Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-22 / 140. (2361.) szám
1ÖSC junius 22, vasárnap. TSRAXIAI MAGtoP TTTKUSR 9 Rákóczi szülőházát Borsiban árosrés és lebontás veszélye fenyegeti Háromszázezer koronáért több szlovák gazdaemb@r alkuszik a magyar történelmi emlékre — U magyar nők akcióba szólítják a szloaenszkói magyar társadalmat a Nagy Fejedelem szülőházának múzeumi célokra oaló megvásárlásáért Szlovenszkó, junius közepe. Szívesen aduink helyet az alábbi hangulatos írásinak, mely meghúzza a vészharangot a borsi Ráukóozi-kastély magyar kézen tartása érdekében. Hisszük, hogy a benne felvetett akció gondolata visszhangra talál sokak szivében s az akcióval kapcsolatos Írásoknak a jövőben is szívesen adunk helyet. Gyönyörű őerai reggel. A pázsiton csillog a barmai, a bodrogparti füzesek kacérkodva neasgetik lecsüngő ágaikat a folyó tükrében. Valalhol az erdőszélen koloin'Pol a gulya, a 'bojtár furulyázik. Az öreg révész lassan, tempósan kapaszkodik a vaskőiéibe, megvárja, miig beülök a csónakba s aztán mindig tovább markolja a kötelet, míg végre az egyszerű viza jármű — pariba vágja orrát a borsii oldalon. Kezemben a festő kés dobozzal, vázlatkönyvvel nekivágok az erdőnek. Kaaskarin- gós gyalogút vezet át rajta, bevezet a faluba. A falu végén a régi kastély, melyben napvilágot 'látott a Szabadság Vezére. Ódon fala bomladozik itt-ott, de keményen néz szembe az idővel s büszkén hirdeti a falába épített fekete márvány tábla, hogy: Itt született 11. Rákóczi Ferenc (Emeltették a sátoraljaújhelyi turistáik). Körülötte minden csendes, a nagy boltíves kapu alól egykedvűen ballag ki egy zsákokkal megrakott szekér. Mit bánja az a kocsis, hogy 250 esztendővel ezelőtt ide hullott, ennek a kis falunak a kastélyába Magyarország legfényesebb ősi 1- laga. Mit törődik vele, hogy olt a kapu előtt valaki a szemét törülgeti... Bök rőtás kalapját a balszemére igazi íja s egykedvűen csattant az ostorral, s a szürkék nekirugaszkodva viszik a part felé a terhes szekeret. Én aneg csöndesen letelepszem a fűbe szemben a kastéllyal s rajzólgatni kezdem nemes kontúrjait. Közben a magtárból felhangzik a nóta s kedvesen csendül a csöndes őszi reggel elmúlásra emlékeztető hangulatába: Barna legény ereszd ed a hacacáré ruhámat, Hogy öleljem meg a régi babámat. A magtárban búzát lapátolnak, lányok, legények, vígan nötázva, nevetgélve. (Az is a régi kastély egyik szobája volt valaha.) A gazda kijön, szétnéz az udvarom s hogy a kapun túl meglát engem, csendesen odaballag 3 megkérdi, hogy mit csinálok? Rajzolok. —■ Igen? Kassáról is volt itt egy ur, az is lerajzolta, a múlt héten. Aztán beszélni kezd, hogy benn a kastélyban van egy üreg, olyan, mint egy beomlott pinoetorok, csak egy kis nyílás van rajta, de valamikor ez volt az alagút, mely innen a sárospataki várba vezetett. Még nemrégen is betebujtak a legények s megkopogta Ifák a földet a fejük felett, hát a Bodrogpart felé vett egyenesen. Kérdeztem, hogy mi az a félbemaradt fal ott a tetején? Hát ezen kérem még egy emelet volt, de lebontották, azért maradt ott csonkán ez a fal. A magtárból igen széles jókedv s dévajko- dás hallatszik. A gazda elindul csendesen, kalapját megemeli s a magtár felé int: — Nincs itthon a macska. De nemsokára az is megérkezik, elegáns fekete autó gurul a kapu alá s kiszáll belőle a kastély jelenlegi lakója — a bérlő, A magtár elcsendesedik. Lassan kinyílik egy ablak, a Zrinyi Ilona hálószobájának az ablaka, elhúzódik a fehér függöny kétfelé e a szobába ömlik az arany napsugár. Nézem az ablakot, aztán a kaput, azt a nagy 'boltíves kaput — szinte várom, hogy Erdély fejedelme kócsag-tollas kucsmával a fején, piros bársonydolmányban, kék bársonymentével a vállán elébem jöjjön büszke harci ménjén, amely láncot jár alatta. Feketegubás kurucsereg élén. Szinté várom, hogy megszólaljon a tárogató, vagy az öreg Ozinka h.'ree bandája sendiíse rá a Rákóczi-indulót... — Vigyázzon kérem, mert az a kutya harap! A kastély ablakán kihajlott a bérlő s az kiáltott ijedten. Előttem egész közel ott áll gyönyörű dobermann 'kutyája s nagy szakértelemmel nézi két okos Lutyaszemével a képet. Bizony ón észre se vettem, mikor jött 1 *SALVATOR | I FORRÁS 1 képre nézek először. Csak néztem, most már nőm merek ránézni. 4| A birtok, melyhez a kastély tartozott, Windi-srikgraetz Lajos herceg sárospataki uradalmához tartozott. Természetes, hogy a birtokot felosztották, kaptak belőle a falusiak parcellákat, a többi pedig, maradékbirtok lévén, aktiv politikusokhoz kerüli. A kastély nem kell senkinek. Arra ki van tűzve az árverés: Ki ad többéi érte! Úgy hallom, hogy alkuszuk is már rá három szlovák gazda. Az ára háromszázezer korona. Ha megveszik, a telket elosztják háoda, olyan messze kalandozott a lelkem. Aztán ímegaimogatlam, — dehogy harapott, szépen letelepedett a lábam elé g nézte,' amint az utolsó vonásokat rajzolgatom a képen. Mikor kész a kép, sokáig nézem még azt a házat, hogy lelkemben megmaradjon mindörökre képe s hirtelen eszembe jut Szász Károly Kazinczy hoz irt versének egy szakasza : Kinek nem kellettek múló kegyek, Nem nyugalom, kincs, kéj, nem semmi ár! Ki szóit: népemnek tüzoszlop legyek Vezetni a®t, é« égjek össze bár! Aztán búcsúzni kezdek a kastélytól. Isten veletek, ti ódon mohos falak, ti beszélő kövek, melyek közölt a legdiesőlbb magyar fejedelem napvilágot látott. Álljatok még évszázadokon át, hirdessétek minden magyarnak, ki e kastélyhoz elzarándokol, hogy tanuljon élni a hazáért, úgy élmi, mint II. Rákóczi Ferenc, tanuljon meg nélkülözni s ha kell, száműzetésben meghalni, de elvét soha meg nem tagadni. Isten veletek, ti gesztenyefák ott a kastély kapujánál, s ti utszélén őrt álló öreg jegenyék. susogjátok el annak, ki erre jár, a legszebb magyar nótát, Azt a nótát, melynek a szövege az 0 lelkében fogant: Repülj fecském, ablakára .., 8 ha vidám cserkészcsapat masírozik erre, kis magyar fiuk vagy lányok, kisérje őket a Rákóczi-induló felrázó, gyönyörű muzsikálja. Isten veled, te boltíves kapu, melyen Zrinyi Ilona járt, ki réges-régen, beszélj te is a magyar anyákhoz, hogy olyan fiukat neveljenek, mint ö nevelt. Beszélj a magyar lányokhoz, hogy olyan honleányok legyenek, mint ő volt. És te fekete márványtábla, beszélj, beszélj, mondd el mindenkinek, hogy: Csak törpe nép