Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-20 / 163. (2384.) szám
1930 julius 20. vasárnap. hetetlen dolgokat kapcsoltak egybe. A szélsőséges pártokkal karöltve a feloszlatásra törekedtek és Így szükségessé tették az uj választásokat. A cén'triimpárt nem vesztette el türelmét és a megértésre irányuló jóakaratát. Maga a birodalmi kormány mindent megkísérelt, hogy a szükséges törvényjavaslatok parlamenti elintézését elérje. Végezetül arra kellett magát elhatároznia, ami mint népérdek a parlamentáris forma fölött áll! A kormány rendeletéi a szükséghelyzet rendeletéi. Megadják az országnak és a népnek a szükséges biztonságot. A német nép meg fogja érteni ezt a cselekedetet. A német nép a. városokban és a falvakban megérti azokat a pártokat, amelyek a gondokkal teljes időkben megtették kötelességüket és a keserű felelősségtől nem riadtak vissza. A régi birodalmi gyűlés feloszlatásával a harc uj lángokkal tört. ki. Az uj birodalmi gyűlésnek másnak kell lennie. Az elkövetkező hetek fognak dönteni az uj birodalmi gyűlésről. A német nép minden rétegének tanúbizonyságot kell tennie, hogy megvan-e a.z ereje és hatalma egy olyan birodalmi gyűlés kikényszerítésére, amely az idő föladatait szolgálni tudja. Nem a parlamentért, hanem a parlamenti kötelesség teljesítéséért, a nép jólétéért, a diktatúra ellen, a tekintetnélküli párturalom ellen folyik a harcunk. A német néppárt választási fölhívásában töb-- bek között ebeket olvassuk: A német néppártnak a válságos órákban csak egy kívánsága van: : Ismerje föl a nép, hogy csak az a Németország mentheti meg, amely munkaalkalmakat teremt, a gazdasági élet szétrombolásának gátat vet és a birodalmat pénzügyi, meg alkotmányjogi tekintetben egészséges alapokra, állítja. Hindenburggal Németország megmentése érdekében, ez lesz a mi választási jelszavunk. Berlin, julius 19. Hugenberg dr. a német, nemzeti párt vezetőségét csütörtökre, julius 34-ére és a pártképviseletet péntekre hívta egybe. Westarp gróf kijelentései szerint a Westarp-csoport tegnapi parlamenti állás- foglalása a csoportnak a nemzeti párttól való elszakadását és uj frakció megalakulását jelenti. Ebből a tényből a nemzeti pártnak le kell vonnia a politikai és szervezeti következtetéseket. A msstlcM Reichsbanner tüís!®!#se Magdeburg. julius 19. A magdeburgi Reichsbanner a birodalmi gyűlés feloszlatása alkalmából tegnap este a dőmtérre tüntető felvonulást rendezett, amelyen Hörsing Ottó, a szövetség vezetője nagy beszédet mondott a politikai helyzetről. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: „Ha a pártok nem fogják megérteni, hogy a republikánus front egybetartozik, mindent elkövetünk, hogy a választókat a republikánus frontba kényszeritsük". Lakásépítési program a muíikaitéiküüség enyhítésére Berlin, julius 19. A munkaügyi minisztérium most készíti elő a lakásépítési rendeletét, amelynek az a célja, hogy kislakások építésével az építőipariban csökkentse a munkanélküliséget. A kormány a program megvalósítására 100 millió márkát fordit. ügy számítanak, hogy a program alapján mintegy 30.000 lakást építenek. A londoni kommer<5árok London, julius 19. A legtöbb lap megelégszik a birodalmi gyűlés feloszlatásáról szóló hírek közzéadásával és kommentárjuk inkább csak a címekben