Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-20 / 114. (2335.) szám
1* olda! ^ SZ^m ° május 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, neqved- A ) 1 '• > * 1 ' ■ 17 '7 ' ± 1 Szerkesztőség; Prága II. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, •*■* SZlOZJ&nSZKÓl CS TllSZdTíSZKOl CILCTIZGKI (iriOK II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke _ nnfitih’nr nnnilanin r , Prága 11. Panská ulice 12. 111. emelet. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.~X<L FőStetéeSZtŐ: pVLULKUl flUpiLUp/U felelői SZetkeSSttÓ: Telefon: 34184. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kő. DZUPANYI LÁSZLÓ FOPGACÜ 6ÉZA SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R H H R. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kö; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Xé. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kő. A francia külügyminiszter iniciativájánah következményei Európa i páneurópai tárgyalásuk legyében Briand memorandumának analízise — II német és a francia sástó — 1 páneurópai kongresszus megnyitása Berlinben — Masaink és Beues üdvózió távirata — ftz eSsS e'teasetssek Nansen és i hontalanok (§) Eliparentáltáik őt vezércikkben s kólumnás cikkek jelentek meg a világsajtóban abból az alkalomból, hogy Fridijof Nansen, a sarkkutató, a földrajz kiváló művelője, a béke igazi apostola s az emberszeretetnek ragyogó fá- rosza meghalt, ügy mondják, hogyha valaki csak egyetlen tettei, egyetlen gondolattal vitte is előre az emberiség ügyét, már megérdemli, hogy emléke a horáciuszi éríékmérlékelés szerint ércnél maradandóbban vésődjék a történelem lapjaira. A sarki tengerek s az óceánok áramlásainak legnagyobb ismerője, a sarkvidék legnagyobb tudósa — mert honfitársa, Amundsen, nem tudós volt, hanem fölfedező és sportember —. a geográfia tudományát sok' mérfölddel lendítette előre s tudományos érdemeit kötetekben kellene felsorolnunk. Ha egyebet nem tett volna, minthogy ezeket a tudományos eredményeket közkmesésé teszi, úgyis az emberiség hálá jára és elismerő emlékezésére volna érdemes. De nemcsak ezért s elsősorban nem ezekért az érdemeiért kell nemes alakját a hallhatatlanság diszkosKorújával öveznünk. A norvég tudós a kisebbségek szivében azért érdemel aere pe- peunius emléket, mert az önzésnek, számításnak, ridegségnek, közönynek ezekben a léiek- dermesztő napjaiban, amelyekben az átlagember embertársainak farkasává vált, ő a magasba emelte az igazi emberiesség eszményét s a csüggiedokben ébren tartotta a hitet és reményt, hogy amíg ezt az eszményt csak egyetlen lélek is képviseli, nem kell kétségbeesni, hanem hinni kell, bizni kell és főleg küzdeni kell a jobb, az emberségesebb jövendőért. Amikor nemzetközi szervezeteket alapítottak a nemzetek kihékitése, együttműködése, az elesettek felemelése, a nagy és kis nemzeteknek egy akolba terelése, az emberi jogoír kivívása és biztosítása érdekében, kétségbe kellett esnünk, hogy mindezek az intézmények szóőrlő malmokká süllyeditek, mert az önzés s a hatalmi érdekek visszaszorítottak bennük minden jóakaratot s minden nemes törekvést. Sokat beszéltek, sokat tanácskoztak az ember iségnek, kiváltképpen a végső veszedelembe sodort közép- és keleturópai embernek kétségbeejtő sorsáról, de ha nincs a fórumon ez az egyetlen ember, akinek a jég világában még forróbbá hévült a szive, úgy ma több millióval lenne több a szenvedő, kétségbeesett ember a glóbusznak ezen a meggyötört, Mrnial, vérrel, ezernyi bajjal szóira arcan golt fókuszán. Andor áliig fegyverben álltak a népek s gránátok vágtak tátongó folyosókat a legjobbak falanxaiba, akkor Nansen kezébe vette a hadifoglyok segélyezésének ügyét s millióknak hozott envhületet, milliók sorsát változtatta jobbra. A háború végeztével is rátalált emberséges szíve a leginkább szenvedőik táborára s a népszövetség fórumán addig agitált, mig az orosz és az örmény menekülteknek megadták a Nansen-útlevelet, néhány millió embert megmentett a hontalanság átkától, ha szülőföldjüket nem is adhatta vissza nekik. Ám emberfeletti voilt a feladat, amit ezen a téren végezni keltett és kell. s Nansen, ha szive minden szenvedőt fel is emelt s magához ölelt, mégis csak egy ember volt. A kö- zépenrópai hontalanság kimér újával ő sem tudott megbirkózni. Itt a hatalmi érdekekkel került ellentétbe, amelyek az állami szuverén! t ás varázsköipenyóbe burkolóztak a szeretet igéi elől. öt millió hontalan van Középdurópéíban s sorsuk rosszabb, mint az orosz meg az örmény menekülteké volt, mert még Nansen -passzusra sem tarthatnak számot. Most még szegényebbek, még csüg- gedtebíbek, még mágukrahagyottabbak letPrága, május 19. Vasárnapi számunkban röviden ismertettük Briand Páneurópa-imemo randimát, melyet a francia külügyminiszter megbízásából szombaton este adtak át a francia követek és nagykövetek az európai kormány oknak. „Az európai unió rezsimjének megszervezéséről szóló memorandum'4 a politikai élet legnagyobb eseménye és a világsajtó szombat óta a cikkek valóságos özönével foglalkozik a kétségtelenül érdekes kezdeményezéssel. Huszonhat európai állam kapta meg az okiratot. Az átnyujiás pillanatának ideje nem indiífe- rens, mert Bolond fontos Jniciatívájjáin kiyill ugyanezen a napon, május 17-én, nnegszünií a jóvátételi bizottság, a báseli nemzetközi bank megkezdte hivatalos működését és Páriában elhatározták a teljés rajnai, kiürítést, azaz a háború likvidálásának hónapokkal ezeilőitt elhatározott munkája május 17-én befejeződött s helyet adott az uj kezdeményezésnek, amelynek feladata az uj szépeim és az uj egység testvéri megteremtése volna. Az á nap tehát, amelyet Briand választott memoranduma szétküldésére, döntő jelentőségű Európa rekonstrukciója szempontjából. A. jegyzékben a francia külügyminiszter a következő szavakkal ecseteli a nap jelentőségét: — Az aj Európái a háború utáni problémák teljes elvi és gazdasági rendezése hamarosan megszabadítja azoktól a ballasztoktól, amelyek tizenkét év óta nyomasztóan feküdtek a szellemi és a közgazdasági életre. A kontinens régre abba a helyzetbe jutott, hogy pozitív erőfeszítésekké] megszervezze nj rendjét. Ezekben a* órákbam Európa önmaga határozhat jövendő sorsáról. Briand memoranduma kétségtelenül a legmerészebb kezdeményezés, amelybe állaim- férfiú a háború befejezése óta fogott. Nemcsak kérdéseket intéz ahhoz a buszonhait kormányhoz, amely 1929 szeptember 9-én GeniFoen már tárgyalt PúneurópáróL, hanem határozott és megszívlelendő terveket közöl a jövőre vonatkozóan. tek, mert meghalt Nansen, az emberiség élő lelikiismerete. Nagy üt tátong utána, vájjon lesz-e, aki hasonló erkölcsi erővel és súllyal ! pótolja őt, akinek komoly szavára mégis j csak megmozdulijon a kőbe fagyott lelki-,’ ismeret? Lesz-e uj Nansen, aki a népszövet-{ ség pódiumán soha meg nem szűnő energiával hirdesse, hogy, addig nincs béke és megnyugvás. míg a lelkek békéjét meg nem adják, mig a hontalan űzött vad, inig millió és millió értékes ember egyszerű rendőrségi anyag, tolonoolási objektum? Nansen példája azonban reményt fakaszt. A gondviselés a legelvadultta-bb korokban is gondoskodik arról, hogy az isteni szikra lángra lobbanjon a kivételes lelkekben. Clairveauxí szent Bernéitől Naosenig hosszú ez a sor - s folytatása is lesz. Briand mintegy ötéves külügymiuiszíerí | működése rezüméjeként és alátámasztva j hosszú politikai múltja tapasztalataival j szerkesztette meg a fontos okiratot és a francia külügyminiszter világipresztízse j kétségtelenül .azt fogja eredményezni, hogy valamennyi európai kormány behatóan és- jóakarattal foglalkozik vele. Mint tegnap jelenítettük, Briand szövetségi ■viszonyt akar teremteni az európai államok között és olyan szerveket tervez, amelyek e szövetségi viszonyt ápolhatnák és kormányozhatnák. Géniben összeülne az európai népek reprezentációs háza, állandó bizottság és állandó vezér titkárság foglalkozna az ügyes-bajos dolgokkal és valamennyi közös kontinentális ügye’ &. terv. V ’é Genifből intéznének el. A feltételek , Siilly óta számos államférfin, író és propa- ] gaudista hirdette az európai államok egye-j 'sülésé-nafc szükségességét, ez alkalommal [ azonban az egyik európai nagyhatalom'hivatalos kormánya fordul kellő előkészítés utáni a többi európai kormányhoz, ami különleges j súlyt kölcsönöz az eszmének. — Nem arról van szó. hogy azonnal ideális ] konstrukciót teremtsünk, - mondja Briand | az érdekes memorandum bevezetésében — j de meg akarjuk szervezni az európai szonda- j látásból. kinövő kontinentális szövetség első j fázisát, a kontaktusnak első módját, amelyből j később szorosabb szövetség fejlődhetik ki. j A memorandum elöljáró beszéde visszapillant az 1929-ben folytatott tárgyalásokra, amelyek folyamán az európai hatalmaknak már módjukban volt Páneurópa kérdésével foglalkozni. A francia külügyiiiiniszter továbbá felszo- 111ja a hatalmakat, hogy július 15-ig feltétlenül feleljenek a memorandumra, mert a ! népszövetség szeptemberi ülésszakán részletesen megtárgyalják már a kérdést. Az iniciatiiva kedvező pillanatban jött, amikor az európai hatalmiak erkölcsi és anyagi ösz- szeköttetésébeu támadt hibák veszedelem- i mel fenyegetik ai béke munkáját és óriási! akadályokat gördítenek a prosperitás útjába. Húszezer kilométeres vámhatár gátolja meg az anyagi kibontakozást s Briand szerint a | népszövetség ellenőrzése alatt feltétlenül bar- ■ móniába kell hozni az európai népek érdé- ■ keit és át kell törni a közöny gátját. A memorandum a következő fenntartások-; kai és kikötésekkel készült: 1. Az inic-iatíva nem irányul a népszövetség ellen. Az európai népek föderációja, úgy, ahogy Briand szeme előtt lebeg, tulajdonképpen egy széleskörű és általános regionális paktum a locarnói szerződések mintájára, de jóval nagyobb arányban. „Az európai államok szövetségének megszervezése a. népszövetség felügyelete alatt történik és úgy kell felfogni, mint a népszövetség keretén belül történő óriási haladást. amely az Európán kiviül államok javára is szolgál" — mondja Briand. 2. A szervezet nem irányul semmiféle más népcsoportosulás ellen és nem támadja sem az amerikai Egyesült Államokat, sem Oroszországot. „A munkát a bizalom • és a barátság atmoszférájában kell elvégezni és együtt kell működni valamennyi olyan Európán kívüli államcső porti ah amely komolyan akarja a békét és elismeri Európa összefogásának szükségességét." 3. A tervezett szövetség semmilyen tekintetben nem korlátozza az európai ha talmak szuverenitását. Minden állam meg őrzi teljes politikai függetlenségét és „vitám ennyi állam felső lényege, még határozottabban és nyíltabban fejlődhetik ki a. uj föderáció keretein belül." Ennek a három -alapéivnek a betartásai Briand kikéri az európai kormányok vélem ’ nyót. Majd vázolja azokat az eszközöket, ame lyek segítségével a föderáció zavartalanul működhetik. Mindenekelőtt általános jelleg politikai paktumra van szükség, másodszor olyan mechanizmusra, amely a szövetség* l központilag -irányíthatná, harmadszor ki keli dolgozni azokat a-z alapelveket, amelyek alapján az uj szövetség' működhetnék. Brind memorandumát lendületes szavakkal fejezi he: — Sohasem volt a pillanat alkalmasabb és a szükség sürgősebb Európa újjáépítésére ó\- az egység megteremtésére, mint a jelen pillanatban, amikor nélküle nem élhetünk. Á parancsoló szükségszerűség kényszerít ben minket a föderációra. A népek régóta kifejez téli akaratukat, a kormányé1- feladata, hogy magukra vállalják a felelősséget és megkezdjék a stzervező munkáit. Az első kommentárok Berlin, május 19. A vasárnapi lapok részletesen foglalkoznak Briand memorandumával. A centrumipárti Germánra szerint meg keli különböztetni a szerződés igazi szellemét és azokat a mellókgondo la tokát, amelyeket bízón yos államok igyekeznek becsempészni. Nem a formulák döntenek, hanem azok a férfiak,' akik megvalósításukra törekednek és azok az erők, amelyek a terv mögött állnak. A. szociáldemokrata Vorwarts szerint a német kormóimjnak minden kedvező alkaknat meg kell ragadnia, az európai népek szolidaritásának megerősítés éré. Nagyon okos emeberek úgy vélik, hogy Briand terve az európai francia hegemónia megszilárdítására és stabilizálására szolgái. A német kormány mindazonáltal nem szaró tátiratja a francia javaslatokat és nem izolálhatja Németországot, amely körülmény még inkább a francia hegemónia megszilárdítására vezetne. Az agrár jellegű Deutsche Tageszei tung elítéli a tervet és megállapítja, hogy ma, amikor a nemzeti kisebbségeket jobbár, elnyomják, mint a háború előtt, nevetsége,- volna a jelenlegi reng stabilizálására gondolni. A páneurópai kragressiits Berlin, május 19. A páneurópai kongresz- szus, amely, mint ismeretes. Coudenhove- Kalergi gróf vezetése alatt áll. tegnap tar- tolta első nyilvános összejövetelét a berlini „Singerakadémiában". A kongresszus rendkívüli aktualitására való tekintettel a látogatottság óriási volt és a megjelentek között szerepeltek a külügyi hivatal, a birodalmi kormány, a diplomáciai testület, a helyi hatóságok, a nemzetközi sajtó és a gazdasági és külterület legelőkelőbb Hígjai. De Margerio francia nagykövet és
