi takrpt. 4% . , ~ ŰsL vörö* kereszt sorsjegy . Agrárbank ....... 509.- ^08.— Cseh Cnion Bank .... 343.50 Leszámítoló ..,••„. 360— Cseh íparbank ...... 468.- 67.— Prágai Hitelbank ..... f 61.— '60.— Szlovák Bank ...... 181.— 80. Óivnostenska ....... 450.- -48.— Angol.-Cslov. Bank , . . » _ ~r-~ Osztrák hitel ....»« -24.50 2§'~ Wiener Bankv. ,.•».• 85.- ].4.50 Jugoslovenska-bank ...» ^ 46.37 N ordbahn . .... *»t* <500.— 270.— Cseh cnkor . «.».*• 555.- 565 — Horváí cukor 200.- -ül.— Kolini műtrágya . ■ . « • 510 - 10.— Kolini kávé .,.»*»• — — 72.— láolini oetrólenm < . 1 » « — —.— Kolini szess . ...» s * .„—*~ 1320.— Első pilseni sörgyár • * * * 1950'- — Breitfeld-Danők ..'•*»• — *— — La úrin éa Klem ént • » * » — Ringhoffer . . . < 1 1 1 • 947 5C Í30.— Cseh északi szén . 1 ■ » 980'- 75.— Cseh nyugati szén • . s t » 465'- 479]“* Alpine ....?» 1 * • 111*- 14] — Poldi ...... s • . 594 - 05.— Prágai vasipar • . 1 s • • i540 - 530.— Skoda . . • » 1 1 ■ p • ,450-- 464.— Pozsonyi kábel . • s s . * ,075 - C80.— Inwald ..•••»*(( 282.50 301.—
