Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-08 / 81. (2302.) szám
080 április 8, kedd. <PI^GAlA\AG^ARHIRIi^ A Chvojka féle itató már beit erűit a szomszédságába. Tekintse meg működését, szintén fel fogja szereltetni. Mérsékelt ár. Adja meg óimét és megírjuk Önnek, hogy hói van legközelebb felszerelve. E. Chvojka, Pfelouc. szlovák államihoz csatolt területekre nyújtott állami segélyek mértékén indokolatlanul jóval akii marad. Miután pedig e különbözetek felvételének s a hiányok kiutalásának elmaradásával az Egyetemes Egyházat súlyos jogsérelem érte és éri folytonosan, amin ék sajnálatos következménye az, hogy az egyház közigazgatási és egyiélb feladatainak megfelelő teljesítése egyre képtelenebbé válik, az Egyetemes Konvent kötelessége, hogy az Egyház ezen jogsérelmeit feltárja és az azok reparációjához való jogát ismételten hangsúlyozza. Felkéri tehát E. Koinventiünk e határozata kapcsán az ál 1 amkormányt, hogy Egyetemes Egyházunk államsegély iránti igényeit a jogfolytonosság figyelembe vételével a tényleges szükség mértéke szerint az állami költségvetésbe állítani s az eddig felmerült sérelmek jóvátételével az Egyetemes Konvent előterjesztését honorálni méltóztassék, hogy Konventiiuk az Egyetemes Pei, Egyház sérelmeit ne kényszerüljön akár belső akár külső fórumok előtt formális panaszok tárgyává tenni. Mussolini a magyar lég erényeiről Róma, április 7. Mussolini vasárnap délben a Falazzo Veneziában fogadta a magyar vasutas futballista csapatot, amely Olaszország vasutas futballistái ellen átszőtt. Mussolini ezeket a szavakat mondotta nekik: „Nemcsak a múltban voltam, hanem a jövőben is lojális barátja maradok a nemes, lovagias és erős magyar népnek. Felhatalmazom önöket, hogy nemcsak a magyar sport embereivel közöljék e nyilatkozatomat, hanem a nemzet minden fiával". Titka védői szerint a fsSIel^ezé tArgysÜsott megdőlt a vád legfőbb bizonyítéka A bécsi becsüietsérüsi pernek döntő jelentőséget ttilajdanifanak — „Igenis, vannak titkos dossziék” — állítja Ottlyk dr. védő — Megindult a munka a prágai Prohászka Körben Prága, április 7. A prágai Magyar Akadémikusok Körén belül működő Prohászka-Kör e hó elején tartotta meg első nyilvános és alakuló gyűlését. Az egyesület eddig — több, mint egy esztendeje ;— csak szűk keretek között fejtett ki munkásságot. Első nyilvános föllépésével azonban kilépett a prágai magyar egyetemi hallgatóság nagy plénuma elé. Az összejövetelen megjelenteket Rády Elemér üdvözölte, majd röviden vázolta az egyesület programját. Az egyesület nem akar katolikus hitbuzgaLmi kongregáció lenni, hanem kultúrkör, mert csak igy vonhatja bele a katolikus munkáiba a prágai magyar katolikus egyetemi hallgatóság teljes kollektivumát. Mint katolikus kultúrkörnek célja az, hogy a tagok katolikus öntudatát mélyítse. Ezt csak az által érheti el, ha megismerteti tagjait a katolikus kultúra mérhetetlen kincseivel. Épp ezért a Prohászka-Kör működésének tárgya a korszerű katolikus problémák megvitatása lesz. Egy-egy probléma megvitatása és a katolikus megoldás megadása nagyban elősegíti, hogy az egyetemekről fölkerülő magyar vezető-társadalom a katolikus kultúrának reprezentánsa legyen. Az egyesület vezető szelleméül Prohászka Ottokárt választotta, mert a magyar katolikus társadalomban ő alkalmazta a legtökéletesebben a katolikus etika és bölcselet örökérvényű elveit a modem problémákra. Az egyesület ezután levélben üdvözölte Pfeiffer Miklós dr. kassai székesegyházi kanonokot, aki az egyesületnek egyik életrekeltője volt és a jelenben is közszeretetben álló szellemi irányitója, továbbá Bíró Lucián tanárt és Gáspár Árpád jogszigorlót, akik az egyesület megalakításánál szintén nagy munkát fejtettek ki. Az egyesület jövő programja a következő: I. Május havában megrendezik nagyobb keretek között a prágai magyarság Szent Imre- ünnepét. II. Május és junius hónapokban a következő alőadásokat tartják meg vitaesttel egybekötve: t. Prohászka a magyar irodalomban; 2. Prohászka, mint filozófus; 3. Prohászka, mint szociálpolitikus, 4. XIV. Leó Rerum novarumja és a szociális kérdés; 5. Az iskolakérdés. A prágai katolikus magyar diákok megmozdulása egyik bizonyítéka a prágai magyar egyetemi hallgatóság minden oldalú agilitásának. A Prohá'szka-Körrcl megszületett az a fórum, ahol a katolikus diákság saját vallási és világnézeti problémáit fölvetheti, és megtárgyalhatja.. (—re.) Pozsony, április 7. (Pozsonyi szerkeszt ősegünk tetefonijetemíiése.) Herr elnök a Tuika-pör mai fel- 'leMmteM tárgyalását délelőtt 9 órakor nyitotta meg, amelyen Gállá dr. folytatta védőbeszédét. Elsősorban is a bécsi tanukkal foglalkozott. Kijelentette, hogy Hofertk, a Kolsohitzky-uocaii ház házmestere azért jött él Scbramum Katalinnal együtt a Tutoa-pör elsőfokú főtárgyatására, mert emberiességi szempontok vezették, Schraanm viszont azt mondotta, hogy gazdájának, von SeLctelnek becsű lobét jött megvédeimezni. Sehramm Katalán azonban vallomásában Se idei lakásának kémiiroda-jéHegét bizonyítgatta. Ezt a két tanút tehát teljesen tévesen linformálíók. Lehetetlen, hogy kémkedés folyt volna a Kol- schitzky-nccai lakásban, ahol még idegen, nem érdekelt személy is lakott. Gállá dr. ezután Belánskyra tér át. Belánsky vallomásában olyan személyekre hivatkozik, akiket vagy nem leket elérni, vagy halottak, vagy ismeretlenek. Belánsky hivatkozott Kovácsra, aki el nem érhető, mert külföldre távozott, hivatkozott Seidelre, aki halott, egy ezredesre, akinek a nevét nem tudja és egy főhadnagyra, aki Stöger lett volna, de viszont ő Stögert nem ismerte fel. Miinél többször hallgatták ki Belónskyt, annál többet tudott mondani, holott a gyakorlatból tudják, hogy ennek éppen az ellenkezője szokott 'megtörténni. A védő részletesen foglalkozik Belánsky vallomásával és rámutat az ©felmondásokra és hézagokra, valamint arra, hogy egyes áliliitásait a többi tanuk megcáfolták. Belánsky vallomásának értéke Belánsky 1908-ban, amikor a szlovák néppárthoz Tuka ellen beadványt intézett, még kémkedésről nem beszélt, csak egy forradalmi tervről. Belánsky és Kovács levelezése valóban üzleti levelezés volt és nem szolgált csupán összeköttetésük leleplezésére, mivel Losonc városa tényleg építtetett házakat. Belánsky 1924-ben megszakította az összeköttetést Tukával, mert családjára és becsületére hivatkozva, nem akart kémkedésben résztvenni, de 1926- ban mégis Tukát hívta meg gyermeke keresztapjának. Belánsky vallomása mesterségesen van összeállítva. A vallomás előzménye az, hogy a rendőrség a radikális párt felhívásait: kereste Belánekyiiál, amiket ő fogalmazok. Belánsky két felhívás megfogalmazását beismer-] te és be szolgáltatott a rendőrségnek, ezek veszély- j telének voltak, de a, harmadikat, a veszélyeset, nem adta elő, elleniben megtette efeö vallomását nagy vonásokban Tuka ©fen. Gállá dr. ezután Beiártskyí, mint politikai akamoket jellemezte, aki a legkülönbözőbb pártokkal állott összeköttetésben és mindenáron mandátumra pályázott Nem Tukának, de Bcfánskynak volt az a felfogása, hogy Szlovenszkó autonómiáját karddal és forradalommal lehet kivívni. Ezt bizonyítja Bazovszky vallomása is. Belánsky vallomása nem olyan, hogy enne’ alapján marasztaló Ítéletet tehessen hozni, csak Belánsky és Sehramm Katalin vallomásának össretevéséből lehet aplikálni a bécsi lakásra a konspiráciős lakás fogalmát, viszont Belánsky és Sehramm Katalin vallomása ellentmond egymásnak. Ha pedig Stőger vallomását, áe hozzátesszük, akkor kiderül, hogy Belánsky vallomása e tekintetben is cáfolatot mond. A katonai szakértők véleményéről... Gaila dr. ezután rátér a katonai szakértők véleményére. A védelem kiérte a kerületi bíróság fő- tárgyalásán egy harmadik szakértőn ele bet idézés ét, aki nem telt volna csehszlovák álilainMvatailnjok, azonban az indítványt elvetették, úgyhogy most hiányzik annak az ellenőrzése, vájjon igaz-e mindaz, amit ez a két katonai szakértőtiszt mondott. Szerinte a bécsi lakás nem felelhet meg a „konspirációé lakás" kritériumának, ahogy ezt a szakértők fel állították. Az úgynevezett katonai titkok nem voltak katonai titkok abban az értelemben, ahogy azt a vádiirat felsorolja. A védő átnyújt egy kis németnyelvű könyvecskét, amit Prágában vásároltak és ebben a katonaság helyőrségi elhelyezése pontosan fel van sorolva. Ez lett volna tehát az a katonai titok, — mondja — amely felől Bélámskyt a bécsi fcémírodálban kikérdezték. A helyőrségi legénységnek nemzetiségi megoszlása sem titok, mert ezt a Statistische Lexikonban leközölték. Mégha mindaz igaz tenne, amit az itétet felhoz, hiányzik annak igazolása, hogy mindez katonai titok és hogy Tnka tudott volna arról, hogy ezek katonai titkok. Ha pedig valaki nem tudja ezt, akkor katonai tfilok elárulásáért nem is tehet éHitéíni, A Tuka-védelem rezüméje Gállá dr. kérésére az elnök ezután szünetet rendel el. Szünet után a védő rövid rezümében foglalja össze védŐbes sédének lényegét. Kérdi, hogy kémkedési iroda volt-e az, ahol ismeretlen emberek, ismeretlen embert kikérdeztek közismert katonai kérdések felől és oly dolgokról tárgyaltak, amiket a belügyminisztérium maga hivatalból tesz közzé. Ezen az alapon nem lehet vádat konstruálni a rendtörvény 6. §-a értelmében. A védő ezután rátér a különösen súlyosbító körülményekre. Idézi a vádiratot, amelyek szerint Tuka tevékenysége nagykiter jedéeü, hosszú éveken át folyt és sokoldalú volt. Belánszky 75 emberről tudott, akik ennek az akciónak részesei voltak, de egyet sem tudott megnevezni, A vádirat különösen súlyosbító körülménynek veszi, hogy Tuka a képviselöház külügyi bizottságának tagja volt, viszont elfelejti azt, hogy a vádirat szerint a kémkedés 1923-ban folyt, mig Tuka csak 1926-ban volt a külügyi bizottság tagja. Azon az egy súlyosbító körülményen kívül, hogy Tuka többeket rábírt kémkedésre és ál- lamellenes üzelmekre, az ítélet egyetlen egy súlyosbító körülményt sem vett át- a vádirat felsorolásáról. Ellenben felemlít egy uj súlyosbító körülményt éspedig azt, hogy 1923-ban, tehát amikor Tuka kémkedést folytatott, forradalom készült Szlovenszkón. Erről a forradalomról azonban egyetlen egy ember sem tud Szlovenszkón, a tanúik sem tudtak róla, a szakértők sem tudtak róla, az ítélet maga gém mondja meg, hogy honnan veszi ezt a felvetést. Kérdi, kinek kellett volna csinálnia ezt a forradalmat 1923- ban. Az ítélet az a része, amely az államellenes üzelmekről beszélt, azt mondja, hogy ez a forradalom nem lett volna veszedelmes, mert a szlovenszkói állapotok akkor már konszolidáltak voltak, ugyanakkor azonban veszedelmes lett volna ez a forradalmi előkészítés, amikor a kémkedésről van szó. Az ítéletnek a törvény előírásaira kell támaszkodnia, amikor a súlyosbító körülményeket felsorolja. Életfogytiglani fegyházra is lehet valakit ítélni, do erre megfelelő oknak kell lenni. Hogy valakit háromévi, vagy buszévi fegyházra ítélnek el, ezt megfelelő bizonyítékokkal kell alátámasztani. Konstatálja, hogy ^ : olyan súlyosbító körülmények, amelyek alap- * ján Tukát háromévi fogház helyett 15 évi fegyházra Ítéltek el, nincsenek, aminek bizonysága, hogy a vádiratból az ítélet csak egyetlenegy súlyosbító körülményt vett át pújrofl l fiastoalaha netköí /2) >810 \bfooefe. 12ÍQC5 Jm öteege ) tepMóöyógpiclái^udrogerlátibaii i || | yS \ TJfJfiDfter^Mislava^TössliríS 9 és kénytelen volt újabb súlyosbító körük ményt konstruálni. Gállá dr. ezután hangsúlyozza, hogy Tulka a jognak egyetemi tanára volt, tudta, hogy az ügyészség mivel vádolja, mert az ügyészség kiadatási kérelmében már felsorolta az erre vonatkozó paragrafusokat, Tuka tehát tudhatta, hogy mi vár rá, útlevele is volt, kiszökhetett volna az országból, csak hét kilométeres utat kellett volna megtennie, hogy átmenjen a ha- tárontulra és mégis itt maradt és a bíróság elé állt. Aki bűnösnek érzi magát, az nem marad itt, hanem megszökik, mint ahogyan mások tették. Az Ítélet hitelt ad Belánszky vallomásának Aott, ahol Tuka ellen szól. de nem ad hitelt Belánszky vallomásának ott, ahol Tuka mellett szól. így például az Ítélet nem ad hitelt Belánszky vallomásának arra vonatkozólag, hogy 1924. végén a bécsi irodát pénz hiányában feloszlatták. Az ítélet elhiszi Sehramm Katalinnak, hogy a lakásban kémiroda volt, de nem hiszi el Stő- gernek, hogy már 1924. áprilisában elhagyta a lakást. Igazságos ember vagyok-e, kérdi Gaüa dr., ha ehismerem azt, ami terhelő és nem ismerem el azt, ami mentő körülmény? Ha igaznak vesz- szük azt, hogy kémkedés folyt a bécei lakásban, igaznak kell venni azt is, hogy az iroda azután megszűnt. Ez a körülmény kimeríti a rendi-örvény 27. §rát is, amely az esetiben, ha valaiki felhagy államedenes akciójával, akkor ez büntetlenséget biztosit számára. A BTK. 9. §-át, amely az enyhítő körülményekről szól, a biróság nem vette ténylegesen figyelembe, mert igen súlyos ítéletet szabott ki, tehát hiába hivatkozik eme az Ítélet. Gállá dr. végül ezekkel a szavakkal fejezi be védőbeezédét: Kérem a felsőbi rés ágai , tegye jóvá azt a sérelmet, ami Tuka dr.-on esett és vesse el a különösen súlyosbító körülményeket. Igaz ságos Ítéletet kérek. Az elnök ezután összegezi Gállá dr. beszédét, majd déli 12 órakor Ottlyk dr., Tuka másik védője kezdi meg védőbeszédét. — Vegyük bebizonyított ténynek — mondotta Ottlyk dr. —, amint az elsőfokú bíróság megállapította, hogy Tuka a szlovenszkói irredenta főnöke volt és nézzünk szembe ezzel a ténnyel. Az a Tuka, aki a magyar irredenta főnöke volt, nyilvánosan működött, egy nagy pártnak volt a tagja és a nyilvánosság ellenőrzése alatt állott, mégis Becsben kém- irotdáí állított fel Magyarország részére, nem pedig a magyar kormány az ő részére. Lehetséges-e, hogy a magyarok, miután ezt az értékes embert megnyerték maguknak, reszkírozták volna azt, hogy kémkedésre használják fel, amit bármely fiatal tiszt tökéletesebben elvégezhetett volna, mint Tuka, akinek semmi dolga sem volt soha a katonasággal. Hihető-e, hogy Tuka, amikor forradalmi tervet készített elő, nem a magyar vezérkarhoz fordult volna, hanem Belánsky nyugalmazott kapitányhoz. De ha már nem tudott volna összeköttetésbe lépni a magyar vezérkarral, itt lett volna Kovács alezredes, akivel Belá.n- sky szerint Tuka intim összeköttetésben állott. A kormányozható memória Szerinte a. bécsi becsületsértési pernek döntő jelentősége van. mert teljesen diszkre dl iáit a Sehramm Katalint, akinek vallomása fenu- mális emlékezőtehetségre épült fel, amely azonban akkor, amikor már nem volt mögötte a kövér ur, kudarcot vallott. Tavaly még csak a hajáról ismerte fel Tukát, most már egész személyében felismerte őt. Meg van győződve arról, hogy a bécsi per segítségévei és Sehramm Katalin második ki- i b a Ugatásával megdőlt Sehramm Katalin vallomása, amely J pedig kardinális pillére a pernek. A Az elsőfokú biróság ítélete szerint Budapest finanszírozta Tukát Stöger utján. Stöger 1922- ben tizenháromszor járt Budapesten, vallomása szerint Tukának vágy Varjúnak adta a pénzt, amit Budaipestről hozott, átlag 15.000 koronát. Ez az egész évben majdnem 200.000 koronát tett volna ki. Ha az összeget Varjú és Tuka megfelezték, mindegyikükre százezer korona jutott. Kérdem, mit csinált volna Tuka százezer koronával, amikor néki irredentára, kémirodára, Rodobrana-mozgalomra kellett volna a pénz? Használt volna-e Tuka ilyen elavult metódusokat, hogy kurírok utján hozatta volna el a pénzt? Kérdem, bármennyi pénzt is kapott volna Tuka, hová lett volna ez a pénz, hiszen a bécsi kémirodát nyolc havi fennállás után, amint ezt Belánsky vallotta, pénzhiány miatt fel kellett oszlatni? Elképzelhető-e, hogy a magyarok bukni engedték volna ezt az akciót, amit Tuka vezetett és pénz hiányában engedték volna elbukni, amikor ilyen értékes embert fogtak be az irredenta szekerébe? Kinek kellett volna a kémiroda, hogyha nem a magyaroknak? A katonai szakértők is megállapították, hogy a forradalomhoz elsősorban fegyverekre van szükség, de olyan bolond ember még nem akadt, aki régi inordályokkal akart volna fegyveres forradalmat szítani. Ebben a perben bizonyos előre megállapított program szerint keresték a tanukat. Ezt bt zonyitja többek között az, hogy Habán rendőrségi tisztviselő Stöger kihallgatása közben többször f elszaladt a rendőr igazgatóság elnöki osztályára megkérdezni, hogy vájjon egyeznek-e a vallomás adatai. A titkos dossziék Kérdi, minek kellett volna egyeznie? Ebből ítélve már az elsőfokú főtárgyai ásón az a nézet alakult lei benne, hogy ebben a perben titkos dossziék' vannak. Ebben a feltevésében megerősítette öl Hlinka vallomása, aki ki jelen tét le, hogy Beues> külügyiminiszter régebben kínált 3