Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-07 / 103. (2324.) szám

Naí ssámssnfc ^ IX. évf. 103, (2324) szám a 1930 május 7 1 *,a"1 s*ámKn*® *** *w«i yafi^SlLg. % IX. évf. 103. (2324) szám » SsercSa ’ 1930 május 7 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő; külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ki A szíovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok fössteréeszlő: politikai napilapja fele™ szerető. DZURÁNYl LÁSZLÓ fORQÁCH GÉZA Szerkesztőség; Prága ÍI„ Panská ulice 12, 11. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM; HÍRLAP, PRftHft. MORBVS REIPUBLICAE Ma: TARJÁN ÖDÖN Csehszlovákia legelőkelőbb német lapja, al Prager Tagiblatt május elsejei számában a koalíció sajtójáról közöl vezércikket. A cikk a magyar kisebbségre nézve azért is bír kü­lönös jelen tőséggel, mert talán először tör­ténik, mióta- kisebbségi életünket étjük, hogy a csehszlovákiai németeknek ezen elő­kelő orgánuma akaratlanul is megállapítja a kisebbségi érdekek azonosságát. Bármennyire különbözzék is a csehszlová­kiai magyar kisebbség helyzete a számban és gazdasági pozícióban sokkal súlyosabb németség helyzetétől és bármennyire kü­lönbözők is ebből kifolyólag politikai célki­tűzéseink, az, amit a Prager Tag-blatt vezér­cikkírója a sajtóra vonatkozólag megállapít, kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a közélet számos megnyilatkozásában azono­sak az érdekeink és az sem vitatható, hogy ezen azonos érdekeket közös erőfeszítéssel a mainál sikeresebben védhetnék meg. A Prager Tagblatt vezércikke tulajdon­képpen i közéletünk betegségének, me­lyet morbus reipublicaenek nevelnék, csak egy szimptomájával foglalkozik. S legyen bár ez az egy sziimptóma fontos és jellemző, mégsem fedi fel eléggé a csehszlovák köz­élet betegségének csiráit. Hogy egyebet'ne említsünk, élég a cseh­szlovák parlamentarizmusnak minden párt. tehát a kormánypárt sajtójában is állandóan megismétlődő válságára rámutatnunk. De a csehszlovák parlamentarizmus válsága sem egyedül álló jelenség, szintén csak egy tüne­te beteg közállapotainknak, a morbus rei- pubiicaenefc. A betegség kórokozója a nemzeti állaim­nak magyar kisebbségünk előtt sokszor be­mutatott fikciója s a csehszlovák parlamen­tarizmusnak ezen fikció és a hatalom meg­tartása érdekében történt kiépítése. Ha egy állam törvényhozását és közigaz­gatási berendezkedését nem a tények és az adott helyzet által teremtett igazságokra építik, hanem azok felett szemet hunyva, oly célkitűzések szolgálatába állítják, me­lyek ezekkel ellenkeznek, úgy me-gsemimísi­tik azt a moráMs alapot, amely az egészséges közéletben a salus reiipulblieae legfőbb el­vének érvényesítését biztosítja. Nem is kell messzire mennünk, hogy állí­tásunk igazsága mellett megdönthetetlen bí­zón yitékokat sorakoztassunk fel. Még mind­nyájan hatása alatt állunk azon tárgyalások­nak, melyeket a kormánykoalíció pártjai a mezőgazdasági válság megszüntetése, illetve enyhítése érdekében folytattak. Ismét a megszokott módszerek érvényesültek. A kormány a mezőgazdaság érdekeit akarja megvédeni, ehhez a törvéhyhozásban szám­szerű VJ.1 ’-ségre van szüksége. A koalíciót alkotó pártok, melyeket programban és vi­lágnézetben át nem hidalható iir választ el egymástól s melyek nem egy közös, a köz­társaság egész lakosságának érdekeit szol­gáló kormányprogram keresztülvitele érde­kében foglak össze, megkezdik a megszokott alkudozást. A szocialisták hajlandók meg­szavazni az agrártörvényeket, ha ellenszol­gáltatásképpen a kormány a termelést újabb szociális terhekkel drágítja. Az általá­nos gazdasági depresszió által adott helyzet, melyen józan ésszel csak a termelés ver­senyképességének fokozásával lehetne segí­teni. az elhatározásoknál nem játszhat sze­repet. mert a kormánynak a számszerű többségre van szüksége. Az alkudozás pedig folyik addig, amíg a megegyezés létrejön. Mindenki enged az álláspontjából, de a meg­egyezésnek biztos áldozata a közérdek. Ami áll a pártokra, vonatkozik a pártokat alkotó egyénekre is. Csökkenti az egyén felelősségérzetét a pártfenség elvének kö­nyörtelen érvényesítése. Az egyéni meg­győződés nem érvényesülhet. A törvény- javaslatokat a koalíciós pártokból alakult bi­zottságok letárgyalják, a pár Megy elem pedig béklyóba köti a szabad véleménynyilvání­tást s igy a törvényhozás tényleges befolyá­sa a törvényalkotásra illuzóriussá válik. A rendszer hibái, a morbus reipublicae következményei fokozottabban jelentkeznek a mi szükebb hazánk, Szlovenszkónak és Bu­sz in szik ón.; a életében. Ezen országok ős­lakosságának különösen ezidőszerint nincs tényleges befolyása a hatalomra. Azon tör­vényhozók, akik a kormánytámogató pártok­ban ülnek, igyekeznek ugyan néha egy-egy kijelentésükkel a jövőre gondolva alibit bi­zonyítani, . de essüik ágában sincs a helyzet következményeit úgy levonni, amint' azt a tiszta közéleti erkölcs feltétlenül megköve­telné. Ez pedig jóvá nem tehető következ­ményekkel jár Szlovenszkó és Ruszinszkó ős­lakosságának szempontjából, mert lehetővé teszi országainkkal szemben az eddigi gyar­matpolitika folytatását. Hogy állításaimat csak néhány példával igazoljam, legyen szabad rámutatnom az ag­rárpárt egyik kétségkívül 1 egtehetségesebb szlovák tagjának nyilatkozatára, melyben a béke legkomolyabb biztosítékát az igazságos kisebbségi politikában tátija. Ugyanakkor, amidőn ezt az agrárpárt egy befolyásos szlo­vák tagja kijelenti, a párt lapjai a többi cseh kormánytámogató párt sajtójával együtt a lég rideg ebben visszautasítják a kisebbségi bizottság él el lehívásának még a gondo­latát is. A csehszlovák agrárpárt egy másik, a köz- gazdasági életben jelentős szerepet játszó szlovák tagja a szenátusban elfogadásra a,janija az Miami költségvetést. Néhány nap múlva Pozsonyban a kereskedelmi testület közgyűlésén beismeri, hogy Szlovenszkó az elszegényedés útjára lépett, melyen csak nagy beruházásokkal lehet segíteni. Egész­séges-e az olyan közélet, amelyben az ilyen eljárásból rendszert lehet csinálni? Hogy tá­mogathatja ‘egy törvényhozó felelőssége tu­datában azt a kormányzatot, mely az általa is beismert elszegényedést eredményezte? Hiszen ezek szerint nyilvánvaló, hogy a mi kisebbségi megállapításunk és a többség­hez tartozó szlovák törvényhozó álláspontja között a helyzet megítélése tekintetében nincs különbség. A különbség csak abban rejlik, hogy mi felelősségünk tudatában le­vonjuk a szükséges konzekvenciákat, még akkor is, hogyha az ellenfeleink által kitar­tott prostituált sajtó ugyanezen igazságok el­ismeréséért az irredentizmus vádjával illet és az ügyész után kiált. Köztünk és a kormánytámogatók között foglal helyet a várakozók ama csoportja, mely ezidőszerint nem óhajt szint vallani. Valószínűleg nem azért, mert az ellenzéki álláspont helyességéről nincs meggyőződve, hanem mert sokakban közülük a felelősség­érzetet leküzd; a hatalom utáni vágyódás. Mindaz pedig, ami ma körülöttünk törté­nik, tulajdonképpen csak egy fokozata a fej­lődésnek. Egészen bizonyos, hogy állandó­sulni csak az igazság és a tiszta erkölcs uralma fog, mely nem a tények palástolását, hanem a szerte hirdetett elvek érvényesíté­sét fogja zászlajára írni. A morbus reipublicae gyógyítása Cseh­Viharelötti csend Indiában Súlyos helyzet Pesawasrlsaií — felles sextüboikotf — A Gandhi letartóztatása utáni helyzet — London, május 6. A pesavari zavargások a legújabb hirek szerint súlyosabbak voltak, mint az első pillanatban hinni lehetett. A kongresszus tagjai a városban általános sztrájkot szítottak és fölszólították az Indiai határ mögött lévő törzseket, hogy vonulja­nak be Indiába. Az egyik ismert mulah had­erejével tényleg a határra vonult s csak azért nem lépte át azt, mert a többi törzsek nem csatlakoztak hozzá. Gandhi elfogatása óta a helyzet változat-) lan. Egyelőre nem tudni, vájjon a nyugalom ; viharelőtti csöndet jelent, vagy a hinduk i akcióképessége megtörött. A smaragdisíák mindent elkövetnek, hogy az egyes városok­ban sztrájkot provokáljanak. — Az angol sajtó általában rendkívül örül Gandhi elfo- gatásának. A Daily Héráid ugyancsak he­lyesli a letartóztatást, de rosszalja, hogy ős­régi törvény alapján történt, s a hindu nép vezérét bírói vizsgálat nélkül tartják fogva. A konzervatív sajtó kifejezi örömét, hogy a letartóztatás végre megtörtént. A konzerva­tív párt véleménye szerint Gandhit sokkal előbb kellett volna elfogni s akkor a helyzet nem éleződött volna úgy ki, mint most. Páris, május 6. A roubaixi kereskedelmi ka­mara a delphii textiliparosok szövetségétől táviratot kapott, amelyben fölszólítják, hogy egyelőre ne küldjön textilárut Indiába, ellen­kező esetiben küldeményeikért a hindu iparo­sok nem vállalhatnak felelősséget. Az európai textiláruk bojkottja Indiában csaknem teljes. Az indiai kereskedelmi attasé ugyancsak táv­iratot intézett a francia textilesekhez, melyben megerősíti azt a hirt, hogy európai textilárut nem lehet Indiában eladná. Spanyolország nj diktatúra küszöbén áll! A király és a tábornokok tanácskozásai — A tegnapi véres tüntetések - Bezárták az egy etemet Madrid, május 6. A madridi egyetem rektora elhatározta, hogy az egyetemet a súlyos helyzetre való tekintettel néhány napra bezáratja- A diákokat a rendőrség durvasága mélyen elkeserítette és az is. hogy a kormány parancsot adott a hatósá­goknak a beavatkozásra. A hivatalos je­lentések természetesen igyekeznek az ese­mények élét tompítani. A tegnapi küzdel­mek, amelyek délben és az első délutáni órákban a diákok és a rendőrök között folytak le, összehasonlíthatatlanul heve- , sebbek voltak az eddigi ueoai összecsapá­soknál. A belváros fö útvonalain a forga­lom órák hosszat szünetelt. Ha a rendőrök a támadó diákokat visszaülték az egyete­mig. a háztetőről óriási közápor fogadta őket. Mint mindig, most sem lehet tudni, ki adta le az első lövést. Bizonyos azon­ban. hogy a rendőrök tüzelni kezdtek és sok járókelőt megsebesítettek. Az össze­csapásnak egyetlen halottja van, egy mun­kás, aki a diákokat támogatta s akit a rendőrök agyonlőttek. Az egyetem előtt a kövezetei javítják s a diákok a felhalmo­zott uccaköveket használták fel fegyverül. A nyugtalanságok a késő esti órákig tar­tottak. Amikor Unamuno estefelé betéri az egyik kávéházba, a vendégek éljenkiál- tásokkal fogadták. Viszont mások azonnal fujjozni kezdtek, mire verekedés támadt, amelyet csak a, rendőrség tudott szétosz­latni. Este a városban helyreállott a rend. Bílbaóban, Haragosában és más városok­ban ugyancsak súlyos összecsapásokra ke­nut a sor. A kormány szeműielláthatóan elvesztette türelmét. Ámbár a diák-zavar­gásokat nem szabad ín u< omolván venni, épp úgy, mini a néhány száz rendkívül ak­tív köztársasági agitátor propagandáját sem, a helyzet mégis komoly s a vörös zászlók kitűzése a munkásságban is fel­ébresztette a szunnyadó politikai érzést. Jellemző, hogy a tüntetők között az úgyne­vezett legjobb családok gyermekei vettek részt s a munkások mellett számos nagy név örököse harcolt a rendőrök ellen. A rendőrség nehéz feladat előtt áll. Az álta­lányos vélemény szerint a király a jövő­ben kénytelen lesz újra beavatkozni és egy második diktatúrában keresni az üd­vöt. Nem bizonyos azonban, hogy az u-j központi erély végleg kiirthatná a népből az elkeseredés magját. .V második dikta­túrát hamarosan szélsőséges ea baloldali .kormányzás válthatná fel, amely mihamar átvághatna a baloldali diktatúrába. Politi­kai körökben feszülten várják az esemé­nyeket és nagy feltűnést keltett, hogy a király tegnap több órát tanácskozott az or­szág legrosszabb hírben álló táborno­kaival.

Next

/
Thumbnails
Contents