feledhet ős nagyságot! Csak elfajult kor, hős elődöket, A lelkes eljár ősi vívlakáJhoz: Gyújt régi fénynél, írj szövetne kei. Aztán megindulok az erdőn át a bodrogszögi révbe, észre sem vettem a dőbermant, csak a Bodrogparton, hogy utánam ballagod. Megsimogatom még egyszer s aztán beülök a csónakba, az öreg révész megint végigtapogatja a vaskötelet s én elgondolkozva megyek a töltés felé. De a révész utánam szól, s amint .visszafordulok, épp aikkor lép ki a kutya a vizből s mint a csinytevő gyermek hozzám iramodik. A révész vissza riasztja a Bodrogba s 5 szépen, tempósan úszik át megint. A bodrogszögi töltés fűzfái közt csendesen suttog az őszi szél, a fürtös ágak lassan bálon ga Inak s a levelek verik a taktust, valami régi kurucnótához, amit messziről, mintha álmomban hallanék: Zöld e-rő harmatát, Piros csizmám nyomát, Hóval lepi be a tél. Hóval lépi be- a tél. Négy esztendeje lesz már októberben, hogy ezt a kis rajzot megírtam II. Rákóczi Ferenc szülőházáról. A kép, melyet akkor festettem, az együk magyar képviselő nyaralójának az előszobáját disziti, (ő is kereshetett volna méltóbb helyet neki.) Lemásoltam rné’/ sokszor, megvan nekem b az ágyam felett & minden reggel, ha felébredek, erre a rheumatikuüs betegségeknél (koszvény, csuz) elismerten kitűnő gyógyító hatású. Elsőrangú, emésztést elősegítő asztali viz. romufeJé, az épületet lebontják e építenek a kőből házat, istállót, csűrt, kamarát. Azt irta valaki a „Pásztortüz“ áprilisi számában, hogy a kövek beszélnek. Én most azt irom, hogy a kövek sírnak. Azok a kövek ott a II. Rákóczi Ferenc szüMházában Borsiban — siró kövek. Vájjon meghallod-e szlovenszkói és ruszinszkói magyar testvérem ezeknek a köveknek a sírását? Én már régen nem alszom miatta. A kép beszél az ágyam felett, a kövek sírnak Borsiban s az a csákány, melyet felemeltek, hogy a törté ne Imi lég megszentelt falakat lerombolják, mintha az én szivemet is ütné. Reggel, mikor nézem a képet, mintha hallanám a suhogását a szétömlő falnak, mintha hallanám a sírását a köveknek, a csákányok tompa koppanását. Hát lehetséges ez, hát megtörténhetik ez? És az a kép, hogy tud beszélni. Azt mondja, ha sokszorosítanák három vagy négyezer példányban, minden magyar testvér fizetne egy 'képért 100 koronát, azt a házal nekünk magyaroknak meg tehetne venni, idővel berendezhetnénk múzeumnak, s büszkén mondhatnánk a miénknek. Én a magam részéről első akarok lenni, aki cselekszik, jelen levelemmel adva át Pédhy Cráspárnénak, a Nagyasszony szerkesztődé nek a képet, sokszorosítási joggal együtt. Hogy lesz-e 4—5000 magyar testvér, aki ugyanezt cselekszi, nem tudom, de nekem meg kell tennem. Én nem tudok arra a képre nézni, én nem birom a szemrehányó, kérő, siró beszédjét hallani. Az én lelkiisme retem azóta nem tud megnyugodni. Ha ezt minden magyar testvér a lelkére venné! Istenem, te látod, hogy nem tehetek másképp. Segíts meg engemet, hogy ne legyen ez a fölhívás pusztába kiáltott ázó, mely elhangzik és senki sem hallja meg. Hanem add, hogy a siró kövek hangja eljusson ezeknek a pártokra szakadt, civakodó magyaroknak a fülébe és egymással megbékiilve, mint templomot