Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-08 / 130. (2351.) szám

7

1980 járatos 8, vasárnap.

KOMMENTÁROK

*

DARVAS, GYÖRY, SZENES, VOZÁRI

Bb a iiégy prágai magyar költő az Uj Munka kiadásában „Nyitott könyv" óimén lirai antológiát adott ki, ami első terméke tett a hónapokkal ezelőtt megindult irodalmi koncentrációnak. Végire egy könyv, melyről -ugy szabad beszélni, mint európaiak között szokás az irodalomról. Ha nem mindig és mindenütt, de sokszor eléri a premier-plánt. Aki kiváncsi volt a szlovén szkói irodalomra és nem igen tudta megtalálni, vegye kezébe ezt a könyvet: itt olyanokat lát, ami sokszor irodalmiunk legjavát jelenti. A kötetből hiányzik ugyan Forbáth és Mécs két szélsőséges reprezentatív lírikusunk, (Forbátlbért különösen kár, mert a prágai magyar lírikusok közé tartozik és Szlovenszkón nem igen ismerik), de a prágai izlésszürő megtette hatását s a könyv alaiptónusa tisztábban irodalmi, mint a többféle politikai és egyéb ímellék- zöugét daloló szlovenszkói könyveké általában lenni szokott.

*

A kötet meglepetése és szenzációja Vozári. A többi bárom lírikus legtöbb verse ismert és régi; róluk véleményünk lezárt s az antológia olvasásánál legföljebb revidiálnuuk kell pro vagy kontra. Vozári Dezső lírájáról bét évig nem hallottunk, most huszonöt verset {mutat be, csaknem egy kötetrevalót. (Mára! verseskötetében, amely a közelmúltban jelent meg, mindössze huszonnyolc vers volt.) E versekkel a mai magyar lírikusok legjobbjai közé emelkedik s belső, művészi szempontból csak a rokonhamgu Mára! Sándor hasonlítható hozzá. A művészetnek azt a fajtáját, amit iVozári vall, szeretik az „elefántcsont torony‘* egyáltalán nem találó műszavával kapcsolatban emlegetni s annyi tény, hogy Vozári nem tartozik az „excitátor" költők közé, külső programija nincs, amivel nemzetét vagy osztályát „fölrázza*4 és lírája az i napon dóra biliék nüvéfizete, igaz és hangoztatja is, de az ő imponderabáMái mikrokozmoszok, külső etaffáz® nélküli beásó élmények tökéletes kifejeződ. olyanok, mint a világot tükröző esőcseppek.

iá. fáradt nagyvárosi ember kiábrándult vi- ífignézote árad belőlük. Az okos ember j WSLos linátja ex. A* illuziónélküH emberé, aki ft mindent megértésen és a mindent megtve- Sösen át a mkodent megbocsátásig jut. Lemondott a „Weiti»asetab“-ról világnézetében, JKsnyí csaláson és csalódáson át visszatért sást énjéhez, szemlélődve és érezve hanyatlik viasza. Fontosabbnak tartja a kis realitá- tásokat, mint a vflágszéditő nagy hazugságokat, mosolyog valamennyi emberi fölkeréke- désen, amíg a haléit érzi és a lét tragikumát, amin „barátom, imádság, sőt PÉNZ sem segít**. Minek, mindén, amíg kiterítve itt fékeik az emberi nagyzási hóbortok csődjének azimból torna: a halott „Ütheted, vághatod, szúrhatod. Ne msikit, nem sziszeg, nem beszél. — Ajaj, már őneki pipacs és nefelejts fekete. — Hatvanhat évet élt és meg kellett halnia csütörtök délután'*. Minek itt excitá- lás, indulás, nekidurálás? A nagystílű optimizmus csak a ragaszkodók számitgatása lehet, ami mindig csalás és érdek, egyedül a kis optimizmusoknak van létjogosultsága: a szép és jó élet örömének, az epikureista gyönyöröknek, mert reálisak és nem szemfényvesztők. Ezért „jobbfajta szivarért eladó itt egy élet". Nem csoda, ha a belátás romanti- tkus iróniát csal a költő ajkára és mindennel játszik, mert az, élet meddőségének jegyében nem tartja érdemesnek, hogy reális életen túlmenő dolgokat komolyan vegyen. Letűnő európaiak vagyunk szaladunk a spengleri dekadenciába: „régen kihulltak

méregfogaink".

„Tél van, sötét van, éj van, f őrletem í**

Az élet fáj, de ez sem fontos s már csak azt tudja, hogy létezik. Unatkozik, se nője, se cimborája, egyszer vág, egyszer szomorú, már nincs se pénz, se posztó, s« lehelet. „Így él, barátaim, az, aki nincsen". Egyedül a néha-néha jövő szerelem ad hüs cseppet a kiábrándulás és letompult szelidség sivatagában. Vi rá génekében önmaga gerjedelanén paradox értékmérésekkel gúnyolódik:

„Több vagy te nékem, mint őszidőn fosztott bokortól elsodort levél

s ba Vanderbilt gyémánthajón siet, hogy megvegyen,

tőlem meg nem vehetne".

Végeredményben azonban a szerelem sem mozdítja ki a kiábrándulásig aszketizmaisából: „de tűzben égni érted nem kívánok, sem véremet érted nem ontanám". — Ennyi belátás és megvetés után, ennyi tompa fájdalomban nem jöhet más, csak a transzcendentális keverése, szomjas menekülés a sok éjszakából az első lidércfény felé, az ösztön útja a Szintézis felé, amiben a vergődő és mindenben csalódott lélek megnyugodhat (már a PÉNZ sem segíthet) — s a kötet legutolsó versének utolsó sorából kihangzik az ut, a megalázkodás, a földöntúli összefoglalás kétségbeesett elismerése:

„Letérdelek ©lédbe, Óriás, nincs nálad- A — M- M a _■ m - - - an » * aa

VH

HPlBOD CB RC^jfClvőIMOl) 4

Ennek a lilának és ennek & Mrikusnak gazdagodnia kell. Most érkezett el a negatívumok csúcspontjára, innét nincs más ut, csak az abszolút .meddőség, vagy a kiterjeszkedés. Most jönnek a nagy misztériumok, az útkeresések s annak az archimedesi pontnak megtalálása, ahová Szent Ágostontól. Bande- Jaire-en, Verlame-en, Adyn, Papmin át minden lirai természetű, az»az érző és a sivárságtól rettegő, de bölcs és ildábrándult költő eljutott. Lezárt szakasz áll előttünk. Itt nincs tovább, ha a költő kerülni akarja az ismétlődéseket és a fölösleges variánsokat. S a határtalan lirai tehetséget, a formaérzéket, a brilliáns technikát, a pointirozottságot, az esprit, amiről e szűk keretek között alig emlékezhetem meg, kár volna hedonista epizódokra vagy7 örök sírfeliratokra pazarolni.

Vozári európai méretekkel mérhető költő. Jellemző és kortünet. Akaratlanul az angol dekadensek lírájára emlékeztet a praerafae- listákra, Morris-ra és a későbbi Wildére. Ugyanaz a pszihológia és érett filozófia hatja át. Természetesen modernebb. Azon a fokon van, ahol a kollektivizmusból is kiábrándult már s nem áll előtte az osztályvilágnézet útja, ami a küllőmben rokon posztszimíbolásta költők előtt állott az expresszionizmus korában. Érdeklődéssel várjuk fejlődését és nem tudjuk, hová jut, a misztikusok közé. vagy arra a mondáin útra, ahová Bért Kredit, Ea- senklever és sok más eljutott.

*

Vozári nem excitátor. Tiszta művész. Megelégszik az érzésekkel és a bölcsességgel. Nem érdeklik világi dolgok. Százszázalékosan a lírában és az örök emberiben marad, anélkül, hogy kinézne a társadalomba, önmagának énekel s azoknak, akik okosuk és belső érzelmi életet élnek.

Érdekes ellentéte Győry Dezső, ő fölrázó Íirikus, az „exeitator", Umamuno sem álmodhatta volna tökéletesebben, a típust. Frappánsan hat a két Iára: Vozárié és Győryéegymás mellett, egyazon könyvben. Győry Dezső elhivatottságot érez magában és rendeltetést,

lenne a helyes ut, Győrynek tisztulnia kell, — nagyobb önkritikára, zártabb és líraibb formára van szüksége, ahol kevesebb a retorika, több a személyes élmény, az általános emberi probléma, érettebb a stílus, fegyelmezettebb az agyvelő. Éppen a prágai versek azok, amelyek Győrynél a befelénézés útját jelentik („Folyópart", „Prágai magyar este"), éppen az újabb versek hozzák a líraibb és kevésbé politikai formákat, úgy hogy a fejlődés mai vonalát, ahol a költő tart, a kibontakozáshoz vezetőnek tekinthetjük.

