Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-03 / 125. (2346.) szám

6 1980 jwrims 8, jbedd. A szokolisták Éger város német lakosságának tűn ítő távolléte mellei vonulták fe® a városba Meghalt Lichtschein Adolf dr. Rimaszombat. junkis 2. (Saját tudási tónk­tól) Egy derék emberrel és egy igazi orvossal ismét szegényebbek lettünk... Lichtschein Adolf dr. főorvos 88 eres korában rövid két­hetes betegség után szombaton délután meg­halt. Benne a szlovenszkói orvosok széni órá­kat Rimaszombat és egész Gömör megye pá­ratlan jóságu jótevőjét tesztette el. Lichtschein Adolf dr. 65 évvel ezelőtt kezdte meg magasztos orvosi működését Rimaszom­batban és azóta percnyi megállás nélkül töl­tötte be hivatását. Páratlanul nagy orvosi fel­készültsége, lebilincselő modora és európai műveltsége a társadalom minden rétegét megnyitotta a kiváló orvos előtt, aki olyan népszerűséget szerzett magának, amivel az orvostársadalom kevés tagja dicsekedhetik. Rimaszombat apraja-nagyjta tisztelte és sze­rette a patriarchális életkort elért kiváló or­vosiadért, akit csak városához fűzött ragasz­kodása ütötte el a megérdemelt egyetemi ka­tedrától. Óriási elfoglaltsága dacára is mindig tevé­keny részt vett a város és a megye társadal­mi, felekezi és kulturális életében. Vasúti or­vos, megyei főorvos, fürdőorvos, nagy urak és szegények háziorvosa volt, működése fo­lyamán számos kitüntetés érte, de a legbüsz­kébb arra a ciinre volt, amit szegény betegei­től kapott. A „szegények doktorának" nevez­te el őt a közvélemény. Lichtschein Adolf dr. a város és a megye szegényeit nemcsak in­gyenes gyógykezeléssel, de ingyen gyógyszer­rel is ellátta és szegény betegeit sokszor pénz­adományokkal is kisegítette. Rimaszombatban eltöltött munkássága és életének 88 esztendeje a magyarság történe­tének legérdekesebb és legfájdalmasabb kor-1 szakát ölelték át. Törhetetlen magyar ember j volt, aki kitartó munkájával példát mutatott a kisebbségi magyarság kötelességíeljesité- aére is. Három esztendővel ezelőtt az egész magyar társadalom ünnepelte az akkor még; teljes egészségben levő orvos haívaneszíen- dös orvosi jubileumát, amikor a prágai vas- útügyi minisztérium orvosi tanácsossá nevez­te ki, s a gömörmegyei orvosok diszelnökük- feé választották. Az utóbbi időben már előké- szülí a bajáira s csöndes szenvedés után érte el rég óhajtett célját, hogy követhette rajong­va szeretett hitvesét az igaz lelkeket megil­lető nyugodalmas pihenésbe. Temetése tegnap délután óriási részvét mellett ment végbe Rimaszombatban az izrae­lita temető sirkertjébon. Emlékét kőnél ma­radandóbban őrzi meg az a szeretet, amelyet Líelitscbein Adolf dr. működése az emberek szivébe vésett * Lidi l sebein Adolf dr. Sajókazinoon. Bor­sód megyében született 1842-ben. alliol nagy- atyja a debreceni kollégium birtokának bér­lője volt. így részesülhetett abban a ritka ki­tüntetésben. hogy fiát, zsidó létére, a híres sárospataki kollégiumban neveltethette. Lidit sebein Adolf dr. édesapja igv a maga korában az egyetlen sárospataki zsidódiák volt. Az atya tragikus körülményk között halt meg. 1849-ben, 92 éves korában, a bort re- kvíráló kozák csapatok az atléta termetű nagybérlőt pincéjében verték agyon. A tragé­dia mint első osztályos eleraistát érte Licht- sdiein Adolfot. A sajókazinci református rektor neveli a kisdiákot, aki különösen a j klasszikus nyelvekben oly bámulatos előre- j haladást lesz, hogy a miskolci minoritáknál végzefl négy év múltán tökéletesen beszéli a latint és görögöt és a pesti piarista gimná­ziumban valóságos nyelvtudósnak tartják. Bécsben hallgat egv évig filozófiát, de egy év múlva átiratkozik az orvosi fakultásra, ahol a legkiválóbb tudósokat hallgatja és 1866 má­jus 13-án orvosdoktorrá avatják. Előbb Wiirz- burgban működik, a porosz—oszt rák háború idején egy bécsi barakkórházban másodorvos. Magánrendeléseket is folytat és így ismerke­dik meg a nagykálói Kohn-család nagyra!)