Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-13 / 108. (2329.) szám
<p^<l\I:A\a<Aar/ h í i*IíAe» mOSORON KIVETI. írja: MARXI SÁNDOR BALSORS Sokáig azt hittem, hogy a véletlenek játéka a/, egész. Ha gyufát kértem, az a bizonyos fajta gyufa nem volt, valami mást ajánlott. Ha egy harminckét filléres bélyeget kértem, a legjobb esetben nyolc négyfillérest nyújtott át-, vagy sajnálkozva közölte, hogy ilyen jelentékeny értékcikkeket nem tart raktáron. Ha Memphist. kértem, azt mondta: ..Talán inkább Sztambult?11 Vagy: ..Húsz darab nincsen már, tessék talán tízzel beérni.“ Ha estilapot kértem, éppen az elébb fogyott el. Ha cigaretta- szipkát kértem, szelíden szivarszipkát ajánlott s készségesen hajlandó volt a szipkát egy ollóval használhatóvá nyírni. Egyszer nj cigarettát találtak föl. tele voltak az áruval a trafikok, spleenből kísérleteztem s kértem az újfajtából. Ijedten mondta: „Mi azt nem tartjuk, kérem.“ Egy-két nap telt el, megkóstoltam az uj cigarettát. ráuntam, visszatértem a régihez. „Kérek húsz Memphist!11 — mondtam. „Tessék talán az újból11 — felelte boldogan —, „direkt ura- ságoduak hozattuk/1 Cselt vetettem neki. Makacson ostromoltam, elvakultan, dühösen, mint a végzetet. Minden energiámat központosítottam egv célra, mely, mint be kellett látnom, hiú volt: egyszer azt szerettem volna kapni, amit kértem, azt. abban a. formában és olyan minőségben, ahogy kértem, megjegyzés, félreértés nélkül, üzleti egyszerűséggel bonyolítva le a vásárt. Néha már ott tartottam, hogy az árut megkaptam, de csak tizes bankóm volt, nem tudott belőle visz- szaadni. # Lassan belekeseredtem. A trafik, egy betonbódé a budai ucca sarkán, nem is esett pontosan az útvonalamba. Áldozatot kellett hoznom neki, mint a végzetnek általában: át kellett mennem az úttest egyik oldaláról a másikra, megszokott autóbuszmegállómat föl kellett adnom, hogy hozzájárhassak. Köröskörü] a vidéken. minden busz lépésre, kitünően vezetett, nyájas és dúsan fölszerelt trafikok virultak, áruval bőségesen megrakva, ahol a nap minden órájában lehetett Memphist huszas, vagy százas csomagolásban kapni, harminckétfillé- res, sőt negyvenfilléres bélyeget is, korlátlan mennyiségben mindenféle gyufát, az összes reggeli és esti lapokat, sőt specialitásokat is, mint tűzkövet, képeslapot, Írószer számot, radirgu- mit. Erre csak elkeseredett, fájdalmas vigyorgással tudtam gondolni, mert. például a föltevés. hogy tűzkövet kaphatnék nála, vagy húsvéti képeslapokat, nyuszival és pirostojással, groteszk volt. Majd októberben, igen. Ha októberben képeslapra lesz szükségem, nyájas mosollyal aranyozott nyomású „Húsvéti üdvözleteket11 tol elém, vagy megkér, hogy vegyek le- véloapirt. éjjel néha eszembe jutott. Soha nem láttam az arcát. Csak a hangját ismertem, mint. valami primitív, dacos szellemét. Roszszagu, különös odújában a vaksi tolóablak mögött ült, csak kezét láttam, piszkoskörmü, kövérkés öregasszony kezét s hangját hallottam, amint sajnálkozva adja tudtomra, hogy a kívánt áru nincs raktáron. Aztán azt hittem, hogy haragszik reám valamilyen ismeretlen okból, s cseleket eszeltem ki, fölismerhetet-lenül fejembe gyúrtam kalapom, kabátom gallérját fölhajtottam, oldalról rohantam meg bástyáját és elváltoztál ott, morgó hangon adtam elő óhajomat, például azt, hogy kérek egy doboz négyes hülznit. A válasz gépiesen jött, éneklő, egyforma hangon, hogy csak ötös van. Talán csak én, gondoltam. Balsors, mely személyemhez fűződik. Fölbiztattam ismerőseimet. Passzív értelemben bizonyos forgalmat csináltam neki, uj kliensei érkeztek, kik cigarettát, gyufát, újságot óhajtottak vásárolni nála s más ilyen lehetetlen, föltételeikben szinte sértő óhajokkal ostromolták. Akadt olyan, aki belema- kacsodott, mint én, nem akarta elhinni, hogy nem szándékos ellenállása, mellyel a vevőktől s az eladási lehetőségek elől elzárkózik. Meg kellett tudnom, hogy a balsors, mely üzletét sújtja, nem fűződik személyemhez, általános érvényű balsors volt. mely mindenkit egyformán sújtott, aki feléje közeledett. Szerettem volna látni egyszer, persze csak véletlenül. Ahhoz, hogy erőszakkal behajoljak a tolóablakon s arcába nézzek, gyáva voltam. Megtudtam, hogy csak keze van és hangja, mint Ézsaunak. Az ember mindent megszokik. Néha láttam valami árufélét az ablak mögött, a nap különböző óráiban átrohantam s kíváncsiságtól elfulladt hangon kértem húsz Memphist, négy darab tizenhatfillóres bélyeget, egy doboz Vulkán-gyufát. A válasz késett. Aztán, ahogy illik, a hang szelíden, de konzekvensen érkezett: „Princesszasz nem lenne jó.“ Éltem, jártam körül a városban, könyveket olvastam, dolgoztam s néha eszembe jutott. Már nem fájt. nem kinzott, tompán sajgott csak, mint minden, amit az életben nagyon szeretnénk, nem lehet elérni. Nem tudtam róla semmit, csak azt, hogy a bal sors veri, el van átkozva, ahql ő ül, olt, nem nő az, ami nekem kell. Utaink elváltak. Néha még gondoltam reá. Múlt télen aztán föladtam. dörög dráma volt. szolid, modern földolgo- ■/.<-,bán. Néha. messziről -l;íHam télen., hogy vi- ág ég ablaka, mögött, az egész olyan volt I jviilrők mint, egy trafik, a, polcon áru állott, de én nem Hullám, hogy a dobozokban dohány- nem íi bolyéit a végzetet tartja, huszas csomagolásban a balsorsot. Megborzongtam, félref ordítottam a fejem, odébbsiettem. Tegnap eszembe jutott. Arra mentem, megálltam. Valami különös, frivol düh lobbant föl bennem. — Egyszer! — gondoltam. — Hátha. Egyszer. Átmentem az úttesten, mereven megálltam az ablak előtt, egy doboz Memphist kértem. A kéz kipöndöritette a kért dobozt. Gúnyosan mosolyogtam, tudtam, hogy most mi jön: Losonc, május 12. (Saját tudósítónktól.) A losonci Magyar Dalegyelet 70 éves jubileumával kapcsolatban tartandó Országos Magyar Dalosünnep méretei, egyre hatalmasabban bontakoznak ki. Az országos ünnepség rendezésével megbízott losonci intézőbizottság május hó 7-én zárta le a jelentkezéseket. A beérkezett kérdőívek adatából megállapítható, bogy ez az országos jellegű megmozdulás egyre nagyobb és szélesebb keretűnek ígérkezik} mivel az ünnepre jelentkező dalosok száma a kisérő vendégekkel együtt az 500-at jóval felülhaladja. Ha ehhez még hozzászámítjuk a Losoncra érkező, országos nevű közéleti kiválóságokat s az egyes társadalmi cgyesü'e- * tok képviseletében megjelenő kiküldötteiket, akkor nem járunk messze az igazságtól, ha az összes vendégek számát körülbelül 600 főre becsüljük. Ilyen nagy idegenforgalomra a közelmúltban alig volt példa Losoncon s így nem csoda, ha a serényen, lázas buzgó Sággal dolgozó bizottságoknak óriási feladatait és gondot okoz a vendégeknek megfelelő elszállásolása és élelmezése. Az országos daíosümiepen részint közös, részint önálló karban résztvevő egyesületek jelentkezési számát a következő adatok illusztrálják: a pozsonyi Toldy Kör férfikara 62 taggal, a Komáromi Dal egyesület 31, a Komáromi Zsidó Egyházi Énekkar 32, a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda 62, a Kassai Zenekedvelők Dalegyelete (csak képviseletben) 12, az Érsekujvári Iparosok Dalegyelete 54, Érsekujvári r. k. Egyházi Énekkar 42, Rozsnyói Dalegyelet 25, Füleld Magyar Dalegylet 8 taggal. A vidéki jelentkezők száma 473, a losonci Magyar Dalegylet férfikarával együtt 520. Tehát a közös karokban több mini 500 dalos fog szerepeim a pódiumon. pellációl nyújtották be a belügyminiszterhez. A szlovenszkói ág. ev. egyház 1930 április 15-én lezajlott püspökvál-aeztáei ügyében a szlovenszkói keleti ág. ev. kerületbe eső járási főnökök tekintet nélkül arra, liogy ág. ev. vallásuak-e, vagy nem, a belügyminiszter rendeletére és megbízására hivatkozva, hivatalos hatalmukkal visszaélve, beleavatkoztak az egyházi választásba és eok egyházközség szavazatát 'megszerezték öotorda Vladimír liptói esperes részére iIllegitim beavatkozásukkal. A világi köz Igazgatás hivatalos, de törvénytelen és meg nem engedett korteskediése a sárost, szepesi, abaug-zempiiéni, gömöri és kiisíhonti egyházmegyékben dühöngött a legjobban. A jegyzőik mind megkapták a járási főnökök parancsát tekintet nélkül arra, hogy ág. óva gélikusok-c, vagy nem, hogy kereszt én yek- e vagy izraeliták. És ezek a jegyzők jól meg fis feleltek a beteljük helyezett bizalomnak. Volt olyan jegyző is, akii Baradmán (a volt Gömörben fekszik), máikor nem ment a szép Ígéretekkel és fenyegetésekkel fűszerezett knrteskedéö, akkor a pálinkához folyamodod is igy szerezte meg az egyházé let tisztaságának és szabadságán,'de nagyobb őr önére a bárodnál ág. ev. egyház lélek felemelő szavazat ál. Nagyi iezlelpf ii éobrdn Vladimír liptói esperes lelkész (ír részére. Szép essége n és Sörösben is kiválóim) működött egy izraelita jegyző, akt szintén felsőbb parancsra bivotkozotl. Szükség esetén a névvel i szolgaiunk. Hanesz Emil a rimaszombati járási főnök, aki egy ötöst helyeztem a tálkára. A kéz átvette a bankót, visszaadott háromkilencvenet. Álltam, néztem magam elé. Az ügylet le volt zárva, szabályosan. Fölnéztem. Az üvegablakotszaklapok borították, képes- és viccujságok lógtak mindenfelé, kartonlapon ceruzák, sőt színes gyufa. — Pardon — mondtam —, bocsánat... Dadogva hajoltam előre. Az ablak mögött fiatal nő ült, tűzköveket válogatott: — Parancsol? — kérdezte nyájasan. — Tudniillik ... —- Ah, — mondta. — Szintén régi kuncsaft, ugyebár? Sajnos, igen ... » Hangja lepittyedt: —- Meghalt, — mondta egyszerűen. — Hát persze, — mondtam elképpedve. A tömeges jelentkeziés miatt a losnoci Vigadószálló egyébként nagy befogadó képességű helyisége szűknek bizonyulván, az intézőbizottság úgy határozott, hogy a díszhangversenyt a Tarján-féle mezőgazdasági gépgyár hatalmas befogadóképességű csarnokában fogja megtartani. A szakértők egybehangzó véleménye szerint ugyanis ebben az óriási csarnokban minden nagyobb nehézség nélkül fel lehet építeni egy hatalmas pódiumot és az óriási helyiséget a szükséges átrendezés és diszités mellett egy nagyarányú hangverseny-csarnok céljaira alkalmassá tenni. » A legnagyobb nehézséget okozza a nagyszabású ünnepség előkészítésével és megrendezésével járó anyagi eszközök előteremtése. Ezt a íeladataot az országos dalosszövetség a losonci intéző bizottságra bízta s igy az ő gondját képezi az anyagi fedezetről valló gondoskodás. Miután az ünnepségre'való tömeges jelentkezések, az érkezők elszállásolásairól való gondoskodás, az emlékül kiosztandó művészi plakettek beszerzése, a diszbanke-tt költségei a költsiégvetésben felvett tételek kereteit máris jelentékeny mértéiklben túlhaladja, félő, hogy a fényes erkölcsi sikerrel biztató ünnepség esetleg deficittel végződhetik. Ezért a ünnepség rendező bizottsága e sorok utján újból felkéri az országos védnöki testület nagybizottság levélben már megkeresett tagjait, hogy az anyagi siker biztosítása céljából erre a célra szánt szives adományaikat mielőbb szíveskedjenek Losoncra beküldeni. Az eddig tett intézkedés ékből és előjelekből Ítélve, az Országos Magyar Dalosünnep magyar kulturéletünk jelentős nagyszabású esemény ének ígérkezik. házi alkotmány rendeiikezéeeit és szellemét ismernie kell és tudnia kell, hogy az egyház szabadságát sérti az, hogy az állami közigazgatás hatalmával beleavatkozik a püspök váliaszitásba, a következő levelet intézte a jegyző urakhoz. „Bizalmas, saját kéziébe. A jegyző uraknak! Skvik Juraj dr. belügyminiszter ur megbízásából fordulok önökhöz azzal a kéréssel, hogy az ág. ©v. püspökválasztás ailkalmábóJ, amely ezekben a napokban l a Hátik, mindem lehetőt tegyenek meg, hogy az önök körzetiében levő ev. egyház a szavazatát Öobrda Vtedimiirra, a liptói szeniora adija le. Öobrdia Vladimír a liptói szenior az Öntudatos szlovákok, evangé'likiusok jelöltje s most a gömöri egyházaknak kell bebizonyitaniok, hogy ők is az öntudatos szlovák egyházakhoz tartoznak. Beszéljen a népnek a lelkére, hogy nemzeti kötelességét teljesítse. A szavazás minden eredményét közölje ide telefonon vagy táviratilag, ülniaszounkat, 1930 február 26. Ilanes s. k. járási főnök/1 Ugyanez a járási főnök hivatalos iktatói számmal hiva talos és por lóm elites jelzéssel ellátóit és a „járási hivatal RiaraszoimbnU' felírnálu hivatalos bor illákban küldött a kishont i és gömöni egyházmegye összes Inni lóihoz levelet, amelyben szintén a nép lelkének, helyesebben szavazatainak megnyerésére köri fel. Járásában az egyes községekben még a késő esti órákban is korteskedett, pl. Dcrcncöényiben, de nappali másutt is és gyakorolta 1930 május 18, kecNI. Elör ehajolt: —< Tessék? — Semmi, — mondtam gyorsan. -—- Bélyegje van? Harminckettes? — Hányat parancsol? Lélegzetet vettem: —• Tizet. —• Százas Memphist! — mondtam, pattogva, szemtelenül. — De száraz legyen. — Tessék meggyőződni! — orrom alá tartotta a dobozt. — Papirszipkát, — hadartam. —• Sokat. Tűzkövet is. Gyufát. Nem ilyet. Mást. Olyat. Cserélje ki! —• Legyen szerencsém, — mondta alázatosan. Gőgösen bólintottam. Majd meglátom.. Ha száraz árut tart, talán támogatom néha. .egyébként is a hatalommal való visszaélést. De pl. a régi Sáros-megyében az egyik járásfőnök, aki róm. kát. vallásit, magéhoz hivatta a befolyásosabb ág. ev. embereket és kifejezetten felső parancsra hivatkozva terrorizálta azokat, Ígéretekkel befolyásolta, vagyis megvesztegette őket. megfenyegette előnyök elvonásával. Ebben a gyönyörű és egyéni és egyházi szabadságot kellőképpen megbecsülő munkában aszisztáílt a szintén róm. kát. Dvorak, az agráiibamk igazgatója, aki az egyházi szabadságot, illetve az egyéni akarat elhatározás függetlenségét az anyagi függőség eszközeivel segítette több „érdemes11 társaival együtt megfej- •tani és ehhez az összmunkához aszisztáit egy izr. jegyző is. Nevekkel szülkség esetén szolgálunk. Volt olyan járási főnök az Ábauj-Zemplén megyében, aki az egyház lelkészének azt ígérte meg, hogy ha Cobrdára szavaz az egyháza, akkor megkapja az állampolgárságot. És az egyház, amely nem akart Őobrdára szavazni, megváltoztatta Llás- p outiját. Voltak járási főnökök, igy a rimaszombati járási főnök is, akik szükségesnek találták egyes lelkész urálinál „véletlenül11 éppen a választási időben a kongruaügyükről érdeklődni és azzal kapcsolatban velük szemben Ígér beket, vagy fenyegetéseket alkalmazni. A neveket a Belügyminiszter ur igen könnyen megtudhatja, de ha e téren nehézségei támadnának, szívesem • segitümk. Szóval az állami közigazgatás megakadályoz la az egyes egyházi községeket a választói jog szabad gyakorlásában és pedig olyanképpen, hogy az exponensei a Belügyminiszterre való hivatkozással követték el a legalább is fegyelmi vétséget kb nveritő cselekedeteiket. Eme tényállás alapján kérdezzük a Belügyin kviszter urat: 1. Tgaz e az, hogy a Belügyminiszter Ur a kis ihomiti, a sárosa, az abaujzemplérui. és tátmaijai, Szepes-városi és gömöri egyházmegyékben híva- taloskodó járási főnököknek vaffláskülönbség nélkül rendelettel egyenest megparancsolta, avagy oly határozott laegbizást adott, hogy Öobrda Vladimír liptói szenior mellett, — hivatalos hatalmuk latbavetésével, vágj ' - azzal visszaélve —, korteskedjenek, itetve „minden lehetőt11 megtegyenek, hogy a körzetükben levő ev. egyházak a szavazatukat Cobrda Vladimír liptói széniorra adják le? 2. Ha igaz, hogy tartja azt a Belügyminiszter Ur hivatali kötelességével és az ág. ev. egyház 6zabad- ságval öeszeegyeztetlbeftőnek, hogy tartja eb. összeegyeztethetőnek ez állami felügyeleti jogán;/ törvényszerű gyakorlatával, amellyel nem fér össze az egyházi autonómiába való illegitim és egyházi élet tisztaságát megfertőző jogtalan kor. igazgatási beavatkozás? Hogy tartja a közhatah, gyakorlásának ilyetén módját a törvény és 'jc-y tisztelettel és az ág. ev. egyház alkotmányáé' . összeegyeztethetőnek, amely alkotmány az 5. § a: pontjában azt mondja, hogy az egyház a csehszlovák köztársaságban a teljes szabadságnak é~ egyenjogúságnak, mint az igazságosság abszolút követelményeinek feltétel nélküli alapján áll? 3. Ha nem igaz, hogy • Belügyminiszter Ur a járási főnök uraknak iily tömény ellenes és köz- szahanjságba ütköző és az ág. ev. egyház szabadságát sértő rend eletet vagy megbízást adott, hai- lamdö-e a megemlitett egyházmegyék ama járási főnökei ellen, akik szóval hivatkoztak a felsőbb parancsra és IIan—;-: Emil rimaszombati járási i’ő nők ellen, aki Írásban hivatkozott a BeOügymini z tér megbízására, a fegyelmi eljárást haladéktól a n a' elrendelni azért, mert valótlanságot mondtak, iT-.\ ve írtak a Belügyminiszter Úrról, hogy ezáltal tévedésbe ejtsék, illetve rókényszeritsék a különböző vallásit jegyzőket a meg nem engedett téren, az egyházi téren való állami közigazgatási jogtalan korteslkedésre és az ezáltal és a saját ténykedésük által nyomást, vagyis meg nem engedett törvénytelen befolyást gyakoroljanak a szavazó egyházközségek szavazók iveire ? 4. Hajlandó-e a Belügyminiszter Ur az említetI egyházmegyék politikai járásaira vonatkozólag a rguKsrca.Tjiwt -or ■ j imm-Htwzwv "rr*' •" Csizi Jód Bróm Gyógyvíz| A kontinens legerősebb jód-bróm forrásai. Kérje az ivókúra használati utasítását. Csizfürdő. | muHW—BWMB iMuumamwar—bimcks.. 1 ehető legsürgősebben elrendelni azt a vizsgálatul, amely becsületesen, semmit sem takargatva meg állapítja, hogy a járások főnökei és jegyzői mit tettek, miként folytaik be a szóban lévő piispök- váliaszt óegyih ázköeségek valódi akaratának meghamisításába? 5. Ilajlandó-e miniket, ennek a vizsgálatnak a foganatosít ás i határnap jairől jóeilőre értesiteni, hogy a megfelelő bizonyítási anyagot a Vizsgálat nak idejekorán rendelkezésére bocsa Ihassak? 6. Hajlandó o a Belügyminiszter Ur a szigorú biinlelés alkalmazásáról gondoskodni és a vizsga lat eredményéről a pártáim minek jelentési tenni? Prága, 1930 május 8. A losonci Országos Magyar Dalos- ünnep a csehszlovákiai magyarság impozáns kuiturmegmozdtúásánah Ígérkezik interpelláció az állami közigazgatási hatáságoknak a szlovenszkói keleti ág. ev. kerület püspükváiasztásába való Jogtalan beavatkozása tárgyában Törköly József dr. és társai a következő ámterazelőtt hivatásos ág. ev. lelkész volt s igy az egy4
