Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-13 / 133. (2354.) szám

^I^GAÍ-/V^A-GYAR- HI RLAI> a II imi 11 mbM—WWMgjBBngjaBlBgaagBHgBBB 1930 június 13, péntek. Milyen iskolába írassuk gyermekeinkéi? Kimutatás a sxlovensskói és ruszin* szkói magyarság rendelkezésére állá polgári, közép* és szakiskolákról Mivel a jövő 1930/1031. tanévre szóló iskolai beiratásokat már a folyó tanév végén kell intézni, olvasóink tájékoztatása oéljáiból közöljük az aláb­biakban a magyarság rendelkezésére álló iskolák névsorát s azok fölvételi föltételeit. Polgári iskolák: 1—2. Érsekújvár (róm. kát. leányiskola interná- tussal és izr. koedukációé iskola); 3. Ipolyság (áll. koedukációé iskola); 4—6. Kassa (Szent Orsolya- rendi rém. kát. leány-, ág. év. leány- és áll. koedu- kációs iskola); 7—8. Komárom (községi fin- és áll. leányiskola); 9—10. Léva (róm. kát. leány- és áll. koedukációé iskola); 11. Losonc (községi leány­iskola); 12. Párkány (községi koedukációé iskola); 13—17. Pozsony (Szent Orsolya-rendi róm. kai leány-, Notre Dame róm. kát. leány-, városi leány-, izr. fin- és leányiskola); 18. Rimaszombat (áll. leányiskola); 19. Rozsnyó (róm. kát. leányiskola jinternátuesal kapcsolatban; az ellátási díj az inter­nátusbán havonta 400 korona); 20. Sajógömör (ág. ev. koedukációé iskola); 21. Somórja (községi koedukációé iskola). A polgári iskolák 3 évesek; a fölvételhez 5 ele­mi osztály sikeres elvégzése szükséges. A fölvételi föltételeket az egyes iskolák igazgatóságai adják meg. Középiskolák: 1. Beregszász (áll. reálgimnázium); 2. Érsekújvár (áll. reálgimnázium); 3. Ipolyság (áll. reálgimná­zium); 4. Kassa (álL reálgimnázium); 5. Komárom (róm. kát. bencés főgimnázium intemátussal kap­csolatban; az ellátási diij. az internátusbán havonta 430 korona); 6. Losonc (áll. reform-reálgimná­zium); 8. Rimaszombat (áll. reálgimnázium). A fölvételhez 4 elemi iskolai osztály sikeres el­végzése szükséges. A fölvételre igényt tartók a folyó 1929/1930. tanév végén jelentkezzenek föl­vételi vizsgára. Szükséges okmányok: 1. állam­polgársági igazolás (osvedceníe o státneij prislusno- sti); 2. elemi vagy polgári iskolai, látogatási bi­zonyítvány; 3. születési anyakönyvi kivonat. Aki­nek jelenleg nincs „osvedcemie“-je (illetőségi bi­zonyítvány nem elégséges!), a fölvételi vizsgálat sikeres letétele után legkésőbb 1930. julius 4-ig az intézet igazgatóságánál benyújthatja az iskola- és népmüvelődésügyi minisztériumhoz címzett kér­vényét, hogy tanulmányait folytathassa. Ehhez a kérvényhez megkívánt mellékletek: 1. bizonyít­vány arról, hogy a tanuló és szülei mely időpont­tól tartózkodnak a köztársaság területén; 2. itt tartózkodási engedély; 3. külföldi honosságról szó­ló bizonyitvpány; 4. születési anyakönyvi kivonat; 5. iskolai bizonyítvány. Akinek a múlt iskolai év­ben már volt engedélye, ennek alapján külön folyamodás nélkül tovább folytathatja tanulmá­nyait a* eddigi intézetben. Szakiskolák: Kassa: JJL felső (fémipari) szakiskola. Fölvé­teli föltételek: betöltött 14. életév; a polgári isko­láik egy éves befejező kurzusának, legalább elég­séges elvégzése; polgári iskolák III. osztályának elvégzése esetén legalább jó osztályzat és egy éves műhelygyakorlat; középiskolák IV. osztályának legalább elégséges elvégzése. Az I. évfolyamra je­lentkezők fölvételi