Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-09 / 105. (2326.) szám

TO^<M-yV\A&ÍAR-HTEMI» 5 9980 május 9, pántolt Stegmann, a tavalyi motor­kerékpárverseny győztese halálo­san megsebesült a Zbraslav- jilowitzí versemí tréningjén Prága, május 8. Vasárnap rendezik meg a szokásos Kőnigssaal-jilowitzi autó- és mo­torkerékpárversenyt, s ma délelőtt volt az első hivatalos tréning. Azonban már az első tréningnapon halálos szeren­csétlenség történt, amely Stegsnannt (BMW), a kiváló német motorkerókpárver- senyKőjét s a verseny tavalyi refeordmann- gyöateeét követelte áldozatul. Háromnegyed kilenckor indította el a startőr kis intervallumokban az egyes motorbicikli­ket. A nyolcvan versenyző között az ötödik Stegmann volt, s mindjárt a start után óriási sebességgel száguldott el. Alig ért ki a térről, mindjárt az első fordulón gépe kisiklott és Stegmann fejjel előre kirepült az ülésről, háromszor megfordult a levegőben s r.::íán fejével így kilométerkőnek esve elterült a földön. A szerencsétlenül járt versenyzőt azonnal be­szállították a prágai Jirásek-klinikára, ahol megállapították, hogy eltörte medencecsont­ját, combcsontját, koponyatörést és súlyos belső sérüléseket szenvedett. Sebesülése annyira súlyos volt, hogy műtétre még csak nem is gondolhattak. Stegmann néhány órával a klinikára való beszállítása után déli egy órakor belehalt sérüléseibe. A mityusföldi kasszafuróbanda az ógyaDai Járási hivatal két pénzszekrényét is megfúrta Ógyalla, mágus 8. (Saját tudósitónktól.) Már sokszor adtunk hirt az ógyallai járás egyes községeiben végbement vakmerő kasz- szafurásokról, igy a komáromsaentp éteri, kis- ujfalusi, koltai és más eseményekről, ame­lyek kétséget kizáró módon igazolták azt, hogy ezeket a ka sszaifurásokat egy és ugyan­azon társaság követi el. Vasárnapra virradó éjszakán az ógyallai járási hivatal pénzszekrényeit fűrészelték ki a legnagyobb szakértelem­mel és csak a balszerencséjükön múlt, hogy nagyobb összeget nem zsákmányol- tak. A két pénz szekrényben mindössze ötezer ko­rona •olt. A régi Werthei m-páncél zatu szek­rények oldalain 40 centiméter hosszú és 25 cm széles lyukakat vágtak és igy könnyű szerrel dézsmálhatták meg azok tartalmát. Az ógyallai járási hivatal Balogh Imre ny. főszolgabíró házának uooai részén fekszik. A házigazdáék a hivataltól messzebb, az udvari fronton laknak és ezért nem hallottak semmi neszt szombatról vasárnapra virradó éjjel. A rablást csak vasárnap vették észre, amikor az egyik tisztviselő a hivatalban meg­jelent. Természetesen azonnal nyomozni kezdtek a csendőrök, azonban eddig lényeges eredményről nem lehet beszámolni . A kasszafuró társaság autóval jár és nem szokott nyomokat hagyni maga után, mint eddigi munkájukból ie kiderült. Visszhang a Világűrből. Störmer svéd tu­dós már két év észleli és másokkal is észlel­tet! a rádió visszhangját. Azi tapasztalták, hogy némelykor bizonyos rádiójelek megis­métlődnek, anélkül, hogy a leadóállomás is­mételte volna a jeleket. Az ismétlődés né­melykor 3 másodperc, máskor 6, 8, sőt 15 másodperc múlva hallatszik. A feltűnő jelen­ség okát kutatva, Störmer arra jutott, hogy a rádióhullámok a világűr valamely távoli, mindenesetre a holdnál messzebb levő hely­ről verődnek vissza. A rádióhullámok terje­dési sebességét ismerjük — hiszen ez meg­egyezik a fény terjedéssebésségével — és igy meg lehetett állapítani, hogy milyen messziről jön a visszhang. Störmer vélemé­nye szerint a napból, vagy a világűr távolab­bi részéiből kiáramló elektronok raja tart a föld felé, de a föld mágnessége miatt nem tudnak egészen a föld közelébe jutni, hanem valhhol a világűrben összeverődnek és egy, a rádióhullámokra nézve áthatolhatatlan réte­get alkotnak és úgy, mint a ház fala, vagy a szikla a hanghullámokat, a tükör a fényhullá­mokat, úgy veri vissza ez az elektronréteg az elektromos hullámokat. Ez idézi elő a rádió­jelek megduplázódását. Störmer felfogását megerősiteni látszik az a tény is, hogy abban az időben, midőn a rád i ávisszhangot észlel­ték. a mendoni csillagvizsgáló feltűnően sok napfoltot észlelt. A napfoltok, a tudósok véle­ménye szerint hatalmas mágneses zavarokból származnak, e mágneses zavarok pedig szét- terjeaztik a világűrben az elektronok rajait, amelyek • visszaverő réteget léteeitik, A pozsonyi iskolaügyi referátus jogtalanul arra kényszeríti a magyar közkönyvtárakat, hogy könyveket csakis egy cégtől vásároljanak A referátus rendeletében az államsegély megvonásával fenyegeti meg azokat a könyvtárakat, amelyek nem volnának hajlandók a könyvszáliitási monopóliumot tiszteletben tartani — Mit szól ehhez a „szociális** intézkedéshez Dérer miniszteri Sslovensskó, május 8. Nagy megütközéssel olvassák a magyar községek könyvtárosai az iskola- és nemzet­mi velésrügyi minisztérium pozsonyi referá- tusának legújabb rendeletét, amelyben Maule Václav, a minisztériumi kirendeltség veze­tője sem többet, sem kevesebbet nem kíván a magyar könyvtáraktól, mint hogy könyV8zükségeleleiket csakis a pozsonyi Kultúra nevű könyvkereskedés és könyv- terjesztő vállalat utján szerezzék be. Ez a vállalat eddig is sok magyar községi könyvtárat ellátott magyar könyvekkel és azokat hitelre is rendelkezésükre bocsátotta, amelyet azután évente törlesztettek. A Kul­túrának azonban eddig könyvszáliitási mo­nopóliuma nem volt. Most azt is megkapta. A rendelet ugyanis szigorúan intézkedik a felől, hogy ha egy államsegélyt élvező könyv­tár nem a Kultúránál szerzi be szükségle­teit, akkor az államsegélyét elveszti. Már azt is rendkívül feltűnő dolognak kell tartanunk, ha egy minisztérium cégeket ajánl. Esetleg vannak olyan speciális gyártmányok, amelyek csak egy cég utján szerezhetők meg. Mi azonban tudjuk, hogy a szlovenszkóá könyvkereskedők éppen elég zaklatást szen­vednek a rendőri razziáktól és azt a pár ma­gyar könyvet, amit be lehet hozni, éppen úgy be tudják szerezni, mint a Kultúra és a legitim könyvkereskedelem nem zárható el semmiféle közintézménytől, hogy annak vételre ne ajánlhassa portékáját. Mi úgy tudjuk, hogy a szlovenszkói legitim könyv­kereskedelem nem azért nyög a különféle adók, jövedelmi, kereseti, forgalmi adók ter­he alatt, hogy az iskolaügyi minisztérium elüsse attól a kis kereseti lehetőségtől is, hogy a körülötte levő községi könyvtárak ná­la szerezzék be évi szükségleteiket A* államsegély elvesztésével való fenye­getésnek semmi jogalapja sincsen és ez a rendelkezés tételes törvénybe ütközik. De beleütközik egy más törvénybe is, ame­lyet úgy hívnak, hogy közéleti etika, s amelynek kötelező szabályai vannak minden hivatalra és ez alól még a minisztériumok sem mentesek. Nem tudjuk, hogy az isikolaügyi miniszter, Dérer Iván, tud-e erről a rendeletről, de úgy vagyunk meggyőződve, hogy ez merőben ellenkezik az ő felfogásával és egyben re­méljük is, hogy a miniszter ki fogja korrigál­ni kirendeltségének ezt az intézkedését és nem engedi azt a magáncégek ajánlásáig el­jutni Szenzációs fordulat állott be a kauciósikkasztó Vanák János ügyében A magyar hatóságok nem adják ki, mert politikai hüncselékményekért Magyarországon is körözik — A sikkasztó Vanák az álSamSordalathor Nagyszombat deszpotája volt Pozsony, május 8. (Pozsonyi szerkesztősé­günk tel efon jelentése.) Vanák János Győrben történt elfogatáea óta már megnyugodtak a kedélyek a pozsonyi rendőrigazgatóságon. Mint hírlik, Filsinger és Chmelar detektávfelügyelők ellen nem indítanak fegyelmi eljárásit, mintán a detektívek eljárásukat igazolták és Vanáfcot sikerült elfogni. Értesülésünk saerint Vanák Jánosnak nem ez volt (az első