Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-26 / 143. (2364.) szám
Y/V ^sag. ^ wai H2 ©?€?aü líHH*WT m Á ^ ,x- évf- 113, (2364) szám a Csütörtök - 1930 junius 26 Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed. /I /rmpnczkál PC niCzJncrkni pJJpl PiCl Variak Szerkesztőség: Prá g a Uw Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 K6; külföldre: évente 450,. ** SZlOVCTlbZKOl &S rUoZÍ JIÜZK- Ul CUt t Pl purlOK 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal j félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& nalitikaí nCLnÍl(ir)Í CL c , „ Prága IL Panská üli cet 2. Ul. emelet. E*ye. Rzám ár. 1.20 K£. vasárnap 2,-Ki Fősstetíesztő: , pOlUlKOin (ípUUp/U i Telefon. 34184. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kt DZURÁNY1 LÁSZLÓ FOPGACLJ GLZA SQRGÖNVCIM. HÍRLAP prahh- ' 1 ' ' A csorbái életelixir A csorbától konferenciád a politikai kisantamtnak gazdasági szövetséggé alahu áll előtérben Magyarországgal szemben egységes a kisantant, de a királykérdés- ről hivatalosan nem tárgyainak - Egyenetlenségek a magyar-román agrárfront és Benes feltételnélküli francia orientációja miatt (sp.) Csorbató, junius 24. M rn'ttha a kisantajut erre az éle teli x írre várt volna, úgy hatott e forró nyári napokban a Bravó Lidii vasárnapi gigantikus méretű kacséi ja Habsburg Ottó magyarországi visszatéréséről, a harmincötezer munkásnak öltözött olasz katonatisztről, akik — bárány.bőrbe bujtatott farkasok — egyelőre a magyar mezőkön aratnak és csépelnek, édes olasz melódiákat kántá'lva a végtelen rónaságon, de készen arra, hogy bő ingujjuk alól előrántsák a handzsárokat, a pisztolyokat és talán a tankokat és repülőgépeket is, ha a fiatal Ottó herceg (akit a fogadátlan kisantant-liázasság- köz veti tők időközben az olasz királyleány helyett egy román karcegkisasszonnyal jegyezitek el, mert igy jobban ülik a kiagyalt politikai cirkulusokba) belga diáktársainak ártatlan társaságával „tanulmányútja" közben megjelenik a magyar határon, kiszáll egy el- sőosztályu fülkéből, készen arra, hogy restauráljon és hogy felborítsa a világrendet. A mese bárgyú. Annyira bárgyú, hogy az irtó hőségben sem lehet elhinni, holott az európai újságolvasó megszokta, hogy ilyenkor az uborkaszezőn elején, jő kövérre hizlalt hírlapi kacsákkal táplálkozzék. A Bravó Lidu fantasztikus elsőoldalas híradását senki sem vehette komolyan; még a gimnazista sem, aki megérett annyira, hogy „technikai szempontokból" bírálja el a hireket és meg tudja különböztetni a fizikai lehetetlenségeket a valószínűségektől. Ez a hir még csak valószínűnek sem nevezhető, mert hemzseg a fizikai lehetetlenségektől. A Pravo Lidu híre két nap alatt európai karriert futott be. Valamennyi nagy lap leközölte és foglalkozott vele, de úgy, mint valami szédltően mulatságos dologgal: a kommentárokból szinte látszott, ahogy a szerkesztőiket a kacagás rázta, miközben az átosempészett hadsereg és a jámbor tanulmányúiból . növekvő veszedelmes államcsíny meséjéről írtak. De ha annyira idétlen a mese, miért volt szükséges kitalálni? Mit akart az egyik legnagyobb csehszlovák kormánypárti lap, amikor feltalálta? A válasz egyszerű Az arató, cséplő, gatyás ingujjra vetkőzött 35.000 olasz tiszt s katona meséje csak szimptómája, célon túllövő, túlbuzgó és ügyetlen szimptómá- ja, annak a hangulatihadjáratnak, amelyet a kisantant sajtó a csorbái konferencia előtt a magyar restauráció beszuggerálására az utódállamok közvéleményéiben végzett. Nem minden pletykája oly ügyetlen, mint a P-avo Li- dué volt. Hetek óta rendszeres ijesztgetés folyik a „jól értesült" csehszlovák lapokban, nap-nap után a „legszavaihihetőbb" hírek jönnek a készülő magyar államcsínyről és rettenetes veszedelmeiről, olyannyira, hogy ma alig van kisantant ember, aki nem hinne a puccs lehetőségében. Csorbára utazitamban három újságíró is megkérdezte, „mi van Ottóval és mikor érkezik el a kritikus pillanat?" Viszont nem nehéz kitalálni, minek kell ez a puccskampány éppen most, a csorbái konferencia előtt. Ismétlem: a kisanlantnak életelixirre van szüksége. A három állam szövetségét megalakulásától kezdve a Habs- burg-veszedelem determinálta. Ha nincs restauráció, lianszirozmi kell, ki kell találni, mert szükség van rá. így a magyar államcsínyről szóló kiadós kisantant sajtókampány mindenesetre „ben travato, si non e verő". Nagyfokú idegességre vall, hogy a csorbái konferencia ily hangulati előkészítésire szorult. A munka sikerült, tagadhatatlau s a nyolcvan összegyűlt, újságíró — a román, jugoszláv és csehszlovák is — másról sem beszél, csak a küszöbön álló Ottó-pucsró] és a kisantant hívők nyomatékosan követelik „az erélyes rend- nmfh itfl Jfpftft f| 621 idtofa Csorbató, junius 25. (Kiküldött munkatár-! sunk telefonjelentése.) A kisantant külügyminisztereinek tizenegyedik konferenciája ma délelőtt napsugaras időben megkezdte munkáját Csorbatón. Benes csehszlovák külügyminiszter vasárnap óta itt tartózkodik, tegnap délelőtt megérkezett’ Marinkovics jugoszláv, este pedig Mironescu román külügyminiszter. Mindkettőt ünnepélyesen fogadták. A sajtó érdeklődése óriási. A Hviezdoslav-, Kriván- és Gisk- ra-iszállók tultömöttek, egyetlen üres szoba sincs, ámbár a fürdővendégeket erre az alkalomra más 'szállókban helyezték el. Több, mint száz újságíró van itt, ami rekord, köztük hatvan külföldi,. Ez az 1 ,’akíődés mutatja,, hogy a konferenciának mindenfelé óriási jelentőséget tulajdonítanak. A konferencia . lényegére a következőket kell megjegyezni: A megváltozott európai helyzet következményeképpen a kisantant is megkísérli, hogy eddigi álláspontját bizonyos mértékben revideálja. Mint a kisantant egyik államférfia ma délben kijelentette, elérkezett az idő, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia politikai szövetsége lehetőleg gazdasági szövetséggé alakuljon át. Tagadhatatlan, hogy a' kisantant, mint Magyarországgal szemben álló politikai szövetség, változatlanul egységes. Valamennyi államférfi kijelentette, hogy a trianoni béke konzerválásához egyformán ragaszkodik mind a három állam. De épp a status quo fönntartása kedvéért kénytelenek megoldatlanul hagyni azokat a súlyos természetű gazdasági ellentéteket, amelyek különben már régen külön utakra terelték volna a kisantantállamokat. Az agrár válság e gazdasági ellentéteket végzetesen kiélezte és Csorbatón épp ezért elsősorban a középeurópai gazdasági béke és együttműködés megteremtéséről van szó. A ma délelőtti és délutáni tanácskozáson a három külügyminiszter a hágai és a párisi konferenciák eredményeit beszélte meg. Beavatott körök szerint a három külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a jóvátétel! kérdés végleges rendezése után tó veszedelem ellen, miközben a prágai diplomaták elégedetten mosolyognak és nem nyilatkoznak. Ebben az atmoszférában a „nép" a szálló halijában szinte megfeledkezik a konferencia felett lebegő nagy Ismeretlenről: Károly román király ki nem tapasztalt szándékairól és gondolkozó smód járói, holott a Huadzsin diplomatái sem titkolják, hogy előttük is rejtély, miként gondolkodik az uj bukaresti uralkodó a kisautantról és a jövőről. Mig a be nem avatottak mesterséges li- dérce Ottó, a magyar trónkövetelő, a beavatottak valóságos Mérce Károly, az uj román király. Sok mindent beszélnek róla. Állítólag Mironescut azzal a megjegyzéssel küldte Csorbára, hogy ez egyszer még el kell mennie, mert tapintatlanul szakítani nem illik, de hogy mi lesz jövőre: — majd meglátjuk. A rengeteg pletyka és kombináció között tényről alig esik szó. Briand Európa-meimo- raudurnának kérdéskompilexumáról a P. M. H. vasárnapi vezércikkében emlékezett meg, a másik nagy tétel: a Magyarországhoz való kö- ■cAqAéa- feárdéaa az utóbbi ná^kban háttérbe nincs többé politikai akadálya a közápeuró- pai államok szorosabb gazdasági együttműködésének. Ezzel kapcsolatban megkísérlik, hogy a nagyon akadozó csehszlovák—román és csehszlovák— jugoszláv kereskedelmi tárgyalások tempóját meggyorsítsák. Végül szó volt az utódállamok földreformjának külpolitikai vonatkozásáról a kisantant állam o kát ill ető en. Valószínűleg csütörtökön vitatják meg a kisantant külügyminiszterei a szomszéd államokhoz, elsősorban Németországhoz való viszonyukat. Az a rezolució, amelyben a jó szomszédi viszony kiépítésének szüksége-* " * » J'-^ják! hangoztatni Magyarország és a J/iitStaait Közt, szervesen kapcsolódik Briand memorandumának -ismertetéséhez. A tanácskozások során különben is az európai gazdasági konföderáció tervének jut a legnagyobb szerep. Benes fölfogása szerint Briand terve szinte minden tekintetben és föltétel nélkül teljesen megfelel a kisantant intencióinak, mintán Európa mai államainak szorosább gazdasági együttműködése involválja a fönnálló szerződések érintetlenségét. Épp ezért bizonyos, hogy már a csorbatói konferencián Briand terve lesz a kisantant uj politikájának a tengelye. Ez a békés gazdasági orientáció fogja meghatározni a kisantant minden további lépését. Mindazonáltal konkrét javaslatokra, melyek Magyarországot együttműködésre szólítanák föl, aligha lehet számítani. Valószínű, hogy a közösen megfogalmazott rezolució általános megállapítása későbbre marad. Teljesem megbízható forrásból úgy értesülök, hogy a konferencián legalább is hivatalosan sem a magyar királykérdés, sem a trianoni béke revíziójára irányuló magyar propagandát nem fogják szóvátenni, hogy ilyimád on dokumentálják a kisantánt békülékenységét. A bizalmas megbeszélések folyamán feltétlenül szóba- keriil a magyar-román-jugoszláv agrárfront terve, amely Renes előtt érthető módom nem rokonszenves. Mironescu román külügyminiszter ebben a szorult, holott eredetileg a konferencia slágere volt, annál iukáíbib, mert fontos és a gazdasági kényszert determinálja. A közeledés eszméje Bukarestből indult ki, ennyi bizonyos. Kezdetben a gondolatnak Csehszlovákia is asszisztált, de amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a román-magyar közeledés komolyabb természetű lehet és a keleti agrárblokk jegyében meglazíthatja a kisantant összefüggését. Prága ellene fordult és kitalálta az Ottó- puccs meséjét, hogy a románokat visszacsalogassa a régi szerelemhez. A jövő fogja megmutatni, mily mértékben lehet mesterséges alátámasztással huzamosabb időre biztosítani az „egységet" s mikor válik meséknél erősebbé a gazdasági szükség-szerűség. A kisan- tantot aktuálissá eddig a keleti jóvátételek problémája tette, most az Ottó-puecs meséje, — vájjon mi teszi életképessé akkor, ha a tündérmese varázslata is elmúlt? Valami újnak kell helyébe kerülni, békésebbnek, okosabbnak. A kisantant most abból él, hogy képzelt restaurációk ellen hadakozik, mint Don Qsuijotte a szélmalmok ellen s álig néhány kérdésben mindmáig Benes álláspontján volt, azonban Károly király és Mán in többszörös nyilatkozata után, amelyek a magyar-román mezőgazdasági egységes front szükségességét nagyon nyomatékosan hangsúlyozták, Mironescu aligha követheti továbbra is teljesen a csehszlovák álláspontot. Az egy begy ült újságírók közt nagy feltűnést keltett az a hir, hogy Bethlen magyar miniszterelnök állítólag Milánóban volt. Az olasz-magyar megbeszélésekben mindenki bizonyos kisan tán teli enes demonstrációt lát, pontosan a csorbatói konferencia ideje alatt. Egyre határozottabban kialakul az a vélemény, hogy csorbáiéi konferenciára Franciaország óriási nyomást gyakorol és célja az, hogy a kisantánt ne csak Magyar- prszágellenes alakulat legyen, hanem a francia politika kényelmes eszköze minden európai kérdésben, például egy német-francia konfliktusban is. Jugoszlávia teljesen osztja a franciák álláspontját, Csehszlovákia habozik, Románia hallani sem akar róla. A konferencián szemmel láthatólag a román felfogás fog győzni. A délutáni órákban heves zivatar vonult a Csorbatóra, amely megnehezítette az újságírók munkáját. Este mindegyik külügyminiszter fogadja saját állama újságíróit és az első semmitmondó hivatalos kommunkét is ki-* adják. A miniszterek különben a Hviezdoslav szállóban az újságíróktól szinte hermetikusan elkülönítve élnek. A sajtókisantánt ma délelőtti ünnepélyes ülésén, amelyen a miniszterek is jelen voltak, befejezte tanácskozásait. Mint ismeretes a sajtókisantánt régi terve volt, hogy Becsben közös titkárságot állítson fel. Ezt a tervet most elvetették azzal, hogy a titkárságot nem Becsben állítják frí -nem ott. ahol a kisantánt érdeke légii megkívánja. Ebben az állásfoglalásban -•'•:nn ismét a csehszlovák álláspont gyengülését és Románia erősödését látják. Szvatké Pál dr. napja, hogy Mironescu a béke tizenkettedik esztendejében nyíltan háborúval fenyegetett. De az előjelek szerint az európai sikátorokban sokat tapasztalt Károly király, aki szám- kivetésének szomorú évei alatt mégtanulta a középeurópai dzsungelt kívülről nézni, népe és a népek érdekében feladja az eddigi presz- tizspolitikát,. a csak-azé'rt-is ellenségeskedést, melynek eklatáns szimptómája a kisantant mostani puccs-kampánya és reális, gazdasági bázisokra helyezi a Duna-medenoéjének a béliéjét. Nem tudjuk, igaza van-e Kodzsának, ki szláv kisantaintot akar és Romániát magára hagyja Magyarországgal, az olaszokkal és a németekkel, nem tudjuk, megalakul-e a kelet- európai agrárblokk, vagy akár Páneurópa. de reméljük, hogy a csorbái találkozó az utolsó, amelynek éle a mesékkel mesterségesen meg- gyülöltetett Magyarország ellen irányul s jövőben olyan konferenciákon asszisztálhatunk, ahol a valódi középeurópai bajok likvidá’ásá- ra történik komoly kísérlet: a gazdasági krízis egyöntetű kiküszöböléisére és a kisebbségi probléma végleges rendezésére. YdflVtÜvAUTij'riv nVT.vTTÓ'T'"rjr? Pl 'i Tt i (Ti iTf^T ,Ugu,"i iiVvvíy, v. ’.d 7i f! ry J ) jí fi i'r'j,; (]' nífjr- Tfi ■ r >•'*