vizsgát tesznek a magyar nyelvből és számtan-mértanból. Az iskola négy év­folyamos s elvégzése ntán érettségi. Jő tanulók technikai főiskolán folytathatják tanulmányaikat. Közelebbi föltételek az intézet igazgatóságánál (Komensky-ucca 2.) tudhatok meg magyar nyelvű megkeresésre. A fölvétel iránti kérvényeik be­nyújtási határideje: augusztus 30. A. folyamodvány mellékletei: születési bizonyítvány, állampolgársági igazolvány, hatósági orvos által kiállított orvosi bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány (azoknál, akik nem közvetlen iskolából lépnek át), az összes bi­zonyítványok (a féléviek is) az utolsó két évről. Akiknél szükséges, a műhely gyakorlatról való bizonyítvány is. Évi tandíj összesen: 234 K 60 fili. Vidékiek a róm. kát. egyházközségi vagy a me­gyei (zsúpéi) internátusbán helyezhetők el 400, illetve 355 K havi díj mellett. Komárom: Áll. földműves iskola. Fölvételi föl­tételek: elemi, esetleg polgári iskola elvégzése, betöltött 15. év. Kérvény az iskola igazgatóságához szeptember 1-ig adható he. A folyamodvány mel­lékletei: iskolai, vagyoni és orvosi bizonyítvány. Tandijelengedéshez vagy ösztöndíj elnyeréséhez szegénységi bizonyítvány szükséges. Tandíj: 10 K behatási díj és évi 40 K tandíj. Az iskola 2 éves, képesít is.páni, munkafelügyelői és gazdasági segédtiszti elhelyezkedésre. Minden hallgató bent­lakó. Havi ellátási díj 175 K. Munkács: All. (négy éves) koedukációi; keres­kedelmi akadémia. Fölvételi föltételek: jó ered­ménnyel végzett polgári iskolai vagy négy közép­iskolai osztály. Fölvételi vizsgálat sikeres letétele. Kérvények junius 30-ig az akadémia igazgatóságá­hoz nyújthatók be. A. folyamodvány mellékletei: iskolai bizonyítvány, illetőségi bizonyítvány, ke­resztlevél. Tandíj évi 600 K négy részletben. Az akadémiával kapcsolatban ints májtus is van, ahol jó előmeneteli!, szegény tanulók havi 300 K-ért teljes ellátást nyerhetnek. Pozsony: All. (négy éves) kereskedelmi akadé­mia. Fölvételi föltételek: négy középiskola sikeres (magyar, számfan. földrajz legalább jó) elvégzése. A polgári iskola 11 f. osztályát jó fokozattal (ma­gyar, számtan, földrajz, természetrajz jeles) végzők /a középiskola elégséges tanulói fölvételi vizsgát lehetnek. Kérvények junius 30-ig a igazgatósághoz nyujlamdók be. A folyamodvány mellékletei: illő. f Ős égi, születési és iskolai bizonyítvány. Tandíj 400 K évente. Pozsony; 1. All. (négy éves) tanítóképző és 2. Agy éves) abituriene kurzus. Fölvételi föltételek: SZEPESSÉGI KIS TÜKÖR A szepesi németség visszavarázsolja a történelmi nagyság napjait Az ősi tradíciók alapján csodálatos pompával virágzik a szepesi kultúra (8) Amint a világháború, a központi hatalmak összeomlása Közópeurópa minden kis nemzeté­nek életében örvendetes, vagy tragikus sors- fordulatot hozott, úgy a nagy változás a sze- pességi németség életében sem maradhatott ki­hatás nélkül. Az összeomlás előtti napokban világszerte ismertté vált Wilson üzenete, az emberek mindenütt a népek önrendelkezési jo­gáról és a kis nemzetek kulturális, politikai és gazdasági életének teljes kiéléséről beszéltek. Bár a nagy eszmék, mint oly gyakran történni szokott, a gyakorlati életben eltorzultak s a legtöbb esetben nem jutottak megvalósulásra, mégsem maradhattak hatás nélkül a kis népek lelkére s a Szepesség népe is