Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-21 / 115. (2336.) szám

fmW V Ma1 s*á»*»w*íli US »Mal

JES^^P\|.||I^ % évf. 115. (2336) szám * &2£€&IP$l«el ’; 1930 május 21

Előfizetési ár: evente 300, félévre 150, negyed- a 2 __j -• , . 1 > n 1 ' i 1 Szerkesztőség: Prága II* Panská ulice 12.

év

re 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ** SZLOV6TÍSZKOI 65 fUSZlTlSZKOl ClLCtlZCKl PQflOK. HL emelet — Telefon j 30311. — Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké niltílflL'ílZ 71 ff TIT ! f! Tbl fl r Prága Í1„ Panská uiice 12. III. emelet.

Egryes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Ki. röSSLerkesZiÖ: riufjttvy. u feíeiŐA sgecáesxtő. Telefon.- 34184.

Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ki, DZÜPÁNYÍ LÁSZLÓ FORGÁCJl GÉZA SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP. PRRHfl

Páneurópa bajai

(ap.) Prága, május 20.

Azt szeretnék, ha Briand francia mádra | gondolkozna, — a nemes francia szellem év-i százados recipéje (Szerint — és európai módra cselekedne, ami a kontinens általános érdekeinek szemelőtt tartását jelentené. Ehelyett, a tegnapelőtti Páneurópa-memoranduan alkalmával, európai módon gondolkodott, de francia módra cselekedett. Röviden: olyan

európai föderáció tervét dolgozta ki. amely visszhangzik az európai szolidaritás harsonáinak Circé-hangjaitól, de alapjában véve francia munka és a mai status qooval a francia hegemónia sötét szárnyai alatt akarná a kontinentális békét fölnevelni. Európai nyáj,' francia pásztor, szép elképzelés, de nem bisz- saük, hogy Mussolini avagy a mégis-mégis csatlakozást kívánó birodalmi németek elfogadnák.

Nem szép dolog ünneprontónak lenni, de a tegnapi és a mai német-olasz-.francia-augol- magyar sajtókommentárok többnyire elutasító, legalább szkeptikus írásmódéra után. mi is megkockáztathatjuk, hogy írásba foglaljuk véleményünket Briand szenzációs memorandumáról, amely az európai népek föderációját kívánja előkészíteni a szigorú status qujO alapján.

Nyilván a kisebbség, a gyenge és az elfelejtett nép, kívánja leginkább a békét Európában és örömmel üdvözli az iniciativákat ebben az irányban. Briand indítványára valamennyi kisebbség mégis bizalmatlanul tekint; éppen azért, mert az az összefogás szép jelszava mellett nem keres kibontakozást a mai európai problémákból, ellenkezőleg: a főcélja. hegy életfogytiglanra ítélje az európai állapotokat s mint ilyen, nem a haladás, a fejlődés, a javítás szolgálatában áll, hanem merőben konzerváló tendencia, retrográd. antiszociális intézkedés a meglévő hibás helyzet hisztérikus védelmére, körmönfont mezbe; 'okozott gigantikus védelmi terv Franciaország háború utáni pozíciójának aetemizálásá-j ra.

Erős szavak, de nem szabad őket félreérteni. Nem Páneurópa ellen beszélünk, hanem ama terv ellen, amely a tetszetős jelszó psziholó- giai kihasználásával konzerválni akarja & meglévő hibákat, hogy soha senki föl ne e m ellhess-e ellene szavát anélkül, hogy a humanizmus bőrébe bujt tankmilliók „erkölcsi felháborodását" ne provokálja. Az európai népek egyesülése szép dolog, sőt szükségszerűség és élni, halni kellene érte, — de csak & megelégedett európai népek fúziója, mely az] igazság bázisán épül föl, szabad s egyenran-! guisitott helyzetben. Mit jelenít a „mai állapot" ] stabilizálása? Azt, hogy stabilizálni kelj azj 1919-ben haragban, gyűlöletben szült Európát a kisebbségek mai megoldatlan problémájával együtt. Stabilizálni annyit jelent, mint mindenre rálehelni az örökre elaltató bűvös csókot, örökre konzerválni a pillanatot. Aki koldus, maradjon koldus örökre, ne kérjen és ne kérhessen több jogot, igazságot, élet-; képességet; aki gazdag, maradjon gazdag, erős, hatalmas az örökkévalóságig és tetszése szerint könyököljön rá a gyengére, aki koncokért egy önfeledt pillanatban belement a föderációba. Stabilizálni annyit jelent, mint a noli me tangere: maradjon minden ahogy van, a győző uralkodjék, a legyőzött törjön be a járomba s a kisebbség szenvedjen in a e te műm, ámen.

