Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-29 / 146. (2367.) szám
1330 jnaró8 29, vasárnap. <BB3^jVW^ARHIKLaB 9 REGINA MARIA-CAROLUS VIA TOR Régmúlt de feledhetetlen órák a román királyi család körében Aromán nép sorsának és a román-magyar viszonynak fordulása az elmult12 év távlatában irta: HUNGARICUSVIATOR ugnásnyira vau Erdély. Félóra után királyi birto- kon rohamunk, a huszonhat kilométerei, utat negyven perc alatt tettük meg. Ceinos parajt hátik tűnnek elő sötét erdőrészek kanyarulatánál. — Ez már Ricáé, — mondja a herceg. — Amott, az a hófehér ház vadászkastélyom, jelenleg á királyi csatád lakóháza. ránt — mántegy ezerkéteaáz; va#oo árut vittek el az országból. Mielőtt a kocka megfordult... Románia ée a monarchiának a jövőben várható viszonyáról a következőket jegyezte meg a herceg: — A magyarokra alig haragszik itt már valaki. Hogy a nagy béke után milyen lesz u helyzet, azt igazán nettén volna ma élőre megmondaná. Erősen hissem és remélem azonban, hogy Románia és Magyarország viszonya, — hisz közös érdekeink kívánják, — barátságos lesz a háború után. Ferdinánd király jaeey-i palotája előtt, két óriás katona áll őrt. A király főudvannestere, Oatamgi Henry délután hat órára kéretett havatoké helyiségébe, látogatásomról értesítették az őrséget, megszólítás és igazolás nélkül fordulóik be a palota disze6 vaskapuján. A lépcsőház alján kis mahagóni asztalon nyitott könyv hever. Aláírásokkal van tele. A király tegnapi születésnapja alkalmából jegyzik be nevüket a tisztelgők. Bejelentenek. A főudvarmestetr rögtön tógád. Audienciáin részleteit már délelőtt, megbeszéltük, ezúttal csak a végleges útitervet közli e utttáraam- natk, Stirbey hercegnek bemutat. feloldja és eltávolítja a szervezetben lerakodott savakat. Vasmentes, emésztést elősegítő kellemes üdítő ital. Hiába, fejedelmeknek is jót tesz az utazás. Károly négy év óta járja a világot, embereket.! életet tanult ismerni, mint könnyelmű itju távozott , mint érett, meglepően bölcs férfiú érkezett haza. Bölcsessége ellenségednek valló megbocsátásban, érettsége jó embereinek föltétel nélkül megbecsülésében, okossága a sajtó embereinek diplomatikus kezelésében, becsületes életprogramja a munka iránti vágy hangoztatásában nyilvánul. A legjobb királyi nevelő: az Elet Bejárta fél Európát s twlajdbnképpen onnan ki- rülről tanulta igazán megismerni nemzetét, családját s főleg önmagát. Nem udvari eralonkoceikban, közönségéé D-vona- tokon utazgatott, ismerkedett, keveredett, beszélgetett, kérdezett, feledt, eszmét cseréit-berélt ismeretlen utótáxsakk&l. Párás és Nizza között 1909 telén két franciával, — akik fel nem ismerték, — Románia politikai, gazdasági ée társadalmi állapotairól tárgyalt órák 'hosszat s olyan 'keserű igazságokat keltett zsebre vágnia, melyekből többet tanulhatott, imént a Brwtíanu-Mflnau társaság igazságtalan és igazságos tudzásasSból együttvéve s Jorga tanár sem taníthatta meg mindarra, amire négy évi saámkivetésének keserűségei tanították meg Románja tékoslé fiát BQu évesnek köonyeknö edpazartása azonban a tagja** tőkebefektetés vett. fitettapaastola tokban kká- 'ijt kamatokat fog most majd húzhatni. KBráiy öyec isketót nem járt meg, mióta trónok (ütnek fson a Mátyás, akiből a nagy igazságos tett, Prágát s a ragyogó Nápolyi ismerte, s olykor járta aeafc dátíkrübában népe kunyhók is: rienx jen, eraberismeirettre ma Párásban, Angliáiban tehet •art, Itt Pémeurőpe hasznos polgára óhajt lenni egykoron a ha átmenetileg teiráítyosdát is játszik vele a sors, polgári éüettapaszt adatainak eiajta hi- •tafoan le hasznát veheti a Kórody agy látszik akartja la venni, s nem team kockára többé teononé- jft, Hffltadó^Ét, édetttt. iHün majdnem Rudolf ki-1 ifiíyfi sorsára jutott s csak vékony női hajszálon múlott, hogy Mayerfrng- fih éadásfkaeáély helyeit a Vtktória-ut királyi paáo iájában lógja folytatni sokat hányatott Metél Sfegwefften, sattankfveáéaben, » qgyaneafl bfcan vnüáeaőastéiyban láttam, beasfitem egyezer már vette, furcsa tattfiSkozáea a védettemnek, — sikkor, 1818 nyarán, Madkensen dtiadatems hadserege dó! menekült a megmaradt MoMovifiba a rámám kmráiyi csatáid, a esnOékezetee jmteryamat ugyanannak, a Stirbey hercegnek báeasi vadáenikasbéQyában folytattam Márta kárálynévai, s m akkor 25 éves Károly trónörökössel, idd ma elsőinek menekSflt koronás barátnője fia eüŐL, — tatén örök számákávetésbe, talán nyom őrbe, teMn halálba. Mert ez a® egyetlen ember, aM nem bizfk Károly amnesztiát hirdetésében, sulyoeabfb oka lehet, úgy látszik, nem bízni benne, mintsem bárki sejthetné... A világszép királyasszony bűvkörében Etel volt, 'hol nem volt... Törökországban a már szinte elfelejtett — hiszen olyan régien volt — angol-francia támadások színterét: Trója romjai közűi a világtörténelem legnagyobb szabású tengeri ütközetét néztem végig. A meghódított keleti fronton a német hadviselés oly magasra tartott, de minden háborús baj kutforrásának bizonyult tudományát tanulmányoztam, e a háború teoretikus magyarázatát Hindenburg szájából hallgathattam. Német és svéd földön fogságba jutott véreink érdekét képviselhettem. Ruhetebenben, Witbten- bergában és Dánihoímban angol fogolytáborok lélektanát tanulmányoztam. A háború harmadaik évének végén, arra illetékes engedéllyel, a stockholmi] angol nagykövettel cseréltem észméit, s amíg Ukrajnát praktikus gazdasági okokból jártam be, s Krimbeen az egyszerű emberekké vedlett orosz nagyhercegek közzé jutottam, — Romániában mint csillogó keretbe csiszolt tükörben egy szép királynő lelkén keresztül Románia lelkét kerestem, s kerestem 'benne a jövő lehetőségeinek képét is, melynek fordulataitól függött Románia jövője, de érintve volt a mi jövőnk, Romániával szemben követendő magatartásunk iránya is. A gyűlölet és bosszú jogos indulat lehetnek néha, ütjük nyomán azonban gyász és pusztulás fakad. Aki a jövőben építeni, s nem pusztítani akar, arra az útra tévednie többé nem szabad. Ezzel az érzéssel, ezzel az elhatározással léptem Románia meg nem szállott földijére, s kerestem s találtam utat Moldvának hegyóriások közzé rejtett kicsiny falujába is, melynek egyszerű fehérre meszelt házában egy óriás akaraterő vél rendelkező világszép király kisasszony lakott. He ez a királyné nem Románia trónjára kerül, ha a sors hatalmasabb koronát juttat számára, ki tudja, mennyivel nagyobbtzabásuan 8 mily egészen más irányban érvényesitheite volna végtelen energiáját s tagadhatatlanul nagy eszet. — Bocsánat ezért az öltözetért, most érkeztem faluról, örömmel hallom, hogy együtt utazunk, — üdvözöl román kísérőm. — Az ultiprogram te át a következő, — magyarázza a főudvarmeeter. — Este 9 óra 15 perckor a király szalőnkocsáján Piatráig utaznak az urak. Reggel 8 óra 40 perckor érkeznek Piatrába, 6 onnan autóval tovább Bioasba. Hogy pedig te ne késsé a bukaresti vonatot, — folytatja felém fordulva a főudvarmester, — a miniszterelnök rendelkezésére bocsátja az autóját, ha délután három órakor elindul Bicajból, legkésőbb nyolc órára ismét Jaesyban. reggelre Bukarestben lehet Stirbey herceggel a király szalónkocsijában Este kilenckor a vasúti kocsiban találom Stinbey herceget Kényelmes, gyönyörű alkotmány Ferdi- nánd román király kocsija. A Romániában is szokatlan augusztusvégi kánikula dacára kellemesen esik benne az utazás, a hálófülkék, a nagy szálén villamos ventillátorra! vannak felszerelve, észre se vesszük az előző napokon éjenlte is alig elviselhető hőséget: Három hálószoba, egy kényelmes nagy nappali, fürdő- és inasszobákból áll a pompás berendezésű építmény. A nagy szalonban helyezkedünk el, s késő éjjelig elbeszélgetünk. Stirbey herceg nem politikus, nem hivatásos diplomata, s talán éppen ezért kitünően ért a politikához s elsőrendű diplomata. Tiszteletbeli állása: a királyi birtokok legfőbb őre. Maga is kitűnő gazda, Románia különböző részein óriás kiterjedésű uradalmai vannak. Az idei gyalázatos termést emlegetjük. Amükor a legjobb kellene, huszonöt év <5ta nem volt ilyen rossz esztendő Romániában. — Birtokaimnak a németek által megszállott részét visszakaptam már beszélte Stirbey herceg. A német kezelés ellen nem panaezkodhatom, igaz, nem a páter familias gondosságával jártak el, csakhogy utóvégre háborút viseltünk, s legyőeet- tümk, ezt nem szabad elfelejteni, s mégis csak az a fő, hogy ma már ismét élvezhetem birtokaim jövedelmét. Sajnos, királyunkkal szem'ben nem ugyanazt a mértéket alkalmazták a németek, többszöri beadványaink dacára á királyi uradalmak jövedelmét; még ma is a pénzügyminisztérium pénztárába kell beszállítani. A megkötött, de még nem ratifikált békéről beszélgetünk aztán hosszasan. — Bizony, bizony, igen súlyosak a békeszerződés pontjai. Ha szigorúan be akarjuk tartani, sokat kell izzadnia ennek a szerencsétlen országnak. A központi hatalmaknak azonban nem ez a céljuk, hogy tönkre, hanem, hogy legalább is életképessé tegyék Romániát, ha annak gazdasági erejére a jövőben is számítani akarnak. Rengeteg, amit az országból eddig is elszáillatottak, s mi mindent akarnak meg ezentúl elhordani a németek. Csak póstaosemagokban, — hozzávetőleges számítás szeMi lévén azonban a legyőzőitek, az őszinte kibékülésre önöknek kell meg tenniük aiz első lépést. Különben erre a kérdésre ma még nehéz felelni. Sok minden körülmény lehet befolyással a jövőbeni állapotok kialakulására ... — Elsősorban a kűlpoüttka eseményed, — vetem közbe én. — Talán az, és sok más egyéb is, de hiszen ki tudna ma csak egy hónappal is élőre jósolni. Aztán Bdcasra fordul a szó: — Legyen elkészülve a legegyszerűbb, majdnem primitív állapotokra Bicaeban, amely azelőtt csak átmeneti kiránduló helynek, rövid időre terjedő vadászatokra volt szánva, igazán nem királyi család hosszabb tartózkodására méltó lakóhely. A Felségek azonban ezt választották, álladóan ott laknak most, s arra való tekintettel, hogy mindenki szenved, nélkülöz, áldozatot hoz, egyelőre nem is akarják vaíamely kényelmesebb kastéllyal felcserélni. Az én mostani lakóházamról nem is beszélek. Egész kicsi kis erdéezházban lakom családommal, éppen, hogy szerényen ©Mérünk. A detronizálás kérdését is szóba hozta Stirbey herceg. —. Egyetlen monardhisztikus államfőnek sem válik előnyére, ha bárhol is eltűnik egy trón. A királyiogás veszedelmes játék, ha megindul a trónomlás, egy koronás fő sem lesz biztonságban Európában, a példa könnyen ragadós lehet. (A herceg jóslata azóta fényesen bevált,) Óránkat nézzük, ..zenegyre jár az idő. — Gyerünk aludni. Aludjék jól. Reggel fél nyolckor fel fogják kelteni. — Jó éjszakát. A tágas hálókocsi mindkét ablakét nyitva hagyom. Aa éjszaka hüvösödő levegője frissen zug a vonat rohanásába. Sötét és borús az ég, messziről cikk ázó vüliámofc delejes ténye hasit bele a csillag- tálán éjszakéba. Talán a készülő zivatart előző tompa dörgés, talán a különös helyzet irgalma, — igen soká nem hunyom le a szememet. Éjféltájban kitört a vihar, riadtan ugrottam az ablakhoz, vastag eseppekben osapdoeott a szobába a víz. A nehéz báreonyfüggőnyöket óvatosan tolta szót egy kéz, — Mátrához közeledünk, — szóit be franciául a komornyik hangja. A kdTály autója várt a piaira i állomáson. Stirbey herceggel elhelyezkedünk. Indulunk. Csodaszép vidéken, a Bisztrica völgyén vágtatott a pompás negyvenlóerős gép. Kétoldalt sziklás hegy óriások, alattunk a kanyargó folyó krtetály- tíeztn tűkre. — Van-e pisztráng a Biezfcricában ? — Van bizony. Még több azonban együk mellékágában, a Bteas patakban. A királyi hajlék Keskenyvágányü va6ut vezet a kitünően gondozott országút mentén. A háború alatt, készült stratégiai vonal a magyar határig vezet. Bióastól Tisrta román stílusban épült egr terű kastély emelkedik a Bisatriea partján. Tiaenhat, legfeljebb husi sióba lehet benne. Ac emeleten síéles kőterrasi tekint a völgybe, a kastély torony alacsony csúcsán a román zászló leng. Kitárt kapu előtt áll meg a gép. Katonaszolgák sietnék elénk, cipelik bőröndjeinket. — A királyi család, — súgja Stlirbey herceg. A nyitott kapun, az udvar mélyén, a kastély lépcsóe bejáratára látunk. Mária királyné áll Blisabeta és Marleora királyi hercegnőkkel a ház előtt. Valamennyien román paraszt visedétben. Körülöttük, hosezuszörü fehér kutyájával, aoout- boy ruhában Ni'kolaá herceg szaladgál, 6 a háttérben, a királyné udvarhölgyével Ferdinánd király társalog. Köszönünk a Felségek felé, s egy földszintes oldalházban, a király szárnysegédeinek lakosztályában eltűnünk. Cezarescu ezredes fogad « vezet szobámba. Egyszerű vendégszoba. — Helyezkedjék kényelembe. A bőröndöket, rögtön behozatjuk. Teát, s hozzávalókat tálal egy komornyik, később katonafodrász érkezik. Közbe megered t a eeő, az udvarkertre nyüö ablakból a hercegnőket látom a házba sietni, a királyné ás visszatér ©étájából, a félig nyitott előcsarnokból nézik a zuhogó esői. Stirlbey heroeg is a kaetólyba siet, mély meghajlással üdvözli a királyt, a királynénak kezet csókol, a hercegnőkkel kezet fog. Mindent ablakomból, mint kényelmes páholyból nézem. Lakkosizmában, fiumódra ülve . lovat, kas po-nnylovon vágtat az udvarra a királyi család legfiatalabb gyermeke, a gyönyörű Elén a hercegnő. Lovászgyerek szalad eléje, a kislány leugrik, ■bőrig ázva, de nevető jő kedvvel rohan szülei felé. Később eláll az eső, lisztül az ég, a királyi társaság a kertben tűnik el. Átöltözve, Cezarescu ezredes társaságában várom az audienciát. ' ' megy óra után húsz perccel, hangos tülköléséé! autó siklik a kastély elé. Károly trónörökös érkezett párancsőrtisztjei kíséretében. Szürke katonasapka, zöldésszinü ééőkö- penyeg van királyi hercegen. Egy komornyiknál testvérei felől kérdezősködik, átadja köpenyét, s nővéreihez siet a kertbe. Az ezredest a kastélyba hivatják, magamra maradok. Nézegetem az asztalon heverő képes lapokat. A Leipiiger Illustrierte és a* Illustration több régi példányában irónnal jelzett képeket találok. Fotográfiák és rajzok a román betörés idejéből. Az ezredes lép ismét a szobába: — A királyné 'kéreti! Cezarescu ezredessel az alig negyven lépésnyire fekvő kastélyba sétálunk át. A földszinti szalonban Prokopiu udvairhöJgynek mutat be. Németül kezdjük, angolul folytatjuk a térsaígáat — Mely nyelven óhajtja a Felséges asszonnyal a* audienciát? Angolul beszél természetesen leg- szflvesebben a királyné, azonban ha kellemesebb, a Felség szívesen beszél németül is. A királyné tökéletesen bírja a német nyelvet, Komoroa jelenti, hogy a Felséges asszony vár reánk. Egyszerű fa lépcsőn jutunk az emeletre. A Felséges asszony megbabonázó szépsége Aa udvarhölgy eltűnik a jobboldali ajtóban, gondolatnyi időre magamra maradok. Nem gondolkozom mit fogok beezéíná, a tudat, hogy nem vagyok szigorú programhoz kötve, teljes nyugalmat biztosit. Űzöm a szándékot, nehogy megállapítana ■próbáljam beszédem kezdetét, mindent az első ■pillanat hatásától teszek függővé, nyugodtan, 6 céltudatosam úgyis akkor fogok beszélni csak, ha lelkesíteni tud az alkalom. Már nyílik, az ajtó, az udvarhölgy int, belépek a szobába. Ha meg lehet asszonyt az őt környező tárgyakból Ítélni, a bicasi kastély boudairja választékos ízlésű nőre vall. Angolosan lágy kerevetre művészileg hímzett párnák tömege borul. Szőnyeg, kép, csipke, műtárgy, s főleg sok-sok élővirág miudeniitt, e az egészbe életet ő maga lehel. Előttem áll a legcsodálatosabb asszony. Tarkán hímzett, gazdag román nemzeti ruhában fogad Románia királynéja. Angol szép szőke haját a. román népviselet főkötőpántja fogja le, homlokáról kétoldalt hosz- szu sárga fátyol omlik a Földre le- Álomszsriien szép, bűbájos jelenség. Meghajtok a királyi nő előtt. Kezet nyújt, megcsókolom a hófehér kezet. Egy karszékre mutat, szembe telepszünk, a királyné háttal a világosságnak, egy paravánt árnyékába ül— Hallom, bárja az angolt, ha úgy akarja, beszéljünk azonban németül. Első mondata a tapintat szava volt. első benyomásom, a hangulat máidé kedvező. — Felséges asszony, — kezdem a beszédet, — illetékes helyen értesítettek, hogy nyíltan, őszintén beszélhetek Felséged előtt. — Természetesen, kérem is, hogy teljes nyíltsággal beszéljünk, máskülönben nem volna értelme mai találkozásunknak. — Mindenekelőtt szükségesnek tartóm kijelenI Nedves fafalt szárazzá tétele rfíramló levegőu módszerével. Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz-féle építési r. t. speciális osztálya, Bratislava, Laurinská 6. ^ ( a*,#m*ttA*<** !; • valódi csomoztmql J A SALVATOR FORRÁS