egyszerre fölfigyelt az uj ideálokra. Visszaemlékeztek a szepesi németek elődeik­nek dicső korára, egyszerre csak sokat írtak és beszéltek a nyolcszázéves szepesi németség tör­ténetéről, fölélevenitették azokat az időket, amikor a magyar királyok akaratából a Szepesség népe a vendéglátó állam keretében teljes önkormányzathoz jutott, amelynek kulturális, jogi és gazdasági beren­dezései messzi földön híresek voltak. Elérke­zett volna újból az az idő, amikor a szepesi németség kezébe veheti sorsának irányítását? A Szepesség tízéves politikai fejlődéséről Írott cikkünkben rámutattunk azokra a törekvé­sekre, amelyek a prevrat idejében a Szepesség önkormányzatát biztosítani akarták és megál­lapítottuk azt is, hogy ez a törekvés a cseh­szlovák állam keretében nem érvényesült, azonban a német nyelv az iskolákban és a köz- igazgatásban bizonyos fokig jogokhoz jutott. " Ezek a jogok még egyáltalán nem érik el azt a mértéket, amely a szepesi németséget meg­illeti, s a Szepesség németségének politikai küzdelmei állandóan arra irányulnak, hogy a kisebbségi jogok maradék nélkül érvényre jussanak. A német nyelv aránylagos térhódítása azonban így is megtette a maga hatását abban az irány­ban, hogy a németségben tudatosabbá vált a népi lé­nyeg fölismerése és kultiválása. Ezt a tudatosabbá válást a prevrat óta folyó intenzív kulturális munka idézte elő, amelynek ma már igen jelentős eredményei vannak. Az uj viszonyoknak a Szepesség életében az az első nagy következményük volt, hogy a né­metség népi jellegének kifejezett fölismerésére jutott, németnek vallotta magát, a német kul­túrkörhöz csatlakozott, amelyhez ősei tartoz­tak. Meg kell állapítani azonban azt, bizonyos körök állandó beállításával szemben, hogy a szepesi németség nagy zöme népi jellegét azelőtt is megtartotta és sohasem vesz­tette el, otthonában állandóan németül beszélt, papjai németül prédikáltak, viseletében megőrizte a német népi szokásokat, amelyek a világháború előtt éppen úgy éltek, mint azóta is élnek, nép­iskolái nagyobb részének oktatási nyelve még az Apponyi-féle isko'latörvény után is német volt s ha középiskoláiban magyar volt is a ta­nítási nyelv, azonban a német nyelv szakszerű oktatására nagy -súlyt fektettek, végeredmény­ben pedig a magyar nyelv tökéletes elsajátí­tása a szepességi intelligencia számára megél­hetési kérdést jelentett. Tudvalévő ugyanis, hogy a Szepesség gazdasági viszonyai követ­keztében, mint azt egyik cikkünkben már ki­fejtettük, valamint a szepesi németség ismert tudásvágya következtében is, a városi polgár­ság, sőt sok helyütt a falusi kisgazdák fiai in­tellektuális pályára mentek. A kis Szepesség ennyi intellektuális erőt nem vehetett föl, az egész régi Magyarország területén élő német­ség is aránylag kisszámú volt, tehát, a szepes­ségi intellektuellek jórésze magyar nyelvtcrü­1. négy középiskola; 2. 8 középiskola és érettségi, zethető). Kérvény junius 15-ig az igazgatósághoz (Státna Reálka) nyújtandók be. A kérvény (mellék­letei: iskolai bizonyít vány, orvosi, erkölcsi, szüle­tési, állampolgársági igazolványok. Tandíj: az abituiriena kurzuson 50 K vizsgadij. Jogosít az elemi iskolai tanítói, illetve a polgári iskolai vizs­gák letétele után a polgári iskolai tanítói pályá­ra. Internálus: StredoSkolsky Internál (Pray-mcca 7.). Ellátás havi 340 K. Pozsony: Szent Orsolya-rendi róm. kai. tanifőnő- képző (Huimmel-ucca 4.). Előképzettség: polgári iskola Hí. vagy középiskola TV. osztályának sike­res elvégzése. Tandíj évente 500 K (havonta is fi­zethető). Kérvény junius 15-ig ;z igazgatósághoz adható be, melynek mellékletei: állampolgársági, születési, utolsó iskolai, hatósági orvosi és erkölcsi bizonyítványok. Négy évfolyam. Elvégzése elemi iskolai lanilónői pályára jogosít, polgári iskolai tanítónőire pedig előkészít, internálás a zárdában. Ellátási díj tia-vi. 509 K. Egyéb íntornátusok: No-tre Dame (havi 400 K), Keresztesek (havi 350 és évi 200 K fűtésre), Irgalmas Nővérek (havi 200 |<). Kérvények az illőiéi zárda főnök nőihez intézőm! ők. Icten volt kénytelen kenyerét megkeresni, ezért kellett magyarul tanulnia (amit ma bizonyos körök különös előszeretettel, de a dolgok ér­tékelésének hiányával neveznek elnemzetleni- tésnek), viszont a két-, sőt háromnyelvüség értékes szellemi birtokállomány volt a Szepes­ség fiai számára. Hogy ez a processzus gazdasági okokból keletke­zett és nem volt semmi köze a nacionalizmus fogalmához, annak beszédes bizonyítéka az a tagadhatatlan tény, hegy éppen abban az időben, amikor a szepességi intelligencia egy része magyar nyelvterületeken működött, érte el a szepes­ségi német költészet és különösen a tájszólásos német költészet a virágkorát. A tájszólásos költészet, amelyen a Szepesség német falusi lakosságának leikéhez férkőzik a költő és amely legtökéletesebb népi kifejezője a szepesi németség lényének, a 19-ik század első évtize­deiben lépett föl szórványosan és a magyar szabadságharc után kezdett kissé fölülemel­kedni a füzifapoétaság nívóján. 1876 után, a szepesi provinciálisnak Szepesvármegyébe tör­tént beolvasztása után, amikor a szepesi intel­ligencia, magyar nyelvterületen való letelepü­lése megkezdődött, tűntek föl éppen azoknak az intellektuelleknek a köréből, akik magyar területen helyezkedtek el, a szepesi költészet és tájszólásos költészet legkiválóbbjad, akik ezt a tájszólásos költészetet igazi, magas művészi ní­vóra emelték és a folklorisztikus irány alapjait megvetették. Nem szabad mellőznünk azt a szempontot sem, hogy a szepességi németség fiait német nemzetiségük miatt soha semmiféle hátrány nem érte, sőt a régi és a jelenlegi Ma­gyarország vezető egyéniségei között igen számos a szepességi származású. Amikor tehát arról beszélünk, hogy a prev­rat után tudatossá vált a Szepességen a német nemzetiséghez való tartozás, ez a megállapítá­sunk nem kulturális, hanem politikai értelem­ben veendő, amennyiben az uj állam keretében a szepesi németség fölismerte annak a szükségét, hogy német kisebbségnek vallja magát. Saját erejéből, nehéz viszonyok között vé­gezte és végzi a szepesi németség kulturális munkáját. Amint a tízéves politikai fejlődés ismertetésében megírtuk, az iskolaügyben már a Károlyi-kormány idején bekövetkezett az a fontos változás, hogy a szepesi németség valamennyi iskolája, te­hát a középiskolák is német nyelvűvé vál­toztak. A kulturmunka prevrat utáni fejlődéséből e cikkben kikapcsoljuk az iskolaügyet, amellyel külön fogunk foglalkozni. így most a kulturá­lis munka egyéb eredményeit ismertetjük. Az iskolaügy kiépítésével egyidőben végte­lenül értékes kulturális munka kezdődött meg a német dal ápolásával, ami egyesülési alapon történt. Egy német — teuton, két német — egyesület, három német — dalegylet, mondja egy régi bonmot. A németség erejét azonban éppen az egye­sülési hajlam és az egyesületi szellem ápo­lása adja meg. Ez biztosítja, hogy a német kultúra számára a legtávolabbi diaspórák sem vesznek el. Német dal hangzik a Volga partján, Saratov környé­kén, németül énekelnek a Bucsecs aljában, a Bárcaság síkján, német dal csendül az Orinoko medre mellett, magasra szárnyal tehát a német dal a Tátra tövében is. A szepesi német ének- egyesületek nagyrésze hatvan-hetvenéves te­vékenységre tekinthet vissza (újból fönti állás­pontunk megerősítése!), ezek az egyesületek állandóan ápolták a német dalt. A prevrat után még fokozottabb lett a német dal kultusza. Scholtz Frigyes lélekbemarkoló szepesi dala néphimnusszá vált, amelyet minden ünnepélyes alkalommal eléne­kelnek. Egymás után alakultak meg az uj da­losegyesíilétek is és 1920-ban újították föl Wein Károly késmárki textilgyáros elnökletével a Zipser Deutsche Sangérbund-ot, amely ma is a Szepesség leg­nagyobb társadalmi egyesülése s a németség minden társadalmi rétegét magá­ban foglalja. Ma már 28 dalegyesület tartozik a szövetség kötelékébe és a tagok száma- meg­haladja az ezret. Az évenkénti kerületi és szövetségi dalos­ünnepségek valóságos seregszemléi a sze­pesi németségnek, amelyen mindenki megjelenik, aki csak teheti, sőt, még a. távolban élők közül is ellátogatnak a, német népnek ezen valóságos ünnepnapjaira, amelyek rendszerint egybeesnek a szepességi lövószegyesületök szövetségének napjával. A legszebb dalosiinnepély 1929 nyarán, a szepesi németség nyolcszázéves emlékünnepén volt Késmárkon, amikor 800 dalos énekelt a Tbö- kölv-vár udvarán és amikor a Szepesség min­den részéből egy be sereglett mintegy 25.000 főnyi nézőközönség előtt vonult el Késmárk urnáin a több, mint 2000 emberből álló histó­riai menet, amely az erdőirtó németektől kezd­(Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) ve a Szepesség minden , egyes történelmi kor­szakát napjainkig korhű jelmezekben tárta föl. A Sángerbund keretében működik 1926 óta a szepesi tanítók kórusa és a késmárki filhar­monikus zenekar. Ez a két egyesület vándor- hangversenyeivel propagálja a Szepesség min­den nevezetes német helyén a német mü- és népdalt. A Sángerbund egyik nagy vállalko­zása volt az 1928. évi bécsi Schubert-emlék ün­nepség okén való résztvétele. A zenei kultúra terjesztése szempontjából nagy jelentősége volt annak a nagysikerű vállalkozásnak is ,amely 130 énekes és a filharmónikus zenekar közre­működésével Haydn oratóriumát, a Terem­tés-t adta elő. A szepesi németség szellemi életének vezetői már kezdetben fölismerték a színháznak, mint kulturtéuyezönek jelen­tőségét és ezért minden rendelkezésükre álló eszközzel előmozdították azt. A műkedvelői előadásokat már régebbi idők óta kultiválták a Szepessé­gen, nem volt egyetlen nagyobb ünnepnap, amelyen még a legkisebb faluban is ne emelték volna a hangulatot egy-egy műkedvelői elő­adással. A műkedvelői színjátszás azonban különösen a legutóbbi 12 esztendőben fejlődött ki ha­talmas arányokban és ami a népi kultúra szempontjából különösen fontos és örvendetes jelenség, nem a nép leiké­től idegen, úgynevezett szalondarabok, hanem tájszólásos népi játékok kerülnek színre. 1928 őszén a szepesi tájszólásos műkedvelői színpa­dok legjobb erői Spielg em e in schait-b a tömörül­tek, amely Németországban is sikerrel tartott sorozatos vendégjátékokat. A szepességi váro­si műkedvelői színházak közül kétségtelenül első helyen áll a Scholtz-család által nagy áldozatkészséggel és szeretettel megterem­tett maíeóci társulat, amelynek előadásai mindig nagy eseményed a Szepességnek, mert vetekednek nagy színházak nívójával. A Scholtz-család áldozatos közremű­ködésével valóságos kamaraszínház épült Mateócon, amelyben a modem színpadi irodalom legjobb termékei kerülnek színre. Sorban következik a késmárki Theaterfreunde társulata, amelynek szintén igen nívós előadásai távolabb eső he­lyekről is nagy közönséget vonzanak. Újabban Lőcsén is alakult egy m ti kedvelő társulat, mely —* mint a késmárki is —- főleg az operetteket kultiválja. 1929-ibem végTe sikerűit engedélyt kapni, hogy német színtársulat játszhasson Késmárkon, Iglón, Lőcsén, Poprádon és Gölnicbányán és azóta ez a brünni és bécsi színészekből álló ■st aggion e kétszer hathetes szezont tart a Sze- pességen. Az 1919. évi 67. törvény alapján 1921-ben megalakult a Bruckner Ottó polgári iskolai igazgató elnöklése alatt működő német Bezirksbildungsausschuss, amelynek helyi csoportjai is vannak. A bizott­ság működése révén a kulturális fejlődés mun­kálatai a törvény határozataiban megszabott irányban haladnak ' előre. Népkönyvtárakat tart fönn, a Freies Lyceum-mal együtt szabad­ás vetitettképes előadásokat rendez, különböző kulturális kurzusokat tart, gondoskodik a táj­szólásos színmüvek előállításáról. A kép, amelyet itt megrajzoltunk, természe­tesen csak összefoglaló kontúrjait adja annak az intenzív kulturmunkának, amelynek ered­ményei nemcsak szepességi viszonylatban, ha­nem szélesebb körben is egyre érezhetőbbekké válnak és nagyban hozzájárulnak annak a pro­pagandatevékenységnek a támogatásához, mely a Szepességet és a Magas-Tátrát mind közelebb akarja vinni a belföld és távoli országok né­peinek ismeretéhez. Nansnorrar’ TüráMlavisii! a peren (cívis eljárásra Az igazságügyi minisztérium a múlt napokban tette át a képviselőházhoz a peren kívüli eljárás­ról szóló törvény javaslatát. Az eddig érvényes rendelkezések a történelmi országokban egy a mrult század középen kiadott császári pátensen nyugodtak, mig Szlovenszkón és Ruszinszik ón több törvényben elszórtan voltak ezek az Intézkedések. A javaslat mindenek előtt az unifikádót, ezen kí­vül az érvényes rendelkezések rendszeres össze­gyűjtését tűzte ki céljául. A javaslat, első fejezete a bíróságok hatáskörének és illetőségének megosz­tásáról intézkedne, a második fejezet, nyolc rész­ben az anyagi jogi rendelkezéseket foglalja össze. Az első rész a peron kívüli eljárás alá tartozó ügyeket sorolja föl, továbbá a bíróságok, a felek, a meghatalmazol lak és tolmácsok szerepéi rendezi. A második rész a költségelv viseléséről és a sze- gényjogröl intézkedik, A harmadik rész a feleknek a bíróságokkal való éri ni kezesi módját szabályozza, a negyedik az első fokú eljárás szabályait adja. az ötödik a jogorvoslatokról intézkedik, a hatodik a határozatok végrehajtásáról, a hetedik az iratok kezeléséről s a (nyolcadik a pén/bünlelésekről szól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents