Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-08 / 81. (2302.) szám

4 1030 áptrflte 8, kotfed. neki anyagot, amellyel lukára rá lehetett volna bizonyítani a hazaárulás vádját, azon­ban ezt az anyagot sohasem kapta meg. Ez a feltevés meggyőzjődéaeó változott benne Masaryk köztársasági elnöknek Hlinkához in­tézett levele után, amit ez óv februárjában hozlak a lapok nyilvánosságra. A köztársasági elnök iránti feltétlen tiszteletből nem kíván foglalkozni a levéllel, nem kovácsod tőkét eb- blő a levélből. Azonban kijelenti, hogy a védelem azt várta volna, hogy a főügyész ur a levél után uj bizonyítékokkal fog elő­állni, ez azonban nem történt meg. A vád mindig kitérően válaszolt a védelem kérdéseire, hogy miért nem viszi ezt az ügyet az esküdtszék elé. Csak egyszer kapott a védelem egy félhivatalos választ, hogy ilypn delikát és kényes ügyben nem lehet a 12 esküdt elé menni. Az elsőfokú Ítélet nemi mondja meg, hogy mire építi azt a kijelentését, hogy Tukának Szia ven sakó elszakitása volt a céija. Hiszen Belánsky maga kifejezetten cáfolta azt, hogy Szlovéniáké el szakításáról lett volna szó, min­dig csak Szlovenszkó autonómiájáról beszélt, Szlovenszkó el szakításáról csak Stö-ger, Kun- tser és Mraz tanuk beszéltek, de csakis1 a rendőrség előtt tett vallomásukban, a főtár­gyaláson már visszavonták erre vonatkozó ki­jelentésüket. Déli egy óraikor az elnök délután négy órára halasztotta a tárgyalás folytatását, ami­kor Ottlyk dr. folytatja védőbeszódét. A délutáni tárgyalás A délutáni tárgyaláson Ottlyk folytatta vé- döbeszédét és áttért a Rodobrana-mozgalom ismertetésére és pont-ról-ponfcra cáfolta a vád álláspontját. A Rodobrama katekizmusát is a párt megbízásából egy bizottság dolgozta ki. Tuka Gajdával Hlinka megbizásából tár­gyait, a kommunistákkal folytatott tárgyalá­sait pedig Hlinka szintén jóváhagyta. Ami a Correspondence Slovaque, Bécsben meg­jelent lapot illeti, ez a lap a párt külföldi pro­pagandáját szolgálta és abban a hangnemben van írva, ahogyan akkoriban írtak. A kézira­tokat Tománek vitte Béosbe, a lapról az egész pártnak ia tudnia kellett, Juriga olvasta vagy kétszer, Kmetyko nyihrai püspök is a lapból négy példányt beszolgáltatott a bíróságnak és csak az ellen tiltakozott, mintha ő lett volna a lapnak a cenzora. A kormány i« tudott a lap­ról, hiszen megvonta tőle a postasz állít ás jogát. A Correspondence Slovaqtte cikkei legföl­jebb a köztársaság becsmérlését jelentik, ami azonban ma már elévült Ami 1983 óta Szlovenszkón történt, mindazért a vád é* az elsőfokú bíróság ítélete Tukát ál­lítja bűnbaknak. Az Ítéletben szó van arról is, hogy Tuka jó szlovák-e, vagy sem. Szerinte ennek semmi köze a bűntettekhez, mert bűntetteket szlovák ember éppen úgy elkö­vethet, mint bárki más. Ottlyk dr. védő ezután az ügyészségnek az­zal az állításával polemizál, hogy ez a pör szlovákok pere az „úgynevezett szlovákok" ellen. Már a kerületi bíróság tárgyalásán is úgy kezdte beszédét a vádhatóság képvise­lője. A felelősség másra hárítása rendkívül ka­rakterisztikus. A reze*** főügyész ur igyek­szik a felelősséget megosztani és politiku­sokra hárítani. Vagy súlyos deliktumokról van itt szó, akkor az ügyészség hivatott a fenyegetett közrendet megvédelmezni, de amikor az ügyészség szükségét érzi a kije­lentés megtételének, hogy a szlovákok ma­guk idézték elő a pert és az államügyész­ség csak azután lépett közbe, ez a legpom­pásabb elégtételét jelenti a védelemnek, amely mindig azt állította, hogy itt egy pár excellence politikai perről van szó, itt nem a szó szoros értelmében vett delik­tumokról van szó, hanem politikáról és po­litikai csoportokról. Elhiszem a főügyész urnák, hogy szívesen osztozik a felelősségben azokkal az urakkal, akik ezt a pert megkezdték. Mraz, Chrappa. Stöger és Schramm Katalin nem lehet az ügyész számára kellemes, csak Hanzalik, aki a koronatanú volt, az egyik újságban most azt írja, hogy ő személyesen volt egyik ren­dezője a Tuka-pernek. Ki hallotta, hogy ma­gánszemélyek büntetőpereket rendezzenek és a koronatanúk szerepében tetszelegjenek a világ előtt? Valóban magánemberek rendezték a pert, mert addig gyakoroltak nyomást az állam­iig} észségre, amig kénytelen-kelletlen vá­dat is emelt. Ottlyk dr. ezután a következőkben fejezi be beszédét: A /)reyíuKS-per és a zágrábi per ma is fog­lalkoztatja a világot. Nem tudom, hogy ér- dekünk-c az ilyen perek sorában szerepel­ni. Az elsőfokú ítélet után ujjongó sajtó most már kezd kijózanodni. Államunk elég erős. hogy el tudjon bánni azokkal az em 1 berekkel, akikre rábizonyul, hogy vétkez­TO^GAf "/VVAG^AR^Hl KLtAP NAPLÓ ÉS FELJEGYZÉS Irta; Marni Sándor —, április 5. ] (Elkésve érkezett.) Április 6-án, vasárnap reggel, mikor a nyájas olvasó, itt és mindenütt a világon, fölnyitja leibzsurnálja vasárnapi számát, egy kisded cso­port érkezett meg Indiában a tenger partjára., élén Mahatraa Gandhival, a prófétával. A nagy szcenárium végjelenete következik, a csapat elérte útja közvetlen célját, a tengert, heteken át vándoroltak földiszitett és rajongó falvakon keresztül, s április 6-án elérkezett az órája an­nak, hogy ünnepélyesen és nyilvánosan meg­szegjék é-s megsértsék az angol sómonopóliu­mot, — szimbolikus cselekedet, melynek ér­telme nem kevesebb, mint az angol törvény semmibevevése. Ezzel veszi kezdetét az a külö­nös forradalom, melynek fegyverei a szabotázs és az angol áruk bojkottja, -s kihirdetett célja Indiának tökéletes és maradéknélküli fölszaba­dítása. az angol uralom ától. Ami magyarra for­dítva annyit jelent, hogy India nélkül Anglia megszűnt létezni, mint világbirodalom, s egy nem nagyon jelentékeny, piacától s éléstárától egyformán elvágott sziget-állam formájában kénytelen továbbvegetálni a nap alatt. A tenger partján az angol hatóságok ellen­őrei, mozioparetőrök s kiküldött külföldi új­ságírók várják notesszel és ceruzával kezük­ben Gandhit és híveit. A dolog formája az, hogy a hinduk szemében Gandhi „szent" és próféta, akire emberek százmilliói esküsznek a távol Keleten, de mozioperatőr és külföldi új­ságíró nélkül ma már a misztikus országban sem lehet történelmet csinálni, valószínűleg akad mikrofon is a közeiben, mely továbbítja a tenger és a tömeg moraját, s a világtörténel­mi aktus jegyczgetés, rendetlenség, tülekedés, telefonálás, autótábor és rendőrök -sorfala je­gyében zajlik le majd. Ma a Golgotáién is ott állanának Pathé emberei. Mindez nélkülözhe­tetlen külsőség, melynek tartalma annyi, hogy vasárnap reggel Gandhi ünnepélyesen és kö­rülményesen megsérti az angol törvényt, s a legközelebbi napokban megmutatkozik, hogy az indiai tömegekben mennyire él a nemzeti ellenállás öntudata. A próféta kibontotta a zászlót. Ez a zászló persze nem Mohammed zászlaja. Gandhi hindu, nem mohammedán, — s ha azon csodálkozunk, hogy Angoi-India 240 millió la­kosságát mindössze hetvenezer angol gyarmati katona tartja sakkban, nem szabad elfelejteni, hogy a 240 milliónak közel egyharmada, het- venmillió lélek, mohammedán, akik minden hindu mozgalommal izemben ellenségesen álla­nak, ötvenmillió a legalacsonyabb kasztbeli, a páriák, kik nem szívesen látnák egy olyan val­lásos rezsim diadalát Indiában, mely visszata­szítja őket állati kasztsorsukba, s végül a nagyszámú bennszülött arisztokrácia, az ango­lokkal kitűnő egyetértésben trafi-káló maharad­zsák és udvaraik, a magasabb kasztból! vagyo­nosabb polgárság és a modern nevelé-sü értel­miség tiltakozással várják Gandhi zászlóbon­tását. A lakosság nagyobb tömege számára az Pozsony, április 7. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A pozsonyi kereske­dők grémiuma vasