Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-08 / 130. (2351.) szám
1930 junius 8, ?«eárn»p. SZEPESSÉGI KIS TÜKÖR Tiz év politikai munkája a Szepességen „A Szepességnépe biztosítani akarja helyét a nap RÖGTÖNZÖTT TALÁLKOZÓ Tegnap utánanéztem: még három hossza év választ el m első érettségi találkozómtól. Várni kellene az emlékekkel, hogy az elfövendő összejövetel rántottcsirkés nyárivendéglő kan- gutáiéban vacsora után kicsit ábrándoson és ülő színezéssel idézhessük azt a pár szamócor illatú, igénytelen kis diákemléket a tanárainkról, görőgórák tréfáiról, a Klein „Dézi“ de- rssrehuzásáról, Kálmán Pociról, a muzsikus Paszulykárói, vagy a müvészkedő „Wetn- börzsi“-rői. Tudom, vámom kellene: az emlékeit szintéiért szétillannak, ha korán idézzük őket. Hát várok is s e szép júniusi délután napirendjére csupán egyetlen programpontot előlegezek: egy melegszívű ember és egy megértő tanár ünneplését s akarnám — ha eljutnak hozzá a szavaim — hogy érezze meg: a felköszöntő féléje tartott pohara helyett innen messziről csak hafnoHxmnyitt vadvirágok édes Skúát szeretném a szavaimba lehelni. Régi szabály a természetrajzban, hogy a 'diák c cseresznyével egyidőben érik meg s a kirakatokba állított érettségi tablók, találkozói meghívók éppenu-gy a nyarat jelentük, mint egy virágzó jázminbokor, vagy a körözött RptoL Ahogy ebben a nyárra induló napsütésben kedves, kialakulatlan diákarcok fotográfiáit bámulgaíom a könyvesbolt ablakában és újsághírek bozótjaiban botorkálok, egy váratlan híradás dilit meg és késztet őszinte élcsodálkozásra: ár. Móczár József, a beregszászi reálgimnázium nagyrobecsült tanára nyugalomba vonul és elhagyni Ítészül tekintélyét helyét a katedra mellett, ahonnan emberi j megértésével, apai jóságával és napsugaras! humorával évtizedeken keresztül enyhítette a; beregszászi diákélet drukkjait és érettségire \ készülő izgalmát. Rossz elhinni, hogy nyuga- j lomba vonul: ennyi embei'ség és póztalan jó-: ság, üyen kidolgozott tanítási módszer — úgy érzem — sokáig bimd még az idegőrlő tanárkodást, ennyi bölcs cinizmussal és okos fölénnyel — mely mindig mentőövként óvta a fnadicionáiis islzolai kicsinyességekbe való él- merüléstől — még mennyi diákot tehetne boldoggá és hány mogyoróról tehetne élvezetessé, élföldi szóMsrriondáscdnak zamatos izével. A múlt-korban olyan szerencsés voltam, hogy résztvehettem egy kedves, fiatal diák- tüákulcst összejövetelén, ahol a résztvevők — fiuk és lányok — a legaktuálisabb társadalmi problémák megoldásain diskttráttak. A beszélgetés sorén természetesen szóbakeriM az iskolai nevelés életrebocsátó fontossága is és elámttóan és elszomoritóan kötött, ahogyan ez a néhány mteüigens, jószdndéku, komoly fiatalember a kicsinyesség, megnemértés és a tanári nevelő készség hiányosságainak bőven ömlő niagaráit zúdította egymásra. Minderről nem gonoszkodva beszéltek, a diákok örök, ebligát kritizáló modorában, hanem valami félreismerhetetlen szomorúsággal, kelletlen és segitségetkérő panaszhangon, a harcra készülő ember kétségbeesésével, aki érzi, hogy nem készítették elő becsületesen a fegyver forgatásra. Az ember hallja ezt és egy felnőtt hitetlenkedésével rázza a fejét a hallottakon, de ha visszagondol a saját diákkorára és elolvassa a júniusi lapok évről-évre megújuló érettségi-affér jóit: segédkönyv és puskabecsempészések ártatlan merényleteit és egyéb ártatlan vizsgái diákfogást, amelyeket fontoskodó nagyképűséggel torol meg rendszerint a kérlelhetetlen tanári precizitás, kénytelen helyt adni ennyi panasznak. Jómagámnak is van néhány ilyen iskolai sérülésem, amit máig sem tudok elfelejteni, de ebből az