Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-29 / 146. (2367.) szám

19 ^ItiKGAlMAfitARíSM^ 1930 jmvrus 29. raeimttp. testi, hogy sero mdatt pöMitifeue, óem mini dttptomato leírtán mini léüfcös újságíró, e bazárnál szefrst'ő sniagán«<miber jeleofean meg Felséged előtt hogy olyan dolgokról beszéljek, olyan jelenségekre mű- teasáik rá, melyek talán nem ismeretlenek Felséged előtt,, amelyek ásómban éppen kényes termésaefüík nél fogva közvetlen megbeszélés tárgyat eddig nem képezhettek, a bennük lappangó esetleges félre­értések tehát eddig még éloealatibatók nem voltak Magyarország ée Románia régi rossz, viszonyának okait fölösleges volna részleteznünk. Tények előtt állnak, melyek fölött ma már nem sajnálkozni hanem ha újjáéledni, erősödni, s a világháború osapáísait kiheverni akarjuk, azok tanulságánt le kell számunilorá vonnunk. —• Egyik országnak sem érdeke, hogy a béke kötés után is haragban álljanak ' egymással, s egy­más fejlődését gátolják. Románia és Magyarország helyzete sokkal kedvezőbb a többi hadviselő álla­mok helyzeténél. Mindketten ágráir-államok Lévén, nem vágyunk annyira a nyefsanyagbehoztalra útalva, mint a többi állam, hamarább heverhetjük ki. a háború veszteségeit, A' mi becsületes, jé ter­mőföldünk mindig meghozza, ami az országnak keld, meggyőződésem, ha nyugodtan láthatunk a munkához, meglepően rövid idő alatt rendibe jöhetünk. Persze, ha erőinket isimét egymás ellen kél! lekötve tartanunk, produktív munkára sokáig nem leszünk képesek. A királyné komoly nyugalommal hallgatta a komoly szavakat. — Tudom, — folytattam beszédemet, — Felsé­ged előtt som ismeretlenek azok az európaszerte elterjedt hiréfc, melyek Felséged gyűlöletéről s állítólag ellenünk irányuló izgatásairól beszéltek, s a sajtóban is erős kifakadásokra adtak alkalmat. A gyűlölet és szeretet válaszutján ■ — Igen, hallottam, tudomást szereztem róluk. De nem mondhatnám, hogy fájtak e vádak, leükiisme- retem tiszta, s érzem, hogy amit tettem, köteles­ségem volt. Mert mivel vádoltak? Hegy katonáimat bátorí­tottam, ha a nagy csapások után csüggedni láttam, s lelket öntettem beléjük, mikor had­seregünk verve volt? Ez kötelességem. Elvégre királynőjük, Románia királynéja vagyok, sorsuk a* én sorsom is, törődnöm velük nemcsak jogom, de kötelességem is voH. Nem érzek ledkiemereti fnrdálást, mert meggyőző­désem, hogy jó királynéja vagyok népemnek. S hogy a megszállott területeken meglátogattam az éhezőkét, kenyérét osztottam közöttük, ezt osak nem róhatják fél bűnömül. Nagy gonddal, után­járással és' még nagyobb költséggel ruhát, szöve­tét szereztem részükre 's senkire sem bízva e dolgot, mindent magam osztottam szét 6 takartam bé' testüket. S hogy elbúcsúztam tőlük? Ez csak nem' izgatás! ? Minden egyéb badarság, amit azon­túl nekem tniajdónitanak, rágalom. Visszautasítom Érelmeszesedés. Kérje a csizi jód brőm gyógy­víz otthoni használati Utasítását. Csízfürdő, Zamoyski János gr ót és felesége, Bourbon Izabella spanyol infánsnő páratlan bőkezűséggel földi paradicsommá varázsolták Ruzsbachot Kazépeurópa legmodernebb strandfürdőjévé válik a kis szepesi fürdő — A Tátravidék páratlan gyöngyszemmel gazdagodott a 1 vádakat. Megverték, s földig alázták az országot, könnyen . felejteni ezt nem Miét. ’ S 1 én még ma Sóm gyűlölők. — Már angol rokonaira is, — e itt angolra fordítja a 'szót, — nevetve emlegették egy­koron, hogy én belőlem hiányzik egv érzés, a gyűlölet lángja. De ha megtanulnék most gyűlölni, nem volna csoda. Amit Romániával csinál a német, a® több már mint kegyetlenség, azt mi angolok tapintatlanság­nak nevezzük. 1-— Tudóm, hogy a legyőződnek soha óincs igaza 6 Vae vjctis! dó az mégis túlsók, amit a német e pórig alázott nemzettel végez. Népem ezerétetétöl ózonban nem foszthatnak még, érzem, látom, hogy á nehéz béke nemhogy szétválasztott, a közös fáj­dalom és szenvedés még közelebb hozott ben­nünket. Éppen ezért Felséges asszonyom, mert kezé­ben a nép szivének a kulcsa, nem a gyűlölet, a szeretet útjára kell vezetnie azt. Felséged befolyá­sát. ismerjük, tájékoztatták felőle Romániában, s tálán éppen ezért jelenteim meg Felséged előtt, 'hogy kérjem, hogy ezt a befolyását népe igazi érdekében használja fél;1 Felséged lenne hivatva, hogy amit e politika elrontott, népének szeretete által megjavítsa. Hosszasan beszéltünk a jelen lényeiről, a jövő eshetőségeiről és lehető 'geiiről. Mindvégig az a benyom ásóm volt, hogy há alkarja, s hiszem, hogy akarni fogja, Románia okos királynéja józan be­látásra 6 megnyugvásra fogja bimi népét is. Részletesen tárgyaltunk ezután a királynéval annak a lehetőségéről, hogy mikép lehetne a béke­kötés után a magyar és a román népet érzelmi tekintetben is kibékíteni egymással. E beszélgetés során fölmerült az ötlet, hogy mert magyar földön, élmult harcok bús emlékeként, ónk helyütt vannak közös sírok, melyekben magyar és román katonák ailueezák örök álmukat, e sírok fölé közös síremléket lehetne állíttatni, melynek fölezentélésénél ne csak küiMöffeégdlleg, hanem lélekben is találkozzék a két nemzet. Ez a talál­kozás, ez a megértés a békés jövő együttes munká­jának legszilárdabb alapja lehet Végül Angliát, s aztán a Krímet., a® orosz nagy­hercegeknél tett krimi látogatásomat emlegettük. A'Felséges asszony élénken érdeklődött azok sorsa iránt. A cár meggyilkolásáról mély sajnálat hang­ján emlékezett meg. Már búcsúzáéra álltam fel, a még állva is a aár szomorú sorséról, tragikus régéről beszélt a királyné. , Az éteősBojhábon órámra néztem. A végtelen ér- ííékeé besraólgetfó* alatt ^sznevétflrmüil múlott, az idő: egy óra beawart tartott az audiencia. Ciondol- kwdwi rvm volt awmíban időm. német komornyik várt a ház dtift, s jelentette, hogy a trónörökös a jortí Maiban wárafcwik rtw. * .. Befejező közlemény. A fürdő legújabb fejlődési foka szorosan összefügg tulajdonosának egyéniségével és házasságával és ezért, kitérek erre is; Ruzs- baehfürdő számtalan barátját érdekli bizo­nyára mindez. Zamoyski András gróf, aki csak harmad­éve halt meg 80 eszetndős korában, II. Ferenc­nek, Nápoly és Szicília utolsó királyának le­ányát, Bourbon Karolina hercegnőt bírta nőül. Három fiút és négy leányt adott az ég a mindvégig boldog házasságnak. A legidő­sebb fiú, Szaniszló, lovasbaleset áldozata lett, a második, Franz, Plotter lengyel grófnőt vet­te el és apja halála után annak lengyelor­szági birtokait nyervén el Podzamczén éL A leányok közül Karolina de Gasterta grófnak, a Bourbon ház fejének, nápolyi trónkövetelő­nek fiához ment férjhez; Máriának első férje Radziwiili herceg volt, ennek halála után pe­dig Biskpink gróf neje lett.; Róza Brzezozow- ski gróf felesége lett, Karolina Reicz de Bourbon herceghez ment férjhez, míg There- sia még hajadon. A legfiatalabb fiú, Jan gróf, tavaly vezette oltárhoz unokafivérét, de Caserta gróf ée a sponyol király unokahugát, Bourbon Iza­bella spanyol infánsnőt. Ez a házasság újabb módot adott Jan grófnak arra, hogy a Zamoyski birtokokból neki ju­tott Lubló várát, a lublói, poprádremetei és felsőruzsbaohi uradalmakat, valamint a rúzs­ba eh i fürdőt tovább fejlessze. Kitűnő gazdasági érzékkel nagyszabású építési programot dolgozott ki; ennek eszmei: uj fúrással a források vizét növelni és forróbbá tenni, a strandfürdőt na- gyobbitani, a fürdő forgalmának megfelelő éttermet és szállókat