Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-22 / 140. (2361.) szám

m 1980 inain* 92, "asfeaap. Nemzeti kultúránk művelése magyar mmseM pírt lévai pirtnap^ Ián eleadta? igyed flíadir a párt költorreftreiise IL A magyar nemaeéí kultúra és waltofieröítölaai ne­velés szóIgáfflfiMbe kell álMtaíná a községi könyv­tárakat ifi, kegy minden könyv est a tótünkfeöz- ígaáán szűke égés kulturált sugározza a sziveikbe fi igy egységes, biztos talajon álló kösezekem együ­temű szívdobogása hajtsa a vént a magyar közélet­ben Ifjúságunk csakis ennek a közös lelki unáfor- mwwnaik fegyverzetében. vonufUhait a. [jövendő éld •A köüyrt-ártőrvény megadja az anyagi lehetőséget, a községi könyvtárak megteremtésére és fejlesz­tésére, Pártelnökeink és a községi képviseld- testültetekben lévő páikhiveánk utján aura kéül törekednünk, hogy ez a törvény végre legyen hajtva. Anzig íróinkra vár a feladat, hogy az iro­dalmat az etnográfiái elem felé tereljék, addig pántunknak meg kell tennie mindent, hogy a ma­gyar falu olvasóközönségéit nevelje, szmvOnaláJt emelje, körét szélesiitse. Esen oél érdekében min­den eszközt' meg kell ragadnunk. Aki ismeri a falusi énjét, vele éli annak minden napját, az tudja, hogy száméra egy-egy országos vásár ünnep­napot jelent, amikor a különben betartó életet folytató falusi nép is megengedi magának, hogy tobbet költsön. Alig van családapa, vagy család­anya, aki vásárMát. nem visz haza gyermekének, S aki figyelő szemmel jár a vásárokon, szomorúan tapasztalhatja, hegy a ponyvairodalom sátradnál elég nagy a forgalom. Nekünk nem szabad attól sem visszariadnunk, hogy pártunk káajdványait, vagy más célunk szolgálatéban álló hasznos köny­veket, naptáriakat stb. kellő reklám!rozás mellett vásárokon" sátor alatt. á.irultaseuk meghozotíaénk utján. Lelkészekdamitók tapasztalták, hogy amíg ők, irodájukból alig tudnak pár bibliáit, vagy más egyházi népies iratokat eladni, addig e szekták könyv- és hibliaterjesztőL aJkák házról-házra jár­nak, jó vásárt csinálnak. Ideje lenne, összes M- vainkiban is megsrervezim a könyvhetet, illetőleg a magyar könyv napját, amikor, mondjuk novem­ber hó első vasárnapján, magyar ruhás leányok házrál-házra járva ügyes jelszavak mellett árulnák kiadványainkat, Amiig Örvendetesen tapasztaljuk, hogy a külön­böző felekeretek magyar falvainkban mind többet és többet- foglalkoznak ifjúságunkkal, lehetetlen ' figyelmünket reá nem terelni a. 4—6 éves gyer­mekekre, aki óvodák híján a családi nevelésen kívül alig kannak más nevelést. Áltatnák magun­kat, ha azt állitanók, hogy ez elgendő. Voltják vidékenként mesed élűidnek, de valahogyan elné­multak a mesélő nénik és bácsik! Vannak helyen­ként u n. napközi otthonok nyárra berendezve, de ezekben egy-egy öreg asszony, vagy ügyesebb leány a. felvigyázó szerepénél alig tőit be többet. Pártunk kulturális feladatai között az elsők közé tenném azt a célkitűzést, amely ezekkel a kis gyermekekkel is törődik a nemzett és vallás- erkölcsi nevelés szempontjából A napközi ott­honok számára kulturális osztályunk elkészített egy kézikönyvet, amely dalokat, verseket, játéko­kat és a nevelésre vonatkozó egyszerű utasításo­kat tartalmaz. Ha pártelnökeink ée a községi kép- viselőteetüJletben helyetfoglaló páthiveálnk fél isme­rik ennek a. munkának a fontosságát, a falusi fele­kezeti leányegyesületekkel összefogva, rendkívül hasznos munkásai lehetnek a magyar kultúrának! Meg kel még emlékezni népvédelmá felada­tainkról is. Nem beszélek most arról, hogy kulitu- ráTiifi munkánkat a népegészségügy szolgálatába is be kell állítani, mert ez természetes