- veltségü leányával, Cecíliáival, akit 1867 jú­liusában — Rimaszombatban történt megte­lepedése után — feleségül is vesz. A rokon­szenves fiatal orvost egész Gömörmegye nagy szimpátiával fogadja, a Forgádh, Kemény és Nyáry grófi családok orvosává lesz. 1872-ben a serkei kiütéses tífusz jár vány idején, amely­nek 6 orvos és 183 munkás esett áldozatul, a eorból kidőlő kollégák munkáját Licht- sdheín Adolf dr. önkéntes elhatározásból em­berfeletti áldozatkészséggel vállalta. A negye­dik héten a járvány őt is leverte és 17 héten á1 élet.halál között lebegett, erős szervezete azonban végre is győzedelmeskedett.. Rövide­sen kitört a kolera-járvány is. Rimaszombat­ban temetés temetést követett, 117 uj fejfa jelezte a kolera pusztítását a városban. Volt olyan tragikus eset is, hogy egv napon egész családot irtott ki a borzalmas kór. Lichtschein Adolf a kolera ellen is éppen olyan rettent- he.teflon bátorsággal küzdött, mint a tífusz­járvány idején, a ragály most is elérte, vas v-zorvozote azonban ezzel a kórral is győze­delmesen birkózott meg. Ez a vasenergia jel­lemzi azután egész orvosi működéséi'. 1874-ben • vasúti orvossá nevezik ki és ezt az állá• at haláláig hűségeseni betölti. Pályája ogyoüewn n-el felfelé és működésére nem Sok ezsr német elhagyta a városi mielőtt a szokolisták felvonultak volna — A németek csöndes ellentüntetése Prága, junius 2. Már hetekkel ezelőtt óriási felháborodást keltett szndéta-német körökben a Sokol-egyesületnek az a beje­lentése, hogy junius elsején a szín-német Éger városában a pilseni Sokol-zsupa tün­tető felvonulást rendez az állítólag ott el­nyomatásban élő cseh kisebbségek érdeké­ben. A szudéta-német törvényhozók ez ügy­ben meginterpellálták a kormányt is és a sajtójuk utján felhívást intéztek a város német lakóihoz, hogy junius 1-én tüntetőén hagyják el a várost és ablakaikban húzzák le a függönyöket. A helyzet komolyságára valló tekintettel a hatóságok is megtették a szükséges intézkedéseket. Már szombaton este több különvonat Égerbe hozta a szoko- listákat. Vasárnap reggel 5—6000 cseh volt Égerben. A német egyesületek kirándulá­sokat. rendeztek s a német törvényhozók felhívásának Éger lakosságának nagy része eleget is tett. Amikor vasárnap délelőtt a szokolisták az állomás előtti térről a vásár­térre indultak, üresek voltak az uccák, senki sem üdvözölte őket, s csupán a köz- intézetekre és állami épületekre tűzték ki a nemzeti szinü zászlót. A szokolisták me­nete a vidékről autókon, vonaton és kocsi­kon érkezett csehek sorfala között indult. Az egészen jelentéktelen égeri esek kisebb­ség „Nazdar" és „Éljen a cseh Éger" felki­áltásokkal üdvözölte a menetet, amelynek vezetője beszédében hangozttata hogy a szokolisták a német lakosságú Éger váro­sába nem azért jöttek, hogy provokáljanak, amint ezt a német lapok írták, hanem tisz­tán az égeri cseh lakosság iránti szeretet hozta őket ide. A szokólisták esti hazaszál­lítása ugyancsak minden incidens nélkül folyt le. Dvorak alezr a kaionaszabaditási áttér iőszereplőjéi szabadlábra helyezték Prága, junius 2. Dvorak Arnost dr. alezre-j des-orvost, akit az ismert kato na szabad itasd j afférral kapcsolatban letartóztattak, ma dél­előtt a vizsgálati fogságból szabadlábra he­lyezték. a vád tanács ugyanis ma megálla­pította, hogy az alezredes további fogyatar- tására nincsen ok. Dvorak dr. ma délelőtt 11 órakor már el is hagyta a hadibirósági fogházat és két nagy kofferrel dejvici villá­jába autózott. Dvorak szabadláibrahelyezése óriási meglepe­tést keltett, dacára annak, hogy egyes lapok már napokkal ezelőtt az ügy likvidálásának lehető ségéről is ir.tak. D vorak szabadláb rabé- lyezése az Expres értesülése szerint oly gyor­san történt, hogy előzőleg még csak nean is értesítették védőijét. Ugyanez a lap még azt is Írja, hogy a vizsgálatot a katona szabadijáéi afférban már teljesen befejezték és az irato­kat átadták a katonai ügyésznek. Szombaton újból sor alá állott