Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-03 / 125. (2346.) szám
üa* sxámuntc t2 efcEal JV uámunlc t» oldal ^ ev^- 125. (2346) szám « Kodd 1930 junius 3 Előfizetési ár: évente 300, félévre Í50, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám Ara 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kt Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ke. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja felezői szerkesztő. OZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon; 30311. — Kiadóhivatal: Prága IL. Panská ulice 12. 111. emelet, Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM; HÍRLAP. PRflHfl. I iiakorlaii unka jegyében zabon le a magyar nemzeti párt arszágos nagygyűlése Léván Szent-Ivány, Törköly és Giller nagyszabású beszámolóba a párt legmagasabb lómmá előli — A pártkongresszus a tisztuptás során egyhangúlag a régi elnökségei és tisztikart hagyta meg a párt élén $imt4mw a kisebbségi koncentrációt firkiif a munkáskéróés megoldásának ssbkségéf emelte ki Léva, junius 2. (Kiküldött munkatársunktól.) A magyar nemzeti párt pezsgő és mun- jkás pártóletének impozáns megnyilatkozása volt a vasárnap Léván tartott országos nagygyűlés. Az országos nagygyűlés a párt legmagasabb országos szerve és fóruma s tegnap ezen a fórumon nemcsak a magyar nemzeti párt, hanem az egész kisebbségi magyarság, politikájának szempontjából is nagy horderejű beszámolóik hangzottak el a pártvezérek ajkáról, fontos gyakorlati munkaprogramot fogadtak el s a kongresszus méltóság- teljes egytakaratta! egyhangúlag választotta újjá a párt eddigi elnökségét és tisztikarát. A méltóságteljes lefolyású gyűlésen a párt vezérei büszkén mutattak rá a párt kádereinek szilárdságára és a tanácskozások minden megnyilvánulása fölényesen dokúmén látta a párt harmóniáját és tetterejét. Az erő, önbizalom és egyetértés ünnepe volt a lévai nap, de ünnepi jellege dacára mégis a leglázasabb munkanap is volt. Óriási kérdéstömeget ölelt fel a napirend, a kisebbségi élet minden égető kérdését, de nem akadémikus elméleti vita jellegével bírt, hanem a részletekbe nyúló, gyakorlati munkafeladatok keresése, a kisebbségi önvédelmi harcnak a hétköznapi realitásokba való bevitele, az eddig elért pozitívumok megrögzítése és tovább építése volt. A szavak cselekedetekké váljanak és csak a csendes munka eredményével álljunk a nagy nyilvánosság elé — mondotta Szent-Ivány és ez a mondás dominálta a párt nap egész lefolyását. A nagygyűlés épp a párt állandósult iránya és a tanácskozások gyakorlati jellege miatt nem is hozhatott úgynevezett szenzációkat, meglepetéseket, de igy is rendkívül súlyos horderejű Szent-lyánynak újabb hitvallása a kisebbségi erők koncéntráeiója mellett és a tömegek figyelmére tarthat igényt Törköly József ama követelése, hogy a kisebbségi munká skérd ésnek az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni, mert a munkáskérdés nemcsak a munkásosztályé, hanem egyúttal a nemzet ügye is. Á méltóságteljes lefolyású nagygyűlésről alábbi tudósításunk számol be. A résztvevők Az országos nagygyűlés a városi nagyszálló hatalmas színháztermében kezdődött, mety zsúfolásig megtelt az ország legtávolabbi vidékeiről egybese reglett kiküldöttekkel. A megjelentek közt ott volt Kmpskó Béla dr. és Bándy Endre vezetésével Léva társadalmának számos tekintélyes tagja, a má.s városokból jött vendégek élén a következőket láttuk: 8 zent-Ivánt) József képviselő. pártvezér, Törköly József /dr. képviselő, országos elnök, Szilagy Béla dr. szenátor, ügyv. elnök, ellenzéki pártjaink közös szenátusi klubjának elnöke, Rickter János és Füssy Kálmán szenátorok, Hol óta János dr. képviselő, GiMer János dr. tartománygyülési képviselő, Fodor Jenő, a párt mezőgazdasági szakosztályának igazgatója, Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő, Boldoghy Gyula és Jarass Andor alelnökök, Nagy Sándor és Kristóff Sándor pártigazgatók, Várnay Ernő dr. főtitkár, Egyed Aladár, a párt kulturreferenee, továbbá Forgáoh Antal és Bmgh Árpád földhárt© kosok, Dzvrányi László főszerkesztő, Förster Az országos nagygyűlést ünnepélyes hangulatban emelkedett szavakkal nyitotta meg Törköly József dr. képviselő, országos elnök. Üdvözölte a megjelenteket és a magyar nemzeti munkáspárt küldöttségét s tolmácsolta, hogy Szüléd Géza dr. képviselő, az országos kér. szoc. párt elnöke, aki Géniben való elfoglaltsága akadályozott meg a megjelenésben, táviratilag mentette ki távok maradását. Az elnök szivbemarkoló szavakkal méltatta a magyar nemzeti párt nagyte- hetségü fiatal al elnök ének, a korán elhunyt Hangos István dr.-nak emlékét. A nagygyűlés állva hallgatta végig a gyászszavakat s az elnök indítványára Hangos István érdemeit jegyzőkőnyrnReg örökítette meg. Majd Törköly dr. áttért elnöki megnyitójának politikai részére és többek közt a következőket mondotta. — A magyar nemzeti párt ojjáalkctott szervezeti szabályzata iktatta szervezetünkbe a nagygyűlést, mint a legfőbb fórumot. Ezt a nagygyűlést most hivtuik először össze, hogy Isten segedelmével teljesítse hivatását, irányítsa pártunkat minden szükséges kérdésben és hallassa szavát ugv, bogy azt megértse a nemzeti közélet és nemzeti társadalom egyaránt! Nehéz időket élünk! Oly élet nehezedik váltunkra, amelynek nehéz perceiben nem támaszkodhatunk a nemzetközi védelem alá helyezett kisebbségi jogainkra. A sötét helyzet nem enged oly auspiciumokat megérezni, amelyekben a nemzeti kultúránk fejlődése túl emel minket minden szellemi elnyomáson. A verejtékkel és könnyel áztatott kenyér se biztos már mindennap, nem hogy a nemzeti gazdasági erő gazdasági boldogulást teremtő hatására biztosan számi Ihatnánk. A szellemi és anyagi munkanélküliség oly ijesztő szakadékokat vág nemzetünk tesLajos igazgató, Groó Géza dr., Salkovszky Jenő dr. és Praznovszky Gyula dr. ügyvédek, Füéöp Zsigmond bankigazgató, Nmássy Gyula jószágigazgató, Herczogh Árpád főintéző, Barmyay .József dr., a Barázda pártlap szer kesztője, Kuruaz Ferenc, ii'j. HlarÁaka. János, Pápezsik Andor, Pintér Béla. Mészáros Lajos, Fieza András és sok más kisgazda, továbbá Bicsovszky Kázmér dr., Beim ohr Dezső, Ágh László, Morvay Jenő, ^ekneidar Ede. Hegedűs Balázs, Méhes Rudolf és Jády Károly párttitkárok stb. stb. cnai mm m oat m a aa a m » « EL m Terttoly elnöke megnyitója tébe, hogy sokszor a nemzeti gondolat is Van, aki itthagyja a szülőföldjét s megy „hazát keresni hű a tengeren!'' Van, aki az egykori anyaország gondjait megy nehezíteni ahelyett, hogy teljesítené a nemzeti kötelességét, amelyet a költő úgy irt elő: „Itt élned és meghalnod kell!“ Ily szomorú körülmények közöl t nekünk, akik a magyar nemzeti párt zászlaja kőié csoportosultunk, lehetetlen hallgatásba, tétlenségbe, közönyösségbe és kishitűségbe merülnünk! Mert nem hagyhatjuk elveszni a mi magyar nemzetünket! Nekünk cselekednünk kell! A jog uralma a legfőbb biztosítéka a szabadságnak és az igazságnak. A jog uralma a legfőbb biztosítéka a nemzeti kisebbségi jogoknak, amelyeknek ígért nemzetközi védelme törvénybe iktatott nemzetközi szerződéseken nyugszik. Ennek a joguralomnak a hiányát tizenegy év óta és ma is érezzük és tudjuk, hogy ez a hiány mit jelent. Ennek a hiánynak a megszüntetésére irányuló nemzeti jogkövetelés cinkéit már precíze felállítottuk. Megkíséreltük azoknak érvényesülését kikiizdeni. Csekély r őszi ©tere dinén yeink vannak is. De hol vagyunk mi még a nemzeti élet teljességétől? Az azonban kétségtelen, hogy nepi- zeti jogikövetéléseink kérdésében mór biztos a célkitűzésünk, erősok az akaratelhatározásaink, tiszta előttünk a mód és eszköz kérdése. — Kulturális szabadságunk és fejlődésünk kérdésében is tisztán látjuk a sok jogsérelmet, a ©élt és a sok-sok teendőt. — A gazdasági boldogulás kérdése azonban jelenleg még oly kérdés, amely erős felderítést igényel, erős megfontolást kíván, határozott célkitűzést, cselekvési programot követel. — És a nemzeti társadalmi politika, vagy más néven a nemzeti szociálpolitika elhanyagolt kérdése főképp az, amely tovább már nem tűr halasztást. Nem szabad elfelejteni, hogy a ntuüfeásoszfály problémája nemcsak a munkásosztályé, de a nemzeté is — Nem szabad elfelejteni, hogy a mun | kanélküliiség ^számunkra óriási nemzeti veszedelmet is jelent! Tisztában kell lenni azzal, hogy a munkanélküliek növekedésének Szlovén szkon az a jelentősége, hogy több százezer magyar ember kezéből kihullott a kenyér, keresni kell reá a módot, hogy az osztályharc helyett a nemzet- és emberszeretet kenyeret adjon nekik, hogy ! együtt jöjjenek velünk a nemzeti gondola- | tért élni, küzdeni, szenvedni. — Mindezek a kérdések, úgy tetszik nekem, hogy összefüggő kérdések, s kellő megoldásuk szükséges alhhoz, hogy a magyarság itt fennmaradjon éjs boldog nemzeti életet élhessen. Mi teljesitjük a mindenkor fennálló törvények és törvényerejű rendeletek által előirt állampolgári kötelességünket, de minden megalkuvás nélkül igényt tartunk nemzeti életünk teljességére. Mi azt akarjuk, hogy mindenki, aki magyarnak született és | magyarnak érzi és vallja magát, a nemzeti gondolat törhetetlen híve és munkása legyen és lehessen. — Nem akarok én egy elnöki megnyitó keretében az emlitett kérdések egész komplexumát felölelő részletes fejtegetésekbe bocsátkozni. Hiszen nagygyűlésünk egész tárgysorozata nagyrészt ezekkel fog foglalkozni. Én csak fel akarom hivni Nagygyűlésünknek a figyelmét azokra a nagy feladatokra, amelyeknek megoldása mireánk vár. És én csak azt kívánom, hogy az a nemzeti munka, amelynek 9i!kere népünknek jólétet és nemzeti életünknek teljességet adhat, a mai uagygyűlésünkből folyton tartó erőt és kitartást merítsen. — Nem bírom elég hangosan kiáTani magyar testvéreim felé azt, hogy: aki állhatatos marad, az célhoz is ér! A hévvel .mondott beszéd magával ragadta a hallgatóságot, mely hosszan ünnepelte a szónokot. Ezután Szent-Ivány József pártvezér emelkedett szólásra és terjedelmes beszámolójában megjelölte a párt irányvonalát a napi politika minden kérdésében. A tetszésnyil- | vánitásoktól és viharos helyeslésektől sok- j szór megszakított beszéd kivonatát az atáb- I biakban adjuk. Szent-Ivány beszámolója — Őszinte örömömnek adok kifejezést mindenek előtt — kezdte beszédét Szent- Ivány — hogy a párt nagygyűlése előtt megjelenhetek és itt mondhatom el azokat a kérdéseket, amelyek a politikai irányunkra befolyással vannak és beszámolhatok azokról a munkálatokról, melyek a párt és az itteni magyarság szervezett erejének megnövelését, valamint1 szellemi vagy kulturális és gazdasági emelkedését célozták. — Szűkre óhajtom szabni előaduivalóimat, mert az a kedvező és értékes helyzet következett be a magyar munka életében, bogy mind többen és többen állottak sorompóba. mind többen és többen bizonyították be, kiválóságukat és tenniakarásukat, úgy hogy ma már pártunk szakosztályi tevékenysége és adminisztrációja megtalálta a maga hivatott vezetőit. — Én köszönetét mondok különféle szakosztályaink vezetőinek, tisztviselőinek a