g ahol kultu­rális munka folyik, ott az meg is történt. Azon­ban a sokszor fölpanaszolt nemzeteorvasztó egy­kéről szólanom kel. Igaz, hogy ennek megszünte­tése elsősorban a gazdasági és szociális helyzet javulásától, a valláserkölcsi nrvő emelkedésétől függ, de meg kell próbálnunk más utakat és mó dókat is ennek csökkentésére. Kulturális szakosztá­lyunk már régebben elkészített egy röpinatet. amelynek első része a helyzeten javító irányú irodailmíi termékekből ad. szemelvényeket, másik része az anya- és csecsemővédelem szalgáliatában ál, népiesen megirt orvosi szakmunka. Egy ilyen rőpiratnak a veszélyeztetett községekben való terjesztését a párt figyelmébe ajánlom! Mindezek előterjesztése után tiszteletteljes javas­latom a kővetkező: 1- Mondja M az országos pártgyűílés, hogy a ma­gyar falu kultúrájának fejlesztése céljából minden pártszervezet körzetében szükségesnek tartja a Sz. M. K. E. megalakítását Utasítsa a párt kultu­rális osztályát, hogy a Sz. M. K. E. elnökségével megállapodva még az ősz elején a megszervezés munkáját végezze el. 2. Fölhívja a párt -híveit, hogy a K'aizínczy-Tá:rea- eág irodalmi törekvéséit anyagilag támogassa­3. Hívja fel az országos pártközgyülés a párt- kőzségeinkben működő összes énekkarokat, hogy lépjenek be az Országos Dalosszövétség tagjai sorába. 4. Rendelje el m országos pártgyülés, hogy a titkárságok utján a lehető leggyorsabban iminda- zon párfcközségek összeírását, amelyekben szlovák iskolát állitottafc fel s még a június hé folyamán a párt- funkcionáriusai menjenek ki a veszélyez­tetett községekbe és a belátásokat a magyar iskola javára i'gyelrezzen-ek 'írányiibani sownél-yes agitáoióval. 5. Rendelje e! az országos pártgyülés, hogy a titkárságok utján a községi könyvtárakról, azok­nak állapotáról még az ősz beállta előtt, egy pon­tos statisztikát késziteen el s annak eredménye­képpen fogjon hozzá a szükséghez képest a községi könyvtárak megszervezéséhez és fejlesztéséhez. 6. A vásárokon való magyar könyvterjesztés és a magyar falu könyvnap jónak megszervezésével 8 'kulturális osztályt bízza meg. 7 a kulturális osztály áltol öó»teáHitelt egytos- röpiralt es a napközi otthonok számára „A református magyarság lelkében minden megpróbáltatás dacára kiolthatattanul ott lobog a református és nemzeti érzés**! Péter Mihály püspök nyilatkozik a gömöri egyházmegye meglátogatása során szerzett tapasztalatairól — Kétszáz év óta első püspöki vizitáció a gomori egyházmegyében Rimaszombat, junius 21, (Baját tudósítónkból.) A tíozáninreni reformá­tus egyházkerület püspöke, mint legutóbb jelen­tettük, negyvenkét gömöri egyháziközség meg­látogatásával befejezte tavaszi hivatalos komá­ját s rövidesen Bártfára utazik nyári üdülésre, hogy kedves fürdőhelyén erőt gyűjtsön a szep­temberben folytatódó munkához. A református magyarság nagy érdeklődéssel kísérte a püspök egyházlátogató körútjáról beszámoló híradá­sainkat, kötelességünknek tartót-t.uk ennélfogva, hogy a látogatások befejeztével érdeklődjünk a kerület püspökénél szerzeitit tapasztalatai felőL Péter Mihály püspök, akin egyádalában nem látszik meg a pár hetes falujárás fáradsága, készséggel válaszolt kérdésünkre: — Áz bizonyos, hogy egy ilyen püspöki láto­gatás elég fizikai és szellemi megpróbáltatással jár - mondotta többek között. = A mi reformá­tus egyházunk ugyanis igen nagy súlyt helyez az élősző erejére. Ezt a szempontot Béből sem hagytam figyelmen kívül. Már most, mivel na­ponként 2—3 gyülekezetei látogattam meg és mindenütt istentiszteleteit tartottam és min- d-enüt más-más irányban beszéltem, úgy, amint azt a gyülekezet lelki érdeke kívánta, ezenkívül vezettem a vizitációt, amely még több szellemi és fizikai erőt igényelt: eléggé igénybe voltam véve, De örömmel és nagyon boldogan végeztem' mindent, mert az a meggy őzöddé vezet, hogy különösen a- mai viszonyok között, nem elég az Íróasztal mellől intézni a- dolgokat, hanem ezemélytsen kell hiveinkre hatni. A világháború nagy pusz­títást végzett széria a világon: emellett az utódállamokban, köztük Csehszlovákiában js, a református magyarság sorsa nagyban hason­lít ahhoz, amit valamikor Ezékiel látott. Kivált kezdetben sok volt református mezőinken a, szétszórt osont, Ez indított engem arra-, hogy református gyülekezeteink meglátogatását meg­kezdjem és Isten kegyelméből, egyrészt, el is végéztem- / Eddig 42 gy ülekezetét látogattam meg és ha isten is úgy akarja, mind a 300 gyülekezetei meg fogom látogatni, Higyjé meg, sohasem tapasztaltam még ennyire mint e körutam alatt, hogy az Isten mennyire erőt ad az erőtleneknek is, ha az ő eegedelmét kérik. Hiába volt fárasztó az ut, mindenütt, minden megnyilatkozásomban éreztem, hogy az Isten áll mellettem és amit szóltam, azt min­dig az Isten adta ajkamra. Ez volt mindig az érzésem. És kimondhatatlanul boldog voltam azért is, hogy ezt a nép i? megértette. A.mily meleg szeretettel és ragaszkodással találkoz­tunk mindenütt, az annak a bizonysága,, hogy a nép e súlyos időkben már szinte epekedve vár­ta. főpáeztorát és buzgó, törhetetlen kíséretét, mely minden útjában kisérte, t. i. Tornaílyay Zoltán egyházkerület! főgondno­kot, Dusza Jánost, a gömöri egyházmegyének ezt a lángoló lelkű esperesét, nemkülönben Barna Bélát, a gömöri egyházmegyének ki­tűnő gondnokát is, A püspöki vizitáció utáni vágyakozás azért, is volt olyan nagy, mert sajnos, ez a. munka a mi református egyházunkban igen el volt hanya­golva., Ennek talán az is oka volt, hogy a leg­többször egészen öreg emberek kerültek a- püs­pöki ezekbe, akik már ezt a fáradságot nem bírták és erre nézve elég legyen csak annyit mondomi, hogy pl, Gömör legtöbb egyházában, amint erről Írá­sok szólanak, több mint 200 éve nem volt püspöki vizitáció. Ezt akartam én pótolni ős hiszem is, hogy e lá­togatásoknak, melyeket rendszeressé akarok tenni, Isten segítsége mellett lesz eredménye, amit már idáig is a legnagyobb örömmel ta­pasztalok, Pusztít az egyke — 401 születés, 400 halálozás A hivatalos egyházlát-ogatások során szerzett tapasztalatokról a következőkben adott- felvilá­gosítást a püspök: — Ha néhány szóban mindent össze akarnék foglalni, ennyit mondhatnék: régi szép vonásaink még általában véve min­denütt tapasztalhatók. Ez azt mutatja, hogy az ősi életerőt még mindig megőriztük, de a fában ott őröl a szú is. Hogy a szú e tere­bélyes fába már belejutott, ennek mi magunk is okai vagyunk, de mégis legfőbb oka ennek az az áldatlan helyzet, amelyben vagyunk Lehetne életképességünknek nagyobb bizonyíté­ka, mint az, hogy a lelki megújulás utáni vá­gyakozás minden gyülekezetünkben ott él. Jele ennek a templomok, iskolák e egyéb egyházi épületek rendben tartása, renoválása vagy uja-k építése, holott a híveket nagy egyházi és orszá­gos adók terhelik. A legmélyebb megiltetődéssei tapasztaltam, hogy a református magyarság lelkében minden megpróbáltatás dacára kiolthatatlanul ott lo­bog a református és nemzeti érzés. Ennek mindenütt oly fényes bizonyítékait lát­tam, hogy nem titkolhatom el könnyeimet A lelkipásztorok is megérezték az idők jelét e munkába vették a belmisszió minden ágát. Bel­ső megnyugvással láttam, hogy alig van egy­ház, melyben ifjúsági, — 6 leánykörök, énekka­rok