Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-06 / 102. (2323.) szám

1930 május 6, kodd. OS Al > KöZ<i , Ismét kísért a gabonamonopólium terve (tj.) Prága, május 5. Nagy nehézségek után a képviselőház megszavazta a gabonavámpót­lékokról s a behozatali jegyekről szóló kor­mányjavaslatot, s miután azt a szenátus is rö­videsen elfogadja, törvényerőre való emelke­dése már csak egy-két hét kérdése. A csehszlovák agrárkörök azonban jól lát­ják azt, hogy ezek a törvények nem fogják meghozni a mezőgazdasági válság remélt or­voslását, különösen hatálytalan marad leg­alább a folyó évben a vámpótlékokról szóló törvény, mert az a csehszlovák-magyar keres­kedelmi szerződés intézkedéseivel ellenke­zik. E kereskedelmi szerződés felmondását kö­vetelő forró agrárfőket lehütötte annak a Be- nes külügyminiszternek három-négy órás prágai tartózkodása, aki a legjobb akarat mellett sem mondható magyarbarátnak, aki azonban csütörtökön megérezte azt, hogy a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés felmondása nem tekinthető egysze­rű kereskedelempolitikai lépésnek, mert an­nak a köztársaságra sokkal messzebb ható következményei is volnának. Benes egysze­rűen nem képes vállalni ma, a vám fegyver­szüneti törekvések és az export-import aka­dályok megszüntetése idejében azt az ódi­umot, hogy a nyugati hatalmak ujjal mutas­sanak reá, mint a középeurópai államok gaz­dasági közeledésének hóakadályára. Ámde ilyen módon hiábavaló volt a sok belpolitikai veszekedés, sőt a parlamentben történt arculütés, a gabonavámpótlék s a többi javaslat miatt, mert az a külföldi ol­csó gabona beözönlését nem fogja megaka­dályozni. Ez az oka annak, hogy a gabonamonopo- lium terve ismét fölmerült, jelenleg azonban más formában. Hat hét előtt ugyanis az volt az agrárkörök elgondolása, hogy csak az iniportgabonát kel­lene monopolizálni, ami a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a gabonát kizárólag egy, a kormány által megbízható cé gvagy in­tézmény importálhatná, esetleg a kormány egy uj intézményt létesített volna ebből a célból. Ez a terv valamennyi politikai párt elemi ellen­állásába ütközött, s a nemzeti demokrata és cseh iparospárt néhány napon belül büszkén hirdette a sajtójában, hogy a behozatali mo­nopólium létrehozását megakadályoznia sike­rült. A szocialista csoportoknak a gabonamo- nopolium-ellenes fellépésük nem volt őszin­te, mert a központi gazdálkodás a szocialista elveknek megfelel, s ha mégis tüntettek az indítvány ellen, úgy ezt csak azért tették, mert nem látták biztosítva azt, hogy a mono­pólium intézményében az ő embereik is ve­zető szerepet kaphassanak. — A gabonaimport-monopolium egy hónap előtt bekövetkezett bukásának valódi oka azonban az volt, hogy annak létesítése nem­csak a magyar, hanem a csehszlovák-francia kereskedelmi szerződésbe is ütközik, már pe­dig a franciákkal nem tanácsos ujjat huzni. Az éppen említett két kereskedelmi szerző­dés ugyanis határozottan megtiltja az im- portmonopoliumok létesítését, illetőleg ki­mondja azt, hogy az illető szerződéses állam­ból származó árut ugyanúgy kell kezelni, mint a belföldi árut. Vagyis gabonaimport- monopolium nem szervezhető, ellenben, hogy a kül- és belföldi áru egyforma elbánásban részesüljön, megteremtendő a gabonámono- polium, a dohánymonopolium mintájára. Ebben fő a feje azoknak a cseh agrárvezé­reknek, akik 1921-ben a nemzeti koalíció ide­jén a szocialista kézben volt gabonaközpont ellen lármáztak csak azért, mert a gabona­központ ellenőrzés nélkül vezetett gazdálko­dásából csak a szocialista pártok és szakszer­vezetek pénztárai gazdagodtak. A cseh agrárpárt tehát ezt a rossz emlékű gabonaközpontot akarja dicstelen halottaiból életre kelteni. Csak közbevetőleg említjük itt, hogy a régi, 1922 júliusáig működésben volt gabonaközpont likvidálásáról szóló jelentés máig sem került a nemzetgyűlés elé, noha azt számtalan ellenzéki interpelláció köve­telte. A rossz emlékű oliiíi ustav feltámasztását jelentő gabonakereskedelmi monopólium ter­vére vonatkozó első hírek a prágai sajtót két táborra osztották: a polgári sajtó, ha semmi köze sincs a földműveléshez, a leghatározot­tabban tiltakozik az államnak a magángaz­dálkodásba való újabb avatkozása ellen; ez­zel szemben a szocialista lapok egyrésze még hallgat, másik része nyíltam a monopólium mellé áll s már nagy hangon felsorakoztatja azokat az előnyöket, amelyek a gabonakeres­kedelem monopoiizálásából az állampénztár­ra (értsd a szocialista pártok és vezérek pénz­tárait) báratnlanak. Igazán csak sajnálható, hogy az agrárpárt elfogult, higgadtságukat vesztett vezérei odáig süllyedtek, hogy szocialista módszerek­kel akarnak segíteni a mezőgazdaság válsá­gán, s emellett a saját Kisgazdapárt)]iveiket ismét a gabonát kutató csendőrök és finán­cok zaklatásainak is készek kitenni. A gabonakereskedelem állami monopolizá- lása ellen nemcsak a mai parlamenti ellen­zék, hanem — az elfogult agrárok kivételével — az egész polgári tábor tiltakozni fog; a kérdés ilyen megoldását nem fogják megen­gedni azok a cseh és szlovák kisgazdák és kö- zópbirtkosok sem, akiknek emlékezetében ól még annak a gabonahivatalnak négyéves gaz­dálkodása, amely kormányrendelettel meg­állapított árakon gyűjtötte össze a gabonát ott is, ahol nem volt, hogy bagatel össze­gekért adja át a szocialista fogyasztási szö­vetkezeteknek. Dohánytermelő magyar gazdáink a saját szomorú tapasztalatukból tudják, hogy mi az az állami monopólium. A múlt őszi dohány­monopolium minden szigorúsága felszínre ke­rült. Igazán nem tudjuk, hogy mit segítene a földművesen, ha a szemes termését is a köz­pontban megállapított áron vennék át. A gabonamonopolium terve egyenesen esz­telen ség! A jóvátéíeli kölcsön föltételei. A „Maiin” briifiz- szeli tudósítójának jelentése szerint a jóvátóteli fizetések nemzetközi bankjának s a bankemberek brüsszeli tanácskozásainak eredménye szerint a Young-féle tervezetben kontempált nemzetiközi kölcsönt május 20—25-iike között fogják kiírni; a kamatlábat 5.5 százalékban fogják megállapítani A nemzetközi bank igazgatósági tanácsa a legkö­zelebbi napokban fog tartani értekezletet, amelyen két állam képviselőjét fogja kooptálni. A további tagok kooptálása csak a bank közgyűlése után fog megtörténni. Eredménytelenül végződött a nitrogénkonferen­cia. A nitrogéntartalmú anyagokat előállító gyá­rak a múlt napokban tartottak Parisban nemzet­közi konferenciát, amely azonban teljesen ered­ménytelenül fejeződött be. Az angol lapok jelen­tése szerint a csilisalétrom termelők elhatározták, hogy 75 millió angol font sterling alaptőkével egy nagy kiviteli társaságot létesítenek. A keresKe= delmi vállalkozásban a kormány is részesednék, amely a kiviteli vámokat megszüntetné. A tojás vámját felemelik Németországban. Né­metország és Jugoszlávia között — berlini jelentés szerint — fontos kereskedelmi tárgyalások állanak küszöbön. A Brünning-komány uj agrárprogramja hat márkáról harminc márkára emeli a tojás beho­zatali vámját métermázsánkint. Miután a német- jugoszláv kereskedelmi szerződésiben annak idején fix tojásvámot állapítottak meg és az eddigi hat márkás vámtételt a legtöbb kedvezményt élvező többi állanámmal szemben is alkalmazni kellett, a német kormány rekompenzáeiós tárgyalásokat kösd Jugoszláviával a tojásvám felemelése ügyé­ben. Csehszlovákia és a vámbéke. A kereskedelmi és iparkamarák központja a kormányhoz intézett memorandumában a genfi vámfegyverszüueti egyezmény elfogadását javasolja. A memorandum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a kormány ra­gaszkodjék alhlhoz, hogy az egyezményt mindazok az államok ratifikálják, amelyek ratifikációját a behozatali és kiviteli tilalmak megszüntetéséről szóló egyezményhez is követelték. A ratifikáció előtt tisztázandó még a legnagyobb kedvezmé­nyekről szóló záradék terjedelme az egyezmény­hez nem csatlakozó államokkal szemben, valamint az úgynevezett katasztrófa záradék tartalmának jelentősége megvilágítandó. ÉRTÉKTŐZSDE Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, május 5. Nyitáskor a részvénypiac átlag egy százalékkal javult, később azonban egyes részvények kisebb-nagyofeb vesztesége­ket szenvedtek s ezzel ellentétben a beruházási piac szilárdult meg. Az ipari részvények pia­cán gyöngült: Nordbahn-bonnok 30, Prágai Vas 25, Nordbahn 15, Skoda 14, Schoeliler, Aussigi Finomító és O&eh—'Morva 10, Poidi 7, Pozsonyi Kábel 5 koronával. Egyes értékek 2—10 K-val javultak. — A bankpiacon Cseh Unió és Cseh Eszkompt 3 K-val gyöngült, Zsivnó 1 K-val javult. -— A beruházási piacon a 3.5 százalékos pótjáradék 120, a 4.5 százalé­kos pótjáradék 50, a 4.2 százalékos pótjáradék 40, -hadi:szállítás, a 4 százalékos pót ós az 5.5 százalékos negyedik 25, az 5 százalékos állam­kölcsön 20, kassai részvények 15, a 4.5 száza­lékos negyedik, konsou, lisztkölcsön és pré- miumkölesön 10 fillérrel javult. Prága, május 5. Valuták: Holland 1353, jugoszláv 59.30, német 803.37 >í, belga 469.50, magyar 588.50, román 19.80, svájci 652.25, dán 899, angol 163.60, spanyol 428.50 olasz 176.90, észaikanreriikjaii 33.53, norvég 899, francia 132.32bolgár 23.40, svéd 903, lengyel 376.25, osztrák 474.-j- A prágai devizapiacon Amszterdam 0.125, Berlin 0.1, London 0.005, Madrid 0.5, Milánó 0.03, Paris 0.02. Varsó 0.15 koronával javult, Béig rád 0.01, Brüsszel 0.125, Zürich 0.05, Newyork 0.0025, Becs 0.075, Buenos Aires 7.5 koronával gyöngült.-f- Nem egységes a berlini értéktőzsde. A nyitás némi el len tál lóerőt mutatott, bár az irányzat lanyha volt. Később a legtöbb piac éttékei egyszázalékos veszteséget szenvedtek. 1® ei^izaárfolysimok BUDA Pic i BECS BERLIN ZÜRICH 8«eno* AU- ........................... Vl*_ l’l Vl2_ V 5 V** V-* V-* Ko nstantinápoly , , , , , __•__ __•_ _*__ 1.759 JJ--562 ^<H*__ 136.— fí twdrork 27.81 27Í78 34.46 34^46 f qL * 20.366 25P7 9V2? RuT de* Janeiro * *. *, I 57Í^° 5?i*“ A® £188 515.90 518.90 Amstec-da* ••••*•* 22945 229jl7 284 12 284J7 i6r297 167'96 207155 -űr'so AtWn, • • • -...................... 7 39 7 39 15'425 6.70 6 72 ........................ 79-72 79-65 *IM 98.77 5g H 58> 72.02 72 18 He lsingtor* —.— ------- ------- —.— 1054 13.- lorio f6 ,®* ••«»••*.. 2994 29'92 37'15 37.13 21'955 27 04 óV-jí fielgrád ........ 1010 10'09 j.2'52 12.51 7'377 9 12 o 19 Kopenbága ....... 153'65 152'95 189'60 189.60 ..il! U2'll 13810 i-QfiO 0»lo • . ,........................... 153-10 152-92 i89’ÖO 189.60 11206 I38!l0 P6 rt» ......... 22-37 22-36 27’73 27.72 “J*®' 16-385 2023 Prága 16;92 16;93 20-93 20.99 12'4l2 15.28 ?r34 Zürich ......... 110 67 U0T5S 137-24 137.06 ^.42 8t035 _ _ ^.34 6ofia • _íj.i§ i7n,o? 5'13 5 lu 3035 3 034 3.74 'ilA Madrid ..«.«<». .cS.™ 89"— 87.10 61 95 51 64 64.40 fia"30 Stockholm .................................. 153 70 153 45 iqo’40 190.20 .Vl'12 11244 138.65 ^o'in Budapest ........ 71~ ~~ 123'64 123.90 73’16 90.20 ‘Sí-gn Ou :;;:;:;;: 13-sl &■& =£ s-s M w fi«U»................................. 136-45 136-32 169*06 169'44 1?3J0 ior'sr-f- Lanyha a budapesti értéktőzsde. A nyitás j kedvetlen volt és a kedvetlen irányzat végig tartott. Az üzlet csekély volt, de az árfolyam- eltolódások csak 1—2 százalék között mozog­tak. Egyes, a osehszsovák sajtóiroda jelentésé­ben szereplő értékek közül a Moktár 81.5, Rész vény sör 114, Féltén 200 pengő árfolyamot értek el . + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Vil­lanyértékek iránt érdeklődés mutatkozott és különösen Egyesült Villany javult erősen. Ma­gyar montánértékek, cukor-, szállítási és vegyi papírok gyöngültek. Textilrészvény ek megszi­lárdultak. ÁRUTŐZSDE-f- Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersáru­jegyzés Aussig loco 95.50—96.50.-j- A prágai szarvasmarhapiacra 1465 dara­bot hajtottak föl. Ebből 470 belföldi, 665 ro­mán, 58 magyar és 272 lengyel eredetű. A cseh ökör 5—6, bika 5.80—7.25, tehén 4.25—7.25, borjú 6.25—7.40. A szlovenszkói ökör 5.70—7, bika 5.50—6.70, tehén 5.40—6, borjú 6. A ro­mán ökör 5.50—6.90. bika 4.50—6.60, tehén 6—6.20. A lengyel ökör 5.25—7.50. bika 4.25— 6.70. borjú 5.80-—6.30. A vásár közepes volt.-f- A prágai sertésvásárra 4596 darabot haj­tottak föl. Ebből 958 belföldi, 288 jugoszláv, 610 román, 1836 lengyel, 831 magyar eredetű. A cseh sertés 9.75—11, a -szlovenszkói 9.30— 10.50, a jugoszláv 9—9.50, a román 8.90— 10.25, a lengyel 9—10.70. A jugoszláv bízó 8.70—10. a magyar 8.60—10.50. A vásár köze­pes volt.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat csöndes volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: Tiszavidéki búza 22.60—22.70, felső tiszai 21.75—22, egyéb 21.10—21.50, rozs 10.45—10.55, tengerit, tiszántúli 11.60—41.70^ egyéb 11.70-—11.90 pengő. Á többi gabozwh- oakíkbe® az árak változatlanok maradtak.-f- A mai budapesti terménytőzsde határidő- piacán — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat gyönge, a forgalom közepes. Nyitási árfolyamok: Magyar búza májusra 20.10, 30, októberre 19.15, magyar rozs júliusra 11.55 pengő. Fölmondták 3000 mm. transito tengerit május 8-iki átvételre. Pozsony! ferminytőzsde 1930 május 5-én K*tó] K-mjj Bbzi 78->—80 lejr 155 158 Ro« ! ........... 105 — 107 Ár ps :::::::::::::: 125 = iíő „ merkantil ^^-8 — 125 Őszi árpa .... ~ Zab............________________________ 112 Te ngeri szemes ................II!!.. 73 — 7^ „ er uszály Pozsony................ sín “ 1 on Vi któria borsó ........ . . — 9Qn Fehér bab.................I I I I I I I I _ ~ „ Ta vaszi bükköny ....... .. _ —-sz í bükköny...............II!!. 300 ~ 305 ^co........................ 640 650 Má k.................. 500 600 Vo roshere natúr.............................. 800 ~ 900 . piombazva . ...................... 750 ~ 800 Lu cerna natúr ................................. 1200 ~ 1300 , n ' plombáivá ••••••••««• _ — _ Ét kezési rózsa burgonya ........ 24 — 28 n sárga burgonya ........ 20“ 23 ipari burgonya................ 293 — 298 Bú zadara . ........................... 283 " 288 Ub b buzaiisrt «•••••••••••• ^68 — 17,3 £ozs'isrt ....................................... 61 ~ 63 Korpa ................. 85 “ 88 I nkarmanyhsrt ................................. 56 ~ 57 Sz árított répaszeiet ........... _ — _ Am erikai disznózsír ab Pozsony..... _ — _ Ma gyar „ ab határ ...... _ •— . Amerikai szalonna ab Pozsony ..... __ Magyar „ ab határ ...... _ —• Sz cDa félédes, laza ........... _ — _ . „ préselt ......... — — Zsúp szalma .............. _ — __ Takarmány szalma, laza ........ _ — » „ préselt ....... „ Alom szalma, aza ........... — _ . „ orésell A prágai tőisda devlxajegysései: írányBat: javult forgalom, őríőg’űubimában alig vál torolt áraik melileitit, tialSíiairmányci-kikeik nyugodtab- bak. Magán,jelentés a pozsonyi tőzsdéről. (Pozsonyi szeuk-esat-őségül nk t eief-omjeiletttiéee.) Csetoéily üzlet, lanyha irányzat kényszereladások által erősein be­folyásolva. Búza ,156 ab Érsekújvár, másodkezü ku­korica ex Koímárom 72 korona, ex Pozsony 74 ko­rona. Közepes látogatottság. PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat ocm őrsünk meg és nem adunk vissza Szlovenszkéi szerkesztő: Telléry Gyula. — Riiszinszkői -rerkesztfi: Ráez Pál. - irodalmi fő munkatárs: Sziklay Ferenc dr, Kassa, Édcr-n 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső. I., Dobreatei- tér 9. Telefon: Aut. 530-Ü2. május 5 május 3 Hiv. pénz áru pénz áru diek.?£ Amsterdam 1356.75 1360.75 1356.627a 1360.62*/, 3 Berlin . . 804.47^ 806.97 304.37% 806.87% 6 Zürich , . 663.277, 655.27 % 653.327, 656.32% 3 (Mo . . . 901.75 904.75 901.02^ 904.62 4% Kopenh. . 901.60 904^0 901.62 ^ 904.62% 4 Daniig. . 655.60 658.50 655.50 658.60 5 Stockholm 905.12^ 908.12^ 90555 90855 3^fr MaUond . 176.54 177.34 176.51 177.31 6«A Paris . . 132.80Ti 132.70% 132.237, 132.68% 2% London . 163.77 164.37 168.767, 164.867, 3 1 New York 33.707, 33.807* 33.70 % 33.807, 3 Brüesel . 470.15 471.35 470.27% 471.47% 3 Madrid . 418.50 420.50 419.— 421.— S*’ Bel grad . 68.58 59.88 59.69 59.84 5%' Sofia . . 24.40 24.50 24.89% 24.49% M Wien . . 475^5 476.76 475^2% 476.82% 6 Warachan 377.45 379.45 377.80 379.30 7 Budapest 589.12% 591.12% 589.12% 591.12% 6 1 Bnen.Aires 1279.50 1285.50 1287.— 1293.—1 ca 7% Helsingf.. 84.75 7, 85.157, 84.72 % 85.127,’ 6 Riga . . 648.50 651.50 648.50 651.501 6 , Rio . . . 4C6.50 408.50 406.50 407.50 ca 7%’ Montevideo 31.90 32.10 31.90 32.10’ — l Alexandria 167.60 168.40 167.60 168.401 ca ?%] Athén . . 43.85 44.15 43.85 44.151 8 Bukarest 19.967, 20.16% 19.97 20.171 9 Stambul . 16.077, 16.177, —— Kowno . 335.— 237.— 335.50 337.501 7 Bissabou . 155.10 155.90 1,55.10 155.9C1 7 Révai . . 893.- 902.— 898— 902.— ’ 8 Montreal 33X9 33.71 33.59 33.711 ca 4 3 fefeissfi értéktőzsde árfolyamai: V/5 V2. Ang.-Mafyar 77.20 80,— Hazai bank ........................... , 51.30 52.— Ma gyar Hitel 69.20 75.50 Jelzálog 40. — 40.— Leszámítoló 87.— 86.20 Magyar-Olasz v 67.— 67.— Osztrák HiteJ 41. - 41.— Kereskedelmi bank . ( • . 107.— 110.50 Magy.ált. tkpt. . » • i * , 82'.— 81'80 Első hazai tkpt. , • « » >> 182 — 180j— Borsod-Miskolcj 14’10 14' 60 Ooncdrdia . . ' . . , , • > 4'60 4'30 Budapesti malom , , « , t 23 50 24 10 Gizella malom . • t * » > 12'50 12 50 Hungária malom • • ■ « « —18 90 Beocsinl — Felsőm, szén ...>•» —— •— Drasche ..........................* s > 140 — l50‘ — Ma gnezit — *— 226* — Magy. ált. kőszén , < > > p26‘ — 656*— Salgó ...... t t u 42'60 47-gO Orikányl ...*,»*« lU'— 119— Kóburg .•••*»•■ 16'— 16- — Osáky .......................... 5*— ------­Ma gyar fegyvergyár . . » i 232'50 ‘'42.-80 Ganz Danubins ...■»> 96’ — “97-50 Ganz villamos .•,«»« 96 — ------­Ho fherr.......................... . . . g-_ 10 20 Lá ng ••••riiii 69’25 70-— Lipták — Győri vagongyár • » g * » 25'50 28- — Rima ...... s * » * 75*60 32 60 Schlick......................... * » g —— .— Or sz. fa • > « « ■ i i • g-._ a.— Nascbitzi 7 _ 144.— Levante ••«•«!)«*« 8 90 g,— Közúti ...•»•••* ^ __ l) éli vasút •••««#•• _______________ Álla m vasút __. 9^ pQ Ur öszt 9Q 28 90 Magyar cukor........................... 11450 110! — Hungária' műtrágya* "III ^ 20 109.50 Uutumi «•«•••'• 9% 5^^. ^3*50 A jsráéal értéktőzsde árfolyamai: V/S V/2. 1923. évi kincstári utalvány , — 1924. évi kincstári ntalvány . ,~’T~ ,nnAn Nyereménykőicsön. i9n‘an 6%-os beruházási kőlcsOa . . íllnvn 6%-os lisztkölcsön .... jOO.30 00.70 6%-os államkölcsön .... W0.20 100.45 Morva orsz. köles. 1911. 1%% 5^.75 Morva orsz. köles. 1917. 5% . 91.50 *~. Prága város 1913. köles. 5% . 22-^0 Prága város 1919. köles. 4% . , Zn. Brünn város 1921. köles. 6% . 100.— 10Ü_— Pozsony város 1910. köles. 4% 75.50 Prága városi takrpt. 1% . . ~ “ Osl. vörös kereszt eorejegy . 19.— 19 35 Agrárbank ................................ 511- 5t5;— 06 eh Union Bank .... 331,— 388 50 Leszámítoló ....... 373.— 402'— Cseh Ipar bank ...... ^67.— Prágai Hitelbank . • « • » 485. - 540’— Szlovák Bank ...... 183.50 194*— Xivnostenska ....... 466.— 510* — Angol.-Oslov. Bank .... — Osztrák hitel ...... 240,50 241*— Wiener Bankv. ...... 88]— 98*75 Jugoslovenska-bank .... 46’bO 51*67 Nordbahn ...... 4 . 4920 — 4830*— Cseh cukor . . . . . . , 607jö0 — *— Horvát cukor 215.— 224- — Kolini műtrágya ..... 565’ — 619*— KoIídí kávé ....... —1— 81-— Kolini petróleum ..... —— •— Kolini szesz ....... 1300 — —— Első pilseni sörgyár .... —— Breitíeld-Danék . ..... *—.— —*— Laurin és Klemeat ...» —'__ Ri nghoffer 1147Í50 1165— Cseh északi szén .... 11.80 - 1280— Cseh nyugati szén . . , , , 537’eq 588* — Alpine........................... 150 50 165*50 Po idi ............................................ 709 ------­Pr ágai vasipar............................ 1840 - 1S90- — Skoda . ........ 1842. — 1822- — Pozsonyi kábel . ..... 1160.- j 1-67-50 1 Inwald . . . . . . . . . .°dn _ ?.7f) —

Next

/
Thumbnails
Contents