jut kifejezésre. Csupán a liberális^ News Chronicle foglalkozik a birodalmi gyűlés feloszlatásával vezércikkben, amelynek ezt a címet adja: „Az uj diktátor". A lap szerint valóban nagy iróniája a sorsnak, hogy éppen Hindenburg jutott a diktátorok listájára. Ez a monarchisia a legerősebb védelmezője volt Németországban a republikánus alkotmánynak. A diktáiori méltóságot csupán a szociáldemokraták és a Hugenberg vezetése alatt álló szélsőséges nacionalisták kényszeritették rá. A láp továbbá ezeket mondja: Pénzügyi szempontból rendkívül komoly Németország helyzete. Egy jó következménye mindenesetre lesz a feloszlatásnak, tudniillik a nemzeti pártok összeomlása. Németországnak szüksége van egy valódi konzervatív pártra az angol konzervatívok mintájára, nincs szüksége azonban felelőtlen lángnyelőkre, amilyenek a francia rojalisták. Kindsnburg megkezdi rajnai k3rufi)é& Spcyer, julius 19. Hindenburg birodalmi elnök ma délelőtt Speyerbe érkezett. Kíséretében van Meissner államtitkár, von Hindenburg vezérőrnagy és Curtius dr. birodalmi külügyminiszter, valamint a bajor és a badeni miniszterelnök és belügyminiszter. A birodalmi elnök bevonulása a lakosság lelkes és hódolatmeguyilvánulása között ment végbe. A kordonban különösen az elszászi és pfalzi nép tűnt fel, melynek képviselői pompás népviseletben jöttek el s különösen az asszonyok ékeskedtek ragyogó pillangós fejdiszükkel. A dóm előtti fogadtatás különösen ünnepélyes volt. A dóm előcsarnokában a püspök a káptalan kanonokjaitól körülvéve fogadta az elnököt és üdvözölte benne a német nép hirrei koszaruzott és tisztelettel övezett vezetőjét Isten áldását kérte az elnök fejére s Isten áldását esdette le a német népre. Hindenburg elnök megindult hangon mondott köszönetét az ünnepélyes fogadtatásért. BrOning nincs az elnök kíséretében Bérűn, julius 19. Brüning birodalmi kancellár lemondotta a rajnai felszaibaditási ünnepségeiken való részvételét. A kancellár elhatározását azzal indokolja, hogy ezekben a napokban Berlinben kell tartózkodnia, mert a legnagyobb sietséggel kell elkészítenie kormányával együtt az uj szűkségrendelete- ket. A kancellárt Wirth dr. belügyminiszter képviseli a mainzi ünnepségeken. A korány közalkalmazotti bizottságának ülése Prága, julius 19. Egyes cseh lapok jelentése szerint a kormány személyzetügyi bizottságát augusztus 25-re hívták össze. A bizottság Franké dr. postaiigyi miniszter elnöklésével fog tanácskozni a közalkalmazottak reszisz- tematizációjának kérdéséről. Sslwss helyzetim terült az indiai gppotinar London, julius 19. Bombay ben naprál- napra súlyosbodik a gyapot-ipar helyzete az indusok által bevezetett bojkott miatt, idáig hét gyapotszövő gyárat kellett üzemen kívül helyezni, de a legközelebbi időben újabb tíz gyár szünteti be működését, amelyek mintegy húszezer munkást foglalkoztattak. A gyapotszövők tulajdonosai a Bombay kormányzója által tartott konferencián kijelentették, hogy nemsokára kétszázezer munkás kerül kenyér nélkül az uccákra. Héhehe’l mozgósítást terveinek Jugoszláviáitól! Rölgrád, julius 19. A hivatalos lap tegnapi számában rendkívül fontos államvédelmi törvény jelenik meg, amely szerint az állam ösz- szes erőinek és javainak teljes racionális kihasználását az általános mozgósítás