néhány olyan sorköteles, akiket Dvorak dr. Alkal­matlannak minősített. Az orvosi felülvizs­gálat valamennyi esetben megerősítette Dvorak diagnózisát és ugyancsak alkalmat­lannak ismerte el a hadköteles fiatalembe­reket. Ezek után kérdés az, vájjon bíróság elé állít- ják-e Dvorákot, vagy pedig csak fegyelmi el­járást indítanak ellene. A katonaszabaditási afférral kapcsolatban, tehát már senki sin­csen letartóztatva. Peták őrnagyot kétnapi vizsgálati fogság után helyezték szabadlábra, múlt hét péntekén pedig Weigner bankigaz­gatót 1 millió koronás kaució ellenében és ma Dvorák dr.-t. A nemzeti szocialista Telegráí Dvorák vá­ratlan szabadlábrahelvezésével kapcsolatban azt irja. hogy a meglepetés olyan nagy, hogy ezt az eljárást a hivatalos köröknek meg kell magyarázó iok. Érsekújvár egykori hajlékai adott a város magyar cserkészeinek egy telkes magyar asszony Érsekújvár a szlovenszhéi magyar cserkészek központja Érsekújvár, junius 2. Lélekemelő ünnepség keretében, boldog cserkészek, szülők és cserkészbarátok jelenlé­tében avatták föl az énsekujvári magyar cser­készek otthonukat és leplezték le azt a már­vány emléktáblát, amely egy nemesleíkü ma­gyar asszony emlékét fogja hirdetni. Az énsekujvári magyar cserkészet csak né- hányéves .múltra tekinthet vissza & ma már mé­lyen begyökerezett a társadalomba. Az 1925- ben megindult cser kész műnk a mindjobban ki- szélesedett s a gimnáziumi csapat megalakulá­sát az iparos, majd a leány- és végül a kis- cserkészosapatok megalakulása követte. A ma­gyar cserkészek száma Érsekújvár ott ma már meghaladja a kétszázat. Az ot[hontalanság nehéz éveiben jóbarátok adtak hosszabb-rövidebb időre szállást a cser­készeknek. hogv a hosszú, hideg téli esték ne tűnjenek el nyomtalanul a cserkészek fölött. Az elmúlt év őszén özv. Goda Ferencné szül. Magyar Róza utolsó akarataként házát az ér- isekujvári magyar cserkészekre hagyta. A ház az egykori várbástyán épült és őrszemként néz a város egy része fölött keletre. A fölkelő Napot várja, mely uj munkára inti a ház fiait. Az uj, végleges otthont tavasszal vették bir­tokukba a cserkészek s a csöndes ház kihalt udvara uj életek, nagy akarások, sürgés-forgás színhelye lett. Minden életek tavasza, az ifjúság foglalta el és tartja megszállva az öreg vár- bástyát. A ház falán hatalmas szürke márványt ábla. emléket őriz és jóságot hirdet- e föliráseaJl: RÓZA MAGYAR CSERKÉSZOTTHON csak a megye, hanem Magyarország hivatalos' körei is felfigyeltek. A millenium alkalmával kiadott „Kiváló magyar zsidók" című album­ban a magyar zsidóság egyik büszkeségekép­pen ünnepük. A millenáris megy egy ülésen megyei főorvossá választják, a társadalmi, jó­tékonysági és egyházi testületek egymásután iktatják be vezetői közé. A kérlel hetet len sors 19.13 december 6-án elragadta hitveséi; az élők sorából. A nagy- müvei Iségü és jótékonyságáról ismert nriasz- szony halálát egész (tömör megsiralta. Bána­tában ek-kor némileg a legfelsőbb kitüntetés vigasztalta meg. A háború előtt ugyanis I. Fe­renc .József királyi tanácsosi eimmel tüntette ki, a rimaszombati izraelita hitközség dísz­ei nőkévé választotta meg és a háború zajlása közben 56 éves orvosi jubileumát úgy a Ma­gyar Orvosszövetség, mint a megye társadal­ma kimagasló eseményként ünnepelte meg. Egy magyar Asszony szive sirt, mikor sorsunkat nézte. Árvaságunk fájt neki s az őröklét ha­tárán, Mikor hfi lelkét hívta már a lélek örök fészke, Nekünk adta otthonát, hogy ne fáz­zunk oly árván. 