Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-09 / 105. (2326.) szám
6 EK 1930 május 9, pjnécÉL Újabb mükedveiő-siker Eperjesen Bperjes, májuK £. Küűiöniöe város ez a® Eperjes. Magiam sem tudom hány, azt hiszem, húszezer lakosa van, tehát úgynevezett kisebb vidéki város, ám ha naponta volna koncert, sziniház, jótékonyoélu vásár, szenitfbeszéd, úgy látszik naponta megtelnek itt a nézőtér. Még csak a múlt héten telt meg öt estén át a .Városi Színház, öt Ízben játszottak egymásután ugyanazon műkedvelők ugyanegy darabot, — egy hétre rá uj miliőben, ujj színpadon■ uj szellemiben ismét zsúfolt házak ellőtt játszott ugyanazon városban, ugyanazon publikum előtt, ugyancsak nagy sikerrel, — egy uj műkedvelőd garnitúra. Mi ebből a morál? — Szegényeik vagyunk, de jól élünk, s krulturtáplálékra mégis csak mindig akad egydcét megspórolt dinár. S jól van ez Így, kell ennek igy lenni, s ha szidják is érbe egyes eikölcepnédikátorok, lassan, — ■fokróHokra bár, — győztes mégis a kultúra marad. S ez alkatomból eszemébe jut, nem szabad megfeledkeznünk róla, hálás szívvel kel elismernünk, hogy nagy segítőtársunfc, buzgó tanítónk, minden rendü-rangu bajainkban érőéit ónk, vigasztalánk, jó példával jár előttünk a szlovenszkói magyarság házi lapja, jó barátja, a Prágai Magyar Hírlap. Hol volnánk nélküle, — bölcs eaava, buzdító példája, mindnyájunkat egybekapcsoló ezernyi segítő keze nélkül? Világszerte mindenütt nagyok a bajok, megtört lelkű, földön kúszó tehetetlen bogárkák volnánk, hogy szárnyaink vannak, hogy fény felé repülünk, hogy kultúrában élni, hogy felszínen maradni akarunk, — elsősorban neki köszönhetjük. # Ezúttal asszonyok voltak a rendezők. Lelkes, buzgó. hábhü asszonyok. Amint egyáiattán kétharmadrészben asszonyok kezében futnak össze Eperjesen a vallásgyakorlat, •az irgalmasság, a jótékonyság lindeure kiterjedő hatalmas munkájának szálai. A Zsidó Nőegylet és Evangélikus Egyház asszonyainak kiváló érdemeiről máshol, más alkalomból volt és lesz még alkalmunk bővebben ás megemlékezni, — az Olitáregyiet s a Mária Kongregáció munkájáról akarunk be-1 szólni ezúttal. S i/fct négy kiváló úrasszony: öav. | Dobay Edémé, özv. Kisóczy Józsefné. özv. Mészáros j Lajosáé és Suhajda Váflm'osné nevét említjük meg j legelsősorban. Amit ez a négy nagyasszony önzetlen, csendes, fáradságot nem ismerő lelkes munkájával a közjótó- konyság s a lelkek nemesítése körül évek hosszú sora óta végzett, se szóval eléggé dicsérni, sem •kellőképpen méltányolni neon lehet. A karácsonyi vásár, a farsangi teadélutánok s a magas nivóju böjti vallásos esték megszervezése, kitűnő rendezése, mind-mind az ő érdemük, ám se szeri, se száma annak a számtalan jócselekedetnek. amit a város szemérmes szegényeinek csendes titokban intézett felsegitéee, betegek ápolása, gyermekek gondozása, öregek istápolása körül ez asz- szonyi gárda hetek, hónapok, évek hosszú sora óta végez. S jutalmat eredményeikért nem várnak, de még köszönetre sem számítanak, egyetlen elégtételül lelkűk megelégedettségét tekintik, emberektől semmit, jutalmat csak Istentől kémek. És hogy a mai évzáró ünnepségük alkalmából róluk megemlékezni, érdemeiket felsorolni szükségesnek tartottuk, követendő példa adás kedvéért tettük, — ilyenformában talán ők' sem veszik ezt tőlünk zokon. Ám nincsen rózsa tövis nélkül, fájdalmas szomorúsággal kell konstatálnunk, hogy éppen a legönzetlenebb, a leglelkesebb és legideálisabb munkát vállalt katolikus egyesületek ünnepségein állandó távollétükkel keltenek az úgynevezett jő társaságnak éppen katolikus családod kunos feltűnést, holott ugyanazon körök más vallásit családijai szinte kötél ességszer ii példna (lássál j elennek meg egymás ünnepségein, s magúik is csodálkozva néznek körül, s kérdik, hogy van az, hogy saját valilásbelá jótékony akcióikat oly kevésbe veszi, semmivel sem menthető nemtörődömségige! fuimigátja az a más-' különben műveltnek ismert, lelkileg is nemes jó egynéhány úri katolikus család? Ám hinni akarjuk, hogy mindez csak múló véletlen s átmeneti tünet és hogy egymást támogatva s csakis a szép. a nemes, a mindenki által becsü- •tésre érdemes célt tekintve, rend, rang és vaillás- ’ különbség nélkül egy akolba hozza össze a jövőben az összes jószándéku embereket a jótékonyság. # Május első szombatiján és vasárnapján kitünően sikerült bibliai tárgyú szi.i.dőadással fejezte b“ jótokon yoé'iu ünnepségeinek idei sorát az eperjesi Mária Kongregáció. Megnyitóul Suhajda. Mária fiiatail zongoraművésznő saját szerzeményű finom kompozidójának kísérete mellett szavalta Vajanszky szlovák költő gyönyörű költeményét Kroméry Ilona url eány. A mély érzéssel és nagy hatással előaidotit leölte- j mony jól megérdemelt tapsokat szerzett a bájos szaval ónön-ek. Peregrinus háromfelvonósos bibliai színmüve: Pontiola következett ezután a műsoron. 8 itt álljunk meg egy piílilanatra. Ez a művészi produkció először is nagyobb színpadot és tágasabb nézőteret, nagyobb nyilvánosságot érdieméit volna. Az összes <■ -ze ropj ők : özv. I Iá bor JáaseJné fClau-! dia). Nánéu-oy Jolán (Ponliolu). Haszlaviozy Mária (Ruliilius), Liruliardil Irén (Magdolna), Szabón Károly (Jézus), Bodnár Margit (Mánia), Setnsoy Ilona (Kilrofás felesége), Iluriyady Mária (Kálómé), .Sándor Magda (Projtcdta.) és Járnék Mánia (Liotor) nagyok ka i felérő rubinnal igyeilofzejtilxd és akkora belf ő intolKigeimiiVrt enfltlrM átoraéwfl jáíwzották n»óg ^RX<IMÍVVA.G^ARHmiiai> iiiaBaawBMMBatiMaiaawHBWBaKBMBBWWww——m A lóerő diktatúrája A kétarcú Európa — A civilizáció diadalutja s az uj nemzetgazdasági világforradalom — A lóerő eltörölte a kontinenseket, de elmértesítette a jövő nagy aktuális problémáját: a fehér faj és a szinesbőrüek viszonyának rendezését Nézzük a „saivoir'At, a tudást, A legkisebb gé|p is 9ok törvényinek, természetes megfigyelésből leszűrt tapasztalatinak, tudományos emberi munkának az atom energiáiból tevődött össze. A tudós természetbúvár felfedezi az elvet, a gyakorlati meglátásai és teóriában tökéletesen járatos mérnök megkonstruálja a gépet, a szeretők, munkások viszont összeállítják és ellenőrzik működését. A lóerő — a demokrácia támasza Európa B-ben a műveltség egyes osztályokra korlátozódik a nagybirtokosok, hivatalnokok, katonatisztek elenyésző kis tömegétől eltekintve óriási néprétegek élnek abszolút, analfabé- taságban. Az imi-olvasni nem tudók száma 50— 80 százalék között váltakozik, mig Európa A- ban 2—10 százalék az írni-olvasni nem tudók száma. A lóerő szociológiai hatásában sok tekintetben azonos missziót töltött be, mint az iskolák; az ismeretíhorizontot, az életstandardot emelve, a felvilágosodás tanain keresztül a modern demokráciának vetette meg az alapjait, a régi arisztokrácia helyét hivatalnokariszto- krácla foglalja el, a város okban pedig a lóerő termel'éshatványozó ereje koncentrálta, megszerezte a munkásság enermális tömegeit. Bár11 mindkét Európában azonos parlamentáris formák dívtak a háború előtt; a világháborút követő nagy megrázkódtatást csak Európa A bírta ki. Európa A társadalmi berendezettsége, életruganyossága átheverte a nagy krízist s. a kaotikus időket, a pusztító erők rohamát a békés fejlődés, demokratikus elvek uralma váltotta fel, szemben Európa B-vel, ahol a demokrácia helyett abszolút tirannizmus alatt nyögnek a nemzetek s a parlamentek tiszavirág-életű uralma váltja fel egymást. Teljes joggal jegyzi meg F. Delaisi, hogy „Le cheval vapeur est le support natúréi de la democmtie** — a lóerő ai demokrácia természetes támasza. A lóerő te-rmeléshatványozó erejének szükségszerűéin meg vannak az árnyoldalai is. Tény az, hogy rendkívül olcsón termel, viszont sok produktum marad teljesen értéktelenül, felhasználatlanul, tehát az értékesítési, gazdasági hatás nem mindig kedvező. A lóerő megszületésével egy uj expanzív korszak nyílott meg az ipar számára, a széria- termelések s a szinte korlátlan előállítási lehetőségek uj iparpiacok megszerzését tették szükségessé s a piacok mohó megszerzésére és kizsákmányolására induló könyörtelen ipari verseny vezetett a nagy katasztrófához, a világ-háború kitöréséhez. Kezdetben Európa B a felvevőpiac, ahol Európa A főleg a vasutak építésére rendezkedik be. De 1875 után megszűnik ez a viszony, Európa B politikailag Európa A ellen fordul, bojkottálja az ipari termékeket. A. lelketlen adórendszerek folytán a tönk szélére kerül a nép. Érthető volt- ilyen körülmények között a parasztság kulturpassziv izmusa- és el zárkózottsága a modern korszellem, a civilizáció áldásai elől. A harmadik Európa Európa B tehát nem mutatkozott jó üzletnek s a lóerő számára uj piacokat kellett keresni. A XVI—XIX-ük századig az Európa A-bán a nyugati államok fő-tevékenysége a gyarmatok alapításában nyilvánul. A 19-ik században az aranyláz csábította az embereket a. gyarmat okba; a kivándorlást előmozdította a gőzhajó feltalálása, amelynek révén nagy ember tömeg eket sikerült lehetőleg veszélytelenül átjuttatni az óceánon. A gőzhajó korszakában kapja Európa A a gabonát, pamutot; lent, petróleumot Amerikától ts cserébe szállítja a maga ipari termékeit. 1881—1890-ig 7 millió ember költözött át az Uj-Világba, főleg Európa A-ból, mely már elérte iparilag a telitcsi fokot Ipari produktumaink elhelyezésére folyton nehéz szerepeiket, hegy igiaz meggyőződésük szeri ni sóhajtottak fel jó egynéhányau: Miért ilyen ezük körben, miiért nem láthatja, haiMihatija őkéit a tágabb, sokkal], sokkal nagyobb nyilvánosság? Előadás, kiálliitás, a szereplők egyéni ügyessége és bája a legszigorúbb kritikái is kiállta volna s amidőn az előadások befej'ezitével az est óriási munkát igéiíylő fárndságos rond • • zéséért az előadó müvúsz- tlökkel együtt Suhajrla Viimosné és özv. Mészáro,- Lajosné unnőko-t is jól megérdemeli meleg ün-nc- pellelésben részesítette, liátájónak csak igen csekély 'hányadát rótta le irántuk a közönség, hiszen akii a nemes óéira adakozott, bőséges kamuitokkal kapta vissza csekélyke adón lányát, kulturális nyereség fejében, adós végül mégis nsnk 6 mamáid. AV*. uj gyarmatokra van Európa Ásnak szüksége. Az európai hajós társaság óik iigynökei nagy propagandát fejtenek ki az emigráció érdekében. Amerika, Ausztrália, India s az exótikus világrészek valamennyije az „ígéret Földjének** van lefestve s rövidesen a kivándorlók millióit szívja fel magába. Az óceán túlsó partjának nagy metropolisai, Newyork, Bu-enos-Aires, Monte- video, Rio de Janeiro néhány év alatt világvárosokká fejlődnek; hatalmas ipari telepek, uj országrészek létesülnek. A mechanikus energiák felfokozása, a lóerő világuralma teremtette ineg a modern idők eme nagystílű népvándorlását, melyhez hasonlót hiába keresünk a történelem annalesei között. 1880—1913-ig, tehát 33 év alatt kb. 30 millió ember hajózott át az óceánon, hogy uj hazát, uj exieztenciát alapítson. A számok beszélnek. így született meg az óceán túlsó partján a kivándorlók nagy tömegeiből Európa A nagy tőkeiinveeztációiból, gyári produktumaiból a harmadik Európa: Európa C, melyet lényegében Európa A alteregójának tekinthetünk. Ez a 140 milliónyi emberfcömeg, mely az Újvilág talaján a fajok és kultúrák csodálatos egyvelegéből fakadt, technikai értelemben egy modern Európa A-t, etbnikallag uj európai embertípust képvisel. Ennek köszönhető, hogy az Ó-világ nemcsak életben maradt, de meg is őrizte hegemóniáját. Az óceán túlír a invesztált tőkék a fejlődés és a javak kiaknázásának gyors folyamatában megsokszorozták önmagukat, valójában a hitelező államok birtokában maradtak s főleg Európa A pénzügyi világa profitált belőlük. Az Európa A és Európa C közötti összefüggésre érdekes példákat hoz fel F. Delaisi. A szászországi munkások béremelkedése például lehetővé teszi a nagyobb kávé- és csokoládéfogyasztást; előmozdítja Brazília és Peru kávéiiltetvényesein-ek | a meggazdagodását. _ Európa C meggazdagodá-i sából természetesen.profitál Európa B is, mert! emigrált fiai, ha egyszer meggazdagodtak s vagyonos „amerikai nagybácsikká*4 lesznek. Európába ellátogatva segítik az itthonrekedt rokonságot-. Tény az, hogy nem egy anyaország pénzügyi viszonyát rendezték az amerikai rokonok, amint azt Görög-. Olasz-, Német-, Lengyelországban, vagy félig-meddig a sztovenszkói viszonyokon látjuk. A szio- venszkói autonómia épületének megváló s- tása érdekében a rózsahegyi vezér — Hlinka — is átrándult az óceánontuíra egy kis „malteréért. Amerika, mint tudjuk, már nem ..kiviteli tér- j rénum“ az európai ipar számára. A világháborút a a newyorki Wöial-Street diktátorai nyerték meg; az ipari termelésben Amerika vette át a vezető szerepet. A világ- gazdaság hegemóniájának tengelye tehát Európa A-ból Európa C-be, az óceánon túlra tolódott, s igy Európa A-nak uj elhelyezkedési piacokat- kell a maga számára keresnie. A gyarmatok adórendszere Hátramarad még a forró égöv, a tropikus klíma országainak a vizsgálata Az Egyenlítő és a Téritő között fekszenek a legpompásabb ültetvények. Ceylon, Jáva, a Philippi szigetek látják el kakaó, tea, banán,' ananász, akazeu, kanosuk, stib.-vel Európa. A-t; sőt bátran mondhatjuk, fedezik az egész világ szükség letet. Itt azonbán más nép lakik, mint Európa C-ben. A tropikus klíma elviselhetetlen az európai ember számára, itt tehát a bennszülötteken kívül más embertömeg nem exáisztálhat. Az európai kapitalista, az európai hivatalnok s az európai kereskedő dirigál itten s a nép, az istenadta nép, mely a rabszolgaság sorsából a proletariátus k'tuzsoaázott inéltó- ságáija emelkedett, nem sokat nyert helyzete változásából. Viszont itt nagy nehézségei vannak az európai iparnak is. A bennszülöttek élet-standardja nagyon alacsony nívón mozog, a „fügefalevél- toilettek** hazájában valóban eseményszámba megy, ha pár méter pamutot e néhány kanna petróleumot lehet eladni. Az ánspekulációk nem tángálják a bennszülötteket, életszükségleteik dimenziói úgy sem változnak meg. Egyedül az „erőszak elvén" lehet itt üzleti hasznot kipréselni s az európai kultúra szégyenére kitalálták a civilizáció apostolai a horribilis • adókat, melyekkel még élviiselheleffenébbé t.o.-zi | ezeknek az alacsony kultúrájú, igénytelen né-i pék helyzetét. I .Minden falu köteles a fe.jadó lélekozám — : alapján bizonyos, elég súlyos természetbeni I szolgál tatásokra. 1 Itt tehát az adórendszer helyettesíti a lóerőt Ezt az „adókalocázációt** kíméletlenül hajtotta végre a XIX-ik században Európa A vailame-ny-. nyi nemzete, főleg Anglia. 1913-ba® Európa A országainak kivitel büdzséjében a tropikus területek az öaszkivitelnek körülbelül a 91 százalékát jelentették. Ez nem sok, épp ezért a lóerő érvényesülé1* számára uj terrénumokat kerestek Indiában, Kínában. egyszóval az exótikus keleti országokban. India vásár lókép ességét, gazdasági energiáit tökéletesen paralizálta a kasztrendszer. A világnak ez a talán leggazdagabb országa válóban a legnagyobb szociális nyomor színhelye, ipari befogadóképessége úgyszólván nulla s az adók agyonsanyargatják a népet. Gandhi hívei nem ok nélkül lázonganak. Kína mint ügyes kereskedelmi nemzet bojkottáita az európai ipart, vagy pedig olyan szűk koncesz- eziókat szabott, hogy nagyobbstilü exportra berendezkedni Kínát illetőleg képtelenség. Tessék csak elképzelni, hogy a 450 milliónyi népességet, teliát a földgömb lakosságának 1/6-ét kitevő hatalmas birodalom Európa A kivitelében csak 2 százalékkal szerepei. Emellett ott van Japán, ez a fejlett, európai kulturnivón álló ország, mely a maga iparával szintén Európa A érdekei ellen dolgozik. Az ipar helyzete tehát nem rózsás. Mégis ezek az exótikus nemzetek a világháború folyamán 1800 millió dollárt jövedelmeztek a nyugati államoknak, tehát fontosságuk valóban nem lekicsinyelhető. Nélkülük Európa A valóban nem létezhet Ezért hálózta be adórendszerével, polipkanalaival az európai kapitalizmus ezeket a szegény nemzeteket Ezt szolgálják a fegyverszáUit- mányok, az alkokolcsempé-szet. a kokain, ópium, dohány üzletek bűnös milliói, melyek Európa A számára jó üzlet lehetnek, de az illető kizsákmányolt nemzeteket morális és anyagi romlásba döntik. A népszövetség intézménye sem tárgyalhatja ezt a kérdést, mert az illetékes nemzetek mindegyike zsebén érzi találva magát, ha valaki komolyan akarna ezen segíteni, és ezért vétót mond a radikális javitás ellen. A lőe?ő imperlallzmusáisak létkérdése Meddig ta.rt ez az állapot? A lóerő imperializmusa- köré az elnyomott népek gyűlölete és csataorditása fonódik. De vannak biztató jelek is. A fehér emberek száma Í00 év leforgása alatt megháromszorozódott; ma a világ össznépességének 1/*-át teszik, ki, A fehér faj megháromszorozta gyarmatait s a birtokában nem lévő területeket is exportexpanziójának körébe vonzotta. A lóerő elnyelte a kontinenseket, jegyzi meg szellemesen F. Delaisi s az Európa szónak értelmét- revideálnunk kell. Európa van mindenütt, ahol van megművelhető föld, évi 40 cm—1 m csapadék 10—30 fok differencia a januári ác júliusi isothermák között. Az európai ember mindenütt akiimiatizálódik. családot é-s házat alapit, megveti jövőjét, biztosítja faja f-enmaradását. Íme egy hatalmas civilizáció kontúrjai bontakoznak ki előttünk, melyek messze mágus, mögött hagyják a phöniciai, görög vagy ger mán vándorlások, koíonizációk expanztvi- tását. A lóerő triuimpháló útja azonban mégsem jelenthet abszolút, végleges diadalt. Ebben a gazdasági hadjáratban, mely 1200 millió mferioriaabb civilizációja embernek a könyörtelen elnyomásához vezet, egyszer megfordulhat a kocka. Az elnyomottakból kitűnő tanítványok lehetnek s ha egyszer a tudományunk ellenünk fordul, akkor „vne victis". — Mi még nem érezzük át teljesen ezt. a. problémát, de az előjelekből sokat sejthetünk. Demokles kardjaként lebeg fejünk felett s a következő generáció számára vésztjósló kontúrokban fog kibontakozni a jövő nagyhorderejű problémája: „A fehér faj viszonyainak rendezése a Sziives- bőrüekkel". F. Delaisi egyetlen megoldást, talál s ez: A kizsákmányolás azonnali megszüntetése, .áttérés a szabad kereskedelemre s Európa. B-t változtatni át a nyugati államok felvevő, piacává, tehát a. „retour á L‘Europe“. Hogy igaza va.n-c, arra csak a jövő adja. meg a választ. Thaisz László mérnök, a prágai magyar technikai szeminárium vezetője. I Karinthy Frigyes; f j lem mondhatom ei j senkinek. ! i ? A népszerű iró ismét uj oldaláról rau . 1 iátkozik meg ebben a kötetében, mim j bravúros, méiyszavn költő. Athenaeuni-kiadás. Ara fűzve 11-.70 ék. Portó 3.—, utánvételnél 5.— Ki II •J ■j Kapható a Prágai Magyar Hírlap könyv . kor es kedésé bon, Pra.ha 11., Panská 12/TII. | aummmmmmmammmmmmmmmmmmmmmammmmmmpm