építeni, uj nagy fürdő­házat teremteni. Egyúttal elhatározta a lublói kastély átépítését és a vár egyes részeinek kiépítése mellett annak karbahelyezését is. Zamoyski grófnak és az infánsnőnek fenn- költ gondolkodására vall, hogy e nagyszabású építési programban kezdettől fogva elvül tűz­ték ki, hogy csak e vidéki embereket foglalkoztatnak és lehetőleg honi anyagokat és készítménye­ket használnak. A tervezési munkálatokat részben Kessel- bauer Ágoston lőcsei építésszel, részbén Zu- ber Oszkár és Kovács József késmárki mér­nökökkel készíttették, az éptiési megbízáso­kat a két utóbbinak adták ki. Náluk is ki­kötötték, hogy a környéki szállítók, vállal­kozók, munkások alkalmazt a«saniaik, úgy hegy az egész nagyszabású programban a helyi lakosság talál kenyérkeresetet. Vegyük sorbán a befejezés alatt álló és e hó végén megnyíló alkotásokat. A strandfürdőt 1925-ben építette Zuber Oszkár mérnök, akkor 33 és egyharmad m. hosszú, 21 m. széles és fokozatosan esve leg­mélyebb helyén 2.40 m. mély volt Ilyen for­mában is megfelelt céljának, mert a közön­ség rendkívül kedvelte és tekintettel nem­zetközi méreteire a Kassai Atlétikai Klub évről évre nagysikerű uszóversenyeket ren­dezett benne. A mostani munkálatok azonban ugyancsak Zuber Oszkár mérnök által a strandfürdőt eddigi méreteinek háromszorosára növel­ték. Most hossza 50 m, szélessége 50 m, leg­nagyobb mélysége 3.50 m. Közepében, az eddig a nyugati szélén álló két hatalmas lucfenyő most kis szigetet ké­pez, amelyre azonban nemz vezet át hid, tel­jesen az úszóknak marad. A hatalmas fenyőerdőben, gyönyörű rét szélén fekvő strandfürdő most valóban bá­mulatosan impozáns, felejthetetlen látványt nyújt. Déli oldalán 250 fürdőkafoin áll, körőskötütl részben homokos, részben füves n apozóhe- lyekkel. A méretei egyenesen megdöbben­tőek. A hatalmas medence közel 5 millió liter vizet fogad magába, a megépítéséhez 25.000 kg. vasrúd, 900 köbméter kavics, 30 vagon cement volt szükséges. Tavaly ősztől ezév első feléig tartott, az építése és ez is csak az egészen rendkívül kedvező időjárás folytán vált lehetségessé, amely megengedte, hogy még karácsony előtt is dolgozzanak és márciusban már újra kezdjék a munkái A medence egyik szélén 5 méter^ magas ugró to­rony áll két egyméteres és fi ét három mé­teres trarnbolinnaj. Egészen különleges vonzóereje azonban a strandfürdőnek egy amerikai toboggan, egy 18 méteres siklópálya, amelyen síneken futó könnyű kis szánkókon siklanak alá a fürdőzők és úsznak tovább a vízen, amíg a kinetikai energia viszi. Ez a pártáján ul mu- la táágós sikló pálya amerikai szabadalom és az első a csehszlovák állam területén, j A strandfürdő északi oldalán, a fürdózőket az északi légáramlattól védve, épült ugyan­csak Zuber Oszkár mérnök tervei és kivitele alapján a kétemeletes és mán zárd os hatalmas Strand Hotel. Alapja és földszinti falazata a helyben nyert gyönyörű mésztufából épült, frontjának ki­képzésében, verandáin és loggiáin uralkodó szerepet játszik a helyi erdőkből kikerült vö­rösfenyő és az egész épület melegbarna eter­nittel fedett sátorfedelével és melegocker frontjának harmonikus tagozottságával oly pompásan beleillik a smaragdzöld víztükör, a virágos rétek és sötétzöld fenyőerdő gyö­nyörű keretébe, hogy minden szemlélője a legnagyobb elragadtatással nyilatkozik róla, 48, legnagyobrészt kétágyas szoba, tágas és világos folyosók, kellemes társalgóhelyiségek képezik az épület belsejét, berendezésében pedig mindent megszereztek, ami szép és jő volt, úgyhogy ez a hotel kétségtelenül egyike a tátravidék legsikerültebb alkotásainak. A fürdő keleti részén, a régi fürdők ázzál szemben régenie hatalmas vadon állott Félig lehordott egykori melegvíz-kráterek láncolata alkotott itten romjaiban is impozáns cirkusz­völgyet. A kétemeletnyi magas mésztufa fal- gyűrű felett jelölte ki Zamoyski gróf azt a helyet, ahova az uj nagy éttermeket építeni kell és valóban, ennél pompásabb he­lyet nem találhatott volna. Rettenetes munka volt ugyan a puha mésztufában, amely homo­kos rétegekkel váltakozott, ily hatalmas épü­letnek szilárd alapokat építeni, de a gróf energiája és áldozatkészsége minden nehéz­séggel megküzdött. Az Öblös sziklafalak víz­szintesen futó párkányainak és számtalan odújuknak káprázatos tömkelegéből megsza­kítás nélkül nő ki egy hatalmas lábakon nyugvó terrasz, felette pedig szélesen nyug­szik a Kovács József késmárki mérnök által épített hatalmas étterem. 80 méter, széles déli frontja a fürdőre tekint alá, az északi front az erdőre néz. A mai kor Ízlése szerint át­alakított Biedermeyer-stilben épült és felüle­teinek szépségével, vonalainak lágy harmó­niájával kétségtelenül az egész Tátravidék­nek legszeb iblynemü épülete. A híres ruzs- bachi mésztufáiból épült alapja és földszintje természetesen nő ki a sziklából, műkővel bo­rított falainak ezüstszürke színe harmonikus képet nyújt a mésztufa és az erdő lágy tó­nusaival. A hatalmas épület közepén 260 négyzet­méter területű nagy étterem fekszik, körülvéve 4 kisebb, egye okin t 120 négyzet- méter területű teremtől, amelyek reggeliző­nek, gyermekétkezőnek, bárnak és kártyaszo­bának szolgálnak. Gyönyörű belépő, oszlopos előcsarnok, ruhatárak, öltözők egészítik ki e tökéletes berendezésű épületet, amelynek szárnyaiban a konyhahelyiségek, emeletén pedig személyzeti lakások vannak elhelyez­ve. Az alsó telep felett 15 méter magasság­ban emelkedő oromfalon középen a Zamoy- skiak és a Bourbonok címerei láthatók, a déli fronton széles terrasz fogja be az épü­letet, északi frontjára .szerpentin autóut ve­zet. Az étterem alatti vadont egy 5000 négyzetméter területű, impozáns esz- p lámáddá alakították át, és éppen ez adja meg a gyönyörű épületnek a keretet, ahonnan méltóan érvényesülhes­sen. Nem soká ra rózsa liget l esz ez a térség és a fürdőközönség legkedveltebb sétahelye. Az eddigi építkezések közel 8 millió korona befektetéssel készül­tek, még ugyanannyit fog kívánni az épít­kezési program második etappja, amely uj füTdfttelepet, egy második nagyszállót, nagy­szabású játszó- és sporttereket foglal ma­gában, mert Zamoyski gróf Ruzsbachot a Tátravidék sportközpontjává is óhajtja tenni. Már erre lettek méretezve az egészségügyi berende­zések is. A Podolin község által előzékenyen átengedett források foglalásával, (amelyek elegendők volnának egy 7000 lakósu város víz ellátására is) oly vízvezetékeket építtetett a gróf másfél millió korona költséggel, amely a legnagyobbszabásu sportprogram vógrehaj tását is lehetővé teszi. A víztartály 80-000 liter vizet fogad be, a vezeték 4000 m. vascsőben szállítja a vizet az épületekbe. A munkálato­kat a teplitz-söhönaui A. NiWas szakcég vé­gezi. Mindezeket a nagyarányú alkotásokat ki­egészíteni hivatott az a fúrás, amely a fürdő már eddig is híres melegforrásaihoz egy njabh forró forrást fakasztani hivatott. Sehnabel dr. Cservény dr. hriinni egyetemi tanárok széleskörű ku­tatásai megáll api tolták, hógy i a rutsbaehi források u egykorú vulkáni­Megjeleni! A „Nyitott Könyv*1 Prágai magyar költők lírai antológiája J <Daroas 9ános, Qyöry <Dezsö, Szenes Srzsi, Oozóri ‘Dezső, válogatott, legszebb versei Dzurányi Gászló elöszaoáoal Az „Ui munka" kiadása. Bolti ára 25* - Ke előjegyzésben 20*— Ke Előjegyzésben megrendelhető a megbízottnál: Wallentinyi Samu Rimaszombat, (Rim, Soboía) Nyár