Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-07 / 129. (2350.) szám
wa; HU* al Imjlí V wa* US! ^?«?al IX. évf. 129. (2350) szám * „ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kt Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. D2WÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11* Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága U„ Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184. SÜRQÖNYCiM: HÍRLAP PRflHft A többség kötelessége (§.) Ma egy formás revü szaladt be a szerkesztőségbe, a elme „Narodnosti Obzort:, „Nemzetiségi Figyelő44, a kisebbségi kérdés tanulmányozására nemrégiben alakult cseh társaság hivatalos közlönye. A társaság a cseh közélet igen kiváló személyiségeit egyesíti magáiban. Áz elnöki székben ott látjuk Krofta Kamii dr. megkatalmazot minisztert, a külügyminiszter helyettesét, egyik alelnöke Auerhan János dr., a statisztikai hivatal igazgatója, a másik Kap- ras János dr. miniszteri tanácsos, az elnöki tanács tagjai között találkozunk Boháe Antal dr. magántanár nevével, aki igen kitűnő népesedési szakértő, azután Bújnák Pál dr. nevével, aki a Károly-egyetemen magyar lektor s ott látunk még a tisztikar és a tagok sorában nagyon sok ismert tudóst, publieisztát, miniszteriális embert. Korai volna elébevágni a társulat működésének a bírálat szavaival. Mindenesetre a legfőbb ideje volt, hogy végre komoly cseh közéleti férfiak észbevették, hogy mennyire fontos problémája a csehszlovák köztársaságnak kisebbségi kérdés -s amint programjukban kifejtik, objektívon és igazságosan44 kívánják azt tanulmányozni. Ebből csak haszon származhátik a többségi nemzetre s a kisebbségekre is egyaránt, mert- lehetetlenség, hogy az objektív és igaz-ságos stúdium rá ne döbbentse a társaság tagjait az elhanyagolt, s a kormányzás tízéves hibáival megfertőzött kisebbségi kérdés veszedelmes keievényeire*,. íme, a csehszlovák köztársaság második évtizedének kezdetén elméleti és gyakorlati emberek rájutnak arra a szükségességre, hogy a kisebbségi kérdést tanulmányozni, tehát megoldani kell, mert hiszen minden -stúdium célja megállapitások leszűrése s ezeknek az elméleti eredményeknek a gyakorlati életben való értékesítése. Ideális fejlődést jelent ez a célkitűzés a cseh soviniszta politika struccmadár módszereivel szemben, amely kezdettől a csehszlovák nemzeti állam fantomján nyargalászik s bedugja füleit az elől a tény elől, h-ogy egy 14 milliós államot sem szépszerével, sem erőszakos utón nem lehet nemzetivé gyúrni akkor, midőn három és félmillió német és egymillió magyar nemzetiségű állampolgára, van, -s a kisebbségek kultúrája semmivel sem alacsonyabb fokú a többségi nemzet ^ultrájánál. A többségi nemzet politikai kifejeződése, amely a parla.- menti fórumon és a sajtóban nyilvánul meg, állandóan ennek a fantazmagóriának jegyében áll; s míg a cseh külügyi társaság megalakult azért, hogy a kisebbségi kérdést „objektiven és igazságosan44 tanulmányozza, addig a politika még a tanulmányozás gondolatától is irtózik, aminek tanúbizonyságát adta azzal az éles el len tálláss al, amellyel a kisebbségek által in- ditványozott parlamenti kisebbségi bizottság eszméjét fogadta. Ennek a bizottságnak kimondottan az lett volna a célja, amire a kisebbségi társaság alakult: megvizsgálni a kisebbségi kérdést és annak megoldását törvényhozási ut-on lehetővé tenni. A többségi pártok mai mentalitásukban nem akarnak s nem tudnak idáig eljutni. Quleta non movere. És mert azt hiszik, hogy a kisebbségi kérdésnek a légi szia tiv munkából való kikapcsolásával a problémát is eli-minállták, úgy külföldi, mint belföldi viszonylatban, a kisebbségek felé. azzal a hazug elvvel operálnak, hogy Csehszlovákiában a kisebbségi kérdés meg van oldva. Éppen ezéTt kisebbségi szempontból a cseh társaság megalakulása egy negatív eredményt máris jelent. Komoly cseh közéleti férfiak most kezdik tanul mányozni azt a kérdést, amelyről a politikai rabulisztika azt fanfár ózza, hogy már kielégítően megoldották. Ez a contradictio in adiecto értékes morális eredmény, de még értékesebb az a pozitívum, amelyet nekünk, kisebbségeknek, Masaryk elnök nyilatkozata jelent, amelyet a társaság tisztelgő küldöttségének tett, s amelyet tegnapi számunkban ismertettünk. Az elnök, aki tudományos munkásságában évtizedek óta-, nagy súlyt helyez a kisebbségi kérdésre, tényként szögezi le, liogy sem az úgynevezett kisebbségvédő szerződések, sem a békeszerződések nem oldották meg a kisebbségi problémát. Valóiban így van ez! Amikor a Grandi társéi útiénak kuli Zaleszki Franciaország és Olaszország közit! köztélül Is olasz külügyminiszter hétfőn érkezik Wsfsöfea Varsó, juníus 6. Jelentettük, hogy Grandi (Jász küLiigyniimszter pünkösdkor meglátogatja Lengyelországot és Varsóban tárgyalni fog Zaleski lengyel külügyminiszterrel. aki az elmúlt héten Parisban járt és Briantldal tárgyalt. A világsajtó e a agy jelentőségű látogatáshoz máris sokfajta kommentárt fiiz. A legelterjedtebb vélemény szerint Zaleski lengyel külügyminiszter magára vállalta a közvetítő szerepet Franciaország és Olaszország között s egyrészt Zaleski párisi látogatása, másrészt Grandi varsói tárgyalásai összefüggésben állnak ezzel az uj szereppel. Mint ismeretes, a feszültség Franciaország és Olaszország között az elmúlt hetekben Mussolini firenzei és milánói beszédei alkalmával elérte ku: mináci óját. Azóta mindkét fél belátta, hogy az európai együttműködés szempontjából rendkívül fontos ve tan, ha a két ország végre abbahagyná fölösleges ellenségeskedését és j hozzálátna az európai konstruktív munka elvégzéséhez. A dúcé öccse a fasisztáik; hivatalos lapjában nagyjelentőségű cikket j irt PáneurópáróL melyben, mint jelentet-1 tűk, Bari and terve mellett foglal állást, de j követeli, hogy az európai államok eggyé- forrasztása előtt több fontos dolgot elin-1 főzzenek, így többek között a békeszerző-1 (lések revízióját és a gyarmatok arányla-1 go-s elosztását. A hangulat az utóbbi na- j pókban kedvezőbbé vált és Zaleski eset- j lég sikeresen közvetíthet a két vetélytárs között. Más kombinációk szerint Grandi a kö- zéfpeurópai kérdésről tárgyal Varsóban. Állítólag nem Zaleski közvetítő a franciák és az olaszok között, hanem Grandi akar a lengy elek segítségével közvetíteni a kis- antant és Magyarország között. Mindezekről a kombin ári ókr ól a lengyelhiv atalos körök nem nyilatkoznak és a sajtó is titokzatos hallgatásba burkolózik. Valamennyi lap elismeri, hogy Grandi látogatása nem formalitás és ünnepi aktus, hanem egy fontos diplomáciai kampány bevezetése. Jellemző, hogy a lengyel lapok Zaleski párisi tárgyalásait sem kommentálják, holott nyilvánvaló, hogy a lengyel külügyminiszter és Btiand között újabb fontos megállapodások keletkeztek. Zaleski egyetlen interjút nem adott Franciaországból való visszatérése után, ami ellenkezik eddigi szokásaival. A varsói lapokat állítólag figyelmeztették, hogy no írjanak többé Lengyelország közvetítő missziójár ról. Grandi pünkösd hétfőjén érkezik a lengyel fővárosba, ahol három napig marad, majd Zaleski külügyminiszter kíséretében Krakóba utazik és megnézi a legérdekesebb lengyel várost. A kormánypárti szlovák képviselők deklarációban tiltakoztak a Ház ülésén a revizíonizmiís allén Hrusovszky olvasta föl az agrárok, szeóáMemokraták, a nemzeti 4Z0t!e:^sták. az iparospárt, cseh nemzeti demokrata párt és a esés iparospárt ayHotkpzetát Prága, junius 6. A képviselőhöz ma délelőtt. folytatta az állatvám!vitái. Az első szónok Jirácek cseh iparospárti volt, aki kijelentette', hogy" bár megszavazza a javaslatot, követeli, hogy a behozott állatok vámját adják vissza azoknak, akik tulajdonképpen fizetik: a fogyasztóknak, vagyis a húsárak ne emelkedjenek. Csizdmszká kommunista képviselőnő a katonai szerencsétlenséggel foglalkozott. Lubicfcy cseh agrárius a mező- gazdaság válságáról beszélt és hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság vesztesége évi 4.5 milliárd koronát tesz ki. A mezőgazdasági válság még azzal is növekszik, hogy a fogyasztás az általános gazdasági nehézségek következtében csökken. Több képviselő felszólalása után a ház elfogadta első olvasásban az állat- vámokról szóló törvényjavaslatot. Hrusovszky nyilatkozata A napirend következő pontja a határmenti területek gazdasági és jogi viszonyainak rendezéséről szóló törvényjavaslat volt. Win tér dr. előadó jelentése után a Ház ezt a törvényjavaslatot is vita nélkül fogadta el. Majd szót kért Hrusovsky Igor cseh nemzeti szocialista, aki a következő nyilatkozatot olvasta fel: — A trianoni békeszerződés aláírásának tízéves fordulója alkalmával, amely szerződéssel a volt Magyarország nemmagyar területei az utódállamokhoz kapcsoltattak, amit nemzetközileg és Magyar- ország hivatalos megbízott képviselői is elismertek, Magyarországon hivatalos körök részvételével és vezetésével tüntettek a békeszerződés territoriális intézkedései ellen, igy tehát Szíovenszkónak Csehszlovákiához. a román területeknek Romániához és a jugoszláv területeknek Jugcí Máriához való csatolása ellen. A republikánus, a szociáldemokrata, a cseh néppárt, a cseh nemzeti demokrata párt, a cseh iparospárt és a cseh nemzeti szocialista párt szlovák képviselői nevében hangsúlyozom, hogy a Magyarországon lefolyt tüntetések és nyilatkozatok az általunk képviselt lakosságnál a legnagyobb ellenkezést váltották ki, mert ez a lakosság el van tökéivé arra, hogy védekezzék minden oly kísérlet ellen, amely köztársaságunk testéből Szlovenszkói kiragadni és a szlovák népet a gyűlölt régi rabságba visszavezetni akarná. A magyarországi tüntetések szerintünk határozottan nem használnak a béke gondolatának és a középen répái nemzetek kibékülésének. Kötelességemnek tartom a világ közvéleményét figyelmeztetni arra a veszedelemre, amely Európa békéjét és közbiztonságát a magyar urak revizionista propagandája részéről fenyegeti. Békesuemzetiségi elvre váló hivatkozással a monarchiát szét darabolták s megteremtették az utódállamokat, a Lékealkotóknak is felötlött, hogy két régi nemzetiségi állam helyébe — amelyeknek legalább az az előnyük volt, hogy gazdasági egységet s nagy vámterületet alkottak — öt- kis állam került és ezek is nemzetiségekkel vannak szaturálva. Ezért, már a békeszerződéseket- megelőzően, a főhatalmak külön kisebbségi szerződést kötöttek az uj utódállamok mindegyikével, amelyek közül bennünket, a Csehszlovákiával 1019. évi szeptember tizeői- kénlvén Saint-Gerrnain-en-Layéban kötött, szerződés érdekel. Ennek hatályosságát Csehszlovákia a trianoni szerződés 44.. 47. és 52. cikkeiben is kifejezetten elismeri. Úgy a békeszerződések, mint a nagyhatalmak és utódállamok külön szerződései, a kisebbségi kérdést tárgyaló, majdnem szószerint egyező föltételeket tartalmaznak, amelyek szerint e rendelkezéseket alaptörvényekül ismerik el, s ezekkel semminemű törvény, rendelet, vagy hivatalos intézkedés nem lesz ellentétben, vagy ezekkel szemben hatályos s hogy e szerződések a nép- szövetség védelme alá helyeztetnek. Nem kell sokig fejtegetnünk, hogy a csehszlovákiai magyarság ezekhez a jogokhoz nem jutott hozzá. Elég egyetlen kérdésre, az állam- polgárság rendezetlen voltára hivatkoznunk. A Saint-Gcrmain-en-Layeban kötött szerződés világosan kimondja, hogy csehszlovák állampolgár mindenki, aki 19.18 október dl-én itt lakott s ime — ma még mindig százezerre rúg a hontalanok száma. Beszélhetnénk a nyelvhasználatra, iskolák alapítására vonatkozó nemzetközi szerződésben biztosított jogainkról, amelyeket szintén nem gyakorolhatunk. Pedig a nemzetközi szerződésben biztosított jogok csak minimumot jelentenek, s a magjmr kisebbség ezt a minimumot sem tudta elérni. Le kell szögeznünk Masaryk elnök kijelentését. hogy a kisebbségi kérdést a nemzetközi szerződések nem tudták megoldani s a többségi nemzetnek a kötelessége, hogy az államnak, a köznek, önmagának jói fölfogott érdekében keresse a megoldás módját, a kisebbségi kérdés csehszlovákiai viszonyokra, alkalmazott okos, célszerű és európai szellemű megoldását. Ha a cseh külügyi társaság, ebben az irányban kivan dolgozni, jó munkát- fog végezni.
