Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-03 / 125. (2346.) szám

W30 junius 3, kedd. Uir*i» Egyre szörnyűbb rémségekre készült a düsseldorfi rém A rendőrségi vizsgálat 27 gyilkosságban és gyilkossági merényletben álla- piioíía meg bűnösségét — A kriminalisztikában egyedűláU Kürtén egyénisége Düsseldorf, júniusi 2. Düsseldorf bűnügyi szenzációja egy heti vizsgálat után olyan ke­retekben bontakozott ki, hogy Kürtén Péter sorozatos bűntettei révén a kriminalisztiká­ban szinte egyedülálló személyiség lett. Amit akart, hogy „hires“ ember legyen, hogy róla beszéljenek és Írjanak, azt nyilván elérte. Bi­zonyos, hogy az ő esetében lélektani rejtély - lyel állunk szemben, a lélektani rejtélyek megoldása sokszor azonban sokkal könnyebb, mint azt általában hiszik. De a megoldás rendszerint — szenzáció, amint az Düssel­dorfban történt. A tömeggyilkos két élete Egy csomó embert, gyereket, leányt és asz- szonyt támadott meg a tömeggyilkos. Akik agy vélik, hogy az etmiberi gonoszságok te­rén szakértők, eddig majd egyértelműen azt hirdették, hogy csak egy intelligens, tanult valaki tudott egy virágzó város közepette páratlan vak­merőséggel, óvatossággal ártatlan embere­ket kivégezni. Németország legkiválóbb rendőrei vezették a vizsgálatot, heteken keresztül minden ered­mény nélkül. Most a véletlen tisztázta a kér­dést. A tömeggyilkos: egy egyszerű munkás, Kiírton Péter. Nem tanult és nem is intelligens ember. Ren­desen dolgozott, amíg munkája volt. Élt a feleségével jól-rosszul, mint ezer más. Szóval kettős életet élt, mert szabad idejét gyil­kosságok előkészitéoére és végrehajtására szánta. A rend őrei, hozzátartozói, munkásíbarátai és ellenségei semmit sem vettek rajta éezre. És nem i® azért akadtak rá, mert a rendőrség gyanúsnak találta, vagy mert egyike a meg­támadottaknak felismerte, hanem mert egy levélke eltévedt, idegen kézbe került és amikor az idegem borítékot feltörték és olvasták, megborzadtak tartalmától és siet­tek a rendőrség kezébe juttatni. Ha a véletlenek ezt a csodás láncolatát va­lahol a filmen látjuk, bizonyára megmoso­lyogjuk: ugyan, ugyan nw minden nem lehet­séges a fehér vásznon. Az életben még több lehetséges. Kürtén és Ha&rmatm Valami hasonlatosság van a hannoveri tB- meggyilkos Haarmaun és a düsseldorfi Kör­ten között. Míndaketten a jámbor .polgár éle­tét élték. Nem is gyanakodtak rájuk, vagy ha • ■ - egyetlen kihallgatásuk minden gyanút el­oszlatott. Vájjon, hogy lehetséges ez? A rendőrök nem minden ok nélkül szoktak di­csekedni emberismeretükkel, rendszerint megismerik minden halandóban — a gonosz­tevőt. Hivatalból nem igen hisznek senkinek, mégis egyszer már Kürté® Péter velők saramban állott, faggatták és aasntán mint ártatlant elbocsátották. Nem is a® intelligencia kérdése ez. Most úgy állítják Kürtenroi, hogy az első pillanatban fed lehet benne ismerni a gonosz embert. Pil­lantása, magatartása, arcvonásai, messze elálló föűei veibe szemben csak gyanakvásra kész tetnek. Valami áfiatá van magatartásába®, rögtön haragra lobban, leüti a vele ellenkezőket, kíméletet nem ierraer, az emberi érzések jobbik tele hiányrik belőle. Lelkiismeretfurdalást