Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-08 / 81. (2302.) szám

080 április 8, kedd. <PI^GAlA\AG^ARHIRIi^ A Chvojka féle itató már beit erűit a szomszédságába. Tekintse meg működését, szintén fel fogja szereltetni. Mérsékelt ár. Adja meg óimét és megírjuk Önnek, hogy hói van legközelebb felszerelve. E. Chvojka, Pfelouc. szlovák államihoz csatolt területekre nyújtott állami segélyek mértékén indokolatlanul jó­val akii marad. Miután pedig e különbözetek felvételének s a hiányok kiutalásának el­maradásával az Egyetemes Egyházat súlyos jogsérelem érte és éri folytonosan, amin ék sajnálatos következménye az, hogy az egyház közigazgatási és egyiélb feladatainak meg­felelő teljesítése egyre képtelenebbé válik, az Egyetemes Konvent kötelessége, hogy az Egyház ezen jogsérelmeit feltárja és az azok reparációjához való jogát ismételten hang­súlyozza. Felkéri tehát E. Koinventiünk e határozata kapcsán az ál 1 amkormányt, hogy Egyete­mes Egyházunk államsegély iránti igé­nyeit a jogfolytonosság figyelembe vételé­vel a tényleges szükség mértéke szerint az állami költségvetésbe állítani s az eddig felmerült sérelmek jóvátételével az Egye­temes Konvent előterjesztését honorálni méltóztassék, hogy Konventiiuk az Egye­temes Pei, Egyház sérelmeit ne kénysze­rüljön akár belső akár külső fórumok előtt formális panaszok tárgyává tenni. Mussolini a magyar lég erényeiről Róma, április 7. Mussolini vasárnap dél­ben a Falazzo Veneziában fogadta a ma­gyar vasutas futballista csapatot, amely Olaszország vasutas futballistái ellen át­szőtt. Mussolini ezeket a szavakat mondot­ta nekik: „Nemcsak a múltban voltam, ha­nem a jövőben is lojális barátja maradok a nemes, lovagias és erős magyar népnek. Felhatalmazom önöket, hogy nemcsak a magyar sport embereivel közöljék e nyilat­kozatomat, hanem a nemzet minden fiával". Titka védői szerint a fsSIel^ezé tArgysÜsott megdőlt a vád legfőbb bizonyítéka A bécsi becsüietsérüsi pernek döntő jelentőséget ttilajdanifanak — „Igenis, vannak titkos dossziék” — állítja Ottlyk dr. védő — Megindult a munka a prágai Prohászka Körben Prága, április 7. A prágai Magyar Akadémi­kusok Körén belül működő Prohászka-Kör e hó elején tartotta meg első nyilvános és ala­kuló gyűlését. Az egyesület eddig — több, mint egy esztendeje ;— csak szűk keretek kö­zött fejtett ki munkásságot. Első nyilvános föl­lépésével azonban kilépett a prágai magyar egyetemi hallgatóság nagy plénuma elé. Az összejövetelen megjelenteket Rády Ele­mér üdvözölte, majd röviden vázolta az egye­sület programját. Az egyesület nem akar kato­likus hitbuzgaLmi kongregáció lenni, hanem kultúrkör, mert csak igy vonhatja bele a kato­likus munkáiba a prágai magyar katolikus egyetemi hallgatóság teljes kollektivumát. Mint katolikus kultúrkörnek célja az, hogy a tagok katolikus öntudatát mélyítse. Ezt csak az által érheti el, ha megismerteti tagjait a ka­tolikus kultúra mérhetetlen kincseivel. Épp ezért a Prohászka-Kör működésének tárgya a korszerű katolikus problémák megvitatása lesz. Egy-egy probléma megvitatása és a kato­likus megoldás megadása nagyban elősegíti, hogy az egyetemekről fölkerülő magyar veze­tő-társadalom a katolikus kultúrának reprezen­tánsa legyen. Az egyesület vezető szelleméül Prohászka Ottokárt választotta, mert a ma­gyar katolikus társadalomban ő alkalmazta a legtökéletesebben