ne alakultak volna; számos helyen tarta­nak, különösen téli időben, felolvasásokat, szí­ni előadásokat stb.... De van, ami kedvetlen­séget és lehangalteágot támasztott s amit már belső bajnak kell neveznem, A íegnagyabb ezek között: az egyke átkos rendszere. Ez éppen Gömörben, a legintelli­gensebb egyházmegyében pusztít a legna­gyobb erővel. Gömörben a helyzet az, hogy 1928-ban — ez a legutóbbi egyházi statisz­tika — a születések száma 401 volt, a halá­lozásoké: 400, tehát a 25.000 lelkes gömöri egyházmegyében a születések csak 1-el ha­ladták meg a halálozásokat. Ha egész egy­házkerületemben, amelynek 80.000 a lélek- száma, — mégis van évi 3—400 szaporulat, -- holott pro miile legalább 10-nek kellene len­ni, — a szaporulatot a többi egyházmegye adja. Ez a kóros jaelnsóg, melynek oka a föld túlsá­gos szeretettben és az itteni végtelenül nehéz helyzetben keresendő, — hiszen a magyar anya nem akar szülni, mikor látja, hogy gyermeke nehezen talál elhelyezést, — ez a jelenség na­gyon levert, és mindenütt szigorúan ostoroztam ezt a- bűnt és azt is mondhatom, hogy ott, ahol ez megtörtént és ennek a következményeit egész leltemmel ecseteltem, mintha bűnbánó kéért* kézikönyv elbírálását és kiadását vaudéin a k'uUtmiá'lk; osztályra bi®sa.- Vége — sereget láttam volna az Isten házában. - — Azt is a belső bajnak találom, hogy a hét­köznapi istentiszteletek több helyt elmaradtak, de ezek visszaállítását a legszigorúbban elren­deltem. Ha néhány helyen békétlenséget vettem észre, azt mind a templomi székekből kifolyó­nak találtam. Azonban e bajok forrását gene­rális határozattal fogjuk betömni. Mindenütt számon kértem, miféle könyvekből állanak az egyházi és községi könyvtárak és igen örültem azon, hogy a kálvinista magyar nép, a Szentiráson kívül, kedvvel olvassa a magyar klasszikusokat is. Ennek a szükségére mindenütt rámutattam. Íme a virágok és a tövisek a magunk ültette ró­zsafán. Válságban az egyházi iskola I A legsúlyosabb kifogások azonban református és magyar nemzeti szempontból iskoláinkkal szemben támaszthatók. Ha mai nemzedékünket erősen áthatja is még a nemzeti érzés, de gyermekeinkben nem látom jövő reményeinket. Ha ez a elnemzet- lenitő rendszer tovább is így tart, bátran ki merem mondoni: gyermekeinkből kivész min­den magyar érzés. A tanítók, — sajnálatra méltóan, hiába van autonómiánk s békeszerződések, hiába- biz tori t­íák minden nemzetodE a nemzeti nevelési —* legnagyobb részt rettenetes módon bátortala­nok; a tankönyvek mindenre jóik, csak nem a nemzeti érzés ápolására. A magyar tanítóképző hiánya, — amelyet 10 év óta Mába sürgettünk, már is nyomasztó módon érezteti hatását refor­mátus iskoláinkban, amennyiben az egyház, ; okleveles tanerők hiányban, igen sok helyen óvónői oklevéllel bíró — ami még kedvező eset —, női tanerőiket vagy más vallásu taní­tókat, vagy éppen néhány polgárival bíró igen fiatal, u. n. kisegítő-tanítókat kénytelen iskolái­ban alkalmazni Ha kisebbségi jogainknak nem tudunk több érvényt szerezni, — a mai gömöri iskolákból ugyan magyarul beszélő, de nem magyarul érző gyermekek kerülnek kL Sehol sem mulasztottam el figyelmeztetni a ta­nítókat, a gyermekeket- és szüleiket, hogy a békeszerződések és az állami törvények erejé­nél fogva mi a joguk és kötelességük és mit vár tőlük a magyar református egyház-. Sok baj van az iskolaépületekkel is, Az- egyházakhoz- rendre jönnek az intések uj, palotaszerü iskolák építé­se iránt. Miután pedig ezt az egyház nem Mrja, az- utolsó intés után következ-ik az iskola köz­ségivé tétele, akkor aztán a községnek kell iskolát emelni, aminek az a, következménye, hogy tulajdonképpen az egyháznak kei! azt fel- építeni, mert Gömörben a református egyhá­zakkal bíró községekben alig akad más vallásm Találtam egy pár ritkító esetet is, például Kálosán, mely szintén ez-inmagyar ref, egyház, van 48 ref, tanköteles és 51 cigány tanköte­les, Mivel pedig a református iskola egy tan­terme az 51 cigány tanköteles befogadására nem elég, a ref. községet 300,000 korona költ­séggel uj iskola és tanítói lakás építésére akarnák rákényszeríteni. Dúl a- demokrácia, — Egy misük botrányos eset. Bakiiban még a béke utaolsó éveiben ref. iskola épült. Azon­ban a községbe néhány szlovák telepes költö­zött be. Miután ezeknek nem volt- iskolájuk, aas,.: ra a világos Írásbeli ígéretre, hogy ha a -ref, iskolát—míg-szlovák-iskola épül,.,—- fél napi ^ tanításra- átadják a szlovák gyermekeknek, a ref. tanító a-z államsegélyt megkapja: a-z iskolát átadták. Bármily hátrányos volt is, pedagógiai szempontból a félnapos tanítás, a ref. egyház az Ígéretnek felült s a-z iskolát átengedte. Az eredmény: a reformátusok által emelt tan­tereimben tanító szlovák tanító pár hét múlva megkapta az államsegélyt, a református 5 év óta se jutott hozzá, jóllehet oklevele® és csehszlovák állampolgár. Most* már a szlovák iskola felépült és a ref. iskola elsorvad, mert nem akad tanító államse­gély nélkül. A cél — beolvasztani egy magyar iskolát, — el van érve. Egyházkerületemben ilyen példát igen sokat fel tudnék sorolni. Egyébként ezen látogatásomról az ősszel tar­tandó egyházi kerületi közgyűlés előtt részlete­sen is be fogok számolni. Végül arra a- kérdésre, mikor folytatódik a generális vizitácdé, a püspök ennyit válaszolt: — A tavaszra kitűzött gömöri vizitációt e 42 egyházzal befejeztem. Szeptember elején még meglátogatom, a többi 22 gömöri egyházat. Ha Isten életet s erőt, egészséget ad, —• a. jövő ta­vaszon Abaujba és Alsózemplénbe megyék át; utána: [tagba ée Felsőz-emplénbe, Benkovits Gyula, 7\&m Szájhagyomány alapján Ítélték meg a Sadeputátumot Vári község református egyháza tavára II. Rákóczi Ferenc ajándékozását a kassai felsőbíróság is megerősítette Kassa, junius 21. (Kassai szerkesztőségünk­től.) Rendkívül érdekes ügyben hozott ma Íté­letet, a kassai felsőbíróság ruszimszkói polgári tanácsa. Az ügy előzményei még 1927-re nyúl­nak vissza, amikor a Beregszász melletti Vári község református egyháza keresetei indított a község ellen, mivel az megtagadta az egyháznak járó 26 öl évi fadeputátumot, amit az egyház évszázadok óta élvezett. Az egyház keresetében egy szájhagyományra, hivatkozott, mely szerint I!. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a labancok elfogták Rákóczi egyik főemberét, akit akkor Vári község lakói szabadítottak k? a császári hadsereg kezéből. Rákóczi há­lából egy tekintélyes erdőrészt ajándékozott Vári községnek, azzal a kikötéssel, hogy minden esztendőben 2 6ö! fát kötetesek adni deputátumként a várii egyháznak. Az egyház keresetét a, beregszászi törvény­szék, mint elsőfokú bíróság, annakidején eluta­sította és föllebbezés folytán .került az ügy * kassai felsőbíróság elé. A felsőbíróság tegnapé tárgyalásán az elsőfokú ítéletet megváltóz­ta t-va, helyt adott a várH református egyház kere­setének és elmarasztalta a községet az évi fadeputátum megfizetésében. A?, itéliet indokolása- kimondja, hegy ilyen esetekben a szájhagyomány Is a-bh»- nyiték jellegével bír, ezért kellett helyt, adni az egyház keret*ténrib N felperes egyházat Vukovivp István dr- kassai ügyn éd képviselt-#.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents