Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-14 / 134. (2355.) szám
o \ Ma'í S35áí*9«EBlfS US olcfal Jl % IX. évf- 134‘ <2355> szám : Ssemüsas - 1930 június 14 yiVAjí^^iKiífifi ^ Előfizetési ár: évente 3©0, félévre 150, negyed- A i 7 " • ; 1' ii >l- Szerkesztőség: Prága II, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ** SZlOZJ67TSZfCOl 6S TUSZITISZKOI CliCTIZCKl pClFlQk. n. emelet — Telefon- 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki politikai napilapja te[etö, szerkesztő lL Pa"S,k.á U”C* 12 U1 emeIet Egyes szám ára 1.20 Kö, vasárnap 2.-Kt ros&eckesztö: ^ r reietOS &etKes&lO. Telefon: 34184 Képes Melléklet ára havonként 2.50 K£ DZURANY1 LÁSZLÓ EOUGA Cfl GÉZA SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRflHft. Wéfiisi Haitin lopott megb!za£&st a Kormány miegalaislfáiSra Presam visszaadta a megbízatást, mert Bratiaisu vomSiodott belépői a konceatriciás karmáagba - Károg? után a görög György? Srafiasisi!, ka teli, erőszakkal költőidre köidik Kisebbségi barcsi (sp) Prága, junius 13. Aíbíbam az. időben, amikor a nyugateurópai politika középpontjában Briand Páneuróipa- gondolata áll és a kontinens életét jóformán elviselhetetlenné teszi az általános gazdasági válság, amelyet nem utolsó sorban 1919 szerencsétlen rendelkezései determináltak, Hosszabb pihenés után újra elementáris erővel merül föl a kisebbségi kérdés, mert öbbségi nemzet és kisebbség egyaránt érzi, logy e probléma alapvető megoldása nélkül ,o:ha nem válik aktuálissá az európai népek issza fogása és sóba nem valósulnak meg a gazdasági standard emelésének előfeltételei. Sokat, nagyon sokat beszélhetnénk e té- náról. Tudjuk, hogy a kontinens gazdasági sédjének legfőbb okozója az a mérgezett italosaiéra, amely meggátolja Európa egye- Lül üdvözítő, nagyvonalú gazdaságpolitikájá- íak kifejlesztését. Tudjuk — és szemimellát- íatóan már nemcsak mi tudjuk — hogy a nérgezett atmoszféra legfőbb rezervoárja őleg Középeurópában az a harag és elkeseredés, ami abból keletkezik, hogy egyes nőnek kisebbségi részeivel más népek méltat- anul bánnak. Bizonyos elöljelek azt mutatják, hogy a öbbségi népek szeretnék a kisebbségi kér- lés átkát likvidálni és a szomszéd népeidhez mló gazdasági közeledés érdekében nem tudnának vissza „engedménye!k“-től sem, melyek azonban úgy vannak megkonstruál- 'a, hogy papíron mutatnak, a valóságban lasznavehetetlenek. Rohan Antal herceg, az smert osztrák publicista és az „Europaei- tíhe Revue“ kiadója, a közelmúltban két- égtelenül jó szándéktól vezérelve alsóausz- riai várában „kisebbségi tanácskozásokat" ártott, amelyeken román, csehszlovák, ma- ■yar többségi képviselőkön kívül német, nagyar kisetbbségi képviselők is resztvettek, ellemző, hogy e pusztán magánszemélyek- íől álló értekezlet imiciativája román hivat a- os körökből eredt. A konferencia „ktsebb- égi statútumot" dolgozott ki, amely az hiropaeisdhe Revue júniusi számában meg- elent. Szép munka, pazar rendelkezések, de lapiron meglévő jogokkal busásan el van átva a legtöbb kisebbség, s ma tudjuk már, ogy nem erről van szó. Minek uj jogokat omstruálni, ha az elismerteket sem adja aeg a többség a kisebbségnek? A lényeg az dfogadott jogok kivitele körül van, ennyi apasztalatot szereztünk már az elmúlt t.iz sztendőben, s mai harcunk elsősorban az rásban már biztosított jogok követeléséből 11. Az uj papír-szerződés újabb szemifény- esztés volna. Arra jó, hogy port hintsen a ísebbségi ügyeidhez nem értő nyugat szentéibe, dokumentálja a többségek „jó szán- ékát", holott a .kisebbség szempontjából itacs veszedelmesebb, mint ha a külföldet tapirosszerződéseldke! félrevezetik és otthon .nnál kevésbé tartják be a szép statútumok endelkezéseit. Ilyen körülmények között a íoham-tféle komplikált és nehézkes szerzőéi? tervnek sincsen értelme, sőt óvakodni ell tőle, mert hatóerőre úgysem emelkedik, s a mutatós papirosdarabbal a többségi né- ek csupán Európát akarják megtéveszteni s „jószándékukról“ és adakozókedvükről neggyőzmi. De: timeo Danaos et dona feentes. A világot a kisebbségi kérdés igazi állású- ól csak a szenvedő kisebbség képviselői tá- ékozt a thatják. Csak ők mondhatják meg, mi baj és hogyan kell a bajon segíteni. A Ro- an-féle konferencia mindössze arra volt jó, logy megmutassa, mily óriási jelentőséget Bukarest, június 13. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy II. Károly román király Presan táboraokoí bízta meg a koalíciós kormány megalakításával. A de- zignált miniszterelnök azonnal érintkezésbe lépett Vintilla Bratiamuval, a liberális párt vezérével, mert intenciói szerint a koncentrációs kabinetben a liberálisoknak is részt kellett volna venniük. Vintilla Bratiaru azonban visszautasította Presan kívánságát és az esti óráikban levelet intézett a tábornokhoz, melyben kijelentette, hogy a liberálisok nem szokták meg, hogy fait aceompli elé állítsák őket és ezért visszavonulnak. Presan tábornok erre visszaadta a királynak a megbízatást. A király ma délelőtt 11 órakor egyórás kihallgatáson fogadta Máaiiu Gyulát, a nemzeti paTasztpárt vezérét. Ámbár Ma- ni.u reggel, a nemzeti parasztpárt ülésén, kijelentette, hogy nem enged álláspontjából és nem fogadja el a megbízatást, a király szavainak mégis engedett és az audienciáról mint dezignált miniszter- elnök távozott. Marmi nem alakit koncentrációs kormányt, hanem újból a paraszt- pártot teszi meg a hatalom egyetlen hordozójának. Miniszteri listáját ma délután bemutatja a királynak. Amikor Mamii elhagyta a királyi palotát, a tömeg lelkes ovációban részesítette. A dezignált miniszterelnök kijelentette az újságíróknak, hogy e kedvező fogadtatásnak nagy jelentőséget tulajdonit, mert most történt, mikor már egy évig állott a kormány élén. Az ország mindenütt nagy tulajdonítanak a dolgok imái állásánál a többségi népek iis a kisebbségi kérdésnek és mily csalafinta ígérgetésekkel igyekeznek a létükért harcoló kisebbségeket lebeszélni a •további küzdelemről. De a valódi eredrné- • nvek vonalán százszorta jelentősebb az a szívós és lépésről-lépésre előbbre jutó munka, amit Saüllő Géza végez a szlovén szikói és rusziuszkói magyar kisebbség nevében a külföldön. Ma valamennyien egyetértünk abban — soká tartott, mig idáig eljutottunk — hogy a kisebbségi kérdés nem elszigetelt, belpolitikai jelenség, hanem óriási nemzetközi probléma, melynek döntő harcai a nagyvilág fórumán, a külföldön, folynak le. Csak kollek- ■tiv módon, az európai népek közös elhatározásából lehet az igazságtalanságokat kiirtani, mimt ahogy kollektív európai érdek, hogy az általános összefogás elérhetése céljából ezek az igazságtalanságok megszűnjenek. A kérdésnek napról-napra internacio- nálisablb jelentősége van; napról-napra fontosabb munka végezhető a külföldön. A .népszövetségi ligák uniójának pünkösdkor lezajlott genfi kongresszusán ismét a kisebbségi kérdés dominált és a hozzánk érkezett jelentéseikből kivehető, mennyi íejtöleíkesedóssel vette tudomásul Maniu megbízatását és bizonyos, hogy az uj miniszterelnök Károly király feltétlen támogatásával fog kormányozni és kezében olyan hatalom összpontosul, amellyel m országban és saját pártjában minden el- ientállást megtörhet és minden vonalon érvényre juttathatja akaratát. Károly a r©rcí$n-magyar vissossyről Bukarest, junius 13. A király tegnap délután fogadta a sajtó képviselőit. A sajtó- fogadtatás alkalmával a Pesti Hírlap munkatársa megkérdezte a királytól, hogy minő reményeket táplál a Magyarország és Románra közti barátságos viszony kialakulására vonatkozólag. Erre a kérdésre a király ezt felelte: — Tulajdonképpen már válaszoltam erre trónbeszédembein, amelyben kijelentettem, hogy a legjobb barátságot óhajtóim fenntartani összes szomszédaimmal. Egy kérdésben különösen egymásra vagyunk utalva és ez a gazdasági kérdés. Ezen a téren Magyarországnak és Romániának kéz a kézben kell egyirítha,ladni. Az újságíró második kérdése az volt Károlyhoz. hogy mi az álláspontja a kisebbségi kérdésben. A király így válaszolt: — Csak azt mondhatom, hogy a kisebbségek barátja vagyok és az a felfogásom, rést okoz a probléma Európa lég,jobb fejeinek. Örvendetes jelenség, hogy az eddigi hivatalos felfogás ellenzéke, amelynek Szálló Géza egyik vezére, egyre több győzelmet arat a tanácskozásokon. Ez is mutatja, hogy a kisebbségi kérdés megoldásának szükségessége az unió alapvető belátása lett. Pünkösdkor az egyik legfontosabb elvi kérdésről volt szó: az államai szuverenitás és a kisebbségekkel való bánásmód külföldi kontrolljának viszonyáról. Ismeretes, hogy a kisantant az illetőségi kérdésben minden külföldi beavatkozást azzal utasít vissza, hogy kéri az állami szuverenitás tiszteletben tartását. A szuverenitás kérdése kényes kérdés, különösen most, amikor az európai népek föderációjának mozgalmával kapcsolatban a maga teljessé,gélben fölmerül — kezemben van Josepih Bartheleiney-nek. a párisi akadémia tagjának ragyogó értekezése, amelyben behatóan foglalkozik Páneurópa és az állami szuverén!tás viszonyának problémájával; de Szüllő Géza helyes érzékkel rámutatott arra, hogy különbség van a szerződ.;' '-kkel megkötött és meg nem kötött szuverenitás között. Ha az állam nemzetközi szerződésiben vállal valamit állampolgárainak egy részével szemben, nem hivatkozhat i §irii Gyűrő? ? hogy a lojális kisebbség ugyanazokat a jogokat élvezze, mint a többség. 3z elisiat g&s'őg király is visszatér? Bukarest, junius 13. A király visszatérésével kapcsolatban György görög király visszatéréséről is beszélnek. György ugyancsak meglepetésszerűen térne visz- sza. Miután Görögországot a bolsevizmus aknázta alá, a veszedelmet állítólag dinasztikus politikával akarják kikerülni. tadjeSesö Bukarest, jiunius 13. A király Mária özvegy királynőnek és Maniu volt miniszterelnöknek a Ferdinánd-rend nagy7 nyakláncát, Pop Csicsó Istvánnak és Mironescunak pedig ugyanezen rend nagykeresztjélt adományozta. A rendjelet a gyulai ehér vári egyesülés után létesítették azok számára, akik a román területek egyesítésében közreműködtek és kiosztására most került először sor. efs© leendők Bukarest, junius 13. Udvari körökben úgy tudják, hogy a koronázás szeptember végén lesz Gyulafehérváron és pedig a király kívánságára a lehető legszerényebb keretek között fog végbemenni. Bukarest, junius 13. Popoviesi pénzügyminiszter táviratban intézkedett, hogy a lmndómban veretés alatt álló 5 és 20 lejes szuverénitására, ha a nemzetközi fórumok ellenőrzik, vájjon eleget tesz-e a vállalt kötelezettségeknek. Ez a helyzet Középeurópá- bsn a kisebbségi kérdésben, s Így a nemzetközi fórumnak jogában áll kritikát gyakorolni ezen a téren. A közgyűlés a kisantant heves ellenzékisége dacára elfogadta Szüllő Géza érvelését — s a kisebbségi probléma elvi .tisztázása ezzel ismét egy lépéssel közelebb jutott a célhoz. Ez a jelentős eredmény, amelyet példaként kiragadtunk a többi kérdés és eredmény közül, kettőt igazol. Először azt, hogy a nemzetközi fórumok egyre nagyobb érzékkel és hozzáértéssel foglalkoznak a szerintük is döntő jelentőségűvé vált kisebbségi kérdéssel, másodszor azt, hogy e fórumok előtt a kisebbségek ma már komoly eredményeket érhetnek el, amelyeket bizonyára érezni fogunk a praxisban is. A pünkösdi sikerből látni, hogy a kisebbségek szívós, lépésről-lépés re haladó harca s Európa egyre fokozódó belátása, hogy az élet érdekében meg kell oldani a kisebbségi problémát, idővel föltétlenül eredményre vezet, s vigyázni kell. hogy a biztos munka egyenes útjáról szirénhangok le ne térítsenek,