sohasem érzett. Kihall gatásai alkalmával sokszor felvetették a kér­dést, hogy vájjon, amikor a lapokban Stauss- berg elfogatásáréi és internálásáról értesült, nem mozdult-e meg a lelke, hogy ártatlan embertársát gyanúsítják azokká! a szörnyű bűncselekményekkel, amelyeket ő követett el. Felvetették a kérdést, hogyan volt az, hogy ő, aki olyan sűrűn levelezhetett rendőrséggel és lapokkal, Staussberg elfogadása alkalmával nem irt egy felvilágositó levelet a rendőrség­nek, hogy helytelen nyomon járnak- Kürtén nagyon világos féleletet adott. _ Staussberget a közre való veszélyessége mi att internáltók, nem pedig a gyilkosságok miatt Ha tehát újabb levelet írok, amelyben az esetet felderítettem volna, semmiféle ha­szonnal nem járt volna ez a levél. Minden­esetre meg kell jegyeznem, hogy soha telki- isnyeretfurdalást nem éreztem. A démonizmus varázsa Kürtén tehát könnyű szerrel tette túl ma­gát embertársainak baján, fájdalmain és szenvedéseim és szörnyű bűntetteit meg sem lehetne érteni, ha egy pillanatig is feltéte­leznék róla, hogy az emberi lényeg remeseb bik része, a lélek feltámadt volna benne és hallatta volna hangját. Rossz és gonosz ember és csodálatos mégis, hogy kis gyermekek elmennek első hivó szavára a halálba. Fiatal leányokkal és asszonyokkal barátkozik és azok nem félnek tőle, nem igyekeznek sza­badulni a kellemetlen tolakodótól, elfogadják meghívását és 'gyanú nélkül kisérik el sétára, ahonnan visszatérés nincsen. Úgy tetszik, hogy tudott beszélni a gyári munkásnők, a cselédleányok nyelvén, talán szépeket mon­dott, talán hizelgett hiúságuknak és egyikük sem vette észre, hogy ez az ember hazudik, minden szava csak azt az egy célt szolgálja, hogy valahogy egy-két órára magához bilin­cselje a másikat. — Mit akart velem ? — kérdezte a szembe- sitéskor az egyik megtámadott, aki életben maradt Körtemtől. — Maga azt nem érti, — felelte a gyilkos, — az urak — a rendőrség képviselőire muta­tott — sem fogják érteni, én csak gyilkolni a kartam, mindenáron gyilkolni... íme a bizonyíték, hogy egyiküknek sincs helyes emberisanerete, a szakértők épp úgy csalódhatnak, mint a laikusok. Örült vagy gonosz? Tudós orvosok fogják most megvizsgálni és konstatálni, milyen ösztönök hajtották őt egyik gyilkosságtól a másikig, talán mentő okokat is fognak találni, de hogy Kürtén na­gyon jól tudta, hogy mit cselekszik, bizonyítja az a tény, hogy csak egyetlenegy férfit pusztított el és azt is csak mért, meri tudott bűneiről és félt, hogy árulója les*. Ravasz számítással tőrbe csalta és vagy két tucat tőrszuráseal kivégezte. Mindig azok a tőrszurások 1 Egy-két esetben, amint, most Körten vallja, a szúrásokat a halál Titán ej­tette áldozata testén, amikor már vér »em csuxTiant utána, nyilván vak ösztönének hódol­va, talán öntudatlanul, A feledékeny* kéjgyilkos Korán kezdte. Már 16 esztendős koráiban embert gyilkolt, ami szörnyűbb, most kiderül, hogy alaposan gyanúsítható olyan bűntények elkövetésével is, amelyekért másoknak, ár­tatlanoknak kellett lakolniok. Mert Kürtén gyilkosságainak listája még a rendőrségi vizs­gálattal sem zárult le. önként vallott ugyan és a magára vállalt gyilkosságok száma, megha­ladja a tizet, mig csaknem 15 gyilkos táma­dást ismert be, azonban. egyremásra tejabb bűntények derűdnek rá. Amikor valami újabb esetet hoznak fel előtte és megkérdezik, vájjon nem ő követte-e el azt is, közönyösen vállat von és ezt válaszolja: ■— Ja, igaz, no lássák, est rmhnem elfelej­tettem. Már karikatúrák is jelennék meg a düssel­dorfi vámpírral folytatott rendőrségi kihall­gatásról. Az egyik képen a rondőrbiztos cá­rival a vámpírra: — Talán ön gyilkolta meg Julius Caesart is? Műre Kürtén így telel; — Jafwóhl, Herr Komisear! Ártatlanok bűnhődnek ? Kürtén vallomásánaiuak során sok olyan bűnesetet ismert be, amelyek régebbi időre nyúlnak vissza. Atapos a gyanú, hogy egy olyan gyilkossá­gai is elkövetett, amelyért ártatlant végez­tek ki. 1904-ben egy Stankiewitz nevű munkást Düs­seldorfiban kivégeztek gyilkosság miatt, A szerencsétlen ember az utolsó pMamnbig hangoztatta órtailansá- gát.. Most alapos a gyanú, hogy ennek a. szörnyű­séges tettnek az elkövetője is Kürtén volt, mint ahogy ártatlanul kellett szenvednie annak az Amerikából visszatért nagybácsinak, akit. azzal a szörnyű gyanúval tartottak vizs­gálati fogságban, hogy öncsőnek kilenc éves fiúgyermekét megölte. Most ismerte be Kür­tén, hogy ennek a gyereknek a torkát ö vág­ta el, nehogy betörésének szemtanúja ma­radjon. De a R uh r-terület gyilkosság! bizottságá­nak is nyomoznia kell az összes régi és földe ritetlen bűnügyekben. Kürtén ugyanis mi­előtt Düsseldorfba költözött volna át, Gastrophan lakott, ahol szintén több gyilkos­ság fordult elő és ezeket most magára vál­lalta. Elsősorban egy fiatalasszony meggyilkolásáról van szó, akinek hulláját a Dorihmund-Ems- csatornából fogták ki s a bulla fején súlyos sérülések voltak. Röviddel ezután a gyilkos­ság után Kürtén, Düsseldorfba költözött. Alapos a gyanú, hogy Kiírtén követte el azt a rejtélyes gladbecki gyilkosságot is, amely annakidején annyit fogMkoziatta az újságolvasó közönséget s amely miatt Hvtssmumn félsőosztáJyu diákot iUetlték a vádlottak padjára. Kürtén egykori fegyenctársai ugyanis olyan dolgokról tettek említést a rendőrség előtt, hogy a düsseldorfi rémet komolyan gyanúba lehet fogni az eddig felderítetlen gladbeeki bűntény elkövetése miatt is. Egy krimimslisziikai i alapélv cáloíaia Körten esete a kriminalisztikai történeté­ben azért is jellemző és egyedülálló, mert ál­talánosan elfogadott kriminalisztikai elvet döntött össze. A düssedorfi tömeggyilkos ki- nyomozása azért is nagy nehézséggel járt, mert; a gyilkossági bizottság ennek a krimina­lisztikai elvnek az alapján fogott munkához és azt a tételt áMitva fed, hogy a tömeggyilko­sok meghatározóit rendszer alapján dol­goznak, a düsseldorfi eseteket három csoportba osz­tották és legalább három egyént gyanúsítot­tak azoknak elkövetésével. Az igy kiépített teória szép és tetszetős volt, de amint a sé­mákkal történni szokott, a valóságban, nem állta meg a helyéi. Kürtén egyszerű vallomással döntötte halom­ra ezt az elfogadott, bűnügyi teóriát: — Gyilkosságaimat rendszeresen készítet­tem elő, mert azt a látszatot akartam kelte- m, hogy nem egyetlen bűnös követi el eze­ket a Mbtoselekedeteket, hanem egész szö­vetkezetté szervezett bamba. Vájjon Kürtén sajátos beismerései fedik-e az igazságot, vagy pedig ravasz taktikáiból te" kapnak, melyeket a gyilkos a szükséges pilla­natban meg fog változtatni. Már most is külö­nös utalásokat tesz arra a küszöbön álló adő- re vonatkozólag, amikor szellemi állapotát meg fogják vizsgálni. — A tudós uraiknak igen nagy problémát fogok adni — véli ♦— és még az intézetben is sok érdekes és különös dolog fog előfordulni. Kűrien nem lél A düsseldorfi rém egyáltalán aem retteg a büntetéstől. Legfeljebb —» igy véli —» az őrül­tek házába fogják szállítani, a szabadulás ezer reményével. Ezért a helyzet urának őrzi magát. Szinte fi irányítja a kiJwMgatásokat, Felbosszamkodik, ha a kihallgatás kissé bősz- szaíbb időt vesz igénybe: —■ Most. már végezhetnének a® urak a do­loggal, vagy pedig akkordban kel] itt valla­nom? Amikor rá akar ijeszteni a vizsgálatot vég' ző rendőrtisztviselőkre, hirtelen szárazon megjegyzi: — Mi lenne a véleményük, ha most »z egész svindlit visszaszivnám ? Annyi bizonyos, hogyha ő követbe el azo­kat a rémségeket, amelyeknek; nagy részét, önként magára vállalta, úgy elfogásával egy szörnyetegtől szabadították meg az emberisé­get. 1903. és 1930. között 27 esztendőben 26 gyilkosságot és gyilkos támadást, követeti el, tehát áMagbam, évenként egyet. Amint, legutóbbi kihallgatása alkalmával be­vallotta, az volt a szándéka, hogy mindig több és több gyilkosságot, kövessen eb egyre foko­zódó - ő\ :'*égekkcl. Azt is mondotta, hogy abban a pillanatban, amikor a bűntettei által kiváltott borzalom a legmagasabb fokra emelkedik, követ köt. a nyakába és a tenger mélységeibe veti magát, I hogy soha senki nyomára ne bukkanjon. j Életrajzok Irodalom Művészet Népesedés Világmozgalom Fizikai ismeretek T ermészetismer etek Mechanika Villamosság Jogtudomány Orvostudomány Gyermeknevelés Kozmetika Sport Közmondások Idegen szavak szóval az összes emberi ismeretek tárh áza a Prágai Magyar Hírlap Lexikona 40.000 cikkben, 120.0^0 sorban, 160© hasábod, 800 ábrával és mellékletekkel szemléltetve ia* mértéti a világ nagyjainak életét, a földrajzi alakulásokat a történelmet és minden egyéb tu­dományt, de tökéletes tanácsadója a gyekor lati életnek is. A dús ars fey ozás a, pompás és tartós vásson- kötésű könyv előfizetési ára 72.— Ke A könyv bolti ára 100.— Ki less. Siessen előfizetni, mert előfizetéseket csak záros határidőre fogad rí a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala, PRAHA II„ Panská 12/111. Előfizethet három részletben is: megrendel őskor 24*— Ke, junius 1-én 24*— Kő. és a könyv megjelenésekor az utolsó 24*— Ke. A Prágai Magyar Hírlap Lexikona felöléH Cseh­szlovákia lexíkonális adatait is. itt ImpíbwHő! Ezennel megrendelem a Prágai Magyar Hírlap lexikona c. művet 72 koronás előfizetős: árban. Egyidejűleg beküldtem 24.— Kfc és kötelezem magamat, hogy a második részletet június 1-én, az utolsó részletet a könyv megje­lenésekor fizetem, vagy pedig az elmaradt részletek utánvételezését kérem, (Nem kívánt törlendő) Pontos cím. Aláírás.

Next

/
Thumbnails
Contents