Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-17 / 112. (2333.) szám
4 ^^gaiAWAarhíriíAP 1930 május 17, Bgoanhat, beszédek és tények Irta: Wémoscher Lajos Groteszk dolog, hogy ma, amikor az emberiség törtéiielméneik logvákágo«»bib idejét öli, a politikát, és nz észszerűé éget uemcsaik különválasztani, hanem egyenesen egymással ezemibeáillldilwntt tehet. A jámbor polgárnak, akii egész nap azzal van elfoglalva, h-ogy idegőrlő, izmokat .feszítő munkát végez a lét- fonta rtáséirt, a kereskedőnek, akt kétségbe esetit küzdelmet folytat, hogy a eáante feltartóztathatatlan ár be ne sodorja az inzolvencia rvényóbe, a munkanélkülinek, aki mind reménye veszt elitebben keres munkátokét őségét, — legalább azzal a hittel kellene egy küzdelmes nap alkonyán nyugovóra térnie, ‘hogy a sorsát intézőik mindent megtesznek azért, hogy az általános helyzet- javuljon, hogy a polgárság küzdelme ne maradjon meddő. De már ez a hit sincs és nem is lehet meg, mert a sorsunkat pótot ikusok intézik és a politika utjai ne mazonosak a szükségszerűség diktálta észszerüséggel. A közelmúlt hetekben két világkonferencia is volt: a londoni tengeri-leszereiési és a genfi vámlefegyverzési konferencia. Mindkettőt a uéphangu- lat hatása alatt kellett egvbebivni. A londoni konferencia szükségességét a hadd készülődések háborús veszélye és a fegyverkezések, óriási költségei ií adok ollók. Ezen a konferencián, — mint az utóbbi években már .annyiszor — kifejtették a delegátusok, hogy a háború embertelensége nem egyezik meg a XX. század civilizációjával, a XX. század nyomora pedig szóikkal a pénzáldozatokkal, amelyekbe a fegyverkezés kerül. Eredmény: 20 olasz csatahajó építésének megkezdése és vallószmüleg 58 francia uj csatahajónak legközelebb való vúan*- boesátésa. Géniben a vámkonferencián megálilaipitofták, hogy az európai vámhatárok és vámfalak nem alkalmasak arra. hogy a kontinens gazdasági életét egészségessé tegyék. A vámemelés ugyanis hasonlatos a fegyverkezéshez. Átragad más országokra is és általánossá válik. Egyik álam vámemelését rendszerint az érdekelt többi államok vámemelése is követi, ezáltal az az eredmény, amit egy ilyen intézkedés elérni akart, rendszerint egyenlő a nullával. Ha például mi az őstermelést akarjuk segíteni vámemeléssel, vagy monopóliummal, akkor azok az országok, amelyeknek eddig nálunk piacuk volt mezőgazdasági terményekben, úgy fognák az ilyen intézkedés ellen védekezni, hegy azon cikkek elé, amelyeket, mi exportálunk, áttörlietetlen vámfalakat fognak emelni. Ezek teljesen légiimé megállapítások, amelyekhez Genfben — elimiéfetiieg — mindenki hozzá is járult. Eredmény: általános európai és amerikai vámemelések és monopólium-kísérletek. Kétségtelen, hogy itt vaSami mancs rendben. A konferenciák szónoklatai és az azokat követő 'intézkedésekben egyenes ellentét van. A politikusok abban a pilkmatöem, ahogy az országot elhagyják, egészen mást mondanák, mánt amit a hazájukba visszatérve tesznek. És miért van ez? Azért, mert ha a belpolitikaá légkörből kdszaibaduilnaik, akkor emberekké válnak, akkor látják, hol, má a baj, mit, hogyan kellene és lehetne orvosolni. A konferenciák szónoklatai rendszerint megfelelnek a® elméleti .igazságoknak, de gyakorlati megvalósításuk beleütközik abba az elhárifbabaitlan akadályba, amit politikának hívnak. Jóhiszemű vagyok ég feltételezem, hogy Európában nincs állam, amelynek élén ne kitűnő emberek. elsőrangú koponyák állanának, akikben megvan a jóakarat és a képesség arra, hogy elkerüljék azt a káoszt, amelyiken ma Európa van. Nem sikerült, mert nem engedte a politika, szakszerűen: & belpolitikai helyzet. M:i hát az a politika? Nyájas adófizető, tanuld meg végre, hogy politikáinak azt a légüres teret nevezik, ahol a hatalomért, a vezér! állásokért és az ezekkel járó előnyökért való olyan harc folyik, amely nincs tekintettel sem az agrár, sem az ipari és egyéb érdekekre, sem a londoni, sem a genfi konferenciára, de arra sem, hogy mii. lesz holnap. Ha néha úgy is látszik, hogy valamely intézkedés egyik, vagy másik népréteg, vagy foglalkozási ág érdekében történik, az csak látszat, mert ha a helyzet úgy kívánja, akkor holnap feláldozzák azt a réteget, amelyet ma támogattak. A kormányok pedig, akik hol vezetik a harcot, hol pedig általa vezettetnek, 6őt sokszor iökdöetetmek, kénytelenek a magasabb politikai taktika minden tudományát alkalmazni azért, hogy kialakuljon és lehetőleg megmaradjon a harc’ egységek, azaz a pártok között valamelyes egyensúly, amit úgy hívnak, hogy: politikai, helyzet. ÖOkszor olvastam, hogy nagyón kell félni attól, hogy a politikai helyzet felborul. Különös idegek- keí áldott meg az Isten, mert én például a gabonámon opoli unit ól sókkal jobban félek, mint a politikai helyzet felborulásától. Lehet ugyan, hogy ez onnan van, v,ogy monopólium esetén a drágább gabonát nekem kell megfizetnem, míg ha a politikai helyzetben áll elő valamelyes eltolódás, úgy csak néhány szerep cserél gazdát. De minthogy azt is tudom, hogy az idézett szereplőknek fontosabb a szerepük, mint az én zsebem, azt is kiszámíthatom, hogy a helyzet nem fog megváltozni és minden marad a régiben: a politika színpadi szereplői továbbra w megtartják szerepűiket, a polgárnak pedig ezentúl is monopóliuma marad á félelem. De azért végül is összhangba kellene hozni a beszédeiket a tényekkel. DD iTCADA a legnemesebb motorolaj Hl B R isi Í S B U 1® B P .................»•••••■■» •utók in traktorok rémért ......-......-............. | . kT...tori..ári... k"........................ Eladási iroda: Törzs Armand, KoSicc, Srobár n. 55. ts BmmmmmmmmmmmmmmmmHmmmmmmmmmmmamKmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmammmmmammmmmBmammmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmmmmmmmmm A négereket kipusztítja az atomkár A Kongó lakosságának 10 százaléka pusztult et álomkórban Anglia, Franciaország és Belgium nem tudnak elég orvost küldeni Ahihába A Nemzetek Szövetsége bizottságot küldött ki az Afrikában elterjedt álomkór tanulmányozására. A bizottság tanulmányát befejezte és legutóbb jelentését a Nemzetek Szövetsége elé terjesztette. A bizottság munkája tudományos szempontból szép eredménnyel járt és hozzá fog járulni ennek a veszedelmes járványnak megszüntetéséhez, amely Afrika lakosságának nagy részét már megfertőzte s Európát is fenyegeti. Az álomkór vészé dél mess égét mi sem mutatja jobban, mint az a pusztítás, amelyet Afrikában véghez vitt. Mikor a jelen évszázad első évtizedében az álomkor megtámadta a Viktória-tó északi partján élő 300.000 embert, a járványnak 200.000 áldozatul esett és az életbeumaraditakat az angolok csak uigy tu|l| ták megmenteni, hogy gyorsan egészséges vidékre telepítették át. A világháború után az álomkor nagyobb arányokat öltött, mivel a világháború alatt a járvány ellen való védekezés alábbhagyott és ennek következtében olyan területre is átcsapott, amelyet az álomkór pusztításaitól sikerült megmenteni. Az álomkór eredetéül és középpontjául a Kongot tartják ahol két millió ember, tehát a lakosság 10 százaléka pusztult el e rettenetes betegségben. Egy orvosi bizottság Kongo vidékén 73.549 bennszülöttet vizsgált meg és ezek közül megfertőzve 8.922-t: 12.1 százalékot talált. Ez a rettenetes betegség, ha erélyesen nem küzdenek ellene, Afrika fekete népét tökéletesen elpusztítja. Az álomkór ellen lehet védekezni és már a világháború előtt a német Kelet-Afrikában sikerült a. járványt megszüntetni. A német orvosok a megbetegedetteket összegyűjtötték és erdőirtásokat végeztek, hogy az álomkor terjesztő tsetse-legyet elpusztítsák. A tset.se-légy (glossina polpolds) ugyanis víz mellett, bokor vagy fa árnyékában tud csak megélni. Tulajdonképpen az álomkór leküzdéséhez nincsen már szükség tudományos | kutatásra, hanem csak pénzre és emberekre. Az álomkór gyors elterjedésének egyik legfőbb oka az, hogy nincsen elég gyarmati orvos. Anglia, Franciaország és Belgium, amelyeknek gyarmatain pusztít az álomkór, nem tudnak egyedül megküzdeni a járvánnnyal. Anglia és Belgium afrikai gyarmatai sokkal nagyobbak, semhogy elég orvost tudnának a járvány elleni küzdelemhez rendelkezésre bocsátani. A francia gyarmatokon csak kevésszámú kaboujaotrvos küzd az álcánk ólmai, mivel civilorvosok a kis kato-naorvosi fizetésért nem vállalkoznak gyarmati szolgálatra. Különben Franciaország egy ideig semmit sem törődött az álomkór terjedésével és csak akkor küldött orvosi bizottságot Afrikába a baj leküzdésére, amikor az álomkór Kamerunban pusztított. A járvány elterjedését előmozdította az is, hogy ■ Németországtól elvették afrikai gyarmatait. Ezzel Németország kikapcsolódott az álomkór ellen küzdők sorából és szélnek eresztette a jól bevált német orvosokat. Anglia, Franciaország és Belgium nem tudják pótolni Németországot és ezért mind gyakrabban hangzanak el kívánságok, hogy az Amerikai Egyesült Államokat, amely nagyszerű eredményeket ért el a különböző járványok elleni küzdelemben, belekapcsolják az álomkór ellen folyó harcba". Az álomkór ellen való védekezés napról-napra sürgősebb lesz Afrikában. A bajt növeli a-z a körülmény, hogy az álomkórt a tsetse-légy egy olyan fajtája (glossina morsitens) is terjeszti, amelyről azt hitték, hogy csak állatokra veszedelmes. Ez a tsetse-légy száraz helyen is megél, ami a járvány terjedését nagyban előmozdítja. Az álom kórt terjesztő tsetse-légy kipusztitásához nem elégséges az erdeiirtás. hanem más módszert kellene alkalmazni. Afrikának orvosokra van szüksége és az atomkár nagy pusztítása ráterefi a figyelmet arra, hogy kár volt Németországot gyarmataitól megfosztani, mivel azóta a tsetse-légy szabadabban pusztithat. W\M Meghalt Orska Mária Prága, május 16. Bécsiből érkezett a hir, hogy Orska Mária, korunk egyik legérdekesebb és legdiftferenciáltabb drámai színésznője meghalt Orska Mária rövid idő alatt három öngyilkossági kísérletet követett el, a harmadik sikerült: busz veronáltabletta kioltotta életét. Ez az. élet a legkülönbözőbb gyötrelmek, szenvedések, nélkülözések és felcsigázott örömök szakadatlan láncolata volt és ez a rendkívüli nő, akinek halálát a saját idegei okozták, a morfium karjaiba vetette magát, szán a tőr iumból -is zanalór iu m ba ment és ha felgyógyult, újra a morfium élvezetének adta át magát. Szegény Orska Mária Orska Máriát a háború első esztendejében láttam először Manntheiníban. Vezetékneve akkor még Daisy volt, kezdő nő és kezdő színésznő benyomását keltette, de aranyfekete szeme már akkor elárulta a rendkívüli és zseniális nőt és amint szóra nyitotta ki a száját, az ember érezte, hogy rendkívüli tehetséggel áll szemben. Egy évvel később Hamburgban lépett fel, ahol Wilde Salomeját játszotta, tehát azt a szerepet, amelyik az akkori időben még a legnagyobb perverzitások közé tartozott. Már akkor vette körül személyét a fér- fiíalás legendája és Orska volt olyan okos, hogy ezt a legendát nem cáfolta meg, hanem művészetének szolgálatába állította. Ekkor vedlett át Máriává: a híres Orska Máriává. Hamburgból egyetlen párducugrással Berlinben termett és ott egész rövid idő alatt a siker csodáit művelte. Egy kis nehézséggel kellett megküzdenie, ugyanis úgy beszélt németül, mini az orosz nők általában. Voltak önfejű kritikusok, akik ezt a uémetséget nem akarták elfogadni és nem akarták elismerni, de OrtSK?. Mária addig harcolt, amíg utolsó ellenfelét js legyőzte. A háború harmadik esztendejében történt; hogy a berlini földalattin összetalálkoztunk. A másodosztályú kocsi ebbén az éjszakai órában üres volt. Illedelmesen köszöntem és a dohányzótülke sarkába ültem le. Néhány nappal o találkozás előtt írtam Orska Máriáiéi és megírtam, hogy művészi felfogásával nem értek egyet. Most, hogy az üvegajtón átnéztem a másik fülkébe, Orska Mária hirtelen felemelkedett és felém tarlóit. Kényelmetlenül éreztem magam és némi szégyenérzet is fogott cl. Or.ska Mária mellém ült és így szóit: ,,Oli, én igen nagyon megértem, hogy ön lerántott engem. Ha én kritikus volnék, még sokkal élesebben írnék saját magam ellen. Cikke olvasásánál éreztem, hogy ön mennyire visszatartotta önmagát és ezért most meg akartam önnek köszönni, hogy megsemmisített engem.* Nekem nagyon tetszett akkor ez a női ravaszság és szívesen gondolok vissza erre a kis jelenetre. Orska Mária Wedekhidet és Str ind bér get játszott. Wedekindet talán túlságos tudatosan, Strindberget azonban egész sajátosan intelligens humorral, amely nála a természet adománya volt. Német nyelvezete mindvégig idegenszerü maradt, szláv elemek vegyültek bele és az akcentus francia volt. S talán ez is oka volt annak, hogy valahogyan nem tudott beleilleszkedni a német polgári világba. Színjátszása magaslatán azzal a tervvel foglalkozott, hogy a francia színházhoz szegődik és Verneuil segítségére is akart lenni, mert Orska Mária valóban gyors, párisias kedvességgel csicsergő francia nyelvet beszélt. Azonban Németországból és főképpen Berlintől sem tudott elszakadni. Voltak olyan színigazgatók, akik nélküle nem tudtak előadást rendezni és Berlinben volt egy közönség, mely csak Orska Máriát akarta látni. Színpadi erotikuma különösen a háború sivár világában revelációként hatott, úgyhogy lassanként minden komprimált erotikáim szimbólumává nőtte ki magát. Berlini szalonjában nagy nevek és kezdő zsenik találkoztak. Élete nagyvonalú volt, a vonal mindinkább a végtelenbe veszett és zavaró idegbetegségét legyőzendő morfiumhoz és Veronáihoz nyúlt. Egy este véletlenül sodródtam bele Orska Mária szalónjának társaságába. Fiatal berlini nők tömege vett körül, akik mind körülrajongták az uj erotikum képviselőjét: Máriát. Egészen különös este volt, amelyen láttam Orska Mária talán legérdekesebb, az élet deszkáin eljátszott színpadi produkcióját: Wedekind Luluját hatványozottan játszotta meg a saját mentalitására átformálva olymódon, hogy a fiatal berlini lányok és asszonyok valósággal őrjöngve adták át magukat ennek az egészen újszerű erotikus s'luidum- nak. Orska Mária azonban hideg és számi tó volt és tudta, hogy a legendának, amely őt körülveszi, tartozik ilyen kis külön produkciók lvál. A színházi látogatót, aki rendszerint sokká, naivabb, mint ahogy gondolná, az ember, a színpadi alakítást rendszeriül össze szokta téveszteni a színésznő, vagy színész magán- jellemével. Ezért tartotta sok ember Orska Máriát férfifalónak, mert természetellenesein nagy sötét szemei és ragyogó fogsora külsőleg erre predesztinálta. Annyi bizonyos azonban, hogy Orska Máriát semmi sem izgatta, csak a művészet és a színpad. Hihetetlen, hogy milyen őrjöngő ambícióval tudott tiz- tizenkét órát napjában dolgozni és ami ezen munkán túl még megmaradt belőle, szegény, törékeny fiatal asszony volt, aki egy nálánál kevésbbé szentiroentálisabb férfitől nem tudott szabadulni. Senkit sem falt fel szegény Orska, aki Lukival ellentétesen fejébe vette, hogy egy bizonyos férfit nem fog feladni soha, úgyhogy őt magát falta fel ez az elpocsékolt energia. Mindvégig túljódonképpen az életre éhes, nagyszemü iskolásleány maradt. Egyik nővérét borzalmas módon vesztette el, házasságából csak töredékek maradtak és élete utolsó éveiben perekkel kellett viaskodnia, amelyek energiáját teljesen felemésztették. Ez a szegény Luki nem szűnt meg gondolkozni és aki a gondolkodás szenvedélyét ismeri, az tudja, hogy a gondolkodónak milyen nagy szüksége van narkotikumra. Orska Máriát csak fiatalnak lehetett elképzelni, mindenki olyannak látta, de ő maga már nem hitt a fiatalságában. Ma már valahogyan értékét vesztette az öregedésbe való csendes besimu- lás, sok negyven év körüli asszonynál vak akarásu küzdelem tombol a fiatalság megtartásáért és ez a küzdelem gyakran katasztrófákkal végződik. Orska Mária is ennek a katasztrófának lett az áldozata. a g. Péter Mihály reí, püspök körútja a gömöri egyházmegyében Rinwszambat, május 16. (Saját tudósitónktól.) A tiszánlnneni ref. egyházkerület püspöke, Péter Mihály Tornallyay Zoltán egyház- kerületi főgondnok és Dusza Sándor gömöri esperes társaságában hétfőn folytatta gömöri körútját. A magas egyházi méltóságok délelőtt a bátkai egyházat, délben a rakottján* leány egyházat, délután és az esti érákban a asipi és bal ogujifalusi ref. egyházákat látogatták meg. Mindegyik községben a szeretet és megbecsülés megnyilatkozása mellett fényes külsőségek között fogadták a püspököt ée kíséretét. A bandériumok, küldöttségek, fehérruhás lányok sehol nem maradhattak el és az iskolák if jusága is teljes számban részt vett a fogadtatáson. Péter Mihály püspök Bátkán, Z sípén és Balognjfahm istentiszte- tet tartott s mindhárom helyen prédikált a szinültig megtelt templomban. Minden egyházban megtartották az ily alkamlomkor szokásos vizitációt, ugyancsak a templomokban. A püspöknek nagy segítségére van egyházlátogató kőrútján Dusza János gömöri esperes, aki az egyházak történetét tárja fel a gyülekezetek és a püspök előtt. A püspök atyai tanácsokkal és utasításokkal látja el mindenütt az egyházak vezető embereit s a nép sorai közötti megjelenésének máris rendkívül jó hatása van a magukra hagyott falvakban. A rakottyási egyháznál templom hiányában az állami iskola nagytermében folyt le a püspök fogadtatása s a presbiteri összejövetel, ahol a püspök szintén beszédet intézett az egybegyűltekhez. Gyűlés után a vendégek megtekintették a templom- épités céljaira kijelölt teret, amit alkalmasnak találtak. A püspök látogatása a gömöri egyházak körében már csak azért is nagy örömöt jelentmert sok évtizede elmúlt, hogy a református egyház fejei ezekben a községekben jártak s van olyan község, ahol kétszáztiz éve nem volt püspöki vizitáció. Kedden a Bodrogvölgy többi egyházközségei t látogatja meg az ősz egyházfő. Megkezdődött a munkácsi villanyper bűnügyi tárgyalása Ungvár, május 16. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A munkácsi villanypör évek óta húzódó ügyének bűnügyi része most került az ungvári törvényszék büntetőtanácsa elé. A tanács elnöke Foltanek törvényszéki bíró. A vádlottak száma kilenc, többnyire volt, vagy jelenlegi városi tisztviselők és a volt Villamos- sági részvénytársaság alkalmazottai. A vádlottakat nyolc ügyvéd védi. A tárgyalás csütörtökön délelőtt kezdődött. A formalitások után Katz Adolf vádlott, de egyben koronatanú, részletesen ismertette a por tárgyát tévő eseményeket, és azokat a körülményeket, amelyek között a munkácsi vil- lanytelepet házikezelésből a volt Ungvári Villamossági R.-T.-nak átadták. Katz, kihallgatása, után az. egyes vádlottak kihallgatására gkerült a sor. A tárgyalás három napig fog tartani.
