Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-06 / 128. (2349.) szám
Ma< iiAnmh D2í ©I«ía8 ' Ma< nánmili f* ©í«8»8 39^ % IX. évf. 128. (2349) szám » Péntek - 1930 június 6 iZUMWARHIRMB Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre t évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ké A szlovenszköi és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő; DZURÁNY1 LÁSZLÓ FO&GÁCfí GÉZA Szerkesztőség; Prága 0, Panská ulice 12. 0. emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; Prága EL Panská vlice 12. m. emelet. Telefon: 34184. SÖRGÖNYCIMj HÍRLAP. PRftHft, A százéves Algír (sp) Prága, junius 5. Ez a romantikus földterület száz év előtt került francia kézibe, kalóziföldiből gabonafölddé vált s ma legértékesebb része a francia gyarmatbirodalomnak. A Teli-Atlasz hegység termékeny völgyein vasút fut keresztül, nagyvárosok keletkeznek az óriási oázisokon, a negyedmi Illés Algír városának perifériáin gyárkéméinyek füstölögnek, s az ország, melynek területe ugyanakkora, mint Franciaországé, lakosainak száma pedig már hat millió, gigászi lépésekkel halad az európai értelemben vett gazdag kifejlődés felé. Hol vannak azok az idők. amikor Nu- midiában még a vandálok uralkodtak és a 15. században arab kalózok rendeztek be erős birodalmat a sziklákkal erősített, megközelíthetetlen partvidéken! Három évszázadig hiába harcoltak az európai hatalmak e sziklák ellen: örök rettegés kisérte az algíri gályákat, melyek hol Spanyolországban, hol Olaszországban, hol a Levamtén jelentek meg és bő ember- vagy áruzsákmánnval vonultak vissza bevehetetlen váraikba. Katolikus Ferdinánd hadjárata csődöt mondott ellenük a 16. században, s a Szítaimbultól elszakadt janicsárok vezéreikkel, a dei-efekel, a 19. század elejéig bizonytalanná tették a Földközi tengert. Ez volt az az idő, amikor a leterrorizált középtenger elvesztette jelentőségét és az ipáT,' kereskedelem áz 'Északi tengerre és az Atlanti óceánra — Amerika felé — orientálódott. Akkoriban Indiába is Afrika megkerülésével jutottak az emberek, Szíriába, Egyiptomba szárazföldön, mert ritkán került ki európai hajó épen az algíri és a máltai kalózok Scilia és Oharibdisze kőiül. Legendás rettegés szállotta meg a legyengült déli partvidékeket, e a mit ma a kalózokról tudunk, vagy ahogy a kalózokat elképzeljük, az algíri keserves emlékekre támaszkodik. 1775 után számos kisebb európai hatalom az algíri rém adófizetője lett. Elsőnek az amerikaiak kerültek ki az afrikai kalózok bűvköréből: 1815-ben az amerikai zászló tiszteletben íartására kényszeri- tétték az akkori deit. A halálos csapást Franciaország mérte a kalózországra. Amikor a régenoe tekintélye ingadozni kezdett, a király szükségesnek látta, hogy egy nagy tengerentúli győzelemmel visszaadja a nemzet önbizalmát és helyreállítsa a királyság tekintélyéi. Kapóra jött, hogy 1827-ben Dei Baba Hussein megsértette a francia követet, s az algériai háború csakhamar megkezdődött. Duperre tengernagy és Bonrmon t tábornok 1830 július 5-én megadásra kénv- szeritették a deit, s ettől a naptól számítják a franciák Algír birtokbavételét. Ezerk i le nosza zharminc algériai év loscz, Franciaországban, ünnepük a centenáriumot; a nagy fellendülést, amit az elmúlt száz év Algírnak hozott, s egyáltalán a gyarmatbirodalmat, a legértékesebb gyarmat szimbólumában, az erőt és egységet, ami ma Északafrikát Franciaországhoz fűzi. így e jubileumnak politikai és demonstratív jellege is van. Tagadhatatlan, hogy a' franciák megváltották Északafrikát. .1830 után sok baj volt még, a felkelő Aibd el Kadar, aki a júliusi forradalom zavarát kihasználva, 1830-tól 1847-ig rettegésben tartotta a franciákat, bajt bajra halmozott, s Savary ügyetlen kegyetlenkedéseit csak Bugeaud tábornok tudta .jóvá tenni 1844 után, sőt a végleges pacifikálás csak 1900 és 1911 között következett be Jounart bölcs és szelíd kormányzása alatt. De ma az eredmény elvitathatatlan, Algír gazdag föld, amelynek jótéteményeit Franciaország nagyon érzi. Az anyaország1 MASARYK: Az európai kisebbségi kérdést a háború utáni béke nem tudta alapvetóen megoldani A köztársasági elnök nyilatkozata a kisebbségi kérdés megoldásának lehetőségeiről — A többségi nemzet kötelességei Prága, június 5. Néhány hónappal ezelőtt alakult meg Prágában Krótta meghatalmazott miniszerrel az élén a kisebbségi kérdések tanulmányozását céljául kitűző társaság, amely egy szemlét is kiad „Nánoduostni Ob®or“ (nemzetiségi figyelő) címen. Az első számban jelent meg a köztársasági elnöknek egy nyilatkozata, amit a társaság képviselői előtt mondott, akik őt a társaság céljairól informálták. Masaryk elnök e nyilatkozatában a kisebbségi kérdésről ezeket mondotta: — A * európai nemzeti kisebbségi kérdést a háború utáni béke nem tudta Alapvetően megoldani. r , A békekonferenciákon áz államok és néni 'á nemzetiségek tárgyaltak. Az államok aligha lehetnek nemzetiségileg teljesen egységesek. Az államok eredetileg nem a’most'díva-j tos nemzetiségi, hanem elsősorban dinasztikus, politikai, gazdasági, földrajzi stb. elvek alapján alakultak ki- Valószínű, hogy még újabb kisebbségiek is fognak jogaikért jelentkezni olyan államokban is, amelyekben odáig a nemzeti kisebbségi kérdés még nem volt aktuális. A többségi nemzet feladata minden államban, hogy a kisebbségek helyzetét önmagával és az álammal szemben okosan szabályozza. Ne várjunk arra. hogy mit akarnak és mit fognak kérni és követelni a kisebbségek; a koncessziókat ne aszerint tegyük, hogy egyik-másik kisebbség milyen hangosan követel magának előjogokat. Hanem a viszonyok helyes analizálása révén önként kell eljutni ahhoz a programhoz, amelynek alapján a kisebbségek helyzetét rendezni lehet. ezt a programot önként, önmagunk és az állam, nem pedig a kisebbségek iránti kötelességből kell végrehajtanunk. — Mái’ többször hívtam fel a figyelmet arra, hogy kimerítőbben keltene tanulmányozni azt, hogy miképpen oldották meg a nemzetiségi kérdést másutt, például Svájcban. Belgiumban $££>* Ezt a tanulmányt természetesen csak oly célból keli lefolytatni negl? merjük a megoldások különböző típusait » nem azért, högV, egyszerűen átvegyük a kész külföldi mintákat. :sui generis,. különböző történelmi, néprajzi, faji, gazdasági és más szempontok szerint. Köztársaságunk helyzete, feladata és földrajzi fekvése olyan, hogy bátorságot kell vennünk hozzá, hogy a kisebbségi problémát a mi adott konkrét viszonyaink szerint megoldhassuk. Hiszek benne, hogy a mi jóakaratunk és a kisebbségek jóindulata mellett — de elsősorban a mi jóakaratunk mellett — sikerül idővel megteremtenünk a nemzetiségi probléma megoldásának külön, csehszlovák típusát. — A társaság feladata nem politikai és ad- minisztrativ természetű, hanem tudományos. Nemzetiségi viszonyaink rendezése óriási politikai munkát igényel, egyben a kormány, a parlament, stb. egész sereg adminisztratív kezdeményezését. Ha a politikai tényezők eredményes munkát akarnak végezni, ehhez te. jedeimes anyagira van szükségünk, hogy áttekinthessék, milyenek az egyes megoldások lehetőségei s mindaz, ami ezzel összefügg, jól kell ismerniük az egyes nemzeti kisebbségek gazdasági és kulturális helyzetét az államban. Azt hiszem, hogy ezt az anyagot megszerezni feladata a társaságnak és örömmel hallanám, ha szilárd elhatározásuk ezt a munkát tárgyilagosan és igazságosan végrehajtaná és közben összeköttetésbe jutnának úgy bent az orsóban kisebbségeink képviselőivel, mint a hffeőnló külföldi és nemzetközi szervezetekkel. A szenátus ülése Prága, junius 5. A szenátus ma délelőtt tárgyalta a gabonává mohról és a behozatali jegy- rendszierról szóló törvényjavaslatokat. E javaslatok tárgyalása előtt a szenátus megszavazta a munkanélküliek állami segélyezéséről szóló tömény novelláját. A napirenden szereplő két törvényjavaslat felett közös vita indult, amelyben részt vettek MikuMcek kommunista, Eeller német szociáldemokrata, Stollberg német keresztényszocialista, Sechtr cseh agrárius és Spiess német agrárius. A. szenátus a délután folyamán első olvasásban elfogadta a gabonavámokról és a behozatali jegyrendszerről szóló törvényjavaslatokat, második olvasásban pedig gyorsított eljárással a genti rendszer novelláját. A szenátus legközelebbi ülése junius 11-én délután 5 órakor lesz. évente két milliárd értékű árut exportál Algírba, míg a bevitel onnét nem sokkal kevesebb. Kitűnő piac és kitűnő nyersanyagterület a gyarmat, a franciák pompás minta- gazdaságokat rendeztek be a termékeny mezőkön, s a világháborúban Algír több százezer katonát adott az anyaországnak. Nem csoda, ha a centenárium alkalmával Pár is büszkén és hálásan gondol legértékesebb gyarmatára és fitogtatja az egységet, amely Mangin tábornok híres szavai szerint nem ismer többé különbséget gyarmat, és anyaország között, mert csak egy és oszthatatlan Franciaország van, egyetlen céllal, egyel le n rendeltetéssel. Az egységet azonban újabban nagyon fitogtatni kell. Franciaországnak a háborít után veszedelmek konkurrenee támadt a Földközi tengeren és a vetélytárs szemét elsősorban a két gazdag francia gyarmat: Tunisz és Algír felé irányította. Olaszország ember fölöslegét évtizedek óta Északafriká- ba küldi. Algírban a 400.000 francia mellett 74.000 zsidó, 123.000 „naturaiizált“ idegen (csupa olasz) és 210.000 más idegen (szintén csupa olasz) él az 5.2 millió bennszülöt- tön kiviül. Az olaszok száma napröl-napra nő és ismeretes Mussolini teóriája, amely szerint a természet örök törvényeinek megfelelően az északafrikai gyarmatok inkább illetik meg a közelebb lévő, túlszaporodott és szegény Olaszországot, mint Franciaországot, mely gazdag, távol van és nem rendelkezik kolonizálni tudó emberfölösleggel. Az algériai jubileum egészen másként hat, ha tudatosítjuk,, hogy ez a földterület ma a nyugateurópai népek legveszedelmesebb Erisz-almája s kényesebb politikai kérdés, mint Középeurópa. Algír áll az örökös olasz- francia konfliktusok középpontjában, így Algír determinálja az európai népek fejlődését. A centenárium kihangsúlyozott párisi ünneplése ellentiüntetéseket váltott ki Olaszországban, ahol sohasem mondanak le e földterület igényléséről. Algír áll elsősorban a nyugati népek Páneurópaijainak megalakulása útjában. Amaido Mussolini, a diuce öccse, tegnap cikket irt a fasiszták vezérorgánumában Páneurőpárój s feltűnő szívélyességgel tárgyalta Briand tervét, amely szerinte az egyedüli helyes ut a dollár és a boÜsevizmus egyre erősödő befolyásának megtöréséhez. Csakhogy Páneurópa megteremtése több előfeltétel megvalósításától függ. A hivatalos olasz vélemény ezeket, a teljesítendő elé- ' feltételeket a következőkben látja: 1. a békeszerződések revíziója; 2. a gyurmatok arány] ágas elosztása; 3. a fegyverkezések paritása; 4. messzemenő gazdasági és vám- szerződések kötése; 5. a kormányok titkos politikáinak likvidálása. A két legfontosabb pont természetesen a két első. Az olaszok szerint Páneurépéről mindaddig sző sem lehet, amig a békeszerződéseket nem revideálták és a gyarmatokat egyenletesen el nem osztották. Ebben a viszonylatban Algír jelentősége nyomban megnő, mert nyilvánvaló, hogy az olaszok a „viszonylagos elosz- tás“ alatt Algír és Tunisz megszerzését értik. A centenárium megünneplése Parisban szép éks emelkedett. De sok nyugtalanság és félelem vegyüli belé. Ki tudja — gondolják az aggódó hazafiak, miközben tekintetüket a feltörekvő Róma felé irányítják — ki 'tudja. a jövő centenáriumkor Algír francia kézen van-e még? Maginot hadügyiminiszter algíri kőrútján ugyan kifejezte bizalmát és hitét a francia hadseregben. de a duce firenzei és milánói beszédei pörölycsapáskén t érték a franciákat, akik féltik, nagyon féltik Algírt az egyre sokasodó olaszoktól.