építse újra és ne nézze tétlenül, hogy II. Rákóczi Ferenc szülőházát lerombolják. Szentpétery Piroska, Leíejezíék a zweifelsbergi apagyilkost Minden kegyeimé kérvényt és intervenciót elutasítottak Stuttgart, junius 21. Ma reggel fél hat órakor a regensbergi törvényszék udvarán kivégezték az apagy i ík o sságórt halálra Ítélt Zell Gyula zweiieisbergi gazdalegényt, A halálos ítéletet nagyszabású társadalmi akciók előzték meg, amelyekkel meg akarták akadályozni az ap&gyií- kos lefejezését. Bár a halálraítélt fiatalember bűnössége kétségtelen volt és a kegyelmi aktusra a bűntett végrehajtási módjának vadállati gonoszsága miatt csak k evés kilátás volt, az emberbaráti egy esti* letek minden követ megmozgattak, hogy feltartsák a bakó ütésre emelt pallosát. A birodalmi gyűlés büntetőjogi bizottságának indítványára a kormány interveniált a w ürítem bergi kormánynál a halálos Ítélet felfüggesztésének érdekében, de ez a közbelépés éppen úgy eredménytelen maradt, mint az Emberi Jogok Ligájának, a nők békeligájának és más társadalmi egyesületnek az intervenciója, Bolz dr«, a uürttembergi kormány elnöke, visszautasította a kegyelmi kérvényt, azzal az indokolással, hogy a halálraítélt bestiális kegyetlenséggel követte el a gyilkosságot és igy nem érdemel kegyelmet. Á pozsonyi gyakorlótéren a fedezékbe visszacsapódé megöli egy katonát Aiszakiioita ióütóerét s a szerencsétlen ember hét perc alatt elvérzett Pozsony, junius 21, Tegnap este a katonai gyakorlótéren kézigránátvetési gyakorlatok közben súlyos szerencsétlenség történt, amit a szerencsétlen véletlen idézett elő. Kotrons József a 23 gyalogezred negyedik századának örvezetöje gyors egymásutánban négy gránátot vetett ki. A negyedik gránát a fedezéktől mintegy harminc méter távolságban esett le és ott felrobbant. A sikerült dobás után az őr vezető a parancsnokié kapitánytól újabb gránátot kért, hogy azt is kidobja. Mielőtt még a gránátot átvehette ycína, hirtelen megingott, majd éles jajkiáltással összeesett. Rögtön hozá- rohantak társai és nagy megdöbbenéssel, egyúttal érthető meglepetésem vették észre, hogy az örvezetöcek véres a zubbonya. A zorvos rögtön megvizsgálta a vérző embert és megállapította, hogy a fő ütőerét a bal kulcscsont alatt egy gránátszilAnk átütötte. A katona olyan súlyos sebet szenvedett, hogy két percen belül elvérzett. Nyomban katonai vizsga!óbizottság állott; munká- !>a, hogy a rejtélyes szerencsétlenség körülményeit felderítse. A tisztekből álló bizottság megállapította, hogy a harminc méternyi távolságban explodált gránát egyik szilánkja idézte elő a szerencsétlenséget, A gránát valószínűleg kőhöz ütüdőit, egy szilánkja visszapattant a fedezékig és abba legalább ts 52 fokos szögha/pá&sal beesett, a szerencsétien ember vállához csapódott és átszakitatta az aortát. Megjelent! A „Nyitott Könyv1 Prágai magyar költők Urai antológiája 0aroas ciános, Qyöry <Dezsö, Szenes &rzsi5 Üozári ^ezső, válogatott, legszebb vénéi (Dzurcmyí Gászló slöszaDáoal Az „Uj munka " kiadása. Bolti éra 25'— Ke előjegyzésben 20*— Ke Előjegyzésben megrendelhető a megbízottnál Waílsntinyl Samu Rimaszombat, (Rím, Sobota) Nyár u, 5.
