Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-25 / 119. (2340.) szám
Új szenzáció a Balkánon Olasxorszáa Albániában csapatokat szállított partra ? Óriási izgaiosa Parisban — Olasz cáfolatok — A francia sajtó „Albánia titkos megszállásáról11 ir I" ir ftfarfa, mótjus 24. A pórira ottan nagykövetség tegnap késő este határozottan megcáfolta a francia fővárosban elterjedt bircke t, melyek arról szólották, hogy Olaszország csapatokat szállított partra Albániában. Ezzel ellentétben francia bearatott körökben változatlanod tartja magát a Mr, hogy az expedíció megtörtént és az olaszok több fontos stratégiai pontot megszállottáik az albán tengerparton. A Qnai d‘Orsay és a jugoszláv követség egyelőire óvatos hallgatásba merültek és csak annyit közölnek, hogy nem kapttk hireket a harctérről. A párisi közvéleményben ennek következtében súlyos nyugtalanság észlelhető, melyet nagyban növel Mussolini legutóbbi beszédeinek hatása. A duce firenzei nyilatkozata óta, amelyben — mint ismeretes — Briand pacifiifcus Pámenrépia-teapveável ellentétben és egyidőben határozottan kardiára csap és a hadsereg jogát hangoztatja, as olasz- francia viszony rendkívül elmérgesedett Mindkét ország közvéleménye, de különösen Praneiaországé, rendkivül ideges, és a legkisebb kanóc elegendő a feszültség kiiírdbbantására. Ilyen kanócnak mutatkozik az albániai csapatszállitás híre, mely, ha nem is igaz, efinérgesitheiti a helyzetet. Akik lanszirorták, tetolőtleoitil cselekedtek és talán nem is tudták, mennyire a tiizsel játszanak. A francia baloldali sajtó megállapítja, hogy a partraszállásra nem is volt szükség, mert Európa jól tudja, hogy Albánia régóta Olaszország gyarmata. A Quotidien szerint Olaszország helyőrségeket állított föl albán területen és állandóan provokálta Jugoszláviát. A helyzet súlyos és a népszövetség elöbb-atóbb kénytelen lesz közbelépni. Albánia olasz protektorátusa és a nyilvános ammekcáó mindössze forma és idő kérdése. Hónapok óta többezer fasiszta önkéntes telepedett le Albániában, írják a francia baloldali lapok. A Populaire szerint az uj expedíció mindössze annyit jelent, hogy a neon nyilvános megszállást nyilvánossá változtatják. A szocialista lap élesen tiltakozik a francia diplomácia tehetetlensége ellen és rosszalja, hogy Párás nem tud gátat vetni a veszedelmes olasz expanziós politika útjába. SEM Béttezeü az ideje a magyar-román közeledésnek Nironescn szerint meg fogai tartsd meg épség- ’'>SsSs^ uck őket a 4Ű év óta beváít Kaíodont fog- f 'tíw\ krémmel való napon- v; 1 kénti ápolás által kalodont S szebb Jógák, Bukarest, május 24. Mironescn küfiigy miniszter a Bukaresti Magyar Újság munkatársa előtt többek között nyilatkozott a magyar kérdésről s ezeket mondotta: Elérkezett az ideje a magyar —román közeledésnek. Ezt ma már nemcsak Románia, hanem Magyarország is óhajtja. Magyarország megértő álláspontot foglal el, nincs tehát akadálya a közeledésnek. nincs Törköly törvényjavaslatának számos intézkedését átveszi a népszámlálást szabályozó kormányrendelet A számláló ivet ki-ki maga tölti ki — Anyanyelv helyett nemzetiség Városokban lakásszámiálás is lesz — Szigora büntető szankciók Kérjen mindenütt JfiBB&ÍS$CSEBlí3flS borovicskát Beroviőkagyár, Trenöin. A Komótos arca földerült: — Hát éppen ez az! Ez az Isten csudája! Ez a csuda ér ebbe a szőlőbe a legtöbbet! Ennek csudájára járhatnak messze földről! Ijjet még nem pipáltak! Hogy itt, a hegy tetején a pince tele legyék vízzel!... Mer ha még lent történik, azt érteni, de itt fent? Valóságos csuda ez, koma, ami sok pénzt megér!... Ettől az utolró mondattól Kőszeginek eszébe jutott, hogy jó lenne a sződő ára,után is tudakozódni. —• Hát mongya csak, Komótos szomszéd!... Még meg se beszéltük, úgy igazába... Hogy is adná ©1 nekem ezt a szőlőt? Komótos elkeseredetten fogta meg a komája kezét és bele csapott. —■ Ha ojjan kiváncsi kend rá, komám uram, hát egy szó, mint száz, megmondom! Kend úgyis komám, meg oszt szomszédom is ... Hát mint kendnek ötszáz forint az ára! Alku nélkül! Mer mint tuggya kend, alkudni nem szeretek... Keszegi elgondolkozva nézett le a völgybe. — Én se ... Otthon aztán Kőszegi koma beinvitálta Komótos szomszédot magához. Egy liter bort is hozatott a kisfiúval. Közben elmondta a feleségének: —• Szőlőt vótunk nézni... Merhogy Komótos szomszéd eladná nekünk a szőlőjét... aki a hegyen van... a hegy tetején van ... Oszt ideadná jó ócsón... Mongyuk háromszáz pengő forintér ... Akkor fizetném ki, amikor akarnám ... Mikor bő termés lenne ... Borház is van rajta ... meg pince is a borház alatt... Mit szólsz hozzá, asszon? Keszeginé végignézett a két emberen. — Nem kell nékem az a szőlő! Komótos koma megijedt: — Már mér? Az asszony csipöjére kapta két kidolgozott kezét: —* Azér, mer nem ér az a szőlő semmit, ahonnét az én emberem józanon jön haza!... A két ember összenézett. Az asszonynak nagy igazsága van. Be kellett volna rúgni valahol ... Mondani is akartak valamit, de a fiú nagy loholva megérkezett a korcsmából a borral. A harmadik liternél aztán — mivelhogy még mindig borban, az igazság — Komótos szomszéd magyarázta Készé ginének: —. ... Mer hát tuggya, komám asszony, én magam is amondó vagyok... Azt a szőlőt... Nem istenes embernek való az ... Még jó, hogy fel tnttam csalni a komámat, igv oszt magam is láttam .,. Két éve nem vótam feléje se ... Koccintottak. — Isten éltesse, komám!... Kész égi hamiskásan nevetett. — Hát áll az alku, komám? Komótos szintén nevetni kezdett a bajusza alatt. —• No is beszéljünk róla, komám uram! Nem akarok kendnek rossz szomszédja lenni... (íj.) A folyó érnek a csehszlovákiai nemzetek számára legkiemelkedőbb eseménye kétségkívül az őszre tervezett népszámlálás le-sz. Ismeretes, hogy a népszámlálást egy olyan rövid, öt-hat paragrafusból álló törvény szabályozza, amely a keretes törvények prototípusa: mindent a kormány által kiadandó rendeletre biz. A kérdés kétségtelenül kényelmes, de a kisebbségekre szerfölött veszedelmes s elintézési módját a magyarság pártjai miár régen nem találták helyénvalónak s a magyar nemzeti párt törvényhozóinak megbízásából Törköly József dr. már 1927-ben kidolgozott égy javaslatot a népszámlálásról szóló törvényhez s azt a szenátusban benyújtotta. A javaslat a kezdeményezési bizottságon túl nem jutott. Törköly képviselő a folyó óv elején a javaslatát újból benyújtotta, ez alkalommal a képviiselőházbarL A hatalmi pozíciókért tülekedő kormánytöbbség nem sok hajlandóságot mutatott Törköly javaslatának érdemleges tárgyalására s már-már az a veszély állott fenn, hogy az idei népszámlálást is a járásfőnökök ké- nye-kedve fogja elintézni. Tudnunk kell ugyanis azt is, hogy az 1921 februárjában eszközölt népszámláláshoz oly rendeletet adott ki a kormány, amely a szerény keretű törvényt nem sokban múlta felül, s igy a járási főnökök egyéni felfogásának tág teret hagyott. Most azonban váratlan dolog történt. A kormány félhivatalos kőnyomatosa most közöl te az 1930 december 2-án tartandó népszámlálási kormányrendelet tervezetét. Ebből a .közleményből az derül ki, hogy a kormány rendelet Törköly képviselő javaslatából a népszámlálás tisztaságának megvédésére irányuló számos rendelkezést átvett, vagyis Törköly képviselő munkája nem volt hiábavaló, mert ha a törvényhozás azt — saját kicsinyessége miatt — nem is honorálta érdeme szerint, a belügyminisztérium mégis átértette, hogy a nemzetiségek kívánságát méltányolnia kell. A kormányrendelet tervezetét a kőnyomatos ismertetése alapján a következőkben közöljük : A népszámlálás alapjául a december 1-ről 2-ára virradó éjszaka állapota szolgál. A számlálásnál a következő kérdéseket állapítják meg: név, nem, születés kelte, családi állapot, a születési állam, a bevándorlás ideje, előző lakóhely, állampolgárság, illetőség, nemzetiség, vallásfelekezet, írni-olvasni tudás, hivatás, annak közlése, hogy a községben való tartózkodás állandó-e vagy ideiglenes, az átutazó állandó lakóhelye, esetleges testi hiba. A népszámlálással egyidejűleg a tízezernél több lakosú községekben a lakásokat fas ősz- szoszámolják. A népszámlálást a politikai hivatalok fogják végezni. A községi hivatalok a politikai hivatal utasításai szerint díjtalanul kötelesek együttműködni a népszámlálásnál, különösen pedig a hivatalos személyzetet és megfelelő helyiségeket kötelesek rendelke zésre bocsátani. Á számlálás munkáját a számláló biztosok és számláló ellenőrök végzik. Minden csehszlovák állampolgár, akit a hivatal ezzel megbízott, a számláló biztosi vagy ellenőri tisztséget elvállalni köteles. Mindkét tisztségnek közhivatalnoki jellege van s viselője ugyanolyan büntetőjogi védelemiben részesül, mint minden más közhivatalnok. A számlálási ivet kizárólag a lakás tulajdonosa vagy ennek családijához tartozó nagykorú személy töltheti ki. A számlálási iv két szakaszra őszük: az egyik .szakaszban azokat a személyeket kell összeírni, akik december 1-ről 2-ára virradó éjjel a lakásban tartózkodtak, akik állandóan ott laknak, ellenben a kérdéses éjjel más községben tartózkodtak, valamint azokat a személyeket is itt kell bejegyezni, akik éjjel utaztak s másodikán reggel a lakásban megszálltak. A második szakaszban azokat kell összeírni, akiknek állandó lakóhelyük ugyan a lakásban van, de a kérdéses éjszakán lakásuktól távolmaradtak. A rendelet részletes utasításokat tartalmaz a szállodák, penziók, nevelőintézetek, kórházak lakóinak a számlálásáról is. Analóg intézkedések érvényesek a laktanyában levő katonák számlálására. A büntető rendelkezések szerint oly szándékos cselekmények és szándékos mulasztások elkövetői, melyek által a népszámlálás teljessége és helyessége veszélyeztetve van, 10.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ezenkívül három hónapig terjedő szabadságvesztés büntetéssel is sújthatok. Büntetendő cselekmény az is, ha valaki más személyt helytelen adatközlésre csábit. Az összeszámolt személyre semmiféle befolyást sem szabad gyakorolni s a számlálóivet neon szabad kitöltetni idegen személy jelenlétében. A népszámlálással foglalkoztatott és az az>t végző valamennyi hivatalos személyt a legszigorúbb titoktartás kötelezi azokat az adatokat illetőleg, amik a számlálás során tudomására jutottak. A titoktartási kötelezettség az állami hivatalokkal szemben is fennáll s a számlálást végző személyek csak a politikai hivatalnak és az állami statisztikai hivatalnak adhatják át a megállapított adatokat, viszont özeket a hivatalokat is köti más hivatalokkal szemben a titoktartási kötelezettség. Az ellene vétő személyek 10.000 koronáig terjedhető péndküntetéssel ás két évig terjedhető szabadságvesztés büntetéssel sújthatok. A népszámlálással összefüggő adminisztratív kérdésiek szabályozása kapcsán a kormány- rendelet azt írja elő, hogy a® előzetes munkálatok során a községieket számlálási körzetekre kell osztani * az egyes számlálási körzetek számára a járási főnök nevesd ki a számláló biztosokat. Számláló biztosnak caak oly személy nevezhető ki, akiben megvan a garancia ama, hogy a munkát pontosain elvégezheti. Minden népszámláló biztos és ellenőr fogadalmat tess, hogy a reábizott munkát pártatlanul fogja végezni és hogy a hivatalos titoktartást betartja. A fogadalom letételéről jegyzőkönyvet kell fölvenni s a® a belügyminisztériumhoz föl- terjesztendő. A nyomtatványok költségeit a belügyminisztérium viseli. A járási hivatal a népezámláló biztosoknak és az ellenőröknek — ha azok különben nem közalkalmazottak — az állampénztár terhére megfelelő díjazást utalhat. Ha a népszámláló biztos vagy ellenőr községi alkalmazott, úgy a község ennek külön dijat utalhat ki. Ez a rendelet Törköly képviselő törvény- tervezetének számos alaki intézkedését is átveszi, azonban sokkal fontosabb, hogy a törvényjavaslatnak néhány anyagi jogi intézkedését is tartalmazza. Az egyik fontos intézkedés az, hogy a számlálóivet nem a számláló biztos (a kormány hivatalnoka), hanem a számlált polgár maga tölti ki. Természetes, hogy a kitöltés tintával történhetik. Igen fontos továbbá, hogy a számláléiv rovatait már most ismerjük, mig 1921-ben a népszámláló biztosok kérdéshalmaza alatt az egyszerű polgár inkább vallatásnak érezte ezt a fontos aktust. Végül kimondhatatlanul jelentős, hogy a kormányrendelet Törköly javaslatának intenciói szerint súlyos büntető szankciókat tartalmaz azok ellen, akik olyan szándékos cselekményeket vagy mulasztásokat követnek el, amelyek a népszámlálás teljességét vagy helyességét veszély öntetik a ugyanolyan súlyos büntető szankciók védik a hivatalos titoktartást fe. Ac első nép- számlálásnál ennek nyoma sem volt. Ezeknek a rendelkezéseknek tagadhatatlanul nagyobb súlya, hatalmasabb erkölcsi ereje volna, ha azokat a törvényhozás mondta volna ki, viszont kétségtelen az is, hogy a kormány figyelmessé vált a Törköly képviselő javaslatát indokoló aggodalmainkra s azokat legalább részben eloszlattad igyekszik. Törköly József dr. képviselő tehái jó munkát végzett. Ha majd a kormányrendelet teljes szövege a kezünkben lesz, úgy a kérdésre még visz- sza térünk. ... ^ ........ £
