Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-22 / 140. (2361.) szám

HM SZáMWH » KÉPE? HÉTIÉ 28 GIDAI Jkra a korona rr:i”Sl“Ír, 4 szlouensékói es Mimzhüellenzéki pártok félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt Cjr _ nolÍtíh.nÍ nanihmicL c , _ Prága L, Paniki iltee 13. D. emelet Egye. .tón. ír. 1.20 Ki, .atóm.p 2-Kfc PöfOkesXtö, pVlUlKOl nupUUp/U fafetós * Teltíon, Mm Képes Ateliéklet ára havonként 2.50 Kt DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGACfí QtxA SflSOÖRYCIMt HIRtfiP, PRRHA. Európa leél fáPorPan Irta: /zvathé Pál dr. Práya, junius 21. Legutol jára a joaCbimshali k i sántántíkontf e- rénei a jelenített 1927 májusában bizonyos ki­emelkedést a kis aníant-kenf ©rondák soü'rfke és ob-igát sorából, most a küezöbötnálló csor­bái konferencia kénytelen akarva-nemakarva színesebbé vájni és a másodirangu kereske­delmi vagy kulturális kérdések helyett a nagypolitika mázsás problémáival fogilatkoizr oá. A világot a jelen pillanatban bárom krízis teszi bizonytalanná: a színes népek ébredé­sének krízise, amely Arábiából, Egyiptom­ból, Marokkóból kiindulva Indián és tudoki- üiki át Kínáig ér, az általános gazdasági krízis, amely épp úgy nyilvánul az argon- t&niai valuta zuhanásában, a WaliL-streei pá­nikjában, mint Moldedhöuer I©mondáséban, a lengyel aláírás elmaradásában a genfi kon- ventikulum alól, vagy a magyar-osebs/zJovák kereskedelmi szerződés felmondásaiban, de m iudenekeldtt a műn Ipa nélküliség 'világkataszt­rófájában; — s harmadszor az államiság krí­zise, ami abból áll, hogy az állam az előbbi két krízisen segíteni akar beavatkozásával, de képtelen rá, mert gyenge és előítéletek­kel megkötött, ami viszont elóbh-utóbb azt a veszedelmes reakciót váltja ki, hogy a nép elégedetlenné válik, gyökeres áíaíákitáeo- teat kíván az eddigi hordizó világnézet le­bontását és uj összefogásokat. Látszólag ad Graecas ealendas kezdést je­lent, ha a kisantant csorbái konferenciája előtt a problémák ily tág lélegzetvételével Írunk a helyzetről. Holott a csorbái találkozó fontosságét éppen az adja meg, hogy ez egy­szer nem szabadulhat a világot lökő erők nyo­mása alól, nem maradhat középeurópai rész­letproblémák kényelmes kántálójia, hanem állást kell foglalnia az elementárisabb kérdé­sekhez is. Az előbb említett három nagy prob­léma elsősorban Európát dögön yözi. Európa a tizenkét év előtti katasztrofális szétdaraíbo- lás után, az individualizáló államrendszer utolsó nagy föhördüléee következtében meg­érkezett ahhoz a belátáshoz, hogy indiividu- á3ss áhlamtagozódás helyett kollektív föde­rációra van szük&ége, ha lakossága egyrészt eredményesen ellent akar állná, a színes né­pek rohamának, másrészt ki akar gázolni a gazdasági, krízis pocsolyájából, harmadrészt vissza akarja állítaná az államhatalom régi tekintélyét, amely pliutokrácia, demagógia, korrupció, idejét múlta előítéletek, pnesz- tázsokok, illúziók és indokolatlan gőg-roha­mok fölött bölcsen és építőén diadalmasko­dik. Európa értékénél fogva megmaradhat v0ágvezérnek, de csak úgy, ha véget vet a családi villongásoknak. Egyesülnie kell. Ez a® alapvető belátás indította a finomérzékü és korrupt Bráandt-t, amikor Páneurópa-me- morandumát lanszirozba s ez a belátás él Coudenhove-Kalergitől az utolsó besezará- btai pásztorig minden európai emberben. Igen, Pásneurópa. De hogy? E kérdés felmerülésénél történt a szakadás, mely Európát két táborra osz­totta. Az egyik tálbor vezére Briand, aki a sta­tus quo-t oonditio aine qua non-nak tette meg, a másiké Mussolini, aki öccse, Amnoldo egyik cikkében vázoltatba felfogását. Igen, Páneuró- pa, de előbb jóvá kell tenni az elkövetett hi­bákat és a föderációt kívánó népeknek élet­tehetőséget kell adni. Elvégre a koldus nem tehet fogadalmat, hogy örökké koldus marad, a gazdag nem kívánhatja, hogy soha máé ne juthasson jóléthez. Airnoldo Mussolini kimon­dotta a szót. nini azóta óriási visszhangra ta­lált: Páneurópa első feltétele a hibák reví­ziója. Mivel a három súlyos világkrizis manapság minden politikai akciót hihetetlen