Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-08 / 130. (2351.) szám

1930 junius 8, ?«eárn»p. SZEPESSÉGI KIS TÜKÖR Tiz év politikai munkája a Szepességen „A Szepességnépe biztosítani akarja helyét a nap RÖGTÖNZÖTT TALÁLKOZÓ Tegnap utánanéztem: még három hossza év választ el m első érettségi találkozómtól. Vár­ni kellene az emlékekkel, hogy az elfövendő összejövetel rántottcsirkés nyárivendéglő kan- gutáiéban vacsora után kicsit ábrándoson és ülő színezéssel idézhessük azt a pár szamócor illatú, igénytelen kis diákemléket a tanáraink­ról, görőgórák tréfáiról, a Klein „Dézi“ de- rssrehuzásáról, Kálmán Pociról, a muzsikus Paszulykárói, vagy a müvészkedő „Wetn- börzsi“-rői. Tudom, vámom kellene: az emlékeit szin­téiért szétillannak, ha korán idézzük őket. Hát várok is s e szép júniusi délután napirendjére csupán egyetlen programpontot előlegezek: egy melegszívű ember és egy megértő tanár ünneplését s akarnám — ha eljutnak hozzá a szavaim — hogy érezze meg: a felköszöntő féléje tartott pohara helyett innen messziről csak hafnoHxmnyitt vadvirágok édes Skúát szeretném a szavaimba lehelni. Régi szabály a természetrajzban, hogy a 'diák c cseresznyével egyidőben érik meg s a kirakatokba állított érettségi tablók, találko­zói meghívók éppenu-gy a nyarat jelentük, mint egy virágzó jázminbokor, vagy a körö­zött RptoL Ahogy ebben a nyárra induló nap­sütésben kedves, kialakulatlan diákarcok fo­tográfiáit bámulgaíom a könyvesbolt ablaká­ban és újsághírek bozótjaiban botorkálok, egy váratlan híradás dilit meg és késztet őszinte élcsodálkozásra: ár. Móczár József, a bereg­szászi reálgimnázium nagyrobecsült tanára nyugalomba vonul és elhagyni Ítészül tekinté­lyét helyét a katedra mellett, ahonnan emberi j megértésével, apai jóságával és napsugaras! humorával évtizedeken keresztül enyhítette a; beregszászi diákélet drukkjait és érettségire \ készülő izgalmát. Rossz elhinni, hogy nyuga- j lomba vonul: ennyi embei'ség és póztalan jó-: ság, üyen kidolgozott tanítási módszer — úgy érzem — sokáig bimd még az idegőrlő tanár­kodást, ennyi bölcs cinizmussal és okos fö­lénnyel — mely mindig mentőövként óvta a fnadicionáiis islzolai kicsinyességekbe való él- merüléstől — még mennyi diákot tehetne bol­doggá és hány mogyoróról tehetne élvezetessé, élföldi szóMsrriondáscdnak zamatos izével. A múlt-korban olyan szerencsés voltam, hogy résztvehettem egy kedves, fiatal diák- tüákulcst összejövetelén, ahol a résztvevők — fiuk és lányok — a legaktuálisabb társadalmi problémák megoldásain diskttráttak. A be­szélgetés sorén természetesen szóbakeriM az iskolai nevelés életrebocsátó fontossága is és elámttóan és elszomoritóan kötött, ahogyan ez a néhány mteüigens, jószdndéku, komoly fiatalember a kicsinyesség, megnemértés és a tanári nevelő készség hiányosságainak bőven ömlő niagaráit zúdította egymásra. Minderről nem gonoszkodva beszéltek, a diákok örök, ebligát kritizáló modorában, hanem valami félreismerhetetlen szomorúsággal, kelletlen és segitségetkérő panaszhangon, a harcra készü­lő ember kétségbeesésével, aki érzi, hogy nem készítették elő becsületesen a fegyver forga­tásra. Az ember hallja ezt és egy felnőtt hitet­lenkedésével rázza a fejét a hallottakon, de ha visszagondol a saját diákkorára és elolvas­sa a júniusi lapok évről-évre megújuló érett­ségi-affér jóit: segédkönyv és puskabecsempé­szések ártatlan merényleteit és egyéb ártatlan vizsgái diákfogást, amelyeket fontoskodó nagyképűséggel torol meg rendszerint a kér­lelhetetlen tanári precizitás, kénytelen helyt adni ennyi panasznak. Jómagámnak is van né­hány ilyen iskolai sérülésem, amit máig sem tudok elfelejteni, de ebből az alkalomból, hogy