a katolikus etika és bölcse­let örökérvényű elveit a modem problémákra. Az egyesület ezután levélben üdvözölte Pfeiffer Miklós dr. kassai székesegyházi kano­nokot, aki az egyesületnek egyik életrekeltője volt és a jelenben is közszeretetben álló szel­lemi irányitója, továbbá Bíró Lucián tanárt és Gáspár Árpád jogszigorlót, akik az egyesület megalakításánál szintén nagy munkát fejtet­tek ki. Az egyesület jövő programja a következő: I. Május havában megrendezik nagyobb ke­retek között a prágai magyarság Szent Imre- ünnepét. II. Május és junius hónapokban a következő alőadásokat tartják meg vitaesttel egybekötve: t. Prohászka a magyar irodalomban; 2. Pro­hászka, mint filozófus; 3. Prohászka, mint szo­ciálpolitikus, 4. XIV. Leó Rerum novarumja és a szociális kérdés; 5. Az iskolakérdés. A prágai katolikus magyar diákok megmoz­dulása egyik bizonyítéka a prágai magyar egyetemi hallgatóság minden oldalú agilitásá­nak. A Prohá'szka-Körrcl megszületett az a fó­rum, ahol a katolikus diákság saját vallási és világnézeti problémáit fölvetheti, és megtár­gyalhatja.. (—re.) Pozsony, április 7. (Pozsonyi szerkeszt ősegünk tetefonijetemíiése.) Herr elnök a Tuika-pör mai fel- 'leMmteM tárgyalását délelőtt 9 órakor nyitotta meg, amelyen Gállá dr. folytatta védőbeszédét. Elsősorban is a bécsi tanukkal foglalkozott. Kije­lentette, hogy Hofertk, a Kolsohitzky-uocaii ház ház­mestere azért jött él Scbramum Katalinnal együtt a Tutoa-pör elsőfokú főtárgyatására, mert emberies­ségi szempontok vezették, Schraanm viszont azt mondotta, hogy gazdájának, von SeLctelnek becsű lobét jött megvédeimezni. Sehramm Katalán azonban vallomásában Se idei lakásának kémiiroda-jéHegét bizonyítgatta. Ezt a két tanút tehát teljesen tévesen linformálíók. Lehetetlen, hogy kémkedés folyt volna a Kol- schitzky-nccai lakásban, ahol még idegen, nem érdekelt személy is lakott. Gállá dr. ezután Belánskyra tér át. Belánsky vallo­másában olyan személyekre hivatkozik, akiket vagy nem leket elérni, vagy halottak, vagy ismeretlenek. Belánsky hivatkozott Kovácsra, aki el nem érhető, mert külföldre távozott, hivatkozott Seidelre, aki halott, egy ezredesre, akinek a nevét nem tudja és egy főhadnagyra, aki Stöger lett volna, de vi­szont ő Stögert nem ismerte fel. Miinél többször hallgatták ki Belónskyt, annál töb­bet tudott mondani, holott a gyakorlatból tudják, hogy ennek éppen az ellenkezője szokott 'megtör­ténni. A védő részletesen foglalkozik Belánsky val­lomásával és rámutat az ©felmondásokra és héza­gokra, valamint arra, hogy egyes áliliitásait a többi tanuk megcáfolták. Belánsky vallomásának értéke Belánsky 1908-ban, amikor a szlovák néppárthoz Tuka ellen beadványt intézett, még kémkedésről nem beszélt, csak egy forradalmi tervről. Belánsky és Kovács levelezése valóban üzleti levelezés volt és nem szolgált csupán összeköttetésük leleplezé­sére, mivel Losonc városa tényleg építtetett há­zakat. Belánsky 1924-ben megszakította az összeköttetést Tukával, mert családjára és becsületére hivatkoz­va, nem akart kémkedésben résztvenni, de 1926- ban mégis Tukát hívta meg gyermeke kereszt­apjának. Belánsky vallomása mesterségesen van összeállítva. A vallomás előzménye az, hogy a rendőrség a radi­kális párt felhívásait: kereste Belánekyiiál, amiket ő fogalmazok. Belánsky két felhívás megfogalmazását beismer-] te és be szolgáltatott a rendőrségnek, ezek veszély- j telének voltak, de a, harmadikat, a veszélyeset, nem adta elő, elleniben megtette efeö vallomását nagy vonások­ban Tuka ©fen. Gállá dr. ezután Beiártskyí, mint politikai akamoket jellemezte, aki a legkülönbö­zőbb pártokkal állott összeköttetésben és minden­áron mandátumra pályázott Nem Tukának, de Bcfánskynak volt az a felfogá­sa, hogy Szlovenszkó autonómiáját karddal és for­radalommal lehet kivívni. Ezt bizonyítja Bazovszky vallomása is. Belánsky vallomása nem olyan, hogy enne’ alapján marasz­taló Ítéletet tehessen hozni, csak Belánsky és Sehramm Katalin vallomásának össretevéséből lehet aplikálni a bécsi lakásra a konspiráciős lakás fogalmát, viszont Belánsky és Sehramm Katalin vallomása ellentmond egymás­nak. Ha pedig Stőger vallomását, áe hozzátesszük, akkor kiderül, hogy Belánsky vallomása e tekintetben is cáfolatot mond. A katonai szakértők véleményéről... Gaila dr. ezután rátér a katonai szakértők véle­ményére. A védelem kiérte a kerületi bíróság fő- tárgyalásán egy harmadik szakértőn ele bet idézés ét, aki nem telt volna csehszlovák álilainMvatailnjok, azonban az indítványt elvetették, úgyhogy most hiányzik annak az ellenőrzése, vájjon igaz-e mindaz, amit ez a két katonai szakértőtiszt mon­dott. Szerinte a bécsi lakás nem felelhet meg a „konspi­rációé lakás" kritériumának, ahogy ezt a szakértők fel állították. Az úgynevezett katonai titkok nem vol­tak katonai titkok abban az értelemben, ahogy azt a vádiirat felsorolja. A védő átnyújt egy kis németnyelvű könyvecskét, amit Prágában vásároltak és ebben a katonaság helyőrségi elhelyezése pontosan fel van sorolva. Ez lett volna tehát az a katonai titok, — mondja — amely felől Bélámskyt a bécsi fcémírodálban kikér­dezték. A helyőrségi legénységnek nemzetiségi megoszlása sem titok, mert ezt a Statistische Lexi­konban leközölték. Mégha mindaz igaz tenne, amit az itétet felhoz, hiányzik annak igazolása, hogy mindez katonai titok és hogy Tnka tudott volna arról, hogy ezek katonai titkok. Ha pedig valaki nem tudja ezt, akkor katonai tfilok elárulásáért nem is tehet éHitéíni, A Tuka-védelem rezüméje Gállá dr. kérésére az elnök ezután szünetet rendel el. Szünet után a védő rövid rezümében foglalja össze védŐbes sédének lényegét. Kérdi, hogy kémkedési iroda volt-e az, ahol ismeretlen emberek, ismeretlen embert kikér­deztek közismert katonai kérdések felől és oly dolgokról tárgyaltak, amiket a belügy­minisztérium maga hivatalból tesz közzé. Ezen az alapon nem lehet vádat konstruálni a rendtörvény 6. §-a értelmében. A védő ezután rátér a különösen súlyosbító körülményekre. Idézi a vádiratot, amelyek szerint Tuka tevé­kenysége nagykiter jedéeü, hosszú éveken át folyt és sokoldalú volt. Belánszky 75 emberről tudott, akik ennek az akciónak részesei voltak, de egyet sem tudott megnevezni, A vádirat különösen súlyosbító körülménynek veszi, hogy Tuka a képviselöház külügyi bi­zottságának tagja volt, viszont elfelejti azt, hogy a vádirat szerint a kémkedés 1923-ban folyt, mig Tuka csak 1926-ban volt a külügyi bi­zottság tagja. Azon az egy súlyosbító körülményen kívül, hogy Tuka többeket rábírt kémkedésre és ál- lamellenes üzelmekre, az ítélet egyetlen egy sú­lyosbító körülményt sem vett át- a vádirat fel­sorolásáról. Ellenben felemlít egy uj súlyosbító körülményt éspe­dig azt, hogy 1923-ban, tehát amikor Tuka kémkedést folytatott, forradalom készült Szlovenszkón. Erről a forradalomról azonban egyetlen egy ember sem tud Szlovenszkón, a tanúik sem tudtak róla, a szakértők sem tud­tak róla, az ítélet maga gém mondja meg, hogy honnan veszi ezt a felvetést. Kérdi, kinek kel­lett volna csinálnia ezt a forradalmat 1923- ban. Az ítélet az a része, amely az államellenes üzelmekről beszélt, azt mondja, hogy ez a for­radalom nem lett volna veszedelmes, mert a szlovenszkói állapotok akkor már konszolidál­tak voltak, ugyanakkor azonban veszedelmes lett volna ez a forradalmi előkészítés, amikor a kémkedésről van szó. Az ítéletnek a törvény előírásaira kell támaszkodnia, amikor a súlyos­bító körülményeket felsorolja. Életfogytiglani fegyházra is lehet valakit ítélni, do erre megfe­lelő oknak kell lenni. Hogy valakit háromévi, vagy buszévi fegyházra ítélnek el, ezt megfelelő bizonyítékokkal kell alátámasztani. Konstatál­ja, hogy ^ : olyan súlyosbító körülmények, amelyek alap- * ján Tukát háromévi fogház helyett 15 évi fegyházra Ítéltek el, nincsenek, aminek bi­zonysága, hogy a vádiratból az ítélet csak egyetlenegy súlyosbító körülményt vett át pújrofl l fiastoalaha netköí /2) >810 \bfooefe. 12ÍQC5 Jm öteege ) tepMóöyógpiclái^udrogerlátibaii i || | yS \ TJfJfiDfter^Mislava^TössliríS 9 és kénytelen volt újabb súlyosbító körük ményt konstruálni. Gállá dr. ezután hangsúlyozza, hogy Tulka a jognak egyetemi tanára volt, tudta, hogy az ügyészség mivel vádolja, mert az ügyészség ki­adatási kérelmében már felsorolta az erre vo­natkozó paragrafusokat, Tuka tehát tudhatta, hogy mi vár rá, útlevele is volt, kiszökhetett volna az országból, csak hét kilométeres utat kellett volna megtennie, hogy átmenjen a ha- tárontulra és mégis itt maradt és a bíróság elé állt. Aki bűnösnek érzi magát, az nem marad itt, hanem megszökik, mint ahogyan mások tet­ték. Az Ítélet hitelt ad Belánszky vallomásának Aott, ahol Tuka ellen szól. de nem ad hitelt Belánszky vallomásának ott, ahol Tuka mellett szól. így például az Ítélet nem ad hitelt Belánszky val­lomásának arra vonatkozólag, hogy 1924. végén a bécsi irodát pénz hiányában feloszlatták. Az ítélet elhiszi Sehramm Katalinnak, hogy a lakásban kémiroda volt, de nem hiszi el Stő- gernek, hogy már 1924. áprilisában elhagyta a lakást. Igazságos ember vagyok-e, kérdi Gaüa dr., ha ehismerem azt, ami terhelő és nem ismerem el azt, ami mentő körülmény? Ha igaznak vesz- szük azt, hogy kémkedés folyt a bécei lakás­ban, igaznak kell venni azt is, hogy az iroda azután megszűnt. Ez a körülmény kimeríti a rendi-örvény 27. §rát is, amely az esetiben, ha valaiki felhagy államedenes akciójával, akkor ez büntetlenséget biztosit számára. A BTK. 9. §-át, amely az enyhítő körülmé­nyekről szól, a biróság nem vette ténylege­sen figyelembe, mert igen súlyos ítéletet sza­bott ki, tehát hiába hivatkozik eme az Ítélet. Gállá dr. végül ezekkel a szavakkal fejezi be védőbeezédét: Kérem a felsőbi rés ágai , tegye jóvá azt a sérelmet, ami Tuka dr.-on esett és vesse el a különösen súlyosbító körülményeket. Igaz ságos Ítéletet kérek. Az elnök ezután összegezi Gállá dr. beszé­dét, majd déli 12 órakor Ottlyk dr., Tuka másik védője kezdi meg védőbeszédét. — Vegyük bebizonyított ténynek — mon­dotta Ottlyk dr. —, amint az elsőfokú bíró­ság megállapította, hogy Tuka a szlovenszkói irredenta főnöke volt és nézzünk szembe ez­zel a ténnyel. Az a Tuka, aki a magyar irre­denta főnöke volt, nyilvánosan működött, egy nagy pártnak volt a tagja és a nyilvánosság ellenőrzése alatt állott, mégis Becsben kém- irotdáí állított fel Magyarország részére, nem pedig a magyar kormány az ő részére. Lehetséges-e, hogy a magyarok, miután ezt az értékes embert megnyerték maguknak, reszkírozták volna azt, hogy kémkedésre használják fel, amit bármely fiatal tiszt tö­kéletesebben elvégezhetett volna, mint Tu­ka, akinek semmi dolga sem volt soha a katonasággal. Hihető-e, hogy Tuka, amikor forradalmi ter­vet készített elő, nem a magyar vezérkarhoz fordult volna, hanem Belánsky nyugalmazott kapitányhoz. De ha már nem tudott volna összeköttetésbe lépni a magyar vezérkarral, itt lett volna Kovács alezredes, akivel Belá.n- sky szerint Tuka intim összeköttetésben ál­lott. A kormányozható memória Szerinte a. bécsi becsületsértési pernek döntő jelen­tősége van. mert teljesen diszkre dl iáit a Sehramm Katalint, akinek vallomása fenu- mális emlékezőtehetségre épült fel, amely azonban akkor, amikor már nem volt mö­götte a kövér ur, kudarcot vallott. Tavaly még csak a hajáról ismerte fel Tukát, most már egész személyében felismerte őt. Meg van győződve arról, hogy a bécsi per se­gítségévei és Sehramm Katalin második ki- i b a Ugatásával megdőlt Sehramm Katalin vallomása, amely J pedig kardinális pillére a pernek. A Az elsőfokú biróság ítélete szerint Budapest finanszírozta Tukát Stöger utján. Stöger 1922- ben tizenháromszor járt Budapesten, vallo­mása szerint Tukának vágy Varjúnak adta a pénzt, amit Budaipestről hozott, átlag 15.000 koronát. Ez az egész évben majdnem 200.000 koronát tett volna ki. Ha az összeget Varjú és Tuka megfelezték, mindegyikükre százezer korona jutott. Kérdem, mit csinált volna Tu­ka százezer koronával, amikor néki irreden­tára, kémirodára, Rodobrana-mozgalomra kellett volna a pénz? Használt volna-e Tuka ilyen elavult metódusokat, hogy kurírok ut­ján hozatta volna el a pénzt? Kérdem, bár­mennyi pénzt is kapott volna Tuka, hová lett volna ez a pénz, hiszen a bécsi kémirodát nyolc havi fennállás után, amint ezt Belánsky vallotta, pénzhiány miatt fel kellett oszlatni? Elképzelhető-e, hogy a magyarok bukni en­gedték volna ezt az akciót, amit Tuka veze­tett és pénz hiányában engedték volna el­bukni, amikor ilyen értékes embert fogtak be az irredenta szekerébe? Kinek kellett volna a kémiroda, hogyha nem a magyaroknak? A katonai szakértők is meg­állapították, hogy a forradalomhoz elsősorban fegyverekre van szükség, de olyan bolond ember még nem akadt, aki régi inordályokkal akart volna fegyveres forradalmat szítani. Ebben a perben bizonyos előre megállapított program szerint keresték a tanukat. Ezt bt zonyitja többek között az, hogy Habán rend­őrségi tisztviselő Stöger kihallgatása közben többször f elszaladt a rendőr igazgatóság elnö­ki osztályára megkérdezni, hogy vájjon egyez­nek-e a vallomás adatai. A titkos dossziék Kérdi, minek kellett volna egyeznie? Eb­ből ítélve már az elsőfokú főtárgyai ásón az a nézet alakult lei benne, hogy ebben a perben titkos dossziék' vannak. Ebben a feltevésében megerősítette öl Hlinka vallomása, aki ki je­len tét le, hogy Beues> külügyiminiszter régebben kínált 3

Next

/
Thumbnails
Contents