Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-27 / 144. (2365.) szám

^|!^|| JK, «!a ssénsosastS? US »Mal

IX. évf. 144. (2365) szám * Péntek - 1930 junius 27

^^^BTOiS^Mc^wuwlti.^ílteSo] A szlovenszkőiés ruszinszkói ellenzéki pártok ^"meie^^TeLfon^MÍn1’ -" V!ÁhrA'i2:

ZZl Z1 *7?^,“ £.£ Főszerré: politikai napilapja Felei6s sstetkesstí6. Pr"‘1 P,^"£11'"

Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ki. OZWANY1 LÁSZLÓ FORGACfí GÉZA SŰRGÓNYCiM- HÍRLAP. PRHHfl

Előfizetési én évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Ki. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ki.

A kisantantcsütörtöki konSerenciém

&

'" ^ Á v* •; "; '><» ' y^t

Briand memoranduma és a Magyarországgal való viszony a csütörtök délelőtti ülés homlokterében

Bemes szermi m Habsburgí-resiaúráció kérdésénI nem volt szó

A magyal kisebbség szava

(§) Almikor Csorba Lón szerdán déleidü megkezdődött a kisantant külügyiminisztereinek konferenciája, az országos kérész- tényszocialieta párt vezetőségének pozsonyi ülésén Szülld Géza dr. pártelnök rövid, de minden szavában rendkívül jelentős és nyomatékos nyilatkozatot tett a csehszlovákiai magyar kisebbség álláspontjáról a közép- eoirópai politika nagy kérdésében, a kisebbségi problémában. Csorbatón összegyűltek a Magyarországot övező kisantantbeli államok képviselői, hogy külön ősképpen a közép- európai problémák ügyéiben tanácskozzanak. Ha ezeknek az államoknak a határai nem nyomulnának olyan mélyein a magyar etnikum testébe, ha a békeszerződésben megteremtett uj államok nem választottak volna el három milliónyi magyart a magyarok nemzeti államától, akkor egészen bizonyosan nem lett volna a dunamenti államok legsúlyosabb problémájává a magyar kérdés, ajkkor kisantantra sem lett volna szükség és Középeurópa már régen a konszolidáció felé haladna. Olyan igazság ez, amelyet legptregnáusabban Masaryik Uj Európa című müvében találunk kifejezve, amikor azt olvassuk, hogy az uj nemzeti államokat lehetőleg úgy kell megalakítani, hogy minél kisebb tömegű idegen kisebbségeket zárjanak az uj államok magukba. Ámde nem igy történt, a béketárgyalások alkalmával nem annyira az etnográfiai princípium ok. mim inkább a stratégiai és gazdasági szükségletek érvényesültek a kisantantbeli államok javára és igy következett be az a tény, hogy a magyarság harminc százalékát elválasztották nemzeti országától. Ebből a tényből azután súlyos következmények állottak elő egész Európára való vonatkozásban, amelyek most már minden tisztán látó politikus, államférfi és publicista előtt nyilvánvalóak- ká váltak. A magyarság öt szomszédos állam területén oszlott meg és Középeurópa /lelki egyensúlya egyenesen azon fordul meg, miként sikerül a magyar kérdést rendezni, elsősorban a magyar kisebbségek helyzetét kielégítően megoldani.

A középeurópai béke útja csak a kisebbségi jogok teljes és maradéknélküli kielégítésén át vezethet a konszolidáció felé. Tizenkét millió magyar lelke nem tud megnyugodni mindaddig, amíg úgy nem érzi, hogy a magyarság minden nagyobb etnikai csoportjának, éljen az akármelyik utódállam területén, nincsenek meg azok a jogai, amelyek a kisebbségvédő szerződés, a békeszerződés és az egyes államok alkotmánytörvényei értelmében megilletik. A lelkek megnyugtatására pedig tettek szükségesek, mert a hivatalos nyilatkozatok frázisai ugyan szépen hangozhatnak a be nem avatottak fülében. de csak az elkeseredés érzéseit váltják ki a közvetlen érdekeltebben, akik tudják. hogy a tények egyáltalán nem fedik a szavakat és a magyarság még azokhoz a minimális jogokhoz sem jutott, amelyeket a győzelem békéjének alkotói is biztosítani kívántak a számára.

Miinálunk rendszerré vált az, hogy minden hivatalos és nem hivatalos alkalommal az illetékes körök szépen kicirkalmazott hit- vallá t tesznek a demokrácia mellett, amely az állam minden nyelvű, minden rendű és rangú polgárának egy és ugyanazon jogokat biztosítja. A. kisautónt mostani csorbatói tárgyalása megint olyan alkalmat nyújtott Bemosnék, hogy a világsajtó egybegyűlt reCsorható, junius 26. A csórhatói kisantant konferencia első napi tanácskozásairól este 8 órakor adták ki a hivatalos jelentést.

Az első nap délelőttjén, a kisantant konferenciák szokásos programja szerint, a külügyminiszterek hosszabb expozét tartottak, melyben az összes aktuális kérdésekben az általános politika és azután országuk speciális politikája szempontjából állást foglaltak. Elsőnek Marinkovlcs jugoszláv külügyminiszter beszólt, mert ő a népszövetségi tanácsnak is a tagja. Azután Miroaeeou fejtette ki a román politika álláspontját és hangsúlyozta, hogy.

Károly trónnal épé se következtében Románia külpolitikai orientációjában semmi sem változott,

amint azt már Maniu miniszterelnök is kifejtette. Utolsónak Benes dr. szólott. A vita mindazon kérdések körül forgott, amelyek ma a nemzetközi politika napirendjén szerepelnek. Beszéltek a tengerészeti konferencia eredményeiről, a leszerelési kérdés állapotáról, amelyről Benes mint a leszerelési bizottság elnöke illetékesen referálhatott, a hágai és párisi konferencia eredményeiről a kisan- lántra való vonatkozásban, a kisantántnak a szomszédos államokhoz való viszonyáról, a francia-olasz ellentétről, stb.

A magyar kérdésben a tónust a francia, angol és német sajtó alarm jelentései adták meg. Kötelezd és minden kétséget kizáró formában állást foglalt a kisantant-konfe- rencia a Habsburg-kérdésben és ki fogják jelenteni, hogy a kisantánt a leghatározottabban küzdeni fog a Habsburgok magyarországi restaurációja ellen. A Középeurópá- ban növekvő olasz politikai aktivitásról is szó volt.

Csütörtökön kezdődnek meg a speciális tárgyalások, igy különösen a Briand memoranvákia külső és belső politikai irányának demokratikus vonaláról. Éppen ezért van jelentősége Szüllő Géza dr. nyilatkozatának, mert éppen abban a pillanatban hangzik el, amikor Csorbatón a konstruktív, demokrata és pacifikálásra irányuló külpolitikai és belpolitikai munka hangoztatásával kérkednek. Az országos keresztényszocialista párt elnöke egyszerű, de hatékony szavakkal mutat rá, hogy mL-nem vagyunk a kisebbségi jogok teljességének a részesei, nekünk nincsen biztosítva kultúránk szabad fejlődése, gazdasági téren nekünk nincsen megadva az etnoszunknak megfelelő egyéniség, igy tehát Benes külpolitikai irányzata nem lehet konstruktív, miért a belpolitikai kormányzat ai kisebbségi politika helytelen kezelésével nem is adhat bázist egy konstruktív külpolitikának. Konstruktív külpolitika egy olyan heterogén nemzetiségi összetételű államban, aminő Csehszlovákia, csupán a nemzetek teljes egyenjogúsításán épülhet fel. Itt még az ideálját sem találták meg egy ilyen igazságos belső Locarmónak. Masaryk

dumára vonatkozó vita, amellyel szimpátiával de bizonyos tartózkodással fogad a kisantánt konferenciája. A három külügyminiszter ki fogja fejezni készségét egy olyan konferencián való részvételre, amelynek célja a középeurópai Egyesült Államok előkészítése.

Á hivatalos kommüniké szövege a következő:

„A kisantánt államai konferenciájának első ülése, ma szerdán, junius 25-én délelőtt fél 11 óraikor kezdődőt;. Aj ülést délben egy órakor megszakították és délután öt órakor folytatták. Mindkét ülésen az általános helyzet vizsgálatával foglalkoztak. Mindegyik miniszter kifejtette országának álláspontját a nemzetközi politika kérdéseihez és kifejtette az országukat különösen érdeklő speciális kérdéseket. Az ösz- szes kérdések és a nemzetközi helyzet beható megvizsgálása után Benes, Marmko- vics és Mironescu miniszterek konstatálták, hogy országaik nemzetközi politikai helyzete teljesen kielégítő és a három állam szoros együttműködése a kisantánt részére olyan helyzetet teremtett, amely teljesen megfelel a szervezet politikai és gazdasági fontosságának. A három miniszter megegyezett abban a magatartásban, amelyet a nemzetközi politika egyes aktuális kérdéseiben el fognak Jogiam. A legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt tiz órakor lesz és azt Briand memoranduma megvizsgálásának, továbbá a programiban előirányzott egyéb specifikus kérdéseknek fogják szentelni"

Marinkoivics a jugoszláv újságírókkal folytatott beszélgetésében közölt egyes részleteket expozéjából. Aztán kijelentette, hogy a kisantánt államainak nincsenek olyan problémái, hogy kedvezőtlen megoldástól kellene

elnök legutóbbi kisebbségpolitikai nyilatkozatában, amelyet a kisebbségi kérdés tanulmányozására alakult társaság küldöttsége előtt tett, nagyon emelkedett szempontból Svájc és Amerika példájára mutatott, hol a kisebbségi kérdés nem probléma többé és hangoztatta annak a szükségességét, hogy ha a svájci és amerikai példát nem is lehet mináilunk egyszerűen lemásolni, legalább is meg kell keresni az ezekkel ekvivalens, morális értékben egyenrangú csehszlovákiai példát. Meg kell keresni ezt az eszményt, mondja a filozófus Masaryk, annyi azonban bizonyos, hogy az államférfiak semmit sem tettek még ennek a csehszlovákiai ideálnak megkeresése érdekében. Udrzsal miniszter- elnök tegnapi sajtónyilatkozatában már nem is beszél kisebbségi kérdésről, hanem faji problémáról, ami egy újabb frázist dob be az amugvis összezavart kérdéskomplexumba és hamis vágányokra viszi a lényeget. Nem faji ság védelméről, hanem nemzeti egyediségek szellemi és gazdasági kultúrájának megvédéséről van szó, a fajiság szempontja pedig teljesen megtévesztő itt Eurótart ani. Csehszlovákiának egyetlen egy ilyen súlyos problémája sincs, Romániában csak egynéhány probléma van még és Jugoszláviának egyetlen problémája a még megoldatlan macedón kérdés.

Mironescu az újságíróknak adott nyilatkozatában közölte, hogy a délutáni tanácskozásokon főleg a keleteurópai helyzetről tárgyaltak.

Megemlítette a nehézségeket, amelyek itt ügy politikai, minf gazdasági téren felléphetnek

kijelentette, hogy megfontolják a balkáni népek és a még keletebbre fekvő államok antantjának lehetőségét.

LÉtraJSüS a csetis^CdáEwomán kerssks&eisni sze^dés

Csorbató, junius 26. A konferencia első napján Prágából az a hir érkezett, hogy az utolsó nehézségek kiküszöbölése után

a csehszlovák—román kereskedelmi megegyezést paraíálták és Benes meg Mironescu a megegyezést pénteken alá fogja írni.

A megegyezés tartalmára vonatkozólag az hírlik, hogy az eddigi állapot jelentékeny javulását eredményezi. A fontos megegyezés kedvező hatással van a tanácskozások atmoszférájára. Prágában most nyomtatják a megegyezés szövegét. A megegyezés tartalmazza a legtöbb kedvezmény klauzuláját és részletezett megállapodásokat foglal magában a csehszlovák állampolgároknak Romániában való tartózkodási és kereseti foglalkozás tízesének jogára. Azonkívül a részletekbe menőleg tartalmazza a csehszlovák vámtarifa egyes tételeinek Romániával vonatkozásban való átszámítását és figyelembe veszi a legújabb csehszlovák törvényalkotás által bevezetett magasabb mezőpa szivében, fajoknak nagy történelmi átvonulási területén} ahol a faji megkülönböztető jegyek elmosódtak, tisztán íel nem ismerhetők és gyakorlatilag éppen ezért nem' alkalmazhatók. Tisztában vagyunk, mit jelent a faji jelleg hangsúlyozása, van róla már tapasztalatunk a szlovenszkői és ruszinszkói gyakorlatból, ahol kulturális téren, a gyermekek beiskoláztatásában és a népszámlálás alkalmával a faji jegyeket: a név elemzést. és az antropológiai elemet, hosszú Fej ínséget, szőkehajuságot stb. is igénybe vették, de mindig a magyar etnikum rovására.

Ott tartunk tehát, hogy nemhogy a megoldás felé haladnának, hanem téves ideológiák bevezetésével a kisebbségi kérdést egyszerűen eliminálni szeretnék. Éppen ezért a magyarság leikéből mondotta Szüllő Géza dr.: Mint etnográfiai egység akarunk megmaradni etnográfiai szabad egységnek és az a törekvésünk, hogy a kormányzat ne folytathasson olyan politikát, amely az! célozza, hogy a benne levő nemzetiségek fel- ■szívassanak és amalgamizaltassanak.

prezentánsai előtt nyilatkozhasson Csehszlo