trükkje, amellyel ia detektiveket kijátszotta. Évekkel ezelőtt Poprádon hasonló esete volt. Akkor csendőrök kerítették be őt, egy kertben, ahol le akarták tartóztatni. Vanák azonban a kőfallal elkéri tett kert ajtaját rájuk zárta, épp úgy, mint most a pozsonyi detektivefcre és a csendőrök csak Hosszú idő után tudtak szar badulni. Vanák rövid utón való kiadatása valószínűleg nem fog sikerülni, miután már a győri kirá- lyi ügyészség foglya, úgyhogy csak diplomá­ciai utón lehet a szélhámos kiadatását kérni Ideérkezett hírek (szerint Vanák ellen Magyar- országon még 1922-ben politikai bűncselek­mények miatt eljárásit indítottak, úgyhogy nincs kizárva, hogy előbb Magyarországon fogják őt politikai bűncselekményei miatt megbüntetni és csak azután adják ki la cseh­szlovák hatóságoknak. Győr, május 8. Vanák János pozsonyi volt pap ügyéiben szenzációs fordulat állott be. Va­nák megérkezésekor a győri rendőrségen azt A velsziherceg megint a világ iegeüogiaStabb embere ... Négyhónapos afrikai útjáról visszatérve megkezdi köz­szereplését: kongresszusokat nyit meg, bankettekre megy, sportversenyeken vesz részt Windsor, május eleje. Igazán nagyszerű ember ez a velszi herceg! Felkapaszkodik a piramis tetejére, beleüt egy golflabdáiba, eköpiti a sivatag sárgia ho­mokjába és ezzel a legényes gesztussal mond búcsút Afrikának, ahol oroszlánokra lövöldö­zött, meglátogatta a Kongó őserdejének tör­pe bennszülötteit, belekóstolt egy kicsit a dzungel veszedelmébe, fotografált, filmfelyé- teleket vett, azután kapta magát, végigirapült Dól-Európálból Angliáig és rugalmasan, köny- nyedén szállott ki a windsori kastély parkjá­ban az aeroplánból... Program — a végkimerülésig Azt lehetne hinni mindezek után, hogy a fáradhatatlan velszi herceg bezárkózik lak­osztályának termeibe, kipihenni maigát a 9ok hajsza után és egyelőre nem kér részt repre- zentativ kötelességekből. Súlyos tévedés. A herceg alighogy kialudta magát, hasszan ta­nácskozott Sir Godfrey Thomassal és Mr. Lloyd Thomassal, akik a magántitkári teen­dőket látják el nála, megbeszélte tennivalóit Sir Lyonét Holseyvel, aki a hercegi udvar­tartás vezetője és csakhamar tájékozódott jö­vendő programjáról. Ez a program szerényen szólva olyan bőséges, hogy szinte a huszon- négyórás nap is nagyon rövid hozzá. A her­ceg elé csomó hosszú listát terjesztettek, amelyekben felkérték, hogy vegyen részt kü­lönféle jótékonysági intézmények mulatsá­gain, bankettjein, fogadásokon, sportverse^ nyékén és rengeteg alkalmi gyűlésen. Elkép­zelhető, hogy a herceg magánlevelezése is óriási halomra dagadt négyhónapos szabad­sága alatt és ennek a kor respo nde ne iának te­kintélyes részét mindjárt az első napon el kellett intéznie. Pedig az angol trónörökös alig várta már, hogy kicsomagolja azokat a holmikat, amiket a repülőgéppel hozott ma­ii^ mert vadászassáktmáuya előreláthatóan csak több nap múlva érkezik meg!, köztük a filmfelvétel is, amelyekre rendkívül büszke. A boldog csavargás után íme egy kis Íze­lítő a herceg legközelebbi programjából. Rö­videsen egy csomó angol ezred tiszti ebédjén kell résztvennie, több angol főúri család ren­dez májusi bált, amelyeken persze táncolni fog, napközben pedig több fontos konferen­ciát kell megnyitnia. Pár nap múlva nyílik meg az angol birodalom kereskedelmi kama­ráinak kongresszusa.. Azután a délvelszi egyetemi építkezések uj épületeit fogja fel­avatni, ellátogat a Manmouth sirebe, Cardiff mellé, Skóciában résztvesz az edinburghi ki­rályi kórház jubileumán, júniusban a kanadai Pacific uj óriási személyszállító gőzösének vizrebocsátásánál lesz jelen, amelyet ő ma­ga keresztel meg. Természetes, hogy Skóciá­ban fényes ünnepséggel fogadják a herceget, aki különben már kilenc évvel ezelőtt Glas­gow díszpolgára is lett és egy csomó céh is megtisztelte disztagsággal. Autón, hajón, aeroplánon és gyalog Az életben ritkán lesz alkalma a velszi hercegnek még egyszer arra, hogy egy ilyen nagyszerű, páratlan útra induljon, mint ami­lyet Afrikában töltött. Ez egyszer nyugodtabb hangulatban tért vissza, mint 1928 végén, amikor apja halálos beteg volt és a trónörö­kös Jules Verne hőseit megszégyenítő sebes­séggel, a közlekedési eszközöket Fogg Phi- leas módjára váltogatva, rohant vissza Lon­donba, mert félő volt, hogy apját már nem láthatja életben. Január 3-án indult ezidén Capetownba és aeroplánon, gőzhajón, auto­mobilon, vasúton bejárta, amennyire lelhetett Kenyát, Ugandát, a belga Kongót, Szudánt és Egyiptomot. Útja során el vetődött* olyan ka­landos helyekre, amelyeknek a nevét a föld­rajz tudósa is ritkán emlegeti: Masipengoba, Maktánha, Vojba, Kampóiéba ée Tapétába. vallotta, hogy politikai menekült, de. aztán be­vallotta a bankbetörést. Kiss Lajos győri cipész, aki ,a lapokból érte­sült elfogadásáról, jelentkezett a ; ndőrsógen és elmondotta, hogy mikor a magyar csapa­tok Nagyszombatból kivonultak, üldözte á magyarokat ős számos embert letartóztat- tatott Hasonló vallomást tett Marcié Ágoston győri százados ie, aki elmondotta, hogy Vanák vette birtokába Nagyszombatot, g ő vezette a cseh­szlovák csapatokat. Az első időben valóságos deezpota volt és aki ellenszegült, azt börtönbe vetette. Valószínű, hogy Vanákot nem adják* ki a csehszlovák hatóságoknak, hanem magyar bíróság vonja őt felelősségre. Királynak kijáró tisztelgéssel fogadták belső Afrika törpe törzsei, átrepült a Kilimandzsa- ra fölött, jó pár száz mérföldet gázolt végig az afrikai dzsungel legsötétebb mocsaraiban, végigautózott Ugandán, felfelé hajózott a Ní­luson és Kartumból Kairóig repült. A Fran­ciaországból Londonig tett repülőutja már csak ráadás volt az eddigi rekordokra. Hol mutatják be a herceg filmjeit? Mielőtt expedíciójára indult volna, a her­ceg kijelentette, hogy nem akar veszedelmes vadakat keresni és nem kíván szembeszállni a dzsungel bestiáival. Úgyszólván teljesen a fotografálásnak adta magát és Afrika vad­állatait igyekezett a lehető legközelebbről le­fényképezni. Ezért egy kis hordozható mozi­felvevőgépet vitt magával. Büszkén emleget­te, hogy néhány kitűnő felvételt készített; hogy azonban a képek mennyire sikerültek, az majd csak az előhívásnál fog kiderülni. Mivel a herceg csak kezdő fényképész, meg­lehet, hogy a képeknek csak egy része sike­rült, de ha kivágja a rossz filmrészeket, bi­zonyára marad még néhány ezer méteres ké­pe is, amelyek majd megállják helyüket. Egy­előre még nem tudni, hogy a herceg a nagy publikum rendelkezésére bocsátja-e filmjeit. Ha megtenné, valószínűleg olyan jótékony intézménynek engedné át a filmek vetítését, amelyeknek védnöke, vagy a melynek cél­jait szívesen előmozdítaná. Annyi bizonyos, — és ezt a herceg maga is megerősítette, — hogy azok a szenzációs epizódok, amelyek Ilire az egész világsajtót bejárta, teljesen alaptalanok és szó sem volt arról, hogy a trónörökös élete ilyen fotografálás alkalmá­val veszedelemben forgott volna. Sokkal ve­szedelmesebb volt a minden vadászkaland­nál az, hogy a herceg Kenya mélyenfekvő völgyében, ahol fehér emberek egyáltalán nem is aknak, lázas lett, a malária tünetei jelentkeztek nála, a betegségből azonban sze­rencsére hamar felépült. A négy hónapi ut mindenesetre annyi érdekes benyomásban bővelkedett, hogy megeshetik, a velsi herceg talán könyvben számol be expedíciójáról. Ha erre kerülne a sör, akkor bizonyságát adhat­ná annak, tudje-e tollat is olyan jól forgatni, mint amilyen pompás sportsman. A velsi her­ceg sokoldalúsága egész Európában jólismert, és ne,m lesz meglepetés, ha útjáról is színes, érdekes naplóban fog beszámolni.

Next

/
Thumbnails
Contents