1930 máj. 25. S amíg a. múlttal szemben kegyelettel és sze­retettel adóznak az újvári magyar cserkészek, ugyanakkor nagy lendülettel folyik az építő munka, melyet Mreirna. József magyar titkár é« a csapatok agilis parancsnokai: Borényi Győző. Hangos Aladár, Hamson Jenő. Tatánk Emil. W illám I János végeznek. Az érsek újvári ma­gyar társadalom pedig szerel öttel siet. a cser­készek segítségére részben pénzbeli, részben természetbeni adományokka 1. Még be sem fejeződtek a cserkésznithon kö­rüli munkálatok, a parancsnokok Mremin, tit­kárral a. nyári nagy táborozásra, készülnek és folyik a szervezés nagy munkája- Csak a na­pokban tért viasza Rozsnyóról Mrertna titkár, ahol Medek Aladár parancsnok cserkéBEtoetv'éart 'Segítségével Krasznahorkaváralján készítette elő az érsekujvári cserkészek táborozását, ami különösebb körültekintést igényel, mivel juhu* 3—8-ig az újváriak táborában országos e&er- késztiszti tábor is lesz. Az itthoni munka mellett a titkárság műhe­lyében nagy országos munka is folyik. Mremta titkár a magyar tanács megbízásából pünkösd­re országos cserkészkkánduláöt rendez és ké­szített elő Pozsonyba, melynek célja az isme­retszerzésen kívül a cserkésztestvériség inten­zivebb ápolása. Főiskolások, gimnazisták, ipa­rosok és kiscserkészek kötnek majd Pozsony­ban közelebbi cserkésztestvériséget, hogy a jövő még nagyobb terveit is megvalósíthassák. A magyar cserkésztanács a magyar titkáron keresztül tartja kezében a cserkészek szelem! irányítását is, mely a „Tábortüzében domboro­dik ki. A „Tábortűz" egészséges keresztény magyar szeli emével rövid idő alatt nemcsak az ifjúságot, de a nagyközönséget is meghódította. Ma már megjelent a „Tábortűz Könyvtára" két füzete is, melynek első száma a 24-ik órában került ki sajtó alól. Mindezek melett már hó­napok óta folyik az anyaggyűjtés és előkészü­let a „Tábortűz Diáknaptárárí-ra, mely augusz­tusban jelenik meg és nélkülözhetetlen zseb­könyve lesz nemcsak minden cserkésznek, de ■minden diáknak is. Nagy, önzetlen munka folyik az ifjúságért a szlovenszkói magyar cserkészet központjában, az ősi Újvárban, ahonnét a szlovenszkói ma­gyar cserkészetnek még sok él ni akarása fog kirobbanni. Borzalmat vihar pusztított a Siítelyiiéiís Kolozsvár, június 2. Szombaton délelőtt és délután borzalmas vihar vonult végig a Szé­kelyföld ön. A vihar különösen Maros torda és Udvarhelymegyékben pusztított és Mak- falva, Farcád, Tarcafalva. Malomfalva. Nyá­ré dremete és Mikháza községek vetéseit tel­jesen elpusztította. Sóváradra, ahol a ciklon központja volt, alig maradt a faluban ép ház. A vihar valószínűleg emberéletben is okozott kárt. de erről még nicsenek adatok. Az er­délyi magyarság körében országos akció in­dult meg. hogy a vib ars uj tóttá lakosságot fel­segélyezzék. Imim síitát veszített a herimi imíiiíi Berlin, junius 2. A Zeileis kontra Laaarus per, amely Európaszerte mozgásba hozta a kedélyeket, ma délelőtt nyert befejezést a berlini bíróság Ítéletével, amely Zeileis pa­naszát elutasította s így közvetve igazat adott Lazarus tanárnak, aki a galspadhi varázsló ál­tal kultiváit besugárzásos gyógymódot lelep­lezte és kártékonyságát a világ elé tárta. A berlini bíróság ma délelőttre tűzte ki az Íté­lethirdetést s az ítélet már a délelőtti órák­ban nyilvánosságra került. A bíróság Zeilei- sot panaszával, amelyben Lazarus tanár ki­jelentései visszavonására akarta kényszeríte­ni, elutasítóttt és ezzel a döntéssel közvetve beigazolta mindazt, amit Lazarus tanár Zei- léiéről és gyógymódjáról közzé tett I lengyel ortodox egyház függetfemtóSte magát az orosz egyháztól Vas'só, junius 2. A lengje! államfő tegnap több miniszter társaságában átnyújtotta Dr onisius patriaidhának, a lengyelországi orto­dox-egyház vezetőjének azt az okiratot, amely elismeri, hogy a lengyelországi ortodox egy­ház önálló, zsinatokat tarthat és Dyonisius afeje. Ezzel az aktussal a lengyelországi or- lodor egyház végleg elvált az oroszországi egyházi szervezettől. Mint ismeretes, a kon­stantinápolyi ortodox patriarcha már évekkel ezelőtt megtagadta az orosz egyházzal való együttműködést. A szakadást Varsóban a lengyel állam siettette, mert tartott attól, hogy Lengyelország keleti tartományainak orto­dox lakosságát az orosz papok és az orosz egyházzal való összeköttetés políikaileg befő lyásolni fogja. SZENTIVÁN-FÖRDÖ MEGNYÍLIK wmmwBmunmm JtlllUS I, ÉN

Next

/
Thumbnails
Contents