esetére már a békeévekben elő kell készíteni. A mozgósítási tervek kidolgozására a legújabb törvény érteiméiben külön nemzetvédelmi tanács alakítandó, amelynek tagjai az összes miniszterek és a vezérkar főnöke. A tanács az ifjúság katonai nevelését is kezébe veszi és külön mozgósítási tervet dolgoz ki a közlekedés és pénzügy, valamint az ipar mozgósítására. Csefcssiifáüa is hovssetl a közúti cssndórség intézményét Prága, in ti us 19. A Národni Listy értesülése eae- riöt a beUigyinwnflszténium aszal a tervvel foglalkozik, hogy a szomszédos államok mintájára a kö»- utaik ellenőrzése cédából bevezeti a közúti csend- őrség intézményét Az automobilizmus terjedésóveá ugyanis különösen a nagyvárosok ás a fürdőhelyek környékén valóságos anarchisztikus állapotok köszöntöttek be az országutakon s ezeken a viszonyokon csak olyképpen lehet segíteni, ha az utak áá- landó csendönségd leJlügyelet aló kerülnek. A közúti csendőrséget első segélynyújtásra is kiképeznék. A vaeutügyi minisztérium ezenkívül a vaeuö esendőn szolgálatot is meg alkarja szervezni, amely • személy- és teheráiruszáliitás»ra felügyelne. RZ ERDŐ SZERELMESE REGÉNB Irta: ZRNE GREU Fordította: KOSOMÉ RÉZ LOLR (42) Dalé a karjára tekintett — ée látta rajta He- len kezét. Aztán ez a kéz egyre feljebb csúszott ... a vállát érte... átkarolta a nyakát... ö'.'zekulcfiolódott a másik kis kézzel a nyaka mögött. Nem bírta elkergetni magától ezt a képzelődést. És féktelen, ki feje ehetetlen tűz volt, amit érzett. Soha még nem érte asszony keze az övét másképpen, mint barátságos köszöntéssel, soha ilyen képek nem üldözték az álmát, nem voltak emlékei, nem lehettek hát álmai sem. Mégis, valahol a lelke mélyén ott szunnyadt és várta az idejét a tűz, a láng, az éhség ... Nappalonként uralkodni akart magán minden erejével. De éjjel gyönge és tehetetlen volt, mint a beteg gyermek. És minden álmodozás után gyöngébb lett, vadabb és bánatosabb. Aztán egy éjjel Dalé, akinek ajkát sohasem érte asszony csókja, aki soha nem is gondolt erre, hirtelen Helen ajkát érezte a magáén, fölugrott, mintha csakugyan megőrült volna, kétségbeesetten rohant ki a hóba, fagyba, szélviharba, magányosságba és szerelme nem lehetett nagyobb, mint gyűlölete önmaga, iránt. Mintha valaha, előbbi életében, keresztülment volna a.z életnek minden titkán és csak most kezdene emlékezni reá. Tudta, ezerszer mondta magának, hogy nincs joga rágondoM, hogy nincs joga igy gondolni rá... és mégsem tudott parancsolni önmagának. Szentségtörésnek érezte. ha Helen csókjait elképzeli, d ehiáiba, tagadta meg magát, hiába igyekezett ellenszegülni a képzeletének, hiába szégyenkezett. Aztán Dalé belefáradt ebbe a küzdelembe is. Ive volt győzve. Nem vergődött már. Nem szegült ellene az álmainak. Tétova tekintetted bámult órákon át a tűzbe, mint annyi magányos ember, akiket a. sors valamiképpen elválasztott attól, akire a szivük szomjas. Mégis, néha úgy kezdte érezni, hogy m,nst jobban érti a természet törvényeit, mint azelőtt. A szerelem erősebben kerítette hatalmába, mint más férfit, mert olyan soká ellenállt, ennek a hatalomnak és mert oiyaa aofctig öt egyszerű, egészséges, magányos, tiszta életet a vadonban ... Most beteljesedett rajta a végzet. Megrohanta volna ez a szenvedély akkor is, ha más leánnyal találkozik ... Mint ahogyan a fa minden lombja, minden levele a nap után sóvárog, úgy kereste lelkében a titokzatos hang ön- tudatlanul az asszonyt. — Hogy miért? Ment embernek született, mert a természet három törvényt oltott beléje: harcolj az életéit, tápláld magadat, hozz utódot a világra! De ezenkívül volt még valami, valami... Oh! Ennek a harmadik ösztönnek titokzatosságát, szépségét, örvényes erejét ,félelmes hatalmát ki magyarázza meg?... Ki adta hozzá az epekedést az asszony szerelmének édessége, dicsősége után?.. .i Helen Rayner letette a kötését és eltöprengve tekintett ki az ablakon a telep mezítelen, fakósárga rétjei felé. Derült, de hideg téli nap volt, a hófödte hegygerinc felől érkező szél kemény fagyot hozott. Itt-ott kevés hó feküdt a védettebb helyeken, a marha csoportokban álldogállt a sziklafalak védettebb oldalán ácsolt, bekerített karámokban, fehér ködfoszlányok úsztak alacsonyan a völgy fölött. A lakóház nappali szobája meleg volt és kényelmes. Pirosra festett fajairól visszaverődött a nagy tűzhelyen égő fahasábok fénye. Mindenfelé sokszínű indián-takarók és szőnyegek hevertek a földön és kényelmes, sötétbarna tölgyfáim torok álltak a szobában. Bo a tűz előtt kuporgatott, nagy karosszékbem, olvasásba mólyedve. A földön Pedro hevert és keskeny, finom fejét a tűzhely felé nyújtotta. — Nem hívott a bácsi? — kérdezte Helen hirtelen, amint fölriadt tépelődéséből. — Azt hiszem, nem — felelte Bo. Helen felállt lábujjhegyen ment át a szomszéd szobába, ahol A1 Andiinél oss feküdt. Csak álmában kiálthatott az előbb. Csukva volt a szeme és halkan lélekzett. Néhány hete feküdt már állandóan és egyre gyöngébb lett. Helen néhány pillanatig csöndesen nézte az öregember lesoványodott arcát, aztán fölsóhajtott s visszaült az ablakhoz. — Bo! — mondta aztán. — A napnak már van egy kis ereje, a nappalok is hosszabbak ... úgy örülök! — Te mindág azt kivánod, Nell, hogy az idő múljon! Nekem elég hamar múlik anélkül is — felelte Bo. — De mikor én a tavaszt, a nyarat meg az őszt úgy szeretem!... Csak a télnek várom a végét... A sárga rétek föigyultak egészen a fekete sziklaélekig, ahol, csipkés szakadékok fölött, a néma, fehérrel borított hegycsúcsok következtek. Helen tekintete mintha még azokon is tol próbáit volna szállni. Bo éles szemmel figyelte a nénje komoly, bánatos arcát. — Nell! — kérdezte hirtelen. — Szoktál te Daléra gondolni néha? Ez a kérdés váratlanul érte Helent. Hirtelen elpirosodott — nemcsak az arca, de a nyaka is. — Természetes, hogy szoktam — mondta, nyugodtan. — Azt hiszem ... azt. hiszem, nem kellett volna ezt kérdeznem tőled — mondta Bo és újra a könyvébe merült. Helen gyöngéden nézte lehajolt fejét. A tél hosszai volt, csupa gond és csupa munka. Felelősségteljes és nehéz kötelességek háram- lottak Helenre szinte egyik napról a másikra és szükséges volt minden erejére, minden idejére, hogy megfelelhessen föladatának. Alig lehetett Bóval együtt. Szinte elidegenedtek, elszoktak kissé egymástól. Bo mindig önfejű volt, de mostanában különösen az lett és Helennek nem volt rá ideje, hogy foglalkozzék vele, vagy visszatartsa valamitől. A bácsinak pedig annyira tetszett Bónak minden szeszélye, hogy csak mulatott rajta, mialatt a tisztes mexikói házvezetőnő megboíránkozott és a telepnek valamennyi fiatal és kevésbé fiatal legénye elvesztette miatta, a józan eszét. Régóta várta már Helen, hogy komolyan beszélhessen cok mindenről a húgával és megpróbáljon hatással lenni reá- Annyi mondanivalója volt... de nem tudta, hogyan kezdje. Még gondolkodott, mikor hirtelen gyors sar- kantyupengés hallatszott, odakint, aztán félénken kopogott valaki az ajtón. Bo ragyogó szemmel nézett föl és maga. futott oda, hogy ajtót nyisson. — Oh! Csak maga az? — mondta elbiggyesztett szájjal, mikor meglátta, ki van odakint. Heleu sejtette, ki lehet. — Hogy vaunak mindnyájan? — csendül fel elnyújtva az érces férfihang. — Ha éppen érdekli magát, Carmichsel ur, én bizony nagyon rosszul vagyok — felelte Bo fogvacogva. Á derék fiú komolyan megijedt. — Beteg?... Csak nem?... Mi a baj0 — Rettenetesen beteg vagyok Ha meg nem találok halni, vissza kell menni Missouriba azonnal. Hiszi? — Nem lenne szives behívni, vagy beereszteni — kérdezte Carmichael. — Nem szeretnék itt megfagyni az ajtó előtt, mielőtt Bo kisasszony visszamegy Missouriba, aztán meg lenne valami mondanivalóm is ... — Nekem ne mondjon semmit! — Bo kisasszony nagyon meg rieez lepve, mert eszem ágában som volt, hogy azért jöjjek, ’bgtgj táflCMDBu A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! , Leo@gő Napfény Fürdő Diéta Igmándi keterűvis, Az igmándi keserűvé kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb 2 I hatás Párisiin ismét fegyelem származik, addig azonban a legnagyobb össze-visszasággal kell számítani. Az Echo de Paris szerint a mostani krízis arra szolgálhat, hogy egy merész külpolitikát igazoljon és támogasson. Európai szempontból szeptember 14-ében rosszul választották meg a választás terminusát. A Petit Journal megállapítja a német belpolitikai helyzet feszültségét, amely nemcsak Németországot, hanem szomszédait is nyugtalanítja. Külpolitikai szempontból a német krízisből az következük, hogy a legközelebbi genfi tanácskozásén Németországot átmeneti kormány fogja képviselni és igy nem léphet fel teljes auktoritással. Az Oeuvre fejtegetései szerint Brüning kancellár túlbecsüli erejét. A szociáldemokrácia rákényszeritette őt a birodalmi gyűlés feloszlatására és az uj választások kiírására, ami talán éppen azokra a középpártokra nem lesz kedvező, amelyeken Brüning a birodalom politikáját ki akarja építeni. Páris, julius 19. A ma reggeli sajtó nagy figyelmet szentel a berlini eseményeknek és rámutat a helyzet komolyságára. A Marin külpolitikusa azzal a megállápitással kezdi, hogy Brüning. kancellár, akik kétségen kívül nagy látókörű politikus, úgy ítéli meg a helyzetet, hogy Németországban rendkívüli intézkedések megtételére van szükség. A nemzetközi politikára való kihatásában a német krízist úgy kell megítélni, hogy Németország erős és egy vonalú tevékenységére addig a pillanatig nem lehet számítani, míg a választók nem mondják ki szavukat. A Journal felveti a kérdést, vájjon milyen eredményekre vezetnek az uj választások. Szászország példája azt mutatta, hogy a szociáldemokraták fellegvárában az addig szociáldemokrata választók tömegesen szavaztak a kommunistákra és Hitlerékre, tehát a baloldali és jobboldali felfordulás mellett. Az optimisták hihetik, hogy a rendetlenségből