u. 5. kus tevékenység maradványaiként 435— 450 méteres mélységből buzognak fel a kőzetek haránttöréseinek és vetődéseinek résein. A forrásokból oly gyakran felbuggyh- nó gázok a vízmedencékben uralkodó ma­gas feszültségre mutatnak. A kőzet repedé­sein való felszállás közben azonban a víz aránylag sokat vészit hőfokából és csak 20— 23 fokos melegen kerül ki a földből. Ezért a tektonikai törésvonal mentén uj fúrással akarják a vízmedencét. megközeliteni és Sehnabel dr. nemcsak azt várja tőle, hogy a víz mennyisége és hőfoka tetemesen nö­vekedni fog, hanem gyógyerejének és rá- diumemanációjának emelkedését is re­méli. A fúrás körülbelül négy hete tart és most 50 méter mélységben, halad. A jégkor után a régi tufára vetődött és tolódott homokkő-, orthoklasz-, sőt granitrétegek áttörése után a fúró most már puha mésztufában dolgozik, már folyton forró gázok törnek fel a fúró- csőben és érdekes nézni, amint az öblitőviz 5—6 méter külömbözteben is oszcillál. Körül­belül 120 méter mélységből reméli Sehnabel dr., aki a prágai „Artesía“-cég által végzett fúrási munkálatokat minden héten ellenőrzi, a meleg források végleges feltárását és akkor a strandfürdő vize nemcsak dusabb, de mele­gebb is lesz. Már a most befejezett alkotásokkal is, de még inkább az ősszel megkezdődő második építési etap befejezése után Felső ruzpsbadh- fürdő a Tátravidék együk legszebb fürdője lesi és méltóan képviseli Szilovenszkó híres gyógyfürdőit a Tátra alján. Az én megitélé- . sem szerint a Tátravidék és különösen a Magas Tátra is rendkívül sokat nyer Ruzs- bachífürdő ilyetén fejlesztésével. A ml M«- gas Tátránk sajnos még annyira kevéssé is­mert és oly távol esik a sűrűbben lakott vi­dékektől, hogy minél többet kell hogy nyújt­hassunk a vendégeknek, hogy őket idejöve­telre bÍrjuk. Mert a legtöbb nyugatról jövő­nek a Tátrába jönni körülbelül annyit je­lent, mintha bennünket valamilyen ukránjai fürdőbe hívnának. Csak akkor tudják magú­kat rászánni az Utazásra, ha azt a benyo­mást nyerik, hogy itt először is nagy kultú­ra, általában kulturvidék van, másodszor, hogy itt sok és sokféle fürdő van, tehát vá­laszthat tetszése szerint. Ezért elhibázott minden olyan akció, amelyet egy-egy fürdő magában kezd, hogy nyugatról vendégeket nyerjen és egyedül helyes a közös vendégszerzés. Ebből a szempontból dolgozik a Karpathen- verein is hovatovább hatvan éve azon. hogy a Magas Tátra körzetét kiterjessze minél tá­volabbi vidékekre, hogy belevonja a Tátra- látogiatók programjába a dobsinai jégbar­lang mellett a szepesi városok és várak, a Dunajec áttörése, a Tátra északi részeinek, a szepességi hévvizfürdőknek, sőt a demény- falvi barlangoknak, Krasznahorkának, Kas­sának, Eperjesnek a meglátogatását is. Ebben a programban a kibővitett, moder­nizált Riizsbaeh egy értékes láncszem. Ma már oly berendezései vannak és oly be­fogadóképessége van, hogy nemcsak érde­mes a tátrai vendégek látogatására, hanem önmaga is nagy vendégsereget, turistasere­get vonz és leadja őket a Magas Tát-a für­dőinek. Ezért Zamoyski grófok értékes be­ruházásaikkal az egész Tátravidék háláját kiérdemelték. H A. Gy. KACAGJ BAJAZZO Kacagj Bajazzo! Meg van mindened, Nem vesztél el mást, csak a szivedet. Kacagj Bajazzo! A te sorsod ez, Habár az Élet halálra sebez Szerettél? Látod, járt már más is így. — Az élet bánt csak, az élet irigy. -- Kacagj Bajazzo, jaj, ne lássák meg. Hogy zokog, felsír, meggyötört szived. Látod Bajazzo, az élet Ilyen, ( Kacagni kell, mig fönt vagy a ^zlnen. — Mert nem hiszi el rólad senki azt. Hogy siratni íér tudod a tavaszt! ..............­.................... Klimita Lajo*,

Next

/
Thumbnails
Contents