Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-25 / 119. (2340.) szám

Új szenzáció a Balkánon Olasxorszáa Albániában csapatokat szállított partra ? Óriási izgaiosa Parisban — Olasz cáfolatok — A francia sajtó „Albánia titkos megszállásáról11 ir I" ir ftfarfa, mótjus 24. A pórira ottan nagykövetség tegnap késő este határozottan meg­cáfolta a francia fővárosban elterjedt bircke t, melyek arról szólották, hogy Olaszország csapatokat szállított partra Albániában. Ezzel ellentétben francia bearatott körökben változatlanod tartja magát a Mr, hogy az expedíció megtörtént és az olaszok több fontos stratégiai pontot megszállottáik az albán tengerparton. A Qnai d‘Orsay és a jugoszláv követség egyelőire óvatos hallgatásba merültek és csak annyit közölnek, hogy nem kapttk hireket a harctérről. A párisi közvéle­ményben ennek következtében súlyos nyugtalanság észlelhető, melyet nagyban növel Mussolini legutóbbi beszédeinek ha­tása. A duce firenzei nyilatkozata óta, amelyben — mint ismeretes — Briand pacifiifcus Pámenrépia-teapveável ellentétben és egyidőben határozottan kardiára csap és a hadsereg jogát hangoztatja, as olasz- francia viszony rendkívül elmérgesedett Mindkét ország közvéleménye, de különö­sen Praneiaországé, rendkivül ideges, és a legkisebb kanóc elegendő a feszültség kiiírdbbantására. Ilyen kanócnak mutatko­zik az albániai csapatszállitás híre, mely, ha nem is igaz, efinérgesitheiti a helyzetet. Akik lanszirorták, tetolőtleoitil cseleked­tek és talán nem is tudták, mennyire a tiizsel játszanak. A francia baloldali sajtó megállapítja, hogy a partraszállásra nem is volt szük­ség, mert Európa jól tudja, hogy Albánia régóta Olaszország gyarmata. A Quotidien szerint Olaszország helyőrségeket állított föl albán területen és állandóan provokál­ta Jugoszláviát. A helyzet súlyos és a nép­szövetség elöbb-atóbb kénytelen lesz köz­belépni. Albánia olasz protektorátusa és a nyilvános ammekcáó mindössze forma és idő kérdése. Hónapok óta többezer fasiszta önkéntes telepedett le Albániában, írják a francia baloldali lapok. A Populaire szerint az uj expedíció mindössze annyit jelent, hogy a neon nyilvános megszállást nyilvánossá változtatják. A szocialista lap élesen tilta­kozik a francia diplomácia tehetetlensége ellen és rosszalja, hogy Párás nem tud gá­tat vetni a veszedelmes olasz expanziós politika útjába. SEM Béttezeü az ideje a magyar-román közeledésnek Nironescn szerint meg fogai tartsd meg épség- ’'>SsSs^ uck őket a 4Ű év óta beváít Kaíodont fog- f 'tíw\ krémmel való napon- v; 1 kénti ápolás által kalodont S szebb Jógák, Bukarest, május 24. Mironescn küfiigy miniszter a Bukaresti Magyar Újság mun­katársa előtt többek között nyilatkozott a magyar kérdésről s ezeket mondotta: El­érkezett az ideje a magyar —román közele­désnek. Ezt ma már nemcsak Románia, hanem Magyarország is óhajtja. Magyaror­szág megértő álláspontot foglal el, nincs tehát akadálya a közeledésnek. nincs Törköly törvényjavaslatának számos intézkedését átveszi a népszámlálást szabályozó kormányrendelet A számláló ivet ki-ki maga tölti ki — Anyanyelv helyett nemzetiség Városokban lakásszámiálás is lesz — Szigora büntető szankciók Kérjen mindenütt JfiBB&ÍS$CSEBlí3flS borovicskát Beroviőkagyár, Trenöin. A Komótos arca földerült: — Hát éppen ez az! Ez az Isten csudája! Ez a csuda ér ebbe a szőlőbe a legtöbbet! Ennek csudájára járhatnak messze földről! Ijjet még nem pipáltak! Hogy itt, a hegy tetején a pince tele legyék vízzel!... Mer ha még lent törté­nik, azt érteni, de itt fent? Valóságos csuda ez, koma, ami sok pénzt megér!... Ettől az utolró mondattól Kőszeginek eszébe jutott, hogy jó lenne a sződő ára,után is tuda­kozódni. —• Hát mongya csak, Komótos szomszéd!... Még meg se beszéltük, úgy igazába... Hogy is adná ©1 nekem ezt a szőlőt? Komótos elkeseredetten fogta meg a komája kezét és bele csapott. —■ Ha ojjan kiváncsi kend rá, komám uram, hát egy szó, mint száz, megmondom! Kend úgyis komám, meg oszt szomszédom is ... Hát mint kendnek ötszáz forint az ára! Alku nélkül! Mer mint tuggya kend, alkudni nem szeretek... Keszegi elgondolkozva nézett le a völgybe. — Én se ... Otthon aztán Kőszegi koma beinvitálta Ko­mótos szomszédot magához. Egy liter bort is hozatott a kisfiúval. Közben elmondta a felesé­gének: —• Szőlőt vótunk nézni... Merhogy Komó­tos szomszéd eladná nekünk a szőlőjét... aki a hegyen van... a hegy tetején van ... Oszt ideadná jó ócsón... Mongyuk háromszáz pen­gő forintér ... Akkor fizetném ki, amikor akar­nám ... Mikor bő termés lenne ... Borház is van rajta ... meg pince is a borház alatt... Mit szólsz hozzá, asszon? Keszeginé végignézett a két emberen. — Nem kell nékem az a szőlő! Komótos koma megijedt: — Már mér? Az asszony csipöjére kapta két kidolgozott kezét: —* Azér, mer nem ér az a szőlő semmit, ahon­nét az én emberem józanon jön haza!... A két ember összenézett. Az asszonynak nagy igazsága van. Be kellett volna rúgni vala­hol ... Mondani is akartak valamit, de a fiú nagy loholva megérkezett a korcsmából a borral. A harmadik liternél aztán — mivelhogy még mindig borban, az igazság — Komótos szom­széd magyarázta Készé ginének: —. ... Mer hát tuggya, komám asszony, én magam is amondó vagyok... Azt a szőlőt... Nem istenes embernek való az ... Még jó, hogy fel tnttam csalni a komámat, igv oszt magam is láttam .,. Két éve nem vótam feléje se ... Koccintottak. — Isten éltesse, komám!... Kész égi hamiskásan nevetett. — Hát áll az alku, komám? Komótos szintén nevetni kezdett a bajusza alatt. —• No is beszéljünk róla, komám uram! Nem akarok kendnek rossz szomszédja lenni... (íj.) A folyó érnek a csehszlovákiai nem­zetek számára legkiemelkedőbb eseménye kétségkívül az őszre tervezett népszámlálás le-sz. Ismeretes, hogy a népszámlálást egy olyan rövid, öt-hat paragrafusból álló törvény sza­bályozza, amely a keretes törvények prototí­pusa: mindent a kormány által kiadandó rendeletre biz. A kérdés kétségtelenül kényelmes, de a kisebbségekre szerfölött veszedelmes s el­intézési módját a magyarság pártjai miár régen nem találták helyénvalónak s a ma­gyar nemzeti párt törvényhozóinak megbí­zásából Törköly József dr. már 1927-ben kidolgozott égy javaslatot a népszámlálás­ról szóló törvényhez s azt a szenátusban benyújtotta. A javaslat a kezdeményezési bizottságon túl nem jutott. Törköly képviselő a folyó óv elején a ja­vaslatát újból benyújtotta, ez alkalommal a képviiselőházbarL A hatalmi pozíciókért tülekedő kormány­többség nem sok hajlandóságot mutatott Törköly javaslatának érdemleges tárgyalásá­ra s már-már az a veszély állott fenn, hogy az idei népszámlálást is a járásfőnökök ké- nye-kedve fogja elintézni. Tudnunk kell ugyanis azt is, hogy az 1921 februárjában eszközölt népszámlá­láshoz oly rendeletet adott ki a kormány, amely a szerény keretű törvényt nem sok­ban múlta felül, s igy a járási főnökök egyéni felfogásának tág teret hagyott. Most azonban váratlan dolog történt. A kormány félhivatalos kőnyomatosa most közöl te az 1930 december 2-án tartandó nép­számlálási kormányrendelet tervezetét. Eb­ből a .közleményből az derül ki, hogy a kormány rendelet Törköly képviselő ja­vaslatából a népszámlálás tisztaságának megvédésére irányuló számos rendelke­zést átvett, vagyis Törköly képviselő munkája nem volt hiábavaló, mert ha a törvényhozás azt — sa­ját kicsinyessége miatt — nem is honorálta érdeme szerint, a belügyminisztérium mégis átértette, hogy a nemzetiségek kívánságát méltányolnia kell. A kormányrendelet tervezetét a kőnyoma­tos ismertetése alapján a következőkben kö­zöljük : A népszámlálás alapjául a december 1-ről 2-ára virradó éjszaka állapota szolgál. A számlálásnál a következő kérdéseket állapít­ják meg: név, nem, születés kelte, családi állapot, a születési állam, a bevándorlás ideje, előző lakóhely, állampolgárság, illetőség, nemze­tiség, vallásfelekezet, írni-olvasni tudás, hi­vatás, annak közlése, hogy a községben való tartózkodás állandó-e vagy ideiglenes, az átutazó állandó lakóhelye, esetleges testi hiba. A népszámlálással egyidejűleg a tízezernél több lakosú községekben a lakásokat fas ősz- szoszámolják. A népszámlálást a politikai hivatalok fog­ják végezni. A községi hivatalok a politikai hivatal utasításai szerint díjtalanul kötele­sek együttműködni a népszámlálásnál, külö­nösen pedig a hivatalos személyzetet és megfelelő helyiségeket kötelesek rendelke zésre bocsátani. Á számlálás munkáját a számláló biztosok és számláló ellenőrök végzik. Minden csehszlovák állampolgár, akit a hi­vatal ezzel megbízott, a számláló biztosi vagy ellenőri tisztséget elvállalni köteles. Mindkét tisztségnek közhivatalnoki jellege van s viselője ugyanolyan büntetőjogi véde­lemiben részesül, mint minden más közhiva­talnok. A számlálási ivet kizárólag a lakás tulaj­donosa vagy ennek családijához tartozó nagykorú személy töltheti ki. A számlálási iv két szakaszra őszük: az egyik .szakaszban azokat a személyeket kell összeírni, akik december 1-ről 2-ára virradó éjjel a lakásban tartózkodtak, akik állandóan ott laknak, ellenben a kérdéses éjjel más községben tartózkodtak, valamint azokat a személyeket is itt kell bejegyezni, akik éj­jel utaztak s másodikán reggel a lakásban megszálltak. A második szakaszban azokat kell össze­írni, akiknek állandó lakóhelyük ugyan a la­kásban van, de a kérdéses éjszakán lakásuk­tól távolmaradtak. A rendelet részletes utasításokat tartal­maz a szállodák, penziók, nevelőintézetek, kórházak lakóinak a számlálásáról is. Ana­lóg intézkedések érvényesek a laktanyában levő katonák számlálására. A büntető rendelkezések szerint oly szán­dékos cselekmények és szándékos mulasz­tások elkövetői, melyek által a népszámlá­lás teljessége és helyessége veszélyeztetve van, 10.000 koronáig terjedhető pénzbünte­téssel, ezenkívül három hónapig terjedő szabadságvesztés büntetéssel is sújthatok. Büntetendő cselekmény az is, ha valaki más személyt helytelen adatközlésre csá­bit. Az összeszámolt személyre semmiféle befo­lyást sem szabad gyakorolni s a számláló­ivet neon szabad kitöltetni idegen személy je­lenlétében. A népszámlálással foglalkoztatott és az az>t végző valamennyi hivatalos személyt a legszigorúbb titoktartás kötelezi azokat az adatokat illetőleg, amik a számlálás során tudomására jutottak. A titoktartási kötelezettség az állami hi­vatalokkal szemben is fennáll s a számlá­lást végző személyek csak a politikai hi­vatalnak és az állami statisztikai hivatal­nak adhatják át a megállapított adatokat, viszont özeket a hivatalokat is köti más hi­vatalokkal szemben a titoktartási kötele­zettség. Az ellene vétő személyek 10.000 koronáig terjedhető péndküntetéssel ás két évig terjedhető szabadságvesztés büntetés­sel sújthatok. A népszámlálással összefüggő adminisztratív kérdésiek szabályozása kapcsán a kormány- rendelet azt írja elő, hogy a® előzetes mun­kálatok során a községieket számlálási körze­tekre kell osztani * az egyes számlálási kör­zetek számára a járási főnök nevesd ki a számláló biztosokat. Számláló biztosnak caak oly személy ne­vezhető ki, akiben megvan a garancia ama, hogy a munkát pontosain elvégezheti. Minden népszámláló biztos és ellenőr fo­gadalmat tess, hogy a reábizott munkát pártatlanul fogja végezni és hogy a hivata­los titoktartást betartja. A fogadalom letételéről jegyzőkönyvet kell fölvenni s a® a belügyminisztériumhoz föl- terjesztendő. A nyomtatványok költségeit a belügymi­nisztérium viseli. A járási hivatal a népezámláló biztosok­nak és az ellenőröknek — ha azok különben nem közalkalmazottak — az állampénztár terhére megfelelő díjazást utalhat. Ha a nép­számláló biztos vagy ellenőr községi alkal­mazott, úgy a község ennek külön dijat utal­hat ki. Ez a rendelet Törköly képviselő törvény- tervezetének számos alaki intézkedését is át­veszi, azonban sokkal fontosabb, hogy a tör­vényjavaslatnak néhány anyagi jogi intézke­dését is tartalmazza. Az egyik fontos intézkedés az, hogy a számlálóivet nem a számláló biztos (a kor­mány hivatalnoka), hanem a számlált pol­gár maga tölti ki. Természetes, hogy a ki­töltés tintával történhetik. Igen fontos továbbá, hogy a számláléiv ro­vatait már most ismerjük, mig 1921-ben a népszámláló biztosok kérdéshalmaza alatt az egyszerű polgár inkább vallatásnak érezte ezt a fontos aktust. Végül kimondhatatlanul jelentős, hogy a kormányrendelet Törköly javaslatának in­tenciói szerint súlyos büntető szankciókat tartalmaz azok ellen, akik olyan szándé­kos cselekményeket vagy mulasztásokat követnek el, amelyek a népszámlálás tel­jességét vagy helyességét veszély öntetik a ugyanolyan súlyos büntető szankciók védik a hivatalos titoktartást fe. Ac első nép- számlálásnál ennek nyoma sem volt. Ezeknek a rendelkezéseknek tagadhatatla­nul nagyobb súlya, hatalmasabb erkölcsi ere­je volna, ha azokat a törvényhozás mondta volna ki, viszont kétségtelen az is, hogy a kormány figyelmessé vált a Törköly kép­viselő javaslatát indokoló aggodalmainkra s azokat legalább részben eloszlattad igyekszik. Törköly József dr. képviselő tehái jó mun­kát végzett. Ha majd a kormányrendelet teljes szövege a kezünkben lesz, úgy a kérdésre még visz- sza térünk. ... ^ ........ £

Next

/
Thumbnails
Contents