Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-09 / 82. (2303.) szám
1930 április 9, szerda. <I»RXGAlMAGtAftRlKLAr» uiuiuman Tuka: ünnepélyesen kijelentem, hegy nem vagyok hiinös,... nem vettem részt világ iegoamányabb bűntettében: a bazaáratttban ffi Tuka nagy beszéde biiBperének feüebbvitei! fötárggafósín — „Az autonómiáért Mi harc romantikus kora lejárt, ma más eszközökkel keü érte küzdeni" — „Céljaim mindig tiszták voltak — mondotta Tuka — híven teljesítettem a parancsokat" — Tuka is úgy látja, hogy Selánsky szavahihetőségén egyensúlyoztak a bünper piramisa 1 magyar lista nagy győzelme Szőgyénben Pozsony, április 8.* Szőgyéniben az ájpriiis 6-án lefolyt községi választás az egyesült magyar pártok: az orsz. keresztényszoctalis- ta, a magyar nemzeti és a magyaT nemzeti munkáspárt fölényes győzelmével végződ* tek. Az egyesült magyar pártok 18 mandátumot nyerteik, a többi mandátum ezéjijelíor- gácsalódott. A községi muiukájspáirfniak 3, a cseh agrárpártnak 3, a községi néppártnak 2, a gazd. alkalmazottak pártjának 1, a saoe= demokratáknak 1, az iparos és kereskedők pártjának 1 és a „községi szegények/ pártjának 1 mandátum jutott. Pozsony, április 8. (Pozsonyi szerkesztősé gíiník teJefonjelentéee.) Délelőtt 9 órakor nyitotta meg Herr dr. elnök a Tuka-per f előbb vitel i tárgyalásának 12-ik napját. Weichhertz Zoltán dr., Snacky védője folytatta tegnap megkezdett vádőbesaédét. Részletesen boncolgatta az egyes tanúvallomásokat és az Ítéletnek Snackyra, vonatkozó részét, majd rámutatott arra, hogy Snacky nem szövetkezett senkivel, Tokával sem állott öszsz ©köttetésiben és nem szervezte a Rodobranát. Végül foglalkozott a bűntett minősítésével, és a súlyosbító körülményekkel, amelyeket, nem lát fennforogni. Kérte Snacky felmentését. Slachta János, Maoh Sándor kirendelt védője tartott ezután néhány mondatos beszédet, amelyben az elsőfokú bíróság felmentő ítéletének helybenhagyását kérte. Tuka védekezése az utolsó sző Jogán Az ©Inök e®után Tokához fordulva, a. következőket mondja: — Tanár ut, a perrendtartás érteimében önnek is jogában áll felszólalni. Ebben a perb8u ez az utolsó alkalom. Ügyében felszólalhat, mert a legfelső bírósági tárgyaláson már nem lesz ott és nem beszélhet. Mondja el mindazt, ami még hozzájárulhat az ügy tisztázásához. A tárgyalási terem úgyszólván pillanatok alatt megtelik és Tuka nagy érdeklődés közben kezdi meg beszédét: — Tekintetes Felső Bíróság! Az én úgynevezett afféromnak, mint minden politikai ügynek, két dimenziója van: politikai és kriminalisztikai. Csak röviden alkarok foglalkozni az ügy politikai részével, főképpen azonban a kriminalisztikai tekintetben akarok hozzászólni az ügyhöz. Száz és száz óve készül, az alap a két testvémemzet együttélésének felépítésére. A két tábor Két tábor vau, az egyiket uniomstáknak nevezném, a másikat autonómistáknak. A biológiai élet is két különböző erő harcából j és pedig a centripetális és a centrifugáiig erő j küzdelméből alakul ki. így van ez a nemzetek! életében is. /• j Az uníonisták a szláv viszonosság éks szere j tét talapján polgári és nyelvi egységben akarják kiépíteni az együttélés lehetőségét, az autonómisták pedig azt mondják, hogy a történelmi fejlődést nem lehet megsemmisíteni és csak ilymódon lehet a két nemzet együttélését biztosítani. Az autonómia viliágirányzat, csak Írországra, Indiára, vagy a testvér horvát nemzet példájára akarok hivatkozni. Nem természetem, embereket gyanúsítani és feltételezem a másik, ellenséges tábor híveiről, hogy nemcsak az autonómistákkal szemben, de velem szemben is jóhiszeműen jártak el, csak az eszközeikben voltak túlzottak. Szlovenszkón az elmúlt évek alatt mindenfélét írtak és beszéltek, röviden szólva uszítottak. Az uaiionisták ebben állam- ellenes dolgokat- láttak és igyekeztek azt meg- j bélyegezni. Urbi et orbi hangoztatták, hogy az autonómia köpenyege \ alatt hungarisztiksis szeparatizmus készül, egyszóval a magyar irredenta dolgozik itt. Az antonómisták külföldön ie dolgoztak és ez kellemetlen volt az unionistáiknak, meTt a külföld újságjaiban, mintegy" tükörben látták meg az-t, hogy- mit cselekszenek. Ezért ezt is igyekeztek megbélyegezni és megsemmisíteni. Azt mondták, hogy- a külföldi propaganda köpönyege alatt kémkedés folyik. így kerül-1 teán én a kémkedés ás hazaárulás vádja alá, í igy vádoltak meg engem azzpl, hagy Szlo- venszkót el akartam szakítani a köztársaságtól és Magyarországhoz akartam csatolni. Amint az elnök ur mondta, ez az utolsó alkalom, hogy felszólaljak és így kell lenni! Aspirin-tabletták egész biztosan csillapítják a fájdalmakat, ha alvás előtt vesszük be. De valódi Aspirin-tabletták eredeti csomagolásban, a Bayer-kereszttel, kell hogy legyenek. Orvosilag ajánlva! Minden gyógyszertárban kaphatót A bűnser kriminalisztikai oldala Evek után áttérek az ügy kriminalisztikai részére. Ez a per meglehetősen anakronisztikus, a vádiratban szereplő dolgok rég történtek, s legutóbb a szlovák néppárt hivatalos szónoka a parlamentben is kijelentette, hogy ez a per tulajdonképpen a szlovák nemzet ügyéért folyó harc romantikus periódusa. Ez a periódus ma megszűnt és ma más módon keli az autonómiáért harcolni. Az ítéletre is bizonyos perspektívából lehel: már nézni, hiszen félévvel ezelőtt hozták- Október 5-én egy bizonyos egyetemi tanári 15 évi fegyházra ítéltek eh Ennek az idősebb embernek ez a tizenöt év többet jelent, mint amit a számok mondanak. Mit telt ez a Szegény ember, hogy ilyen szörnyű büntetést kapott? A felelet rá: semmit sem tett, de akart tenni. Mit akart tenni? Elszakítani a köztársaságnak egy részét és M agyaron sázgihoz csatolni, ezt az akciót készítette elő, politikai célokat követett. Ez tehát politikai per. Ha mi jogászok azt halljuk, hogy politikai per, akkor rossz lesz a szájunk ize, mert a politikai perek a bíróság történetének legszomorub!: fejezetét képezik. én most ünnepélyesen kijelentem, hogy nem vagyok bűnös i Elutasítom magamtól ellenfeleimnek azt az állítását, hogy bárhol és bármikor is kémekkel állottam volna összeköttetésben, hogy résztvettem volna a világ ezen legutálatosabb és legocsmányahb bűntettében: a hazaárulásban. Ezzel foglalkozni méltóságomon alulinak tartom. Gállá dr. védőm tegnap felolvasott itt egy újságcikket, amelynek az volt a tartalma, hogy az államhatároknak még szerződés utján való megváltoztatása seon lehetséges a szigna- táriuss államok beleegyezése nélkül. Nekem pedig azt imputálták, hogy egy egész világgal szemben karddal akartam volna a határokat megváltoztatni. A világháborúiban milliók véreztek el, hogy biztosítsák Európa jobb jövőjét. A köztársaság húsz másik álammal kötött szerződést és ezen szerződések refrénje mindig az volt, hogy a másik fél kezeskedik a köztársaság integritásáért és biztosítja a határokat. A háború - lehetetlenség Hivatkozik újból Lloyd George azon kijelentésére, hogy az országhatárokat hatmillió ba- jonett védi, tehát a Duna mentén hatmillió szurony védi a köztársaság határait. A tekintetes bíróság — mondotta Tuka — bizonyára ismeri a népszövetség alkotmányát, amelyből kifolyólag a háború Európában a mai viszonyok mellett úgyszólván lehetetlen. Tegyük fel, hogy Magyarország háborút indít a határok megváltoztatáisáért. Ez &zt jelentené, hogy Magyarország az egész világgal kerülne szembe és ez Magyarország megsemmisítését, az idegen hatalmak által való megszállását vonná maga után. Ezt minden müveit újságolvasó embernek tudnia, kell, annál inkább egy jogásznak, még inkább a jogtanárnak és legfőbbképpen a nemzetközi jog tanárának. Aki nekem azt imiputálja, hogy ezt nem tudom, az tudományos becsületemet támadja meg, ami ellen a leghatározottabban tiltakozom. Engem a forradalom Pozsonyban ládáit. Az egyetemet az állam átvette, Prágába hívták az egyetemi tanárok küldöttségét és a lég illet ékesebb helyen biztositották a delegációt, hogy miég hét-nyolc évig megmarad a magyar jogi fakultás és közben kiépül a csehszlovák jogi fakultás. Nem volt okom elhagyni a jogi fakultást és tovább dolgoztam. Mikor 1921-ben megtudtam, hogy csehszlovák fakultás' létesül, kértem' oda az áthelyezésemet. Elkésett elismerés A főügyész ur megtisztelt azzal, hogy pompás képességeim vannak. Sajnos, ezt az elismerést csak a büntetőbíróság előtt kaptam és azok, akiknek engem át kellett volna venni a csehszlovák jogi fakultásra, másképp ítéltek. Nem találtak engem méltónak arra, hogy a tanári szolgálatba átvegyenek és kitettek az uccára. Társaim Magyarországra mentek, én itt maradtam, mert ehhez a földhöz köt engem szülőhelyem és a vérem. Tuka politikai crédéja A szlovák néppárt meghívott, hogy dolgozzam a szlovák nemzet ügyeiért, az autonómiáért. Szerkesztő lettem, igy kerültem bele a politikába, amellyel azelőtt sohasem foglalkoztam. Nem akartam politizálni, bizonyítja az, hogy bár a szlovák néppárt felkérésére politikai funkciót vállaltam el, de továbbra is tanár akartam lenni és időnként beterjesztettem kérvényemet reak ti válásom céljából. A politikában is, mint mindig, csak kötelességemet teljesítettem. Elküldték Parisba, elmentem, amikor azt mondták, hogy szétverik a párt népgyüléseit és meg kell ezeket védelmezni, gondoskodtam a népgy ülések védelméről. Azt mondták, hogy külföldi propagandát kell csinálni, gondoskodtam a Becsben megjelenő francia lapról. Azt mondták, hogy külföldi embereket kell informálni, gondoskodtam erről Is. Az eredmény ismeretes. Kél éve Lesz, hogy kérték a parlamentben kiadatásomat. En ekkor kiálltam a szószékre és azt mondtam: „Emelt homlokkal megyek a bíróság elé, • mert mint jogász tudom, hogy mit lehel, tenni és mit nem. Nemzetem és az állam ellen soha sem vétettem”. A politikus és a törvény A politikus élete különös élet. A törvényhozónak az a feladata, hogy a régi, elavult törvényeket eltörölje és helyűikbe újakat állítson. A politikus, aki komolyan veszi hivatását és feladatát, az egyik lábával mindig a bíróság előtt áll. Ennek bizonyságai a kiadatási kérelmek ezrei, amelyek azt bizonyítják, hogy a törvényhozó bármikor ellentétbe kerülhet a törvénnyel. En az első tüzvonalban állottam mindig; lehet, hogy a harc hevében tovább mentem a kelleténél, lehet, hogy" túloztam, de amit tettem, nem kalandorságiból, nem pénzvágyból tettem, hanem céljaim mindig tiszták voltak, szándékaim fajszeretet- töl fütöttek, önzetlen voltam és soha a polgári kötelességemen túl nem mentem. Az autonómia nemcsak a szlovák nemzet, de a csehszlovák állam problémája is, ezt meg kell előbb vagy utóbb oldani. Kívánom, hogy amikor e,z a históriai pillanat elkövetkezik, sokkal jobb körülmények között következzék el, mint amilyen körülmények között én akartam az autonómiát megvalósítani. És kívánom azoknak, akik az autonómiát valóra fogják váltani, hogy épp A bizonyítékok analízise Ahol politikai per van, ott kémkedés is ! van, ez már a politikai perek rekviziíuma. Tehát kémkedtem. Bizonyíték az elsőfokú bíróság ítélete és indokolása, amely igen különös. Szó szerinti idézetek vannak az Ítéletben a tanúvallomásokból és a biróság csak annyit tett hozzá, hogy „a biróság arra a meggyőződésre jutott”. Az ítélet rendelkező részében lehet kinyilvánítani a biróság meggyőződését, de az ítélet indokolásában azt keressük, hogy hogyan jutott erre a meggyőződésre. Nos, az Ítélet meggyőződéssel magyaráz. Vannak más bizonyítékok is. A főügyész ur azt állítja, hogy Belánskyn kívül egyéb bizonyítékok is szólnak ellenem. Nem, tekintetes felsőbíróság, ebben az egész perben csak Bélánsky és kizárólag Belánsky szerepel. Belánskyn kívül az egyéb dokumentumok az útlevelek. Hogy mit lehet az útlevelekkel bi- zonyitani, arre vonatkozólag néhány megjegyzésem van. Azt állítják, hogy 1923. december 5-én Kovács a Kols eh a t zk y-ucca i lakásban aludt. A bizonyíték erre az útlevél. Kraitz októberben aludt ott. Itt viszont az útlevél azt bizonyltja, hogy nem aludt ott. A vádirat hivatkozik arra, hogy Belánsky és Kovács 1924 február 7-én a Kolsohitzky-uccában volt. Bizonyítják ezt az útlevelek, azzal, hogy útlevelükben MarclieggrőJ szóló bélyegző szerepel. Ez a bélyegző azonban csak azt jelenti, hogy ez a két ur Mítrcheggnél érintette a | határt, de nem jelenti azt. hogy a Köb schitzky-uccában voltak, mert ott bélyegezték le útlevelüket. ben, Az ítélet mégis ténynek fogadja el, hogy ott voltam. A főügyész ur bivatkozott arra, bőgj,7 én az elsőfokú tárgyaláson arra vonatkozólag, hogy 1923. augusztus 20-án délután 1 és 3 óra között a Kolschitzky uccai lakást Stőger részére kibéreltem volna, kijelentettem, hogy két-üiá- rom nap múlva, majd okmányokká] bizonyítom, hogy ezen a napon Schneebergen voltam Ez az okmányszerü bizonyítás valóban nem történt meg. Miért? Hogy milyen apparátussal dolgoztak ellenem, azt tudjuk, én ilyen apparátust nem tudtam mozgósítani. Mikor kijelentettem, hogy én a szóban forgó napon a Schneebergen voltam, nagyon jól tudhattam, hogy ez mit jelent. Azt, hogy azonnal detektív fog kimenni a Schneeberg- be, vagypedig Becsbe telefonálnak egy kö vér vagy sovány urnák, hogy nézzen utáni a schneebergi dolognak. Abszolúte biztosnak kellett lennem, ama ki jelentésemben, hogy én azon a napon A Schneebergen tartózkodtam, mert tudhattam, hogy ha rám bizonyul, hogy nem voltam olt, akkor megdől és elveszett az én egész szavahihetőségem. Az én emlékezőtehetségeid gyenge, ezt munkatársaim jól tudjk, de erre a napra, 1923. augusztus 20-ra világosan emlékszem. Ez az idő életem egyik legkritikusabb időpontja, amint azt az elsőfokú ítélet ulán a bírósághoz intézett írásbeli beadványomban megírtam, és megírtam azt is, hogy pszihológiailag miért lehetetlen, hogy akkor olyan dolgokkal foglalkoztam volna, amilyeneket a vád terhein re irt. ( A \ ÍB AVERJ Y £ j Vq J oly önzetlenek és őszinték legyenek, min1! amilyen ón voltam. Az alibiigazolás nehézségei Azért is emlékszem erre a dátumra, mert oly vidékről való vagyok, ahol a Szent István napot mindig nagy ünnepségek között ünnepük'meg. Aznap pedig a SehneebeTg.ro feleségein jött látogatóba. Nagy hóvihar dúlt, úgyhogy ki sem tudtunk mozdulni a szobából, már pedig István napján mindig napfényes Azt állítják, hogy én 1923. augusztusában a Koischitzky-uccában voltam, bizonyltja ezt útlevelem, amely szerint akkoriban Ausztriában tartózkodtam.-. Hanzalik azt mondja, hogy én 1924. augusztusában Becsben tárgyaltam inagy a rországi e mb erek kel, erre bizonyíték az útlevelem, amely pedig azt bizonyítja, hogy akkor nem voltain Bécs-!
