Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-09 / 105. (2326.) szám

^J^<íAI*ív\AlGÍJAR' HI RJbAE* 1930 májú9 9, péntek. A Prágai Magyar a sztovenszhói magyar irodalom aktuális kérdéseiről Vélemények, kritikák, tervek az őszinteség tükrében á Szentivám Kúria előtt Prága, május 8. Néhány nap múlva Liptó- szentivánban összeülnek a szlovenszkói irók, hogy a vajúdó irodalmi problémákat megbe­széljék és irodalmi életünk ügyét megszer­vezett munkával próbálják előbbrejuttatni. A szentiváni találkozó munkájának megköny- nyitésére célszerűnek találtuk, hogy a P. M. H. hasábjain ankét alakjában szőnyegre hoz­zuk mindazokat a problémákat, melyeket a szlovenszkói irás reprezentánsai elintézni valóknak, gyógykezelendőknek tartanak. E célból megnyitottuk hasábjainkat a szloven­szkói irók hozzászólásai számára s az első vá­lasztásokat, melyek e tárgyban beérkeztek, az alábbiakban adjuk közre. Darvas János: 1. A liptószeniváni irodalmi disputára köl­tők, szépirók és esszéisták kaptak meghívást. A költőknek, mint legliraibb lényeknek, ke­vés mondanivalójuk lesz ott egymás számá­ra, a szépiróknak már valamivel több, fő­leg annak megbeszélése, hogyan szervezi es­sék meg a regénykiadás ügye, ám a legtöbb elméleti föladat és gyakorlati munka az esz- szeistákra vár, akiktől egy kritikusi gárda kialakulását és annak teljesítményeit várjuk. Mert Szlovenszkón vannak tehetséges költők, vannak tehetséges irók, csak még kritikusok nincsenek, illetve ha vannak már esztétáink, akkor csigaházaikba visszavonultan élnek. A szlovenszkói irodalmi élet vérkeringésének megindulása elsősorban a kritizáló esztéta- irodalmárok akcióbalépésétől függ. 2. Irodalmi porond kell. Amíg egy Ka­rinthy, egy Schöpflin, egy Márai reklám-kri­tikákat kénytelen írni a napilapokban, per­sze egyes könyvkiadók megrendelésére s amíg a nagy nevekkel leplezett reklámkri­tika uralkodó műfaj a napilapok irodalmi ro­vatában — addig a napilapok csak halvány pótlékai vagy paródiái az irodalmi porond­nak. Az egy' mértékkel mérő porond csakis egy önálló, független irodalmi folyóirat le­het. 3. Az irodalmi folyóirat az irodalomért ma­gáért kell.' A kritika függetlenségének biz­tosítására, a talmi irodalom sorvasztására, a művészi, egyéni alkotásmód szabadságának erősítésére. Fölmutatni az igaz értéket és véka alá rejteni az epigon munkát. Előse­gíteni az uj emberi értéket, megfelelő for­mában adó értékeket kaptafa módján ujra- kérődző, uj emberi értékeket nyújtani nem tudó félirodaim előtörését. Csakis egy ilyen folyóiraton át lehet irodalmi propagandát ki­alakítani és érvényesíteni. 4. Egy kisebbségi irodalom programja csak egy lehet: a szabadság. Az irodalmi szabad­ság, a szellemi szabadság, a társadalmi sza­badsáv osztály szabadság, a nemzeti élet szabadsága, az emberi szabadság minden ár­nyalata. Szabadságra való vágyódás és törek­vés, viszont a szabadság ellenkezője és el­lenzői ellen tiltakozás versben, prózában, lírában, regényben, drámában, minden alko­tásban. Az uj irodalom Schillert értelemben vett Szabadságirodalom. Ahogy az egy évszázad előtti naav reakció egy diadalmas szabadság- irodalmat hivott életre, úgy most is ki kell emelkednie az irodalomnak az életellenes erők diadala által okozott pesszimizmusából és kétségbeesettségéből. Uj élethit, uj, jobb életformák ígérete kell hogy lelkesítse az uj irodalmat. Akkor az irodalom nemcsak éleí- szépités lesz, vagyis az, „hogy szebb legyen a föld", hanem az is, hogy jobb legyen a föld és igázabb legyen az ember. Akkor életet formáló és életjogosult élettartalom lesz: több mint cicomás, díszes, de kedves haszontalan- ság: életszükséglet lesz. Én hiszek ennek az emberibb lelkű irodalom eljövetelében, de ezt nemcsak hinni, hanem tudni és akarni is kell. Egri Viktor: A P. M. H. vasárnapi számában alkalmam volt a Szentiváni Kúriával és különösen annak munka- programjával kapcsolatban felmerült kérdésekre részletesen megtenni észrevételeimet. Nem akarok felesleges ismétlésekbe bocsátkozni, ezért a mondot­takhoz csupán azt fűzöm, amit Barta Lajos a viszo­nyoknak és adottságoknak kitűnő ismeretében hir­detett az IKVA megalakulása idejér: „A természetes feltételeket céltudatossággal, lel­kességgel, összefogással, minden erő talpraállitá- sával és mozgósításával kell pótolni." Hiszem, hogy a Szentiváni Kúria, amely már elő­készítő munkájával és Összehívásával minden erő falpraáüitására és mozgósítására törekedett, prog­ramjában céltudatos lesz és résztvevőinek lelkessé­géből megszületik az az erő, mely a jövő uj mun­káiét kiemeli a közöny tengeréből. És hiszem, hogy ;i Szerűi váci Kuria inunkéia hirdetni fogja: Mi szlo­vén zkói magyar irók tisztában vagyunk a kor kö­vetelményeivé), élni akarunk az irás fegyvererejé­vel »z emberi igazság, a szivünk parancsszavára! Farkas István: Körülnézek a szlovenszkói magyar irók kö­zött és elszigetelve látom magam, mert egye­dül vagyak állami alkalmazott. Ez a tény azon­ban nem jelenti azt, hogy baráti szives felhí­vásra hozzá ne szóljak a szlovenszkói magyar irodaiam uj ébredésének kérdéséhez. Avval kezdem, hagy itt házaink, földjeink vannak, barátok és rokonok vesznek körül, mindennap magunk nyelvén éritkezünk ismerősökkel és idegenekkel és mégis, nincs közös gondola­tunk, nincs önálló vágymik, nincs elég akarat­erőnk és a magunk otthonában, a kisebbségi magyar élet talaján meddő magot hintünk se­bes szavakkal. Sokan voltunk és sokan va­gyunk, nemcsak a Szentiváni Kúria számára és nemcsak önmagunk számára, hanem hiány­zó hitvallás is, a magunk fiainak és a magunk unokáinak. Olyan kort rajzolunk', melyet bál­ványra faragtunk magunknak, nem merünk kiállni, büszke, bátor gesztusokkal, tehetsé­get nem leplező, igaz kritikával, mindent meg­mutatni, igaz kort adni, fajiát és nem fajtát papírba faragni, életet mintázni, nem pana­szos jajszavakkal, nem rejtegető, mindig ma­gunk felé bujósdmal, hanem avval a régi ma­gyar bátorsággal, mely a háború előtt már számítani kezdett a világmárkák között. A Szentiváni Kuria akkor végzett maradan­dót és akkor vállalta el a kisebbségi jövőt, ha a teljes irodalmi szabadság megteremtésére ült egybe. A kritika kritika legyen, a munka aktív és ne egyoldalú irányítás legyen az el­válás jeligéje. Az irodalom az irók kezébe le­gyen letéve, ott is mindenki és minden irány együtt dolgozhasson, Ad vocem Egri Viktor, (s evvel be is fejezem), nem nagyon régen G. P. U. A mindenható Csepeg munkában — Hogy dolgoznak cs vdag minden táján a tííkos szovjetügynokők? — Áminhoz a G» P* U» íe akarta tartóztatni a szovjetáííam fej ét Irta: E, MILLER tábornok, az orosz emigránsok katonai parancsnoka egy öregasszonyt láttam sírni. Mosl született, szlovenszkói kisebbségi regényen. Tehát talaj, élet és lehetőségek adva vannak . . . Forbát Imre: Nem vár dk a most léire* jövő irodalmi megbeszélésektől semmi jót, mert benne el­lenforradalmi elemeik koncentrációját lá­tom. Egyediül aktuálisnak és fontosnak a baloldali művészek munkásságát tartom. Az irodalomnak, szerintem, ma csak akikor van értelme, ha osztálytharcos, proletár, forra­dalmi alapon áll. (Prága.) ( A fenti nyilatkozat a pártpolitikai ala­pon álló halszél hangját mutatja és önmagá­ban hordja kritikáját. A szerk.) Tamás Lajos: Nyilatkozatom nagyon egyszerű, majdnem olyan, mint a Kolumbus tojása. A szlovenszkói irodalom legfontosabb kellékének tartom az írást Eddig so­kat beszéltünk a Kritikáról csak a szlovenszkói ma­gyar könyveket nem látom, amikről inad lehet A boldog állapot ott kezdődik, amikor nem az iroda­lomról fogunk írni, hanem irodalmat Írni. A Szent­iváni Kuria pedig akkor lesz a legeredményesebb,' ha utána már nem lesz szükség több írói össze­jövetelre. Az európai nagyközönség általában hajlik a felfogás felé, hogy amit a világot behálózó szovjetszervezetek földalatti machinációiról írnak és beszélnek, nagyobbrészt az emigrán­sok és ellenforradalmárok kitalálása. Kutje- pov tábornok elrablása azonban és Bessze- dovszkij esete, aki igazán az utolsó pillanat­ban menekült meg hasonló sorstól, meggyőz­heti az embereket arról, hogy a GPU, vagy népszerűbb nevén a Cseka nem mítosz nem a képzelet szüleménye, de valóságos hatal­mas erő, amely Oroszországban és külföldön is élet-halál ura. A GPU keze mindenhová elér, nincs az a távoli ország, ahova el lehet­ne menekülni előlem A Láb Janka börtöne Ennek a rettenetes és veszedelmes szerve­zetnek a főhadiszállása egy hatalmas épület­tömbben van, Moszkva egyik főterén, a Lub- jankán. Valamikor iskola volt ebben az épü­letben. A pincében cellákat rendeztek be, amelyekben a szovjet fennálása óta szeren­csétlen emberek ezrei szenvedték és szenve­dik még most is az elevenen eltemetettek rettenetes sorsát, évekig sínylődnek itt a cel­lákban kihallgatás és tárgyalás nélkül. Mert az ilyen formalitásokkal a GPU nem törődik és azt tesz, amit akar. A GPU gyakran szem­behelyezkedik a törvényszék Ítéleteivel és azt teszi, amit jónak lát. Az épület felső emeletein vannak azok a szobák, amelyekből láthatatlan csápok nyúl­nak ki a világ minden részébe. Ezekben a szobákban mindent látnak és mindent halla­nak, ami Oroszország legtávolabbi pontján történik. Ezekből a szobákból futnak ki a titkos rendeletek, innen indulnak el a terro­risták sötét expedícióikra. És itt van azok­nak az emisszáriusoknak és titkos ügynökök­nek az operációs bázisa, akik a Cseka ren­deletéit külföldön hajtják végre. A GPU a világon teljesen egyedülálló szer­vezet. Minden más országnak van egy függet­len rendőrminisztériuma, rendőrhatósága, de a GPU egészen más. Tulajdonkénpeni kezdő­betűi OGPU. Teljes neve: Objedinennoje Goszudarsztvennoje Politicseszkoje Upravlen­je. Ami annyit jeleut: mint egyesített állami politikai kormányzat. Végrehajtó szerve ez a hírhedt politbürónak, amelynek öt tagja: Ry- kov, Rudszutak, Ordzsenikizde, Bucharin és Tomszkij irányítja Oroszország politikáját. Ez öt politikus azonban csak névleg uralko­dik, mert teljes engedelmességgel tartozik a kom­munista párt főtitkárának, Sztálinnak, aki az ország tulajdonképpeni diktátora és az egyetlen teljhatalmú orosz politikus. A GPU gépiesen engedelmeskedik neki és aki a GPU-t irányíthatja, annak kezében van egész Oroszország. Nincs fellebbezés! Aki ellentétbe kerül Sztálin politikai mód­szerével, azt egyszerűen — félreteszik. Nem számit itt az, hogy az ember paraszt, vagy munkás, vagy párttag, esetleg pártvezér. A GPU rendeletéi és cselekedetei ellen nincs fellebbezés. Ha a törvényszék a vádlottat fel­menti, a GPU, ha jónak látja, egyszerűen nem engedi ki a börtönből és ez ellen senki- sem tehet semmit. A ŰPU-val szemben még a népbiztosok is tehetetlenek. Nemrégen Ka- linin a szovjetunió központi végrehajtó bi­zottságának elnöke hivatalos látogatást tett a Kaukázusban és nagylelküségi rohamában m&gkegy eímezeíí több gyanús embernek, akik már évek óta vannak börtönben. Az al­kotmány értelmében ehhez teljes joga volt. A helyi GPU azonban, mielőtt a rendeletet végrehajtotta volna, sürgönyzött a központba és utasítást kért, hogy teljesítse e a megbízást, vagy esetleg tar­tóztassa le magát Kalinint. Kalinint nyomban visszarendelték Moszkvá­ba, abol szigorú megrovásban, részesült. TöbbmilHó kéme van a Csekának A kommunista párt legkegyetlenebb em­bere volt egy időben a GPÜ parancsnoka. Dzerzsinszkij volt ez. ő volt a GPU terrorista vezére, amikor ezt a szervet még Csekának (rendkívüli bizottság) hívták. Dzerzsinszkij értelmetlen barbársága és tömeggyilkosságai az egész világon olyan felháborodást keltet­tek, hogy a pártvezérek elhatározták, hogy reorganizálják ezt a szervezetet, úgyhogy a külföld azt higyje, hogy teljesen megszűnt. Ekkor azután a Csekát szépen átfestették és uj címet adtak neki, elnevezték GPU-nak. Dzerzsinszkij meghalt és azóta számos utódja volt. A szovjetvezérek nem nagyon bíznak egymásban és nem mernek túlsók hatalmat adni egyetlen ember kezébe. Ezért változtat­ják gyakran a GPU vezéreit. A mostani ve^ zér Menzsinszkij, de van két alantasa, akik állandóan ellenőrzik őt. A GPU-nak vannak ügynökei a legkisebb orosz faluban épugy, mint a legnagyobb nyu­gati világvárosban. A Nansen-féle segélybi­zottság főügynöke, Douillet legutóbb a Nép­szövetségnek elküldött egy térképet, ame­lyen kis zászlók jelzik a külföldnek azokat a városait, ahol GPU-ügynökök vannak, Ez a térkép azelőtt a GPÜ főhadiszállásának ötö­dik emelet 186. számú szobájában függött a falon. A Cseka kémei, akiket oroszul szekszotnak neveznek, rengetegen vannak, számuk való­színűleg többmillióra rúg. A GPU saját becs­lése szerint Oroszország minden 13-ik lakosára jut egy szekszot. A legtöbben fizetés nélkül dolgozó lelkes kommunisták. Másokat viszont a félelem bír­ta rá arra, hogy kémkedjenek ellenforradal­már honfitársaikra. Azért igyekeznek máso­kat kivégeztetni, hogy igy elkerüljék a saját kivégeztetésüket. A szekszotokon kívül a GPU a jólfizetett ügynökök egész hadseregét tartja. Van egy információs osztálya, (Infang) amely a különböző ernisszáriusokboz szóló rendeleteket és utasításokat készít' el és to­vábbítja. Egy másik osztály a gyanús embe­rek levelezését cenzúrázza. Még ennél is fon­tosabb a két külföldi szekció, a CRO (kém- elháritó szervezet) és az INC). Ezek a szervek rendeleteiket elküldik a világ minden részé­be. ők készítik elő a külföldi forradalmi mozgalmakat és ők utasítják a londoni, párisi GPU-ügynököket, ho^v miképpen bánjanak el az olyan emberekkel, mint amilyen Kut- jepov, Besszedovszkij és a szovjet más ellen­ségei. A GPU berlini osztálya felelős a legtöbb berlini és müncheni kommunista zavar­gásért. Svájcban 1918-ban dolgozott erősen a GPU és ennek a derék kis országnak lakosai még ma is elátkozzák a szovjetet, amiért a legnavyob hidegben katonai szolgálatot kel­lett teljesíteniük, ami rengeteg betegséget és influenzahalált okozott. Emberrablások GPU legfontosabb külföldi szervezete a berlini, amely egy bizonyos Goidstein veze­tése alatt áll. Külpolitikai okokból Németor­szág türelmesebb a szovjettel szemben, mint a többi külföldi állam. A berlini GPU-csoport közvetlenül Mosz­kvából kapja rendeletéit, innét mennek azután a rendeletek tovább az egyéb országokban levő csoportokhoz. így például a berlini GPU vezetője egyszer uta­sítást kapott Moszkvából, hogy kerítse kézre a szovjet egy franciaországi titkos ügynökét, egy Kepp nevű embert, aki a rábízott szovjetpénzt elkártyázta. A „repülő brigád" két berlini tagja és két moszkvai kiküldött nyomban Párisba utazott. Mind a négyen külön utaztak és a párisi szov­jetkövetségen találkoztak. Keppet egy benső barátja, aki a GPU fizetett embere, végül tőrbecsalta. A GPU-emberek megragadták Keppet, autóba tették, itt kloroformmal elal­tatták, aztán az egyik kikötőbe, egy szovjet- hajó fedélzetére vitték és azután Moszkvába szállították. . Varsóban hasonló módon kerítettek kézre egy Trajkevics nevű lengyel antibolsevis- tát. Az uccán elfogták, a szovjetkövetségre vit­ték és onnét azután hamarosan kicsempész­ték Oroszországba. A veszedelmes »diplomuiék« A külföldi Cseka-ügynökök munkáját na­gyon megkönnyítik a szovjet diplomáciai kap­csolatai egyes külföldi államokkal. A GPU-ügynökök mindig a szovjet követ­ség! attaséiként szerepelnek és ezért diplo­máciai immunitást élveznek. A párisi GPU parancsnoka, Janovics, hosszú N ideig a szovjetkövetség attaséja volt. Húsz embere volt, legtöbben külföldiek. Ezek az ügynökök parancsnokuknak a követség egy külön szobájában tesznek jelentést. Ebbe a szobába csak ők léphetnek be, még maga a követ sem. Az írásbeli jelentést rendszerint az ügynökök borítékba teszik, azután egy percre behívják a szovjetkövetet, aki a borítékot az ügynökök jelenlétében lepecsételi, beteszi a diplomá­ciai postacsomagba és nyomban elhagyja a szobát. A GPU rengeteg igen ügyes emberrel dol­gozik. Nagyrészük már a háború előtt is for­radalmi összeesküvő volt és ezek az emberek kitünően értenek ahhoz, hogy miképpen kell a rendőrség figyelmét elkerülni. Ezenkívül még igen sok pénz is áll rendelkezésükre. Bármelyik ilyen GPU-iigynök hatalma­sabb, mint maira a szovjetkövet. Az a szovjetügynök, akit Besszedovszkij elfo- gatására küldtek ki Párisba, kétségkívül Kut- jepov módján bánt volna el Besszedovszkij- jal, ha az nem neszeli meg a dolgot és nem szökik meg idejében. A GPU tehát, amint látjuk, mindenható. Legtöbb bűne örök homályban marad és ez igy fog menni mindaddig, amíg végül is a külföldi kormányok türelme nem ér véget e?. nem szakítják meg a diplomáciai érintkezést a szovjettel. /

Next

/
Thumbnails
Contents