Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-25 / 119. (2340.) szám
T^GM-Ma^ARHÍRIiMí HM máftne 95, vMÉnap. 651582i5S3StffiSttSSro5Sa#ttB3SQB András, MiklóMelón Reménytelen reflexió Irta: KARINTHY FRIGYES GYŐRY DEZSŐ LEGÚJABB VERSEIBŐL Nyomorgó ny ágyánál 1930. májas. rimíberihaMl lett a dologból, szép, rendes emberfia Iái, már szinte természetes halálnak számító, nem is erőszakosnak, annyira sab- üőmiszerü, egyhangú, örökké visszatérő minden változatában egységesen leírható. Talán már itt i« volna az ideje, hogy az „esetet", amit eddigi szakirodalma, dráma és regény, úgyis megunt már, nem boldogulván vele egyrészt, másrészt kimerítvén mint témát, egyszerűen átutaljuk a leíró orvostudománynak (lélektanról nem is beszélve), hogy jelölje meg helyét a félig fiziológiás, félig patológikus jelenségek között s aztán térjünk napirendre, izgalmasaiba, érdekesebb, az emberi megértés, belátás és jóakarat számára termékenyebb és biztatóbb feladatok napi rendjére. Meri ezt az „esetet", ugylátszák, teljesen hiába boncolták és elemezték, a lélekkutató század legizzóbb, legjobbhiszemű írói, vállalván a feladatot, természettudomány és társadalomtudomány helyett, hogy majd végére járnak a dolognak. Tanulság nem mutatkozik, a baj felismerése nem bizonyult gyógymódnak, — ugylátszik, alapjában vétették el a dolgot, amikor abból indulván ki, hogy 'András, Miklós és Hetén konfliktusa, mely az esetek bizonyos százalékában egyik vagy másik, esetleg két, vagy mind a 'három fél erőszakos halálával végződik, az ember „ősi természet‘' -ében gyökerezik s igy filozófiával nem tehet segíteni rajba. i * Pedig hát — s ha, író létemre, mégis felfigyelek András, Miklós és Heten történetére, csak azért figyelek fel — nézetem szerint éppenhogy ez az a bizonyos dráma, aminek a valóságban való egyhangú, egyforma, nem csökkenő gyakoriságú megismétlődésén se szépirodalom (dráma, és regény), se társada- lomtudomány, hanem, ha valami, akkor kizáróan és csakis a filozófia segíthet, — filozófia, mely sem m agyonimádott „józan észt" és intuíciót", sem az agyőnkritizált „tudást" és *^pekuMidót" egyedül nem teteníti, hanem a kettőből együtt ítél és cselekszik. Filozófia, amelynek számára az „őri, emberi természet" cimü fogalom éppen úgy nem jelent babonás tabut, végzetet és vá&ozhatat- lwtrt, mint ahogy nem ijed meg a minden gát tást és gátat tagadó, Mindenható Akarat kenézé mosolyától. Filozófia, amely tudja, hogy a nyavalyatörés, a vakbél, a fekete himlő s az ember evés is az „örök, emberi természet"-ből származik s ez mégsem jelenti, hogy tehát okvetlenül örökéle tü tartozékai az embernek —. s filozófia, mely sejti, hogy maguktól s pusztán elhatározásra el nem múlnak a bajok, hanem, ha a megértés e felismerés vágya természetünkké válik, mint éhség és szomjaság, ez „ősi" indítékok. Filozófia, mely talán mégis megtalálja a csaknem élettani pontossággal lezajló tragédia szervi összetételében a vakbelet, a kórokozó osökévényt, amit társadalomtudomány és lélekelemző szépirodalom figyelmen kívül hagyott, illetve nem ismerte fel kórokozónak. * Mert ime, mi kellett volna hozzá, hogy András ne durrant3a le éppen Miklóst s utána ('rögtön megbánva ostoba tettét) önmagát, amiért Miklós el akarta venni „tőle" (mindjárt kiderül, hogy nem is tőle) Hellént, a drága nőt? Jobb társadalmi törvények talán, férfi és nő kölcsönös szabadságának tisztelete, a másik férfi jogának megbecsülése? Dehogy. Ezen a ponton minden rendben volt. András és Helén, kik férj és feleség voltait, annak rendje é? módja szerint, igen intelligensen és társadalmiasan elintézték a dolgot egymás közt, már egy évvel azelőtt, mikor kiderült, hogy Helén Miklóst szereti. A férj fájó szívvel tudomásul vette, hogy erről senki sem telhet, törvényesen elváltak s most már csak aiz maradt volna hátra, hegy lassanként l>egyógyuljon a lelki seb s ne fertőzze meg őt és a másik kettőt. Ezt lett volna hivatott elvégezni kedély és köl tészet. De vájjon megakadályozhatta a tragédiát az a lélekelemzés, mely kedély és költészet gyógyító hatását elismeri ugyan, de borzon- gó áhítattal torpan vissza magának a betegségnek, a mindent elsöprő emberállati indulatnak, szerelmi féltésnek hétpecsétes titka előtt? ' Holott, tiszteletben tartva e titkot, annak, hogy a tragédia éppen igy zajlott te és nem másképpen (e hogy az esetek többségében igy szokott lezajlani), nem társadalmi törvények s nem minden jószándéknál erősebb ösztönök, hanem egyszerűm hibás gondolkodás, a helyes megértés és felismerés hiánya volt az oka: filozófiai szemlélet, de rossz szemlélet. * András lelőtte Miklóst, amiért Mifldós el akarta venni tőle Hétént. Ez nem őri ösztön, hanem modem ostobaság. Logika, de h i b á a logika, éppen azért, mert nem veszi tekintetbe tér és Idő, kor és 'környezet szerepét a helyzet felismerésében. Nem azt mondom, hogy logika és ösztön kizárják egymást. Éppen ellenkezően, hiszen ; minapi cikkemben mutattam ki, hegy csali a* ösztön logikus. Most módomban van példázni az igazolást: ime, nem a hibás ösztön okoz hibás logikát, hanem a hibás logika inspriál hibás ösztönőkeb Mert ha ezelőtt tízezer esztendővel, vagy Tasmánia őserdeiben történt volna a dolog, akkor, ha nem is erkölcsös, legalábbis logikus lett volna, hogy András agyoncsapja Miklóst. A helyzet ugyanis abban az időben az volt még, hogy az egyik kökuszfán csücsülő Miklós átugrott András kókusaáájára, miközben ő szundikált s derékon&pva a ezemérmetes Halént, át akarta cipelni a tulajdon kókusz- fájára. Ha tehát a felriadó András emiatt érzett haragjában Miklóst verte fejbe s nem önmagát, vagy Helént, ez igen érthető, — a fej- beverés ez esetben nem pusztán a tulajdon szerelmiének, hanem a szerelem tulajdonának, ax 6 szerelme tárgyának, ax ő védtelen Belén jénék védelmében történt. De miféle védelemre szorult a régi He- lénnek e kései unokája, aki szólás- és oselek- vésezahadságának birtokában megmondta Andrásnak, hogy 5 a társadalom által biztosított szerelmi függetlenségét érvényesítve, Miklóshoz akar menni vagy legalábbis ott akarja hagyni őt, mely esetben egészen mindegy, hogy M Sdóéhoz megy, vagy Zebedeoe- hős? ♦ Beién ki éto bejár a szobákban, mialatt a nagy jelenet folyik, a két férfi köri. Talán próbál közbeszólni, de azok rá se hederrte- nek: folytatják egymással, a veszekedést. Csöngetnek. Hellén kimegy, két fiatalember jelentkezik, tennáezezm jöttek. Egy pillanatra habozik, — nem volna egyszerűbb temjniszezni, mig azok elintézik a dolgot, tekintve, hogy vele úgyse akarnak ezóbaállni? Aztán úgy érzi, mégse illák, elküldi a fiatalembereket. Vájjon mit gondol, e pár perc alatt, míg c®ak szavak öklözik egymást s a revolver még nem került elő? Mi a véleménye a két férfiúról? Erkölcstelenek? üriatlanok? Fenekedé vadállatok, akikből kitört az ősi hím? Dehogy. Egyszerűen bolondok. Helén csak nő, Helén ösztönös lény, Helén tehát igen logikusan és ésszerűen látja a dolgot. András szereti őt,, ő nem szereti Andrást, Miklóst szereti. András kétségbe van esve, de mi következik ebből? Logikusan esak any- nyá, hogy faTbaveri a saját fejét. Kevésbé !o- « gikus, de még mindig érthető volna, ha az ő j fejét vemé a falba, aki valamikor örök szerelmet ígért neki: a hibás ugyan nemi az, aki ígérte, hanem aki elhitte, — ám az ilyet, nem lehet egykönnyen belátni. , De mi köze lehet Miklósnak az And- i rás bánatához, mi elszámol ni valója lehet - Andrásnak ővele? Miklósija András nem , volt szerelmes, András Miklósnak nem ígért ] holtomiglant forró csókok között, — mit. kér- j hot számon tőle, hiszen Miklós őt, Helént, el j nem rabolta és ezt András nagyon jól tudja. ! ügy látszik, tudja, de nem hiszi el. Nem hiszi él, mert a nő András szemében j valóban tárgya csak a szőreimnek, nem eleven, őhozzá hasonló társ a szerelemben, j Tárgy, tehát lehet tulajdona valakinek. Tu- í A választékos rím fönsége nékik vetítsen gráciás fényt: mindörökké, zuhant homlokkal buknak sirrögökké s kálváriájuk fellövel az égig, már nem szidják és Istent, nem dicsérik. emlékszem, ők is ember voltának, tejes kölyök, csecsés fiú, derék nép, a jóvilágot két marokkal tépték és vigan hitték: soha hottanap, de hogyha szóltak, bölcsen szóltanak. nincsen ruhám, apuskám, szétmegyea, és irka kéne 8 néha többet enni, megint nem jött meg? nem tud érte tenni? •"az dukál a nyugdíj, legalább vegyen egy kis fáradtságot, hogy megtegyen, száz és száz száj, száz és száz gond s a bél lázadozik és rák, tuberkulózis éhség gyötrik őket és a dózis az ebédnél alig több semminél, az egész család vegetál, nem él, ! Jt1 | rm I Meswyiif mMUSIKA** Ssisefti zongorakészilö és hangoló raktára* Bratlslava* GrOssllng «rc«a 30. Raktáron csak világmárkád zongorák ás pEamfinók. ElacSás ©sresSeftl gyári áron* tzls Hava részletre Is. Kérjen díjmentes árajánlatot. Kangeaés* lawfitás - vidéken is — lutáámirptait* garanciával. ■srarwnaNftmwjsxMműm lajdon, tehát el lehet, rabolni. Eli lehet ra• a törpe roncsok gond-árnyéka öfaiyi, megborzadok... ágyban vergődnek ... ötöt kellene, ércem, és a vérem megfagy: vasutas, Írnok, tanító, mindegy, vagy szegény, tanár volt... a most meg fog dögölni. Tavaszi hangyaboly Állok a hangyaboly fölött, fák és kelet-nyugat között, a vasuttöltés oldalán és a szó mintha igy, tatán nem a számon botolna ki: tán engem te néz Valaki Ha néz, jól tudja, rossz ma élni mert mit remélni, mit remélni? lám, a hangya jobbnak találja s harmóniát ágyaz alája: szociális az ösztöne • nincs egyéne, csupán zöme, s az Egy s a Mind: esak egy a végén, de mit csináljak én, én, én, én? Veszekedés MDyea tárcsa. Ki vagy Te? Senki. Egy nő. Egy hónapja és nem tudtam, hogy élsz, és nem tudtad, hogy étek és hogy el jő ez a bolond láz s megver. Mit beszélsz? örökre? Mért! Soha? Hogyan! Nem érzed, mily csacskaság igy ez a drága félsz? Minek a végzet és bevégzet, érzet: a sejtelem csal, bolondság után futunk s a tempó régen összevérzett, majd megbánod. No ne, olyan furán hangzik az esküd, hogy: soha. — Csoda nem történik már, legfeljebb 9 csupán Időkérdés, hogy elérünk oda, mig mindent megbánsz s meggyülölsz, — ne hidd, hogy nem tudom, s ba néha tétova a csókom s vágyam, nem az elveid protestálom meg följajongó szádnak, csak önmagam. Szamárság! Édes, idd, szídd, vedd, harapd a szerelmemet: Imádlak. bolni, tehát vissza lehet vermi. Mindenesetre, lehet harcolni érié. Lenézik őt ezek kettőn. az a® igazság. Nem állnak szóba vele. Nem érdekli őket a véleménye, — amit mond, annyi csak nekik, mintha gramofónlemez beszélne, amit férfiak találtak ki, húrnak fel, hogy gyönyörködjenek benne. Nem lelhet segítem rajtuk. Túlbecsülik egymást. Intézzék el egymás kötőt Jól elintézték. .'n ARTF A ________• orv os kapacitások által ajánlott klimatikus gyógyhely, vérszegénység, női bajok, légző szervek, idegkimerültség, gyomor és bél megbetegedéseinél INHALATORIUM pneumatikus gépekkel Feny veser dóktól övezett strand-fürdö, modern szállókkal, pensiókkal. Vasúti kedvezmény. Prospektust küld a Fürdőigazgatóság, BftRDEJOVSKÉ KUPELE (Slovensko) ——----- ---------*—' ' ■■ "■■■—■■ " '■> ita tSó Sateteu tJ S >' ■ áterasfl 5. ungyloananfcriMwa* % KOSICE, FS-artm m 1 Kegy wáSaaalálfc. Jks&tmjwm Aodk