Győry többnyire ismert versekkel szerepel a kötetben 9 e verseket sokam analizálták. Mi, akik közvetlen környezetében élünk, tudjuk, hogy a nem egészen tiszta és a nem egészen reális excitátorsúgnák elérkezett belső revíziója. A. költő most férfia-sodik, most kapcsolódik be a közvetlen életbe és a korproblémákba. A szolid és tartós bázisok kiépítése után kétszeres hévvel és kétszeres eredménynyel szentelheti életét és költészetét a magyar megújhodás problémájának.

á

Darvas János tíz évvel öregebb, mint a kötet többi három Írója. Ez a tiz év meglátszik stílusán, verselésén, témakörén és eszmevilágán. Közvetlenebbül, Ady hatása alatt dolgozik, mint társai, (akik közül egyedül Győryn érezni néha a nagy mester leheletét), de világnézete is kissé it[felejtett a háború előtti időkből. Szemben Vozári gúnyos pesszimizmusával, az ő pesszimizmusa a dolgozó polgárember lemondása: „tudom, hogy úgyis minden mindegy itten, hiába-harcom mégis híven állom". Huszonkét megjelent verse közül a „Félelmes este" tetszik legjobban: éhben eléri a belső forma tisztaságát és hangulatot tud kelteni. Kedves, szelíd tehetség, akiről látszik, hogy nem a világnak, hanem önmagának dolgozik. Rokonszenves és szellemi dolgokban félénk ember bontakozik elénk, csendes töprengő, csalódásokkal telt, fáradt és kötelességtudó egyéniség, aki nem vágyik a premier-plán babéraira. Nem ártana, ha jobban belekapcsolódnék az életbe és közelebb kerülne a huszadik századhoz. Elvitathatatlan, hogy újabb versei — mélyéit nagyrésze legutóbbi verseskötetéből való — határozott tisztulást és rangemelkedést jelentenek s szeretném, de nem merem mondaná, hogy ennek oka az a mii jő. amelyben Darvas János öt év óta él. Kár, hogy lírája bizonyos értelemben véve személytelen líra s többKizárólag.

Vereimgte Spíritus» uXíköriedaistHeA-G,

cégnél

Mahrlsch-Ostran

elégítheti li Asm igényeit

a legfinomabb likőrökben, pá ratlan minőségű brardyban é:

mindennemű más szeszes italokban.

rája elzsibbaszt ártatlan erotikájával, zsong 0 fülben, jól esik — s katarzisza nagy, mert tisztitóan, nemesiíően hat a férfiakra, akik leszelidülnek s erősnek érzik maguka t e forró és mégis üdítő asszonyt szavak olvasásakor. S mivel igy van, Szenes Erzsi szuggesztiv lilája szép és fontos női líra. FULGOR.---------- —

le

tartóztatták az Mai tiltakozó bizottság elnökét is egyik taglát

London, junius 7. A bomb&yi kongrese- sus épületében a rendőrség tegnap razziát tartott, amelynek folyamán a tiItakozó-bizottság elnökét és négy tagját letartóztatták. Az európai kereskedők ellen tovább folyik a bojkottmozgalom, amelyet az indiai alkirálv szigorú rendelkezései sem tudtak enyhíteni. Az európaiak üzleteiben teljes szélcsend van.

^TTUndon*. jobb *xcJbdsá$baru &anRalt> a bf&CGtir oi^'ögyrw*

egyszóval „a má sik pólus". Vosári főleg filozó- fikus művész, Győry főleg nemzeti excitátor. Nem érdekli, csak politika és szerelem. Sokkal bátrabban és turbu lensebben nyúl a kérdésekhez, mint Vozári. önmagát szinte kikapcsolja, ha az „ügy“-ről dalol. Ez az ügy — mindnyájan temetjük és nem akarom bővebben részletezni, hisrz a versek és kommentárjaik közismertek — magyarság ügye s azé az ujarcu generációé, amelynek kialakítását Győry élethivatásként érzi. Az ügyre vonatkozó versek tele vannak brutális vka- 1 izmussal, néha meggondolatlan tűzzel. A költő különösen a fiatalságra ható pátoszával ugy jár előli, mint a hammelni patkányfogó bűvös furulyájával. Nem fél semmitől, sem gáncstól, sem esztétikai kritikától: „nincs mit szégyellnem előttetek, fiuk — utolsó vasalt rongyaim vetem s Tázom elétek". Atavrazti- kus kötöttségekkel él bent a családjában, a népiben, generációkon át más nem éri, csak szenvedés és meggyőződése, hogy a körülötte levő rossznak okozója az a tökéletlenség, amelyben a magyar és a szegényembe®- él. Bízik, bízik, bízik, a fiatalokhoz appeRál, üt, vág, szomorkodik, dühöng, káromkodik, el- ’busül, sir, hallgat, mosolyog, nevet, lelkesedik, hturráz össze-vissza csak azért, hogy utat mutasson és kiprojiciálja a tragédia belátásának és a bősz optimizmusnak azt a furcsa keverékét, ami kifejezésekkel küzdve, égve, fázva él a lelkében .

Természetesen ez a üra sokat vészit árok előtt, akiknek Győry gondjai nem problémák. Amekkora hatást ér el ott, ahol ugyanilyen

gondolatok vannak, annyira kritikai attitűdbe kényszerűi az általános emberit és a művészi tisztaságot kereső „érzéketleneket". Valami yan azonban benne, amit mindnyájan elismernek: vítatízmus, őszinteség, pátosz, elragadtatás és javítási vágy. Bízón yosfokú józanság hiányzik, érettség és tisztaság. Versei a pubertás összes rokonszenves és ellenszenves vonásait magukon viselik. Győry szükséges fejlődése merőben ellenkezik azzal a fejlődéssel, amit Vozárinál említet tünk. Vozári útja a passzivitás nagy okosságától fcboojm pPogrambővűléeha* vezethet « ez

nyíre az ember fizikai létén kivüleső, efeméT problémákkal foglalkozik. Külső dolgok keltenék benne élményt, nem a belső élmények vulkaniznmsa formálja át a külvilágot Ez az oka annak, hogy strófái néha egyenetlenek; pregnáns sorokat gyakran elzsibbadt és közhelyes mondatok követnek. De sok verse kiegyensúlyozott és tartós élvezetet nyújtó.

*

A nörró a kötet díszére válik. Szenes Erzsi ma nemcsak a szlovensakói magyar literatura legjobb női költője, hanem a pesti gárdában is előkelő hely illeti meg. Főerőssége, hogy soha nem bújik ki nőiességéből, nem akar maszkul imán hatni, sem okosan, sem raffinál- tan, sem művelten. A lehető legtávolabb éli a „kékharisnya" fogalmától. Vannak egyszerű, asszony! vágyásai és érzelmei s a természet megadta neki azt a kedves tehetséget, hogy vágyait és érzelmeit sallangtól mentesen, adekvátan, egyedül az élmény intenzitását hangsúlyozva, kifejezhesse. Nem okoskodik. Nem keres. A formáról sincsenek különösebb fogalmai. Mégis zárt formában állnak előttünk a versek és hatnak. A férfiakat föltétlenül leveszi a lábakról: ennyi kűrűlhizel- gés, meleg babuzsgatás, dhxuzsoláa, kellemes megadás, föl tétlen lelki megadás ritkán éri őket. Szenes Erzsi letérdel a férfi elé és énekel. Ugyanakkor azonban nem közeledik tovább és féltve őrzi magában a titkot: az érintetlen asszonyiság titkát és ugy beszél róla, mint a szentvégtartóró', amely ragyog az oltáron és megközelíthetetlen. A zamatot és a nőiességet éppen e® a torosa kettősség adja meg, egyrészt az odaadás vágya és a férfi körülrajongása, másrészt a disztansz megőrzése és önmaga tisztaságának bálványozása. Egyik legjobb verse a „Szüzesség", amely formában is nagyszerű, kiválóan kifejezi ezeket az érzéseket. Másról Szenes Erzsi nem ir. Tudja, hogy ártana, ha átlépné a határokat. Szűk skálája van, mint az asszonyoknak általában, de a skálán belül nincs hiba, minden pregnánsan, intenziven és értelmesen jön ki. A versek a naivitásnak azon a fokán vannak, ahol a naivitás már tökéletesig, inért rang* a terméssel. Szenes Emi B— A szlovenszkói katolikus magyar tanítók országos gyűlése Léván. Léváról jelenti tudósítónk: A szlovenszkói katolikus magyar tanítóság előkészítő bizotstága junius hó 12- én délelőtt Lévára a városháza nagytermébe országos tanitógyülé3t hív egybe. 10. órakor ünnepélyes Veni Sancte lesz a plébánia templomban, 11 órakor gyűlés, a kővetkező programmal. Elnöki megnyitó, A katolikus tanítóság mozgalmát ismerteti Dinnyés Károly; a katolikus iskolák létjogosultsága: Willand János; az alap szakái yterve zetet ismerteti Tury László.

Református diákkonferencia Rozsnyón,

Losoncról írják: A szlovenszkói református

egyház által rendezett ötödik ref. diákkonferencia junius 30-án és juLius lten Rozsnyón folyik le. A konferencia oélija a kalví- niamus közéleti jelentőségének kiemelése. A konferencia előadói: Magda Sándor dr.

ref. lelkész (A filozófia köréből), Szőke István ref. lelkész, Agyagási Sándor dr. ref. lelkész, Kenessey Kálmán dr„ Suttka István dr. (A judiclum), Salamon Ferenc dr. (A munka kálvinista szempontból), Narancsik Imre ref. ®. lelkész (A világirodalom mai ágai), Srihjmidt Imre. Zsemlye Lajos ref. lelkész (A kálvinizmus szociális üzenete), Varga Imre ref. s. lelkész (A népmisszió). Á konferencia programjába több kirándulás is fel van véve, igy Dobsán a, Krasznahorka, be- retkei ref. árvaház. A konferencia résztvevői elsősorban főiskolások és középiskolák yn-VIII. o. tanulói, akik Szlovenszkő területére a csehszl. á;ll. vasutáktól III. 0. féláru utazási kedvezményt kapnak. 100 kmeo felül gyorsvonaton ie. A konferenciára junius 15-ig kell jelentkezni Kiss Gyula ref. teol. szeniornál Losonc, Ref. Teológia. E jelentkezésnél azok, akik utazási kedvezményre igényt tartanak, jelezzék az állomást, ahonnan Rozsnyóra indulnak és azt az állomást, ahova Rozsnyóról visszamennek, egyúttal a féljegy váltására jogosító igazolványért 2.50 K-t küldjenek. Utazáskor a diákigazolvány felmutatandó. A főiskolai hallgatóikat az előadók egyike személyesen keresi fel, hogy a konferenciára vonatkozókat megbeszélje velők, a közép iskolások pedig hitoktató lelkészeik utján érteeittetmek a továbbiakról.

xx Darvas János: Elsüllyedt világ c. könyvét a P. M. H. olvasói 5-ért. (a szerző kézjegyével 10 K-ért) kaphatják bónnentve kiadóhiva,- tatorak otjte.

'RECQRD* Créme Sspllatolre \

raka áttetszS Wisnyt, fiyári toalettek duplán olyan B Jzepek éa tetszetösek, ha a szőrzet észre nem vehető. Eg-y- | pár percet minden nő tud magának szakítani, aki ad a test- C ápolásra. Használjon „Reeord" krémet, mert csak az adja | a sikert, amelynek 3 nagy előnye van* 1. Illata kellemes, | Fölötte áll az eddig- gyártottaknak. Simává teszi a bőrt, visz- | izafefleszti a növést éa elöli a szőrzet gyökerét, mely később 1 teljesen kivész. 3. Használata egyszerű, a tubusból kinyomva 1 r Ikonjuk a bőrre. Gazdaságos és a tubusba nem szárad be. |

1 teibm m— Ki.

Minden szakuzletben kapható. Vexérképv. Csehszlovákiában |

ENGEL PARFÜMÉRIA Bnflstan, toms-KU 5. I