Ha Briand Páneurópa-ter vének előzményeit nézzük, nyomban észrevehetjük a nagy matematikai hibát, ’ ami az iniciativában van. Franciaország évek óta hisztérikus csö- kön yösségge i k ivá n b iztonságol: m i n denki tői és minden módon garanciát arra, hogy a

m párisi targyaiasditrifi

a H^vniiisHff a képvisc’íMsfeas beteieatette, hogy a kisantant júniusi taferesiíiája ne® fog tüntetni Magyarország ellen - Beess virtuóz számításai szerint Francia* és Olaszország a csehszlovák regaráciáaái nagyik rekomnenzáciákat adott Csehszlovákiának*

Prága, május 20. Parlamenti munkatársunk! jelenti: A műit napokban közöltük, hogy a j képvisel óház rna délután három órára összelti- ] vott ülésének napirendjén egyebek között aj hágai és párisi egyezmények benyújtása fej szerepel. Ezzel kapcsolatban a koalíciós klubok a tagjaik számára szigorú jelenlétet rendeltek el, hogy végre a köztársaság határren- dezés érői szóló alkotmánytörvény is megszavazható legyen. A képviselőiház elnöksége a plenáris ülés előtt tartott értekezletén egyébként úgy határozott, hogy a hágai és a párisi egyezményeket :í-külügyi és költségvetési bizottság ázonvbatkfogja tárgyalni és a pié- pum héliőn kezdi'meg az egyezmények vitáját. A képviselő,ház. plénuma csütörtökön rövid ülést fog tartani.

A mai pelháris ülés iránt élég nagy érdeklődés nyilvánult meg, a diplomáciai páholyban a bolgár követ, Arozéjev, a szovjetmissz- szió feje s Ghiczy magyar királyi követség] tanácsos jelent meg. A közönség karzata is szinültig megtelt. Az ülésteremben azonban kevés képviselő mutatkozott s amidőn Maly- petr elnök a ház ülését negyed négy órakor megnyitotta, a miniszteri padsorban csak Beüss és Franké miniszter ült.

Ötperces vihar fogadja Benest

A hivatalos elnöki bejelentések után

Benes kTéMMfmim&zber emelkedett szólásra*.

Amint Benes beszélni kezdett a kommunista képviselők rettenetes lármát csapva azt kiáltozták Benes felé:

— Beszéljen Müller generális fogadtatásáról!

A nagy zajban Navdk szoc. dem. képviselő ezt válaszolta a kommunisták felé:

Erről Gajda adhat jó felvilágosítást.

Matypetr elnök körülbelül öt percig volt ! te 56 oldalnyi expozéjának felolvasását. A kénytelen rázni á csengőt, míg végre annyira| külügyminiszter beszédét az alábbiakban is- helvreállott a csend, hogy P>enes megkezdhet- j mertetjüjk:

Bsiaes Isiiigimiiisiter expozéja

Expozéjának bevezető szavaiban a. külügyminiszter bejelentette, hogy a párisi konferencia újból foglalkozott több olyan kérdéssel, amelyeket már Hágában megoldottak s

egyes ügyeket át kellett dolgozni, ki kellett egészíteni és meg kellett változtatni.

Súlyos politikai komplikációkra és diplomáciai harcokra is került a -sor, amelyek . konferencia. sikeré- minden hágai mt^egyec^r, .,t..vény- belépését és az egész Yoímg-tervet gyakran meghiúsulással fenyegették.

A hágai és párisi szerződések komplexuma

A hágai szerződésekről a külügyminiszter január 80-iki expozéjában számolt be. Ebbe a komplexumba tartozik elsősorban a Németországgal kötött megegyezés, amely az 1929 május 7-iki Young-tervvel és az augusztus 31-ild hágai első konferencia jegyzőkönyvé vei együtt az úgynevezett uj tervet alkotja és pausálé- fizeteégekben állapítja meg Németország pénzügyi kötelezettségeit. Idetartozik másodszor az Ausztriával való megegyezés, amely Ausztriát a békeszerződések címletéből származó mindennemű fizetéskötelezettségtől megszabadítja, de fönntartja a saintgeruiaini béke végrehajtása alkalmával és a későbbi alkalmakkor kötött egyezmények érvényét, amennyiben árok Csehszlovákia érdekeit érintik.

A harmadik egyezményt Bulgáriával kötötték meg, amely ennek az országnak reparációs fizetségeit 1966-ig megállapítja. A komplexum negyedik csoportját a Csehszlovákiával kötött megegyezés teszi, amelyben a hitelező hatalmak a csehszlovák köztársasággal szemben véglegesen lemondanak á Versailles!, saintger- maini, trianoni, és neuillesi szerződésekből, valamint az 1919 szeptember 10-iki megegyezésből és az ezeket kegészitő szerződésekből származó követeléseikről.

Csehszlovákia a hitelező hatalmak minden követelésének fedezésére 36 éven át tízmillió aranymárkát fizet.

A? ötödik csoportba két speciális egyezmény tartozik, mégpedig a hitelező hatalmak megegyezése . a német répa-rációk fölosztásáról és az úgynevezett keleti xepariciók fölosztásáról, amelyeket a kormány most a nemzetgyűlés elé terjeszt, amelyek azonban az alkotmány értelmében nem szorulnak a parlament jóváhagyá- (Sára. Végül a komplexum hatodik csoportját, az úgynevezett párisi szerződéseket, vagyis a Magyarországgal kötött szerződéseket a kormány most a ház elé terjeszti jóváhagyás végett.

1 párisi egyezmény

Ebben a komplexumban is vannak egyes megegyezések, amelyekhez nem szükséges a parlament jóváhagyása. Mivel azonban az egyes pontok lényegükben egészet- alkotnak és egyetlen anyagra, a trianoni békére vonatkoznak,

a kormány valamennyit a parlament elé terjeszti szankcionálás végett.

A párisi megegyezések négy íőmegegye- zést tartalmaznak: elsősorban az általános

megegyezést, amely Magyarország egész fizetési kötelezettségét- meghatározza, mégpedig egyrészt a reparációs bizottság által 1943-ig évi tízmillió, másrészt 1966-ig 13 és félmillió

aranykoronában. Továbbá megállapittatott, hogy minden egyéb szerződés, amely Magyar- országot köti, érvényben marad és hogy Magyarország a döntőbíróság ítéletei alapján is kell. hogy fizessen a hitelező államok, így Csehszlovákia állampolgárai javára. Megha-távm

wmwirst’zzmti-is

az európai népek nagyszerű szövetségét — hangoztatta természetesem úgy, hogy minden nép ünnepélyes Ígéretet tesz a mai helyzet precíz konzerválására ás ha megszegi ígéretéit, a többi szövetkezett hatalom egyesült erővel egyszerűen leteperi. Az elképzelésben nyilván az utőíbibl tételen van a hangsúly: ha Franciaország mai, erkölcsi,

gazdasági, hatalmi presztízsél valaki megsérti . Franciaország a többi ..szövetkezett" hatalom segítségével egyszerűéi leteperi.

így válik Páneurópa a francia biztonsági gondolat garantálójává. így cselekszik francia módra, az „európai asan“ gondolkodó Briand. Ezért sietteti Páneurópa megalakítását. holott az Imént lezajlott párisi opt'áns- tárgyalások bebizonyították. hogy hón apókig tartó nehéz tárgyalásokra van szükség, ha békés módon likvidálni kívánjuk az államok között fölmerülő differenciákat. Az otprfcáms- ügy aránylag csepp volt az ellentétek tengerében. — hogyan akarja Briand július 1.5-ig, illetve szeptember 9-ig egy kávéskanállal a parti homoklyulkba hordani az óceán vizét?

Miiért a nagy sietség? Snliy óta évszázadok múltaik el, Victor Hugó 1849-ben mondotta el híres páneurój>a-be<széöét. melyben bejelentette, hogy a szövetkezés küszöbön áll és nem történt semmi, mért történhetne most minden három hónap alatt? S ha megtörténik, rosszul fog megtörténni. Elkeseredést szül, haragot és sok állam bizonyára a kényszernek enged, ha aláírja a Franciaország épségét garantáló szerződést. A kisebbségek a halálos ítéletüket imák alá, ha a kisebbségi jogok mai betartását elegendőnek és raaradhatónak ismernék el. Elvégre senkinek sem vágya, hogy örökre koldus maradjon s elismerje, hogy a hatalom és az ura- ság örökre a mai gazdagok kezében legyen.

Páneurópa cél és ideál De a rehabilitált és megelégedett nemzetek, a kisebbségek kínjait radikálisan megszüntető Páneurópa, nem Briand francia Páneurópája. A máj megoldási móddal szemben csak egyet mondhatunk: tiimeo Danaos et doni feren- tes, félünk a győző franciáktól és ajándékaiktól.

mai rend megváltoztathatatlan, s ha. valaki netalán érinteni merné Franciaország vagy szövetségesei érdekéit, a viliág valamennyi népe meggondolás nélkül száz dreadnought- tal, ezer repülővel, tízezer tankkal sietne Gallia segítségére és a „támadó" kivégzésére. Nemcsak fegyveres „támadásokról" van szó, hanem erkölcsi vagy gazdasági, nemzeti vagy szociális zendülésekről is, amennyiben az 1919-es „vae-victis" béke ellen irányulnak. Locarnóban meglazult a francia biztonsági falanx, a jóvátételi. probléma konoiliáns elintézése után a nyugati hatalmak — főleg Amerika és Anglia — még kevesebb okot látnak, hogy egyszersmindenk orr a súlyos garanciákat vállaljanak a jóllakott francia epikureizmug védelmére. Briand Londonban az ötliatalimi fegyveres blokk megteremtésével akarta célját., elérni, amikor nem sikerült és Franciaország váratlanul kibukott minden biztonsági kombinációból (a háború óta először), merész fordulattal magáévá tette Coudenhüve-Kale rg i álmát és fölcsapott elsőrendű páneuropóietáhak. Alakítsuk meg