Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-07 / 103. (2324.) szám
mo 7, 2 agg! ...nMjBPMMM— «*lovákia minden néfpének érdeke, gyógyszer© pedig a népek teljes egyenjogúságának a gyakorlatban való énnényerifése. CsaJk a kisebbségi kérdésnek tökéletes megoldása és a becsületes demokrácia diadala teremtheti meg a betegség ellenszerét és érlelheti meg a közéleti erkölcs uralmát mindnyájunk javára. A Prager Tagblatt vezércikke a mi részünkre sokat jelentő mementó. Igazolja a kisebbségi kérdésben elfoglalt álláspontunkat, hogy a Csehszlovákiáiban élő valameny- nyi kisebbség érdekei azonosak és arra buz- din' hogy a megkezdett utón haladva törhetetlen energiával küzdjünk az igazság ér- vényesitéséért. Ezen utunkon össze fogunk találkozni mindazokkal, akiket a kisebbségi sors mostobasága a mi régen hirdetett igazságaink felismerésére kényszerít. Apuonyi a titkos diplomácia ellen A Magyar Külügyi Társaság jubileumi közgyűlése Budapest, május 6. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Vasárnap délelőtt tartotta a parlament delegációs termében jubiláris díszközgyűlését a tízéves Magyar Külügyi Társaság, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. Előkelő közönség jött el: József főherceg, Weker- !e Sándor pénzügyminiszter, Dréhr Imre államtitkár, Gratz Gusztáv, báró W'lassics Gyula. Almásy Pál, Pukv Endre, Nagy Emil, gróf Teleki Pál, Szudy Elemér, Juhász Andor, Mario Arlotta olasz, lord Chilstou angol, De Vienne francia, Schön német, Betler-Wrighl amerikai, D'Avignon belga, Palier csehszlovák követek, Joiiard francia attasé, Strakosch lengyel konzul és sok más maaryar és külföldi notabilitás. Apponyi Albert gróf mondotta az ünnepi ülés megnyitó beszédét. — A Magyar Külügyi Társaság célja: egészséges, erőteljes közvélemény kialakulását akarja előmozdítani a külügyi kérdésekkel kapcsolatban. Ennek szükségessége a demokratikus fejlődés természetéből folyik. A népakarat döntő befolyása alól nem lehet kivonni azokat az ügyeket, amelyeknek irányítása háború és béke, sőt nemzetek léte fölött határoz. „ — Eddig a titkos diplomácia mesterkedései akaratunk ellenére véres összeütközésekbe sodorták a népeket. Ezt öntudatra ébredt nemzetek nem követhetik. Ezért kell fejleszteni az érett, erőteljes külpolitikai közvéleményt. Apponyi beszédét azzal fejezte be, hogy Magyarország is küzd a Népszövetség keretein belül az emberiség szebb jövőjéért és azt remélhetőleg el is fogja érni. Ezután Eöttevényi Olivér dr. ügyvezető al- elnök ismertette a tízéves Külügyi Társaság munkásságát, majd Khuen-Hédervárv Sándor gróf a magyar külügyminiszter nevében üdvözölte a társaságot. Apponyi Albert gróf közölte, hogy a kormányzó Eöttevényi Olivért a II. osztályú magyar érdemkereszttel, Pai- kert Alajost, a társaság egyik megalapítóját és alelnökét, Klimes Károly gazdasági igazgatót elismerésével tüntette ki. A záróbeszédet Berzeviczy Albert mondotta. A szónokok franciául is elmondották beszédeiket. A díszközgyűlés után rendes közgyűlés következett, amelyen megválasztották elnökhelyettessé Berzeviczy Albertét, társelnökké Popovics Sándort, Seréül Juszti- niánt, gróf Teleki Pált, báró Wlassics Gyulát és Pékár Gyulát, alelnökökké Eöttevényi Olivért, gróf Csekonics Istvánt, Gratz Gusztávolt, LukácsGyörgyöt. Nagy Emilt és Parkért Alajost, ügyvezető alelnökké Eöttevényi Olivért. Az angol-egyiptomi konferencia csőd előtt áll London, május 6. Hendersön angol külügyminiszter és az egyiptomi delegáció tegnapi tárgyalásai ismét eredménytelenül végződtek. A felek szemmel láthatóan nem tudnak megegyezni a kényes Szudáni kérdésben. Más diplomáciai ügyekben sem látni tisztán. A megoldás valószínűtlen, már csak azért is, mert Hendersön csütörtökön Párisba akar utazni és addig mindenáron eredményt akar elérni, amit az egyiptomi delegáció nem helyesel. Nagyarányú ékszerrablás Rozsnyón Pozsony, május 6. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelenlése.) Ma a pozsonyi rernl- örigazgatóság távirati értesítést kapott Rozsnyóról, hogy ott az éjszak^ folyamán nagyszabású betörés történt. Rude József rozs- nyói ékszerész üzletéi ismeretlen lettesek kifosztották, ahonnan 113.000 korona értékű brilliánsgyiirüket és különféle ékszereket raboltak el / i; ' . , ‘ •• • - v> ■ Hivatalos jelentés Prágában: A köztársaság elnöke a parlament tudomása nélkül ratifikálta a hágai megegyezést Hivatalos jelentés Budapestről: Bethlen gróf a királyi parlament elé terjesztette a párisi egyezményt ratifikáló törvény javaslatát Prága, május 6. Stribrny esti lapja a fentebb idézett cÍrnek alatt a következőket írja: A csehszlovák távirati iroda ma ezt a jelentést küldte a lapoknak: Prága, május 6. Egyes lapok azt a hirt közölték, hogy az elnök ur a legutóbbi párisi egyezményt ratifikálta. Ez a jelentés téves és valószínűleg a párisi egyezménynek a hágai egyezménnyel való összelő vesztéséből ered, amelyet a köztársasági elnök ratifikált. A hivatalos távirati iroda megerősíti tehát, hogy a hágai egyezményt a parlament hozzájárulása nélkül ratifikálták. Az úgynevezett hágai egyezmény a megállapodások széles komplexumát alkotja, mely megállapodások pénzügyileg felszámolták a háborút. A mi parlamentünk azokat ugyan nem látta, noha Seha képviselő, Benes miniszter bizalmasa, bet erjesztésüket bejelentette. A hágai megállapodások Csehszlovákiát igen sok ügyben érdeklik, egyebek között azok tartalmazzák a felszabadjtási adó fize- tésére vonaíkőzé kötélezéttségiinket. A köztársasági elnök a parlament tudomása nélkül ratifikálta azokat. A párisi megállapodások speciális megállapodások, mert a hágai Általános elveket magyarázzák. A hivatalos sajtóiroda jelentése után még komolyabb helyzetbe jutottunk. A köztársasági elpök ratifikálta tehát a hágai megállapodásokat, ezek között a hágai egyezményt is, úgy hogy ma már nyilvánvaló, hogy parlament nélkül fogják ratifikálni a speciális párisi megegyezéseket is. ■ Minden tekintetben oly cselekményről van fnó, amelyért a felelősséget az egész kormány viseli, mert a parlament jóváhagyására volna szükség a hágai és párisi egyezmény ratifikálásánál is. Aszú a legkeményebb fát is megeszi, ha nem teszünk ellene semmit. Régente azért a hajósok, hogy fahajóik élettartamát meghosszabbítsák, hajóikat olyan anyaggal vonták be, amely e kártékony állatok pusztító munkáját lehetetlenné tette. Ilyen pusztítást végeznek a száj baktériumai is az Ön fogaiban. Ha azonban fogalt e baktériumok pusztításától meg akarja óvni, akkor ODOL-1 használjon. Az Odol a szájüreget vékony, fertőtlenítő réteggel vonja be, mely alatt a baktériumok elpusztulnak. Ha ezenkívül a fogai mechanikus tisztítására ODOL-fogpasztát használ, mely a fogakat csak tisztítja, de nem karcolja, akkor az egészség szabályainak tökéletesen eleget tett Váltogatva tisztogatni és megóvni! Tisztogatni és megóvni: ez AZ ODOL-MÓDSZER. A csehszlovák távi ráfi i roda' idézett hí r ével egyidejűleg Budapestről hivatalosan jelentik, hogy > . „ , ..." a magyar királyság parlamentje elé Bethlen goról miniszterelnök beterjesztette á párisi egyeEDttény ratilfókáriós törvényjavaslatát Nekünk azt mondják, hogy a békeszerződések aláírása következtében a reparáeiőe egyezményeik külön parlamenti jóváhagyása nem szükséges. Más nézeten van a magyar királyságban Bethlen gTÓf, aki a nép képviselői eié terjeszti az összes megegyezéseket annak ellenére, hogy a békeszerződéseket Magyarország is aláírta, akár csak mi.“ Az Expres közleményét minden megjegyzés nélkül közöljük. Már a cseh sajtó is regisztrálja a hirt, hogy Genf nyomására autonómia-tervet készítenek Ruszinszkó részére Prágában Prága, május 6. Ruszinszkóban, amint ezt annakidején ottani szerkesztőségünk is, jelentette, már hosszabb ideje az a hir tartja magát, hogy rövideseu kiírják a szejmválasztást és ez volna az első pozitív lépés Ruszinszkó autonómiájának megvalósítása felé. A Lido- vé Noviny ruszinszkói szerkesztője most vezércikket ir erről a kérdésről. — Az alkotmány törvény — Írja — Ruszin- szkóról mint a köztársaság elválaszthatatlau részéről beszél, amelyet a legszélesebb körű autonómiával ruháznak fel. Ruszinszkónak önálló országgyűlése lesz, amelynek elnökségét maga választja és jogosult nyelvi, közoktatási, felekezeti, helyi és közigazgatási törvényeket hozni. A köztársasági elnök által aláirt törvényeket az államfő által kinevezett kormányzó is aláirja. Ezek az elvek a inai napig bizonyos mértékben, csak papíron voltak meg. Az okok ismeretesek és azokat itt Felsorolni fölösleges. 1920. április 26-án egy kormányrendelet megváltoztatta a statútumot. Az ideiglenes kormányzónak a szejm összehívásáig kellett volna működnie és bizonyos jogokat is fentartottak neki, ami a tisztviselők kinevezését illeti. Ezzel egyidejűleg azonban alkormányzói tisztséget is létesített ek. Ez az éra a közigazgatási reform törvényének végrehajtásáig állolt fenn, s azután Ruszinszkó ugyanolyan önkormányzatot kapott, mint Csehország, Morvaország és Szlo- venszkó. A kormányzói állást továbbra is betöltötték, de minden hatáskör nélkül. Ruszin- szkó-bán kezdettől fogva nagyértékünek tartották az autonómiát és amikor a kormány nem sietett annak törvénybe iktatásával, autonóinista jelszót választoltak az ellenzéki ruszinok, a magyarok és a kommunisták. Az elmúlt 11 év alatt azonban sok minden megváltozott, lényeges haladás vehető észre minden oldalon, a városokban és;a falvakban is. A mezőgazdák mái kezdenek modem gazdálkodást folytatni. A városi közigazgatás dolgozik és modernizálódik. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben a nép az autonómia kérdése iránt közömbössé vált, de ugyanakkor igaz az is,, hogy ezt a fordulatot engedményekkel, különböző politikai szélhárrioskodássokkal vásárolták meg. Mindezek dacára az utolsó parlamenti választások szerint több mint 120.000 ruszinszkói választó ragaszkodik az autonómia megvalósításához. Ezek a kommunisták, a magyarok, a Tru- dova-pártiak és a nemzeti demokraták. Hasonlóan negyvenkétezer választó (szociáldemokraták, nemzeti szocialisták és néppártiak) az autonómia mellett van és a 17.000 cionista választóval is számolni kell. Az autonómia ellen vannak az agráriusok és iparospártiak zsidó szövetségeseikkel, összesen 88.000 szavazat. Ezen utóbbi tábor tényezőinek ellenállása olyan erős volt, h-ogy a félhivatalos sajtóban hosszú ideig erősen támadták a caeh-ruszin-magyar-zsi- dó autonómista mozgalmat. Ez a körülmény megvilágítja eléggé azt is, hogy miért örült a ruszin és magyar ellenzék annak, amikor .a választások előtt Benes miniszter a ruszinszkói autonómia közeli megvalósítását bejelentette. Az öröm tartja magát s azt a hírt’ terjesztik, hogy Geuf nyomására Prágában inár egy törvényjavaslat is készül, s Beszkid kormányzót, ebben az ügyben hivták Prágába. A valóságban azonban- senki sem. tud ja, milyen előkészületek folynak, vájjon tényleg autonómiáról van-e szó é* milyen terjedelemben, milyen jogkörrel és milyen választójoggal. Bármi is történjék, fejezi be a cikkíró — . sok hiba történt Rusziifszkóbau és a legnagyobb hibát akikor követnék ed. ha az autonómia nem a megértő megegyezésnek, hanem a vak eszköznek(?) volna csak az eredménye. ügy látszik, hogy cseh körökben tényleg folyik valamilyen előkészület és nagyon helyesen jegyzi meg a Lidové Noviny cikkírója, hogy az eddig elkövetett rengeteg hiba mellett a legnagyob hibát akkor követik el a prágai központban, ha az arra hivatott ruszinszkói tényezők megkérdezése és informálása nélkül kész dolog elé akarják állítani Ruszinszkó őslakosságát. Már előre figyelmeztetni kell az illetékeseket, hogy egy formai autonómiával sohasem fog megelégedni Ruszinszkó őslakossága, mert hiszen a st.-germaini békeszerződés és maga az alkotmánytörvény 3. paragrafusának 2—5 szakaszai biztositják Ruszinszkó- nak teljes közigazgatási autonómiáját. Ha a kormánykörök nem a békeszerződésben és az alkotmánytörvényben biztosított alapelvek alapján próbálják Ruszinszkó autonómiáját életbeléptetni, úgy ezzel a csehszlovák kormány kötelességének nem tesz eleget és az arra hivatottak a nemzetközt fórumokat idejében fel fogják világosítani a tényleges helyzetről. Bizalmatlanságunk indokolt, éppen ezért ismételten hangsúlyozzuk, hogy .Ruszinszkó autonómiáját nem a kulisszák mögött kell előkészíteni, hanem az összes ruszinszkői politikai tényezők bevonásával. — Elárverezték a budapesti Ernst-muzeuni- ban a. Ráköt:xi-kiíveseket. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Hétfő délután az Ernst- muzeomban elárverezték a Rákóczi-kincseket, összesen 21 darab augslnugi műhelyekben- készült remekművű serleget. Nyolc da rab aranyoz, ott ezüst se Heget 151000 pengőért .a Ne.inzé.ti Múzeum számára vettek meg, img a többi serleg egyenként keli eL