mértékben megsiettet, a vél eniéu ytisztul ás az egyedüli üdvösséget jelentő európai föderáció elhatáro­zásánál is vi 1 i ámgyonsan bekövetkezett. A kontinens máról-holnapra egyebekről megfe­ledkezve két táborra oszlott: a revizionisták­ra és az antir e vízión istákra. Egy kis sereg­szemle tiszta képet nyújthat a két tábor ere­jéről. Minden ekelőtt vannak semlegesek, így a régi neutrálisak (Skandinávia, .Hollandia, Spanyolország stb.), amelyek nem érdekeltek a kérdésben, továbbá Anglia., ahol MaoDonald többszöri revizionista kijelentése ellenőre semlegességgel kell számolná, —■ de semleges­séggel biztosan, mert London a domíniumok nyomása alatt nem kockáztathat több konti­nentális kai amdot (az empire nem konti­nentális hatalom többé), végül! Törökország és Görögország, ámbár a® előbbi 15 millió lakosával inkább a revízió mellett, az utób­bi 5 millió lakosával inkább ellene foglal­Bombay, junius 21. Ma reggel rendkívül súlyos összecsapás történt a rendőrök és a hindu fölkelők között. A délig Európába ér­kezett jelentések szerint a ma délelőtti bom- bayi uccai harcok a Gandhi-féle hadjárat legsúlyosabb eseményei közé tartoznak. Az eddigi jelentések szerint ötszáz bennszülött megsebesült, közöttük hat asszony. Reggel hét órakor két nagy tüntető menet benyomult a Maidan Esplanadéra, az angol hindu csapatok gyakorlóhelyére, amelyre lépni az alkirály legújabb rendelete szerint tilos. A hatóságok tudtak a készülő tüntetés­ről és a gyakorlóteret köröskörül elzárták. A közelben nagyobb katonai erő állt készenlét­ben. A tüntetőket Pandit Nehru vezette. Ami­kor a tömeg nem tett eleget a rendőrök föl- szólitásának és nem vonult vissza a gyakor­lótérről, a lovasrendőrség rohamot intézett ellene. Az első támadásnál száz ember meg­sebesült Az összecsapás után a tömeg végre visszavonult és 9 óra tájban az izgalom le­csillapodott. A hindu vezérek biztosították a rendőrséget, hogy tovább nem fognak tün­tetni és Pandit Nehru hazament. Később a rendőrség nagy részét is visszavonták. Két óra múlva azonban az újra egymásratalált tüntetők ismételten megrohamozták a gya­korlóteret s ez alkalommal az nccai mob Is támogatta őket A kisszámú rendőrség alig tudott ellentállni a váratlanul jött támadás­nak s csak amikor a rendőrök erősítést kap­tak, fordultak újra a tömeg ellen. Borzalmas kézitusa fejlődött ki, amelynek folyamán több, mint háromszáz ember megsebesült. A kórházakban 150 embert ápolnak. A megva­dult tömeg többször visszaszorította a rend­őröket s csak amikor a katonaság és a rend- ó'rség koncentráltan intézett támadást ellene, sikerült végre megtörni a tüntetők erejét. Szerencsére óriási felhőszakadás támadt, amely néhány perc alatt véget vetett a húz­hatnia állást. Ugyancsak távol áh Oroszország, ámbár a szovjet, természetesen taktikai okok­ból, inkább a revizionisták oldalán harcol * bizonyára teljes erejével odtaszegődue, amint a diktatúra agresszív rendszerét ke­vésbé agresszív rendszer, vagy demokrata- szociális állam váltaná föl. Ma határozottan antirevizionista Európában a 40 milliós Fran­ciaország, a 8 milliós Belgium, a 30 milliós Lengyelország, a 14 milliós Csehszlovákia, a 17 milliós Románia és a 13 milliós Jugoszlá­via, azaz 122 millió ember. Revizionista vi­szont a 4-1 milliós Olaszország, a 68 milliós Németország, a 7 milliós Ausztria, a 8 mil­liós Magyarország, a 6 milliós Bulgária és a® 1 milliós Albánia, összesen 126 millió em­ber. A két tábor egyforma erős akkor is, ha az antirevizionista államokban élő 20 milliós kisebbséget quantité negfigeable-inak te­kintjük. Ezt a® arányi, az eszme határozottságát és a revizionisták helyzeti (például föildirajjzi) elő­nyeit jól ismerik Páriáiban és tudják, hogy Páneurópa csak a két tábor összecsapásából és az egyik győzedélméből sziliethetik meg. Franciaország egyetlen támasza a 30 milliós Lengyelország mellett a 44 milliós kisantant, bármily távol áll is geografiailag Paristól e®a nem kompakt egység. V&égtpo1 Mttíkm szem­delemnek. A tüntetők különféle föliratokkal díszített zászlókat és zenekarokat hoztak ma­gukkal. Ez volt az első alkalom, hogy a hin­duk rózsaszínű ruhákba öltözött nőkkel vo­nultak a harcba. Az asszonyok föladata volt, hogy bekerít­sék a rendőröket és hogy meggátolják őket munkájukban. A hinduk szemmelláthatólag arra számítottak, hogy a rendőrök az asszo­nyokkal szemben nem vetemednek erőszak­ra. Az első támadás alkalmával a rendőrök kíméletesen bántak a nőkkel, de a második támadáskor kénytelen-kelletlen ellenük Is kellett fordulniok. A második támadás bor­zalmas közelharcában hat asszony megsebe­sült. A United Press delphii jelentése szerint ma éjszaka az egyik kormánypalotában bomba robbant föl. A ház a merénylet elkövetésé­Páiis, június 21.A Journal öffícieH ma közli a kormány rendeletét, amely szerint az egyéves katonai szolgálati idő október 15-én életbe lép Franeiaorsságiban. A ka­mara pénzügyi bizottságának tegnapi vitája után a kormány kénytelen volt kiadni ezt a rendtelet, hogy megnyugtassa a baloldalt, A tegnapi ülésen Tardien ugyanis óriási hiteleket kért a hadsereg fejlesztésére, összsen ti® és fél milliárd frankra becsülte azt az összeget, amelyre a francia, hadsereg­nek sürgősen szüksége van- A nacionalista OrHre szerint ebből az összegből 3 és fél pontból a csorbái kisanlantkonifeneuci a leg­fontosabb eseménye tehát az les®, hogy a három kisantant hatalom egységesen és osz­tatlanul leköti magát a francia antirevizio­nista Páneurópa mellett. Erre a határozott állásfoglalásra a® adott körülmények között szükség van, mert Kőzépeurópában az utób­bi hónapokban ugyancsak a cikk elején em­lített három világkrizis-jelenség következte-, ben egy másfajta s a francia felfogástól merő­ben egy másfajta s a francia felfogástól merő- ot felborulással s a ^francia egységet*' felbom­lással fenyegeti. Keleteurópa el akar válni Nyugateurópától, ©z faktum, ez kortendencia, a világlapok Károly király romániai fcrónfog- lalásával kapcsolatban rengeteget írtak ró­la. Keleteurópa gyarmatnak érzi magát Nyu­gattal sze miben: hal ál ral iéi t agrá rte rü I etn ek, Nyugat kizsákmányolt piacának, másodrendű • nek. Ez a Keleteurópa a világkrízisek elsejé­be úgy kapcsolódik be, hogy a Nyugat gazda sági hegemóniájától szabadokul akaró gyar­mati népekhez csatlakozik- A második krízis & világgazdasági katasztrófa, leginkább a kelle­ti agráráMamokat érinti, amelyek úgy vélnek szabadulni tőle, hogy tömörülnek s egységes agrá rf ront jukka! olyan nyersanyagerőt állíta­nak Nyugat elé, amelyet a túlsza porodott ipa, ni államok nem negligálhatnak többé. Végre nek idején szerencsére üres volt, úgyhogy a robbanás emberáldozaíot nem követelt, de annál nagyobb az anyagi kár, amit a pokol­gép okozott. Gandhi feltételei Pári8, junius 21. A Petit Párisién külőntu- dósitója szerint Bombayban úgy tudják, hogy a yerewadai fegyházban titokban tartott, de hivatalos tárgyalások folynak Gandhi és az indiai kormány között. Gandhi béltef ölté telei a következők: 1. „A kerek asztal mellett tar­tott konferencián" Indiának alkotmányt kelt biztosítani, továbbá „meg kell adni a függet­lenség szubsztanciáját". 2. A sóadót be kell szüntetni és meg kell tiltani az alkoholos ita­lok és textiláruk behozatalát. 3. A politikai elítéltek általános amnesztiát kapnak. milMárdct a határmoutí erődök ktép&tétere fordítanak, a többi hét milliárd rendelte­tése egyelőre ismeretlen. A® összeg egyré- saét állítólag a kiürült lőszerraktárak és a katonai depók megtöltésére fordítják. A Szí­riái és a marokkói hadjáratok alatt ugyanis az arzenálok kiürültek, mert a hadsereg a parlament megkérdezése nélkül felhasznál­ta a tartalékokat. Azóta nem történt gon­doskodás a hiány pótlásáról. Most Tardien végre alaposan reorganizálni kivár ja a lő- s zerrak tárakat. 9QF Ne fogadja el a lapot a mélynyomása $ oldalas képes melléklet nélkül lpfi (Ura lobot vetett az indiai forradalom Súlyos utcai harcok Bombayban — 500 sebesült Titkos tárgyalások Gandhi és a kormány között Tíz és fél milliárd francia katonai céléira Egyéves szolgálati idfi — A kiürült raktárak

Next

/
Thumbnails
Contents