alkalomból, hogy ime, egy rögtönzött találkozói hangulat emlékező derűjével vetek számot a régi iskolás életemmel, a Móczár tan,ár wr alakja a megújuló szeretet, megbecsülés és MsdMkos ragaszkodás melegétől körüllehelve tűnik elém; valami olyas ez, ahogyan egy jó apára gondol az ember. Tudom, nemcsak én vagyok vele így, hanem a fiuk is, többi tanítványai, akiket „ténsumak** szólított. A ténsurak szétszéledlek a világba, sokan mér kész emberek fs, de szelem együtt ünnepük a visszavonuld tanár ural. akit, hosszú idő alatt mindössze 'csak egyszer láttam haragosnak, amikor Weinberger, az osztály művésze egy tréfás tablóra az 6 karikatúráját is megrajzolta. Egyébként sohsem kiabált, nem büntetett, senkire nem „pikkétté* és ha megesett volna, hogy szólón- vagy „puska?-csempészésen kcep- ’ja olykor a diákját,, nem provokált volna, igazgatód, dorgálást, kicsapást, vagy buktatást, ő tudta, megértette biztosán, hogy a diák a ..puskát4* önvédelemből használja. 'A többit, amit mondani szeretnék, elhalasztóm három évre, egy régi nyolcadik osztály üdvözletét igy Is kézhez kaphat,ja s rögtön(7) A 8SÖvétségig központi hatalmak hadorejé: nők összeomlása a territoriálisán addig még meg nem szervezkedett szepességi németséget arra kényszoritette, hogy gyorsan megteremtse azt a politikai szervezetet, amely a megváltozott viszonyok között a Szepesség népének érdekeit meg tudja védelmezni. 1918 november 12-én Késmárkon megalakították a nemzeti tanácsot, amely november 20-án Zipser Deutsche Volksrat-tá alakult át és csatlakozott a B-leyer dr. egyetemi tanár vezetése alatt álló magyar- országi német néptanácshoz. Amikor a régi Magyarország {öldarabolása ©HkeröSfhetetleinnek látszott, külön zipszer respublika megalakítását tervezték, s & néptanács titkárát Budapestre küldték, hogy a magyar kormánnyal folytatandó tárgyalások során a német önkormányzatot biztosítsák. A Károlyi-kormány ei is határozta, hogy a magyar állam keretében önálló zipszer köztársaságot ismer el, amelynek német közigazgatása, igazságszolgáltatása és közoktatása lew. Ki is adott azonnal egy rendeletet, amellyel az összes szepesség! iskolákat rögtöni hatállyal német tannyelvűvé alakította át A Károlyi-kormánynak azonban már nem állott hatalmában, hogy elhatározását teljes-mértékben megvalósíthassa. A keletkezőben lévő csehszlovák ááam haderejének előnyomulása következtébe! a szopességi németek kiküldötte most már Hidasa Milán dr.-r&L, a csehszlovák forradalmi kormány budapesti megbízottjával, kezdett tárgyalásokat és sikerüli is olyan megállapodásra jutni, amely ugyan a zipszereknek nein adta meg az önkormányzatot, de biztosította nyelvüknek szabad használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, közoktatásban és az egyházban, az n| állam alkotmányának keretein belül. A következő hotekbea viharos idők szakadtak a Szepeaségre. A lengyelek is igényt tartottak & Szepesség egy részére és csapataikkal Tátralomnicig és Podolinig nyomultak élőre. A területi vita végül azzal! fejeződött be, hogy a Szepesség Csehszlovákiának jutott, azonban észekkeletl csücskében 13 község a népszavazás eredénys alapján a lengyel köztársasághoz kerültA Zipser Deutscher Vaiksrai a Szepesség megszállása következtében csupán csöndben dolgozhatott, mindazonáltal az összes szepessági iskolákban bevezették a német tanítási nyelvet, a községek közigazgatásában pedig szintén a német nyelvet érvényesítették. Azonnal megkezdődött, a németség politikai megszervezése is, amennyiben egy részét a nép- tanács, más részét a szociáldemokrata párt, az egyetlen párt, amely as akkori időkben német alapon politikailag szervezkedhetett, organizálta. A csehszlovák köztársaság területén 1920- ban mentek végbe az első nemzetgyűlési választások. Ezzel kapcsolatban megalakult a Zipser Deutsche Partéi, amely 1930 márciusában Késmárkon nagy ünnepségek között ülte meg fönnállásának tízéves jubileumát. A párt azonnal fölvette a tárgyalásokat a szudétanémet pártokkal, hogy a választásoknál való együttműködést alaposan megtanácskozza. Lodgmann dr., Pet-ers dr., Stark dr. napokon át tárgyaltak a Zipser DeuL sche Partéi vezetőivel. Késmárkon és a sziléziai nemzeti párt vezetőivel is folytak a tárgyalások. Az eredmény as volt, hogy Lodgmann dr. érett megfontolás és beható tanácskozás után maga adta azt a tanácsot, hogy a kerületi beosztásra való tekintettel és a szhovenszkéi viszonyok figydembevételévd a Bzepességl németek haladjanak együtt a magyar pártokkal. A keresztényszocíalista párt már akkor erősen kiépített helyi szervezetekkel rendelkezett Sriovenszkő&zerte, amennyiben már jóval a. prevrat előtt végrehajtotta a politikai szervezkedés munkálatait. A kérész tényszocMista párt listáján került be azután a németség képviseletében a neanzetgyülésbo Tobler János dr., a szenátusba pedig Sohmidt Jenő dr. A Zipser Deutsche P&rtei-nek és & keresztóny&zociaillsta pártnak politikai együttmÜködébe a Szepesség érdekében a* elkövetkező időkben rs gzámos üdvös eredményre vezetett, « amint a jubilen- tni ünnepségen TeecMer Antal dr., a szép ősségi kcremriényrflsocíalisták ffluwztrró vezetője, kifejtette, a nemzeti autonómiáért való küzdelemben az országos keresztény szocialista párt mindig zött találkozón, félek, megbántanám a sok beszéddel, aki dolgozatírás előtt minden alkalommal így válaszolt a megírandó dolgozat terjedelmére vonatkozóiig, egy-egy érdeklődő dióknak: „Tónsur, mm rőfre mérik gz Írást? Hikgy Midi. hü fegyvertársa lesz a Zipser Deutsche Partei-nek. Az 1923. évi községi választások alkalmával a Zipser Deutsche Partéi egyedül ment a választási küzdelmekbe és az első választási harc nagy eredménnyel járt, amennyiben a községi képviselőtestületekben mindenütt jelentékeny poziciót tudott kivivni magának. A járási képviselőtestületi választásoknál viszont a késmárki és íszeposszombati kerületben jelölt önállóan, mig a götaici, lőcsei és igiói járásban autonómistablokk név alatt együttesen haladt a keresztényszocialista párttal. A késmárki járásban a mandátumok felét szerezte meg, amelyekből egyet átengedett a kexesztényszocia- ii8fca pártnak. A többi járásban is szép eredményeket ért eá. A megyei képviselőtestületbe való választásnál a Zipser Deutsche Partéi választási blokkot alkotott a magyar nemzeti párttal és az országos kearesztényszocialista párttal és a választások eredményeként Kéler Tibor dr.-t és Nitsoh Andort küldte ki a megyei képviselőtestületbe. Az 1925. évi választás a Zipser Deutsche Partéi életében fontos határkövet jelent. A párt együttesen jelölt a magyar nemzeti párttal, a német iparospárttal és a Bund dér Landwirte- val. Ilyen módon sikerült a párt ügyvezető elnökét, Nitsch Andort a parlamentbe küldeni 8 a magyar nemzeti párt a szepesi németséggel szemben oly előzékeny volt, hogy szenátusi listáján mandátumhoz juttatta a Szepesség egy másik kiváló fiát, Richter Jánost. Az országos keresztényszocialista párt viszont Fedor Miklós személyében küldött a nemzetgyűlésbe olyan képviselőt, aki a Szepesség érdekeit hathatósan képviseli. Az 1927. év községi választásai alkalmával a magyarság két pártja a Zipser Deutsche Partéi & legtöbb községben önállóan indultak a választási küzdelembe és nagy erőgyarapodást szereztek. A járási választásokon a pártok szintén önállóan jelöltek a késmárki és szepes szombati járásiban, mig az igiói és gö§- nici járásban a Zipser Deutsche Partéi, az országos kéresztény8zocialísta párt és a magyar nemzeti párt blokkot alkotott, a lublói járásban & Deutsche Pariéi és a keresztény szocialista párt ment együtt & harcban, mig a lőcsei és szepsi járásban a Zipser Deutsche Partéi a mag var nemzeti párttal ment együtt. A járások között a legnagyobb eredményt a Szepességen a Zipser Deutsche Parte! érte el, amelynek szavazatai egyre növekvőben vannak. 1928-ban 11.000, 1925d>en 18.000, 1927- ben 13.000, 1928J>an 15.000 és az 1929. választásokon már 16.240 szavazatot ént efl, ami a német polgári szavazatoknak több, mint 80 százaléka. Az országos keresztényszocialróta pártnak erős káderei vannak a lőcsei és igiói járásokban. Az országos politikai viszonyok úgy alakultak, hogy 1927-ben Zipser Deutsche Partéi utjai a magyar nemzeti párttal együtt elváltak a Bund dér Lantíwirte-től, arneiy párt a kisebbségi, jogok teljes biztosítása nélkül ment be a kormányba. A Zipser Deutsche Partéi mindvégig kitartott kitűzött politikai céljai mellett, amelyek az autonómiában, a nemzeti, kulturális és gazdasági önkormányzásban csúcsosodnak. A párt politikája — annak a fölismerésnek alapján, hogy tiz év óta a kisebbségek helyzete azért nem javult meg, mivel a kisebbségi népek politikailag nem kö- vetneík egységes irányt s mert egyes kisebbségi pártok minden körülmények között kormányban akarnak lenni, anélkül, hogy nagy céljaikat bfetoáthatnák, — arra irányul, hogy a kisebbségek egységes politikai frontját létrehozza. Ez a gondolat jutott méltó formában kifejezésre a párt késmárki jubiláns ünnepségén, amelyen megjelent Szent-Ivány József, a magyar nemzeti párt vezére, Horpinka dr. német nemzeti párti képviselő, Mayer József, a szu- détanémet Lan dbund tartományi képviselője, Tscbapek János, a Deutsche Gewerbepartei szenátora és az országos ker-esztényezociaffieta párt képviselője. Tescfoler Antal ár. Szent- Ivány József nagy beszédében kijelölte a kisebbségi politika útját, mely a nemzeti autonómia ée a kenyérpolitika jegyében a kisebbségek együttműködését teszi szükségessé. A* 1929. év választási mozgalmaiban bontó törekvések mutatkoztak a szepesi németség táborában, amelyek azonban a Szepesség népének politikai érettsége következtében természetesen nem tudtak érvényre jutni. Manou- schek Károly svedléri gyáros, aki csak néhány évvel ezelőtt költözött a Szép ességre, s egyáltalán nem tudott l>doülépkedni a szepesi német, nép mentalitásába, a tiz év alíatt idekerült szu dó tanárnőtök egy részére támaszkodva megalakította a Karpathendeutscho Pariei-t, amely nem a Szepesség népének érdekeit, hanem Marton schók egyéni politikai ambícióit voK hivat(Copyright by Prágai Magyar HMap.) va szolgálni. A párt mindössze néhány száz szavazatot ért el a választásokon s igy bebizonyosodott, hogy a bontó törekvéseknek a Szepesség földjén semmi jogosultságuk nincs, mert a Szepesség népe tudja, hogy kik után kell mennie, kik dolgoznak az érdekében és milyen politikai harcot kell folytatnia, hogy boldogulásának alapjait megteremtse. Manou- schek, aki régebben a Zipser Deutsche Partéi tagja volt, de a pártban a Petur szerepét játszotta, akinek szemében a párt soha nem volt elég radikális, egyéni ambícióinak kielégítése céljából a pozsonyi német nemzeti párt volt vezérével, Frühwirth dr.-ral és Sohmidt Jenő dr. volt keresztényszocialista szenátorral egyesülve alkotta meg a Karpathendeutsohe Par- tei-t azzal & délibábos tervvel, hogy ezt a pártot a szlovemszkói németek átfogó politikai szervezetévé fejlesztheti. Most egyszerre kezet fogott a Bund dér Landwirte-val és a Deutsche ATbeits- und Wirtsehaftsgemeinschaft-tal és kormánypártivá vedlett. Törekvéseinek csúfos kudarca a Szepességen intő példa arra, hogy a személyes érvényesülési ambiciókkál fűtött, politikai törekvések célra nem vezethetnek é»s csupán a kisebbségek erejét gyöngítik. A Szepességen egyéb politikai pártok is működnek, amelyek a szlovenszkói politikában szerepet játszanak, de táboruk kicsiny. Aránylag legnagyobb még a Hlinka-párt, amelynek községi politikája a legtöbb helyen egészen helytelen irányban fejlődött é-s szembehelyezkedik a lakosság valódi érdekeivel. A munkáspártok közül még mindig a kommunisták az erősebbek, de állandóan visszafejlődőben vannak. Az agrárpártnak igen kisszámú pártki ve van és a nagy agitáció ellenére, a. Szepességen a párt állandóan hanyatlik. A cseh pártok a beköltözött cseh tisztviselőkből toborozzák tagjaikat, de mindenütt elenyésző kisebbséged alkotnak. Nitsch Andor .szavaival jellemezhetjük a Sze- peseég népének politikai céljait: „Mi szepesiek kis csoport nép vagyunk, de mégis mindig ki- kűzdöttük helyűnket a nap alatt, nem engedjük, hogy bárki kiszorítson az atyáink által évszázadokon át önfeláldozó, kitartó és szívós munkával megszerzett rögről és népünket, szülőföldünket mindig megvédelmezzük a sors fenyegető csapásaival szemben.“ Biztosítsuk vílasztái jogunkat! Felhívás az $$(akossághos Az 1929. október 27-én lezajlót nemzetgyűlési választás alkalmával minden oldalról hallottunk panaszokat, hogy az őslakosság soraiból ezer meg ezer választó neve maradt ki a választói névjegyzékből s igy nem kaptak szavazó cédulákat, amiért nem is szavazhattak. Ennek főoka azonban az volt, hogy választó polgáraink legtöbbje nem tartotta érdemesnek a betekintésre kiállított választói névjegyzékben otána nézni, hogy neve benne van-e a lajstromban s igy természetesen elmulasztotta a törvényes határidőt is az esetleges fellebbezésre. Aki tehát a múlt évi szavazásnál ezen okok következtében nem szavazhatott, azt saját hibájának tudhatja be. Hogy ez újra meg ne ismétlődjék, ismét felhívjuk az őslakosság figyelmét arra, hogy az állandó választói névjegyzéket most állítják össze és arra, hogy június 15-tőí 22-ig bezáróan ezt a névjegyzéket közszemlére fogják kitenni, és pedig a városokban a házak kapui alatt és a választási irodában, a községekben pedig az elöljáróság helyiségében. Mindenkinek kötelessége, hogy utána nézzen, vájjon benne van-e a neve a választói névjegyzékben. mert az egy re jobban közeledő községi választáson csak az szavazhat, akinek nevét a választói névjegyzék föltünteti. A közönség tájékoztatására közöljük, hogy választói joga van minden csehszlovák állampolgárnak aki életének 21. évét 1930. junius 3(Mg betölti és legalább három hónap óta, azaz legalább 1930 március 15 ike óta tartózkodik a községben. Tartománygyülési és járást képviselőtestületi választásoknál a 24-ik, szenátusi választásoknál peri** a 26-ik életévtől van választói jogosultság. Minthogy a választói jog igazolásához az állam polgárság! bizonyítványnak és ott, ahol bejelentő hivaatal van, a bejelentő lapnak előmutatása kőte lező, mindenki haladéktalanul szerezze be ezeket az okmányokat. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy tegyen eleget kötelességének, főképpen a lakásváltozást jelentse be. Gyakran előfordul, hogy a választól névjegyzékben szereplő név és születési évszám hibás, amit szintén ki kell Javíttatni. Felrilágosátással készségesen szolgálnak nr er szágos kcreszíényszocialistft párt és a magyar ihmii réti párt közpofiti&i, kerületű körzeti e* bein titkárságai.
