Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-15 / 110. (2331.) szám

1930 május 15, csütörtök. 'PRA<L\I-A\AG^ARHIRIíAP s A S®i®rélf esebb kézzel láttak hozzá az angolok az műm siaMsáesisosiata tífollásilioz Egymásután tartóztatják le a hindu vezéreket — Száz­számra tartóztatják le a tüntetőket — Számos sebesülés London, május 14. Rögtön azután, hogy Sholapurt átverték az indiai katonai hatósá­gok, öt lázadót, köztük a város kongresszusá­nak elnökét és titkárát, letartóztatták. Átku­tatták a kongresszus irodahelyiségét és szá­mos dokumentumot lefoglaltak. A Városban jelenleg nyugalom uralkodik, ezzel szemben India egyéb részeiből összetűzéseket jelen­tenek. Sir Róbert Cassels, az indiai hadsereg egyik vezető tisztje ellen tegnap Rvalbin- diben merényletet kas érőitek meg. lándzsákkal fel fegyverzett háromszázfőnyti tömeg. Csak hosszai idő múltán sikerült a rendőrségnek a rendőrbirót kiszabadítani nehéz helyzetéből. Ssrodsins Nsjtíu Bombádban Paris, május 14. Indiából érkezett jelenté­sek szerint a rendőrség számos helyen éles intézkedéseket foganatosított a hinduk ellen. Különböző helyeken tömeges letartóztatáso­kat eszközöltek. Egyedül Pelgauban, ahol a rend örsiég több ízben használta lőfegyverét, 37 személyt tartóztattak le. Azonban a házában felállított őrségnek sike­rült a támadásit visszaverni és a merénylők tüzelését, amelyet a házat körülvevő bokrok mögül intézteik, eredményesen viszonozni. A merénylők a sötétben elmenekültek. Gopla- pulibán a rendőri)irat ostrom alá vette egv India északnyugati határán a hátóságok már csaknem elnyomták a felkelést. Sarodsine Najdu indus költőnő, aki AJbbas Tvabji letartóztatása után átvette a szabad­ságmozgalom vezetését, ma Bombayba ér­kezik. fia el akarja foglalni a teásánál sóraktárt .Talapur, május 14. ManilJal Gandhi nagy előkészületekéi tesz a darasanai sóraktá­rak holnapra teroezett békés elfoglalásá­ra, amiben apját és Abbas Tyabjit meg­akadályozták. Manillal Gandhi jelenleg Darasana közelében, Untadiban táborozik 160 önkéntesével. További önkénteseket várnak még. Gandhi egyik híve tegnap Saradból megérkezett 25 önkéntes élén. Az önkéntesek fel vannak szerelve a szük­séges szerszámokkal, amelyekkel a dara­sanai sóraktár területét körülvevő drótsö- vényt el akarják vágni. Letaslőztafásalc, üssseüfifc&zések, sztrájkok Carachi, május 14. India különböző vá­rosaiban a nacionalista vezérek egész so­rát tartóztatták le. Carachiban öt kon­gresszusi résztvevőt fogtak le, közöttük a Hai dér abad bán megjelenő The Hindu ei- mii íap kiadóját. Bombayban a rendőrség három ismert szabadságharcost tartóztatott le forradalmi tüntetésekben való részvéte­lük miatt. Az ország egyéb részeiből is ér­keznek hírek nacionalisták letartóztatásá­ról. Rangoonban sor került sztrájkoló dokkmunkások és riskakulik összeütközé­sére, mert a riskakulik vonakodtak a sztrájkhoz csatlakozni. A rendőrségnek kellett közbelépnie és a küzdő feleket szétkergetni. Több mint hatezer dokkmun­kás áll sztrájkban. A hajóforgalom telje­sen megakadt. Ostrom a sJrodai sóraktár Bombay, május 14. A sirodai sóraktár •el­len 200 önkéntes ostromát vezetett. A rend­őrség közbelépett és 158 személyt letartóztatott A rendőrség és az önkéntesek barnában 16 személy megsebesült. Éhségsztrájk Áhrmedabad, május 14, A sabarmatii fog- háziban számos politikai fogoly, köztük Val- laiphai Patel, éhségsztrájkba lépett. I nyugdiirendezéti javaslat tzámii fogyatékosságának pótlásit javasolja Hoiota képviselő a bizottságban Az Avónók, megyei és községi nyugdíjasok, a külföldi tartózkodás és utazás kérdése, az elbocsátottak ügye a parlamenti fórumon — A költségvetési bizottság elfogadta a javaslatot Prága, május 14. A képviselőiház költség­vetési bizottsága az öreg nyugdíjasok egyen­jogúsításáról szóló szenátusi határozattal ma délelőtt tíz órakor kezdett ülésén foglalko­zott. A bizottsági vita során Hoiota János dr. magyar nemzeti párti képviselő számos mó­dosító és rezoluciós indítványt terjesztett be, A közérdeklődésre joggal számottartó javas­latokat az alábbiakban azzal ismertetjük, hogy azokat Hoiota képviselő a bizottsági tárgyalási ügyrendnek és a szokásoknak megfelelően élőszóval is indokolta. Nem állami tanítók és az óvónők Hoiota dr. első javaslata a szenátusi hatá­rozat második paragrafusának ezzel az uj bekezdéssel való kiegészítésére vonatkozik: A jelen törvény rendelkezései a szloven- szkói és ruszinszkói nemállami régi pol­gári iskolai tanítókra és a nemállami és állami óvónőkre is vonatkozik. Hoiota dr. e javaslatát ezzel indokolta: Tud­valevő, hogy a szenátushoz beterjesztett kor­mányjavaslat a szlovén szkói és ruszinszkói nemállami, vagyis felekezeti és községi és népiskolák tanítóit és a nemállami óvónőket a nyugdijrendezésből kihagyta. A szenátus ezt a hiányt azzal pótolta, hogy az eredeti ja­vaslat szövegébe ezt a pótlást iktatta be: „a nyugdijegyenjogusitás az 1926—104. számú törvény i. paragrafusa 2. bekezdésében meg­jelölt többi nyilvános nép- és polgári iskola íanitóira is vonatkozik". Ez a pótlás azonban nem egészen világos, ezért félreértésekre adhat alkalamí, ame­lyek csak az éppen előterjesztett szöveggel szüntethetők meg. Kü’föidí utazás és állandó külföldi tartózkodás A bizottságban tárgyalt javaslat hetedik paragrafusa a nyugdijaknak külföldre való utalásáról nagyon szűkkeblűén intézkedik. Ezért Hoiota az egész paragrafus törlését s annak helyére az alábbi intézkedés beikta­tását javasolta: A nyugdíj- és ellátmány] illetmények a csehszlovák köztársaság területén kívül, a külföldön lakó nyugdíjasok részére minden levonás nélkül teljes egészükben folyósit- tatnak. Sem az állandó, sem az ideiglenes külföldi tartózkodáshoz engedély nem szükséges. i Ezt az intézkedést az a körülmény indokolja,! hogy úgy a régibb nyugdíjtörvényeknek, j mini a jelen törvényjavaslatnak a külföldön j élő nyugdíjasok illetményeinek megrövidí­tésére vonatkozó rendelkezései igazságtala- \ nők s indokolatlanok. 1 Még kevésbé indokolt az ideiglenesen kül­földre utazó nyugdíjasok utazásának enge­délyhez való kötése. A köztársaság alkotmánytörvénye szerint az állam minden polgára egyenlő és szabad s mozgási szabadságában csak büntető törvé­nyekkel korlátozható. A külföldi utazást tiltó rendelkezések a nyugdíjasok társadalmának lealacsonyitá- sát, degradálását jelentik. Nyugdíjasának és kegydijasoknsk is rendes nyugdijad kell adni négy évre visszamenőleg A szenátusi határozat 10. paragrafusának első és második bekezdése törlendő s an­nak helyébe ezt a rendelkezést kell iktatni: A jelen törvény alapján megállapított nyugdíj- és ellátmányi illetményekben ré- szesitendők az összes nyugdíjasok és kegy- díjasok, nyugdíjas özvegyek és árvák te­kintet nélkül arra, hogy mikor születtek és mikor nyugdijaztattak, 1926 január 1-től visszamenőleges hatállyal. Hoiota dr. képviselő élőszóval előterjesztett indokolása szerint a nyugdíjasoknak életkor alapján való kategóriákba osztása és egyen­jogúsításuk kezdetének különböző időpon­tokhoz való kapcsolása igazságtalan és az egyenjogúsítás fogalmával ellenkezik. Az 1924. évi 286, számú törvény 3. paragrafusa a kormánynak kifejezetten kötelességévé tette azt, hogy az 1925. év végéig az állami alkalmazottak fizefésrendezésérői intézkedő törvényjavaslatot terjessze be, ami csak úgy értelmezhető, hogy annak a javaslatnak a nyugdíjasokra is vonatkoznia kell. A tényle­ges szolgálatot teljesítő állami alkalmazot­takra vonatkozólag ez megtörtént, a nyugdí­jasokra azonban nem. A kormány a nyugdí­jasokat illetőleg csak a jelen törvónyjvaslat benyújtásával tett eleget az említett törvény­ben foglalt kötelezettségének. Erinek folytán az öreg nyugdíjasok négyévi nyugdijkülön- bözettej megrövidülést szenvedtek, ezért igazságos és méltányos, hogy nyugdijáét­r----------­­j K érjen ingyen *£jr3jjV(j\}' '* v felvilágosítást és Chvojka féle Halótól! Kérésének eleget tesz F, Clivo|ka cég, Prelouc / menyeik rendezése 1926 január 1-ig visz- szamenő hatállyal történjék. Miért maradtak ki a megyei és kézség! nyugdíjasok? Hoiota képviselő következő kiegészítő ja­vaslata a 12. paragrafusnak eme, hatodik be­kezdésével való pótlását tartja szükségesnek: 6. A jelen törvény intézkedései analóg módon az összes önkormányzati testületek nyugdíjasaira, azok özvegyeire és árváira is vonatkoznak. — Szükséges — mondotta Hoiota a szóbeli indokolás során —, hogy a nyugdijegyenjo- gusitásban az önkormányzati testületek nyugdíjasai is részesüljenek, mert ezek nyugdijrendezése nem bizható magukra az önkormányzati testületekre s azok kénye- kedvére. Ha az állam az 1922—294. számú törvény 19. paragrafusában imperative köte­lezhette a nevezett testületeket arra, hogy I Kérjen mindenéit J fig K 1 G E* U S ESffilSiSsÉ Borovickagvár, Trencin. azok alkalmazottaikat magasabb fizetésben nem részesíthetik, mint amilyet a hasonló ál­lású állami alkalmazottak élveznek, úgy eb­ből észszerűen az következik, hogy az állam az önkormányzatokat arra is kö­telezheti, hogy azok a jelen törvény alap­ján járó magasabb nyugdijílletményeket is fizessék. A kegydij helyett rendes nyugdíj állapítandó meg Hoiota képviselő a módosító és kiegészítő indítványokon kívül több rezoluziós határo­zati javaslatot is beterjesztett. Ezek mind­egyike önmagában tartalmazza az indokolá­sát is. Az első rezoluciós határozati javaslat igy hangzik: A képviselőhöz a kormányt felhívja, hogy a köztársasági elnök által engedélye­zett kegydijakat szüntesse meg s élvezőik­nek rendes nyugdijat állapítson meg, amennyiben a nyugdíjaztatásukhoz szük­séges szolgálati időt kiszolgálták. A háborús évek is beszámitandók A második határozati javaslat a követ­kező: A képviselőház a kormányt felhívja, hogy a jelen törvény végrehajtása során mind­ama nyugdíjasoknak, akik nyugdijidejének kiszámítása alkalmával a kedvezményes két és fél háborús év nem számíttatott be és a háború idején akár tényleges katonai, akár pedig közszolgálatot teljesítettek, eme kedvezményes éveket számítsa be. A nyugdíjalap kiszámításánál pedig beszá­mítandó a szí őren szkói pótlék is. A kétes állampolgársággal bíró nyugdíjasok hatvan százalékos nyugdíja is emelendő j Hoiota harmadik rezoluciós határozata igy ) hangzik: | A képviselőház a kormányt felhívja, hogy a vitás állampolgárságú és jelenleg a régi I magyar törvények rendelkezései alapján megállapított nyugdijilletménycfc hatvan százalékában részesített volt magyar közöl­ni azott nyugdíjasok, azok özvegyei és ár­vái nyugdijillctményeit az egyenjogúsítást kimondó jelen törvény rendelkezései alap­ján 1930. év január í-i hatállyal szintén rendezze és folyósítsa. Jóakarattal az elbocsátottak ügye is felszámolható A nyugdijégyenjogusitásról szóló első hí­rek nyomán számtalan úgynevezett elbocsá­tott volt magyar közalkalmazott fordult a i ör­vény-hozókhoz s a P. M. H. szerkesztőségé­hez. Valamennyi amiatt panaszkodott, hogy: „hát velünk mi lesz", „rólunk már teljesen megfeledkeznek?!" Hoiota képviselő az egyenjogusitási törvény bizottsági tárgyalása folyamán benyújtott negyedik rezoluciós ja­vaslata azt bizonyítja, hogy az elbocsátottak­ról sem feledkeznek meg a magyar törvény­hozók. Ez a határozati javaslat igy hangzik:; A képviselőház felhívja a kormányt, hogy a volt Magyar Államvasutak, a tanítói s a középiskolai tanári nyugdíjalapok fel­osztására vonatkozó egyezményt a trianoni békeszerződés rendelkezése értelmében a magyar állammal a lehető legsürgősebben kösse meg annál is. inkább, mert a párisi egyezmény ra­tifikálása után ennek többé semmi akadálya sem lehet. Emez alapok megosztásából a csehszlovák köztársaság javára eső vagyon- kvóták amaz elbocsátott volt magyar közal- mazottak nyugdíjigényének kielégitésére for­dítandó, akik nyugdíjilletékeiket ezekbe az alapokba befizették. A kormány felhivatik továbbá, hogy az egyenjogúsítás során kiadandó újabb nj ugdijdekrétumokból az egyes nyugdíjas kategóriáknál alkalmazott és a nyugdíj ideiglenes jellegére vonatkozó s a végleges nyugdíjnak az említett nyugdíjalapok el­osztásától függővé tevő klauzulát hagyja el és az egyenjogusitott uj nyugdijat minden korlátozás nélkül végleges jelleggel álla­pítsa meg. Elfogadták a javaslatot A vitában resztvettek még a következő képviselők: Mayr-Harting, Seidl, Jung, Kat­iin a, Mojto, Böllmann, Bábel, Rosche, Berg- mann, Teplánsky, Stetka és Dietl. A bizott­ság ezután óriási szótöbbséggel, csupán a kommunis­ták szavazataival szemben, elfogadta a ja­vaslatait. A módosításokat és határozati javaslatokat ellenben elutasította a kormánytöbbség. Az ebben az ügyiben az évek folyamán benyúj­tott petíciókat és indítványokat mint tárgy­talanokat ugyancsk elutasították. A régi nyugdíjasok törvényjavaslata hol­nap a Ház plénuma elé kerül s igy a közeli napokban a javaslat törvényerőre is fog emelkedni. A mezógasdaságí javaslatok a szenátus bizottsága élőit A szenátus nemzetgazdasági bizottsága ma a pót vám okról és a behozatali jegyekről szóló törvényjavaslatokat tárgyalta. A vitában résztvett a bizottság majdnem valamennyi tagja, majd minden változtatás nélkül mind a két törvényjavaslatot elfogadták.--------■ ----------------------------------------------------------­Iz ovJeihsrek orotz-lengyel konfliktus lehetőségéről London, május 14. A Daily Telegraph diplo­máciai levelezője jelentést közöl azokról az orosz részről forgalomba hozott hírekről, amelyek a közeljövőre orosz-lengyel konflik­tus kitörését jósolják. A moszkvai sajtóügy­nökségek által lanszirozott hírekkel szemben beavatott helyen az egész varsói bombahistó- riát, a varsói szovjetkövetség épületében fel­fedezett bomba ügyét alaptalan mesének tartják. Osztja ezt a véleményt a Daily Teleg­raph tudósítója is, aki úgy vélekedik, hogy a szovjet belpolitikai okokból terjeszti a riasz­tó külpolitikai bireket. A keleti égboltozaton feltűnő viharfelhőknek egyébként nem tulaj­donítanak komoly jelentőséget, ámbár a szov­jet mindent megtesz, hogy a konfliktus lehe­tőségét hangsúlyozza. Ezt intenciónál ja pél­dául az orosz flotta Fekete-tengeri felvonu­lása. amely nem magyarázbttó másképpen, minthogy Romániát fenyegeti és tartja sakk­ban egy eljövendő orosz-lengyel konfliktus esetére, . .

Next

/
Thumbnails
Contents