Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-17 / 112. (2333.) szám
1930 május 17, szombat. <PR£©a-MAíGÍ^fflRIJ& egyes interpellációk sürgősségét utasította ©1 a többség, s O'zzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés május 20-án kedden délután 3 órakor lesz s u api rendjén a határ rendezésre vonatkozó törvényjavaslatok fölötti szavazás és a régi nyugdíjasokra vonatkozó törvényjavaslat második olvasása, Sltvka kommunista és Fedor Miklós országos ker észté iiyszocialis- ta párti képviselő mentelmi ügye szerepel. A keddi ülésen benyújtja Benes külügyminiszter a hágai és párisi egyezményt s ez alkalotmMl terjedelmes expozét mond. Az elbocsátottak ügye a képviselőhöz plénumában A nyngdijaisok egyen joga s i tásáról szótő törvényjavaslat vitájában felszólaló Holota János dr. magyar nemzeti párti képviselő azt is hangsúlyozta, hogy a szloveneakói és mszinszkói magyarok politikai pártjainak a közalkalmazottakkal kapcsolatban két föladata volt. Az egyik cél, az egyenjogúsítás, most történik meg. A másik cél amaz elbocsátottak ügyének végleges rendezése, akik 1920-ban az átvételt nem kérték, mert nem is kérhették, miután az átvételi kérelem be- ■ adását, elrendelő törvények kihirdetése s a törvényes határidő között oly rövid időköz volt, hogy a törvényt az illetők nem ismerhették meg s így önhibájukon kívül vesztették el állásukat. Ezen a bajon csak Díjképpen lehet segíteni, hogy a törvényhozás az átvételi kérelmek, illetve jelentkezések számára most uijabb határidőt ad. Ezt a ‘célt szolgálja Holota János és társainak a képviselőház plénumában benyújtott alább következő rezoluciós indítványa: A kormány íelhivatfik, begy sürgősen terjesszen be oly törvényjavaslatot, melyben a 269-1920, 210-920 és 233-920 számú törvényekben a közalkalmazottak jelentkezésére előirt határidőnek hat hónappal leendő megho ssza/bbiÜ^a rendeltessék el, hogy ezen njabb határidővel mód adassák a hivatkozott törvényekben Szlovenszkón és Ruszinszkón szolgálatra nem jelentkezett és emiatt elbocsátott volt magyar köz- aIkaimazottaknak a jelentkezésre. A. többség ezt a határozati javaslatot nem fogadta el, ezért Holota dr. képviselő eme kérdés rendezésére önálló kezdeményező javaslatot fog benyújtani. ........... .... ■■ ■ le nes helyett Krofta - a köztársasági elnökjelölt Prága, május 16. A Varsóban megjelenő ,,Czas“ tegnap Prágából ezt a hirt közölte: fTgylátszik, hogy ama gondolat megvalósítása, hogy Masaryk utódja Benes legyen, egyre ne- hezebh lesz. Sőt most már uj elnökjelöltről is kezdenek beszélni, aki egyébként ugyanahhoz a politikai csoporthoz tartozik. Masaryk utódja állítólag Kroffta dr., a tudós történész és a külügyminiszter helyettese volna, aki igen előkelő személyiség s pártpolitikai szempontból egyik irányban sincs lekötelezve. Anglia bizalmatlan a jóvátétel! költsön iránt Párhs, május Í6. A nagy jóvátéteü kölcsön kibocsátásnál a Journé Industrielle szerint Anglia különleges helyzetet foglal el. Mint ismeretes, a londoni Nemzeti Bankot eredetileg 60 millió dollár jegyzésére szólították fel, de az Angol Bank csak 30 milliót vállalt s ajánlatát végre 40 millióra kiegészítette. Angol pénzügyi körök most újabb kikötéseket tesznek s azt követelik, hogy tiltsák meg az idegen piacokon jegyzett részvényeknek Angliába való szállítását. Ezzel Londonban meg akarják akadályozni, hogy Angol Bank legközelebbi diszkontcsökkentésénél, amely a fontkurzus alátámasztására feltétlenül szükséges lesz, túlsók jóvátételi kölcsönrészvény kerüljön Angliába, Gajda cáfolja tanácskozását a fehérorosz generálisokkal Prága, május 16. Tegnap közöltük, hogy Gajda volt tábornoknál a múlt napokban több fehér-orosz generális és emigráns orosz politikus tartózkodott és ezekkel Grajda hosz- szabb megbeszéléseket folytatott. Gajda a hozzá közel álló lapokban ezt a híradást cáfolja. Erre a cáfolatra a Prager Abendzeitung azzal válaszol, hogy Ga jda s az emigráns or o sz politikusak és generálisak nemcsak Gajcla lakásán, hanem Prága egyik elővárosában s egy hradzsini kávéház külön helyiségében is tar tat top f/mácskazásokai. Ezen az utóbbi kantferencián, egy amerikai cseh wjságiró is részvett. Június 30-ig az utolsó francia katona is elhagyja Hésneforszáeot A genfi tanácsQEésszak eredménye — A székely petíció római és párisi visszhangja Páris, május 16. Tardieu francia miniszter-1 elnök és Hoesch párisi német nagykövet tegnap hosszabb tanácskozást folytattak a Rajna-vidék kiürítésének kérdésében. A genfi tavaszi népszövetségi tanácsülés után, amely legfőképpen a Rajna-vidék kiiirité- éére vonatkozott, a kérdés aktuálissá vált és a genfi szférából átkerült a külügyminisztériumok hatáskörébe. Tardieu Briand- ho* hasonlóan biztosította Hoescht, hogy június 30-ig a franciák feltétlenül kiürítik a Rajna-vidéket. A Petit Párisién szerint a kiürítés dátumát többé nem lehet megváltoztatni s a francia csapatok kivonulásának technikai előkészületei máris megkezdődtek. A Journal Oíficie szerint valamennyi rendőrhivatalnokot, akit a megszálláskor a ; hadügyminisztérium a Rajna-vidékre kül-l dött, visszahívják, ami a kiürítés legfontosabb előjelének tekinthető. A rendőrtiszt- viselők visszatérnek Franciaországba és ismét átveszik régi szerepkörüket a belügyminisztériumban. Székes? ügyek Genfben Róma, május 16. A Tribuna genfi tudósítója hosszabb cikkben ismerteti az erdélyi magyar kisebbségeknek a népszövetség előtt fekvő petícióját a határvidéki községek javainak törvénytelen elkobzásáról. Mint a Messaggero cikke, a Tribuna is megállapítja, hogy a román kormány csak a magyarlakta Csik és Háromszék vagyon- közüsségi javait kobozta el, ellenben meghagyta a hasonló jogú. elbánás alá tartozó naszódi és karánsebesi vagyonközösségeket. A közlemény végül rámutat arra, hogy; a magyar kisebbség most a népszövetséghez fordult jogorvoslatért és hivatkozik arra. hogy a románok eljárása megsérti a kisebbségek védelméről szóló szerződést. A milánói Popolo dTtalia ugyancsak genfi tudósítójától közöl hosszabb cikket az erdélyi magyar kisebbség petíciójáról. A közlemény kiemeli, liogy a jogtalan elbánásban részesített erdélyi községek magyar lakói bíznak a népszövetség közbelépésében, amelynek garanciája alá helyezték a kisebbségek jogvédelmét. A párisi Liberté közli a népszövetséghez intézett székely petíciót és ismerteti a két székely közbirtok kisajátításának ügj'ét. nMagyarorszdg addig él, amíg elsőszülöttségl jósát a dunai medencében el nem adja** — mondotta Bethlen István a magyar képviseldházban Belliién nagy beszédével zárult a párisi egyezmény vitája A képviselőház óriási többségiéi fogadta el a ratifikációs javaslatot Budapest, május 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj ©leütése.) A párisi és a hágai egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslat vitája a mai napon ért véget a magyar képviselőházban. Az utolsó szónok Bethlen István miniszterelnök volt, aki utalt elsősorban azokra a súlyos kritikákra, amelyek az egyezménnyel szemben elhangzottak. Ezek nem tárgyilagosak — mondotta —, mert a legtöbbjük mindenáron bizonyítani akarta, hogy azért vállaltunk súlyos megterhelést, mert egy bizonyos csoport ebből hasznot húz. Ezzel szemben leszögezi, hogy a tárgyalásokon nem igazság állott igazsággal szemben, mert ha igy lett volna, akkor bizonyára kedvezőbb eredményt értünk volna el. Utalt a tétel nagyságára, amit az agrárpörök, a főhercegi birtokok, egyházi és vasúti társaságok követelése stb. tett ki, amelynek végösszege kétmilliárd aranykoronára rúgott. Ez az összeg a mai Magyarország vagyonának egy kilencedrésze lett volna, tehát semmiképpen sem mondható, hogy lényegtelen összegért folyt a harc a magyar kormány részéről. Bethlen ezután visszapillantást vetett a jóvátétel! kérdés fejlődésére és arra, hogy a régebbi megállapodások szerint hat és félmilliárd aranykorona reparációs költséget kellett volna fizetni a legyőzőtteknek, Németországon kívül. Ezt az összeget lényegesen leszállították. Az volt az elvi megállapodás, hogy az adósok javára a konszolidáció érdekében könnyítsék a helyzetet. Hogy súlyosabban nem terhelték meg Magyarországot, annak oka az, hogy Magyar- ország sikeresen megvédte érdekeit és elfogadtatta a román megszállás által okozott károk tételeit. Ismertette, hogy mik voltak a kisantant és az antant követelései és hogy ezzel szemben mennyit tettek ki a magyar jogos követelések. Megállapítja, hogy a kisantant 715 millió aranykoronát követelt, ezzel szemben Magyarország jogos követelés© 413 millió aranykorona volt, tehát a kisantant követelése több mint 300 millió koronával volt nagyobb a magyar követelésnél. A kisantant követelései között szerepeltek a megszállási költségek, a magyar hadifoglyok szállítási költségei, a Jugoszláviának le> nem szállított saénmennyiség, Görögország a forgalmi hajózással kapcsolatos költségeket, valamint 3936 vasúti vagon költségének megtérítéséit, Románia a bukaresti békéiből eredő költségek megtérítését követelte. Betlilen beszédének további során felemlítette, bogy a tárgyalások során egyizben már teljes szakadásra volt kilátás. Magyarországnak az volt ugyanis a határozott szándéka, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy évi 12 millió aranykoronánál többet nem fizet. Ettől azonban el kellett állnia különösen súlyos körülmények miatt, de azonkívül nem is viselhette volna el a fiaskó ódiumát. Az ellenzéknek amaz állítása, hogy a 13 és j fél millió aranykorona egy részét magánsze- j mélyek céljaira fordítják, nem egyéb politi- kai ha ngúla [keltésnél. Az ellene emelt összeférhetetlenségi vádra Bethlen kijelentette, hogy harminc éve működik már a közpályán, de ezidö alatt olyan vállalatnak, intézménynek tagja nem volt, amely összeférhetetlenséget jelentett volna. Az ellenzék bigyje el, hogy tud (lisztingválni köz- és magánérdek között. Vannak, akik kvalitásaik hiányát mások becsületében valló gázolással igyekeznek pótolni. A® a® ötlet, hogy az optánspénzekből a hadikőlcsünök tulajdonosait és a rokkantakat segélyezzék, csak politikai hangulatkeltésre alkalmas. Azt is állítják, hogy Ausztria előnyöseikben úszta meg a megállapodó sokait. Ez tévedés. Ausztria 800 millió aranykorona relief tartozására mindennemű vagyona zálogjogi! ag le van kötve, úgy hogy ellene nem léphettek fel követelőzőén. Különben is a két ország között nagy a politikai differencia, mert Ausztria belenyugodott területének elvesztésébe, mig Magyarország helyzete más. Magyarország csak addig él, mig elsőszülöttségi jogát a dunai medencében cl nem adja és nem tágít azon ideáloktól, amelyekben születtünk és élünk kell, Bethlen végiül kijelentette, bogy a párisi egyezményt főleg azért fogad ták eL, hogy ez en - túl kevesebb akadálya legyen a nemzetközi fórumok előtt a nemzet nagy ügyének. Ilyen értelemben kéri a javaslat elfogadását. Bethlen beszédét a Ház viharos tapssal és éljenzéssel fogadta, majd óriási többséggel elfogadta a párisi és hágai egyezmény ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Bethlen a dunai államok agrárfrontjáról Budapest, május 16. (Budapesti szerkesztőségünk telofonjelentése.) Bethlen István miniszter- elnök a kópviselőház folyosóin beszélgetést folytatott Beck Lajossal a dunai államok agrárfrontjáról. E kérdésben a miniszterelnök kijelentette,-hogy a külkereskedelmi intézet is a maga politikájával ezen együttműködésre törekszik. Hogy őszre legalább a tengeri értékesítésére közös frontot alakítsunk Jugoszláviával — mondotta —, azt esetleg keresztülvihe- tőnek gondolnám és ez valóban magvát- alkothatná egy későbbi és szélesebbkörü összefogásnak. Mindennemű messzemenő gazdasági szövetséget ezidőszerint még a nagypolitika akadályoz. Hiszem azonban, hogy ennek is eljön az ideje. 1 katonaszabaditási ügyben a Lander-bank gezérigazgatóját is letartóztatták A Siovák a kommunista képviselők „szenzációiról** Prága, május 16. Dvorék dr. alezredes-orvos katonaszabaditási afférjával kapcsolatban az Expreis mai száma a következőket írja: Megbízható forrásból szerzett értesüléseink szerint a katonászabadátássál kapcsolatban ma délelőtt Hecht dr.-t, a Landerbank vezérigazgatóját letartóztatták. Noha töíbb százezer koronára rugó óvadékot, ajánlottak fel, az államügyész nem engedte meg, hogy Hédit dr. a vizsgálati fogságból szabaduljon. A letartóztatott Hecht dr.-t ma egész délelőtt kihallgatták. Ez a hír annyival is érdekesebb, mert tegnap ugyancsak a Landerbank egyik igazgatóját, Weiguert is letartóztatták. A katonaszabaditási affér polgári szereplőinek ügyében a vizsgálatot Mydio dr. vizsgálóbíró vezeti, aki ma a pankráci bírósági épületben a kihallgatásokat megkezdette. Elsőnek Weigner igazgatót hallgatta ki. Weigner igazgató érdekében Stern dr. ügyvéd járt el. A késő délutáni órákig nyúló kihallgatások során két tanút is kihallgattak. A vizsgálóbíró eddig az ifjabb Weimano, a Hecht testvérek és Lazsansky ügyére vonatkozó anyagot nem kapta meg és azt valószi- | nüleg csak holnap kapja kézhez. Lazsansky egyébként a külföldön, London-; bán tartózkodik, elutazását a hatóságok be- ‘ csületszóra engedték meg. Az utazás halaszthatatlan volt, mert egy bizonyos szabadalom értékesítéséről van szó, aminél Lazsansky pénzügyileg van érdekelve. Prága, május 16. Tegnap közöltük, hogy Viskovsky nemzetvédelmi miniszter a képviselőhöz nemzetvédelmi bizottságában a Dvorak-afférról rövid jelentést tett. Erről a miniszteri expozéról a Siovák mai száma a kővetkezőket írja: A nemzetvédelmi miniszter ur nyilatkozatától a nyilvánosság egyáltalában nem lett okosabb, mert a közvélemény maga már sokkal többet tud, mint amennyit a miniszter közölt. Elismerjük, hogy Viiskovsky miniszter helyzete nagyon kínos, mert ha nyíltan akarna beszélni, úgy a saját pártjához tartozókat Udrzal miniszterelnöktől kezdve kellene lelepleznie. A vita folyamán a kommunista szónokok megái lapították azt, hogy pontos adataik vannak, hogy a vizsgálati fogságban levő Dvorák alezredesnél interveniálók között szerepelt Borán képviselő, az agrárpárt főtitkára, Bradács volt nemzetvédelmi miniszter és Udrzal miniszterelnök is. Peták őrnagy lefoglalt irattárában a nevezett uraktól származó leveleket találtak.