ime, egy rögtönzött találkozói hangulat emlékező derűjével vetek számot a régi isko­lás életemmel, a Móczár tan,ár wr alakja a megújuló szeretet, megbecsülés és MsdMkos ragaszkodás melegétől körüllehelve tűnik elém; valami olyas ez, ahogyan egy jó apára gondol az ember. Tudom, nemcsak én vagyok vele így, hanem a fiuk is, többi tanítványai, akiket „ténsumak** szólított. A ténsurak szét­széledlek a világba, sokan mér kész emberek fs, de szelem együtt ünnepük a visszavonuld tanár ural. akit, hosszú idő alatt mindössze 'csak egyszer láttam haragosnak, amikor Weinberger, az osztály művésze egy tréfás tablóra az 6 karikatúráját is megrajzolta. Egyébként sohsem kiabált, nem büntetett, senkire nem „pikkétté* és ha megesett volna, hogy szólón- vagy „puska?-csempészésen kcep- ’ja olykor a diákját,, nem provokált volna, igaz­gatód, dorgálást, kicsapást, vagy buktatást, ő tudta, megértette biztosán, hogy a diák a ..puskát4* önvédelemből használja. 'A többit, amit mondani szeretnék, elhalasz­tóm három évre, egy régi nyolcadik osztály üdvözletét igy Is kézhez kaphat,ja s rögtön­(7) A 8SÖvétségig központi hatalmak hadorejé­: nők összeomlása a territoriálisán addig még meg nem szervezkedett szepességi németséget arra kényszoritette, hogy gyorsan megteremt­se azt a politikai szervezetet, amely a megvál­tozott viszonyok között a Szepesség népének érdekeit meg tudja védelmezni. 1918 november 12-én Késmárkon megalakították a nemzeti ta­nácsot, amely november 20-án Zipser Deutsche Volksrat-tá alakult át és csatlakozott a B-leyer dr. egyetemi tanár vezetése alatt álló magyar- országi német néptanácshoz. Amikor a régi Magyarország {öldarabolása ©HkeröSfhetetleinnek látszott, külön zipszer respublika megalakítását tervezték, s & néptanács titkárát Budapestre küldték, hogy a magyar kormánnyal folytatan­dó tárgyalások során a német önkormányzatot biztosítsák. A Károlyi-kormány ei is határozta, hogy a magyar állam keretében önálló zipszer köz­társaságot ismer el, amelynek német közigazgatása, igazságszolgál­tatása és közoktatása lew. Ki is adott azonnal egy rendeletet, amellyel az összes szepesség! iskolákat rögtöni hatállyal német tannyelvűvé alakította át A Károlyi-kormánynak azonban már nem állott hatalmában, hogy elhatározását teljes-mértékben megvalósíthassa. A keletkező­ben lévő csehszlovák ááam haderejének elő­nyomulása következtébe! a szopességi németek kiküldötte most már Hidasa Milán dr.-r&L, a csehszlovák forradalmi kormány budapesti megbízottjával, kezdett tárgyalásokat és sikerüli is olyan megállapodásra jutni, amely ugyan a zipszereknek nein adta meg az ön­kormányzatot, de biztosította nyelvüknek szabad használatát a közigazgatásban, igaz­ságszolgáltatásban, közoktatásban és az egy­házban, az n| állam alkotmányának keretein belül. A következő hotekbea viharos idők sza­kadtak a Szepeaségre. A lengyelek is igényt tartottak & Szepesség egy részére és csapataik­kal Tátralomnicig és Podolinig nyomultak élőre. A területi vita végül azzal! fejeződött be, hogy a Szepesség Csehszlovákiának jutott, azon­ban észekkeletl csücskében 13 község a nép­szavazás eredénys alapján a lengyel köztár­sasághoz került­A Zipser Deutscher Vaiksrai a Szepesség meg­szállása következtében csupán csöndben dol­gozhatott, mindazonáltal az összes szepessági iskolákban bevezették a német tanítási nyelvet, a községek közigaz­gatásában pedig szintén a német nyelvet ér­vényesítették. Azonnal megkezdődött, a németség politikai megszervezése is, amennyiben egy részét a nép- tanács, más részét a szociáldemokrata párt, az egyetlen párt, amely as akkori időkben német alapon politikailag szervezkedhetett, organi­zálta. A csehszlovák köztársaság területén 1920- ban mentek végbe az első nemzetgyűlési vá­lasztások. Ezzel kapcsolatban megalakult a Zipser Deutsche Partéi, amely 1930 márciusában Késmárkon nagy ün­nepségek között ülte meg fönnállásának tízéves jubileumát. A párt azonnal fölvette a tárgyalá­sokat a szudétanémet pártokkal, hogy a vá­lasztásoknál való együttműködést alaposan megtanácskozza. Lodgmann dr., Pet-ers dr., Stark dr. napokon át tárgyaltak a Zipser DeuL sche Partéi vezetőivel. Késmárkon és a sziléziai nemzeti párt vezetőivel is folytak a tárgyalá­sok. Az eredmény as volt, hogy Lodgmann dr. érett megfontolás és beható tanácskozás után maga adta azt a tanácsot, hogy a kerületi be­osztásra való tekintettel és a szhovenszkéi vi­szonyok figydembevételévd a Bzepességl németek haladjanak együtt a magyar pártokkal. A keresztényszocíalista párt már akkor erősen kiépített helyi szervezetekkel rendelkezett Sriovenszkő&zerte, amennyiben már jóval a. prevrat előtt végrehajtotta a politikai szervez­kedés munkálatait. A kérész tényszocMista párt listáján került be azután a németség kép­viseletében a neanzetgyülésbo Tobler János dr., a szenátusba pedig Sohmidt Jenő dr. A Zipser Deutsche P&rtei-nek és & keresztóny&zociaillsta pártnak politikai együttmÜködébe a Szepesség érdekében a* elkövetkező időkben rs gzámos üdvös eredményre vezetett, « amint a jubilen- tni ünnepségen TeecMer Antal dr., a szép ősségi kcremriényrflsocíalisták ffluwztrró vezetője, kifej­tette, a nemzeti autonómiáért való küzdelemben az országos keresztény szocialista párt mindig zött találkozón, félek, megbántanám a sok be­széddel, aki dolgozatírás előtt minden alka­lommal így válaszolt a megírandó dolgozat terjedelmére vonatkozóiig, egy-egy érdeklődő dióknak: „Tónsur, mm rőfre mérik gz Írást? Hikgy Midi. hü fegyvertársa lesz a Zipser Deutsche Par­tei-nek. Az 1923. évi községi választások alkalmá­val a Zipser Deutsche Partéi egyedül ment a választási küzdelmekbe és az első választási harc nagy eredménnyel járt, amennyiben a köz­ségi képviselőtestületekben mindenütt jelenté­keny poziciót tudott kivivni magának. A járási képviselőtestületi választásoknál viszont a kés­márki és íszeposszombati kerületben jelölt ön­állóan, mig a götaici, lőcsei és igiói járásban autonómistablokk név alatt együttesen haladt a keresztényszocialista párttal. A késmárki já­rásban a mandátumok felét szerezte meg, ame­lyekből egyet átengedett a kexesztényszocia- ii8fca pártnak. A többi járásban is szép eredmé­nyeket ért eá. A megyei képviselőtestületbe való választásnál a Zipser Deutsche Partéi vá­lasztási blokkot alkotott a magyar nemzeti párttal és az országos kearesztényszocialista párttal és a választások eredményeként Kéler Tibor dr.-t és Nitsoh Andort küldte ki a me­gyei képviselőtestületbe. Az 1925. évi választás a Zipser Deutsche Par­téi életében fontos határkövet jelent. A párt együttesen jelölt a magyar nemzeti párttal, a német iparospárttal és a Bund dér Landwirte- val. Ilyen módon sikerült a párt ügyvezető elnökét, Nitsch Andort a parlamentbe küldeni 8 a magyar nemzeti párt a szepesi németséggel szemben oly előzékeny volt, hogy szenátusi listáján mandátumhoz juttatta a Szepesség egy má­sik kiváló fiát, Richter Jánost. Az országos keresztényszocialista párt viszont Fedor Miklós személyében küldött a nemzetgyű­lésbe olyan képviselőt, aki a Szepesség érde­keit hathatósan képviseli. Az 1927. év községi választásai alkalmá­val a magyarság két pártja a Zipser Deutsche Partéi & legtöbb községben önállóan indultak a választási küzdelembe és nagy erőgyarapo­dást szereztek. A járási választásokon a pár­tok szintén önállóan jelöltek a késmárki és szepes szombati járásiban, mig az igiói és gö§- nici járásban a Zipser Deutsche Partéi, az or­szágos kéresztény8zocialísta párt és a magyar nemzeti párt blokkot alkotott, a lublói járás­ban & Deutsche Pariéi és a keresztény szocia­lista párt ment együtt & harcban, mig a lőcsei és szepsi járásban a Zipser Deutsche Partéi a mag var nemzeti párttal ment együtt. A járások között a legnagyobb eredményt a Szepességen a Zipser Deutsche Parte! érte el, amelynek szavazatai egyre növekvőben van­nak. 1928-ban 11.000, 1925d>en 18.000, 1927- ben 13.000, 1928J>an 15.000 és az 1929. vá­lasztásokon már 16.240 szavazatot ént efl, ami a német polgári szavazatoknak több, mint 80 százaléka. Az országos keresztényszocialróta pártnak erős káderei vannak a lőcsei és igiói járá­sokban. Az országos politikai viszonyok úgy alakul­tak, hogy 1927-ben Zipser Deutsche Partéi utjai a magyar nem­zeti párttal együtt elváltak a Bund dér Lantíwirte-től, arneiy párt a kisebbségi, jogok teljes biztosítása nélkül ment be a kormányba. A Zipser Deut­sche Partéi mindvégig kitartott kitűzött poli­tikai céljai mellett, amelyek az autonómiában, a nemzeti, kulturális és gazdasági önkormány­zásban csúcsosodnak. A párt politikája — an­nak a fölismerésnek alapján, hogy tiz év óta a kisebbségek helyzete azért nem javult meg, mivel a kisebbségi népek politikailag nem kö- vetneík egységes irányt s mert egyes kisebbségi pártok minden körülmények között kormány­ban akarnak lenni, anélkül, hogy nagy céljai­kat bfetoáthatnák, — arra irányul, hogy a ki­sebbségek egységes politikai frontját létrehoz­za. Ez a gondolat jutott méltó formában kife­jezésre a párt késmárki jubiláns ünnepségén, amelyen megjelent Szent-Ivány József, a ma­gyar nemzeti párt vezére, Horpinka dr. német nemzeti párti képviselő, Mayer József, a szu- détanémet Lan dbund tartományi képviselője, Tscbapek János, a Deutsche Gewerbepartei szenátora és az országos ker-esztényezociaffieta párt képviselője. Tescfoler Antal ár. Szent- Ivány József nagy beszédében kijelölte a ki­sebbségi politika útját, mely a nemzeti autonó­mia ée a kenyérpolitika jegyében a kisebbsé­gek együttműködését teszi szükségessé. A* 1929. év választási mozgalmaiban bontó törekvések mutatkoztak a szepesi németség tá­borában, amelyek azonban a Szepesség népé­nek politikai érettsége következtében termé­szetesen nem tudtak érvényre jutni. Manou- schek Károly svedléri gyáros, aki csak néhány évvel ezelőtt költözött a Szép ességre, s egy­általán nem tudott l>doülépkedni a szepesi né­met, nép mentalitásába, a tiz év alíatt idekerült szu dó tanárnőtök egy részére támaszkodva meg­alakította a Karpathendeutscho Pariei-t, amely nem a Szepesség népének érdekeit, hanem Ma­rton schók egyéni politikai ambícióit voK hivat­(Copyright by Prágai Magyar HMap.) va szolgálni. A párt mindössze néhány száz sza­vazatot ért el a választásokon s igy bebizo­nyosodott, hogy a bontó törekvéseknek a Szepesség földjén semmi jogosultságuk nincs, mert a Szepesség népe tudja, hogy kik után kell mennie, kik dolgoznak az érdekében és milyen politikai harcot kell folytatnia, hogy boldogulásának alapjait megteremtse. Manou- schek, aki régebben a Zipser Deutsche Partéi tagja volt, de a pártban a Petur szerepét ját­szotta, akinek szemében a párt soha nem volt elég radikális, egyéni ambícióinak kielégítése céljából a pozsonyi német nemzeti párt volt vezérével, Frühwirth dr.-ral és Sohmidt Jenő dr. volt keresztényszocialista szenátorral egye­sülve alkotta meg a Karpathendeutsohe Par- tei-t azzal & délibábos tervvel, hogy ezt a pár­tot a szlovemszkói németek átfogó politikai szervezetévé fejlesztheti. Most egyszerre kezet fogott a Bund dér Landwirte-val és a Deutsche ATbeits- und Wirtsehaftsgemeinschaft-tal és kormánypártivá vedlett. Törekvéseinek csúfos kudarca a Szepességen intő példa arra, hogy a személyes érvényesülési ambiciókkál fűtött, politikai törekvések célra nem vezethetnek é»s csupán a kisebbségek erejét gyöngítik. A Szepességen egyéb politikai pártok is mű­ködnek, amelyek a szlovenszkói politikában szerepet játszanak, de táboruk kicsiny. Arány­lag legnagyobb még a Hlinka-párt, amelynek községi politikája a legtöbb helyen egészen helytelen irányban fejlődött é-s szembehelyez­kedik a lakosság valódi érdekeivel. A munkás­pártok közül még mindig a kommunisták az erősebbek, de állandóan visszafejlődőben van­nak. Az agrárpártnak igen kisszámú pártki ve van és a nagy agitáció ellenére, a. Szepességen a párt állandóan hanyatlik. A cseh pártok a beköltözött cseh tisztviselőkből toborozzák tagjaikat, de mindenütt elenyésző kisebbséged alkotnak. Nitsch Andor .szavaival jellemezhetjük a Sze- peseég népének politikai céljait: „Mi szepesiek kis csoport nép vagyunk, de mégis mindig ki- kűzdöttük helyűnket a nap alatt, nem enged­jük, hogy bárki kiszorítson az atyáink által évszázadokon át önfeláldozó, kitartó és szívós munkával megszerzett rögről és népünket, szülőföldünket mindig megvédelmezzük a sors fenyegető csapásaival szemben.“ Biztosítsuk vílasztái jogunkat! Felhívás az $$(akossághos Az 1929. október 27-én lezajlót nemzetgyűlési választás alkalmával minden oldalról hallottunk panaszokat, hogy az őslakosság soraiból ezer meg ezer választó neve maradt ki a választói névjegy­zékből s igy nem kaptak szavazó cédulákat, amiért nem is szavazhattak. Ennek főoka azonban az volt, hogy választó polgáraink legtöbbje nem tartotta érdemesnek a betekintésre kiállított választói név­jegyzékben otána nézni, hogy neve benne van-e a lajstromban s igy természetesen elmulasztotta a törvényes határidőt is az esetleges fellebbezésre. Aki tehát a múlt évi szavazásnál ezen okok követ­keztében nem szavazhatott, azt saját hibájának tudhatja be. Hogy ez újra meg ne ismétlődjék, ismét felhív­juk az őslakosság figyelmét arra, hogy az állandó választói névjegyzéket most állítják össze és ar­ra, hogy június 15-tőí 22-ig bezáróan ezt a névjegyzéket közszemlére fogják kitenni, és pedig a városokban a házak kapui alatt és a választási irodában, a községekben pedig az elöljáróság helyiségében. Mindenkinek kötelessége, hogy utána nézzen, vájjon benne van-e a neve a választói névjegyzék­ben. mert az egy re jobban közeledő községi vá­lasztáson csak az szavazhat, akinek nevét a vá­lasztói névjegyzék föltünteti. A közönség tájékoztatására közöljük, hogy választói joga van minden csehszlovák állam­polgárnak aki életének 21. évét 1930. junius 3(Mg betölti és legalább három hónap óta, azaz legalább 1930 március 15 ike óta tartózkodik a községben. Tartománygyülési és járást képviselőtestületi vá­lasztásoknál a 24-ik, szenátusi választásoknál pe­ri** a 26-ik életévtől van választói jogosultság. Minthogy a választói jog igazolásához az állam polgárság! bizonyítványnak és ott, ahol bejelentő hivaatal van, a bejelentő lapnak előmutatása kőte lező, mindenki haladéktalanul szerezze be ezeket az okmányokat. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy tegyen eleget kötelességének, főképpen a lakásváltozást jelentse be. Gyakran előfordul, hogy a választól névjegy­zékben szereplő név és születési évszám hibás, amit szintén ki kell Javíttatni. Felrilágosátással készségesen szolgálnak nr er szágos kcreszíényszocialistft párt és a magyar ihmii réti párt közpofiti&i, kerületű körzeti e* bein titkárságai.

Next

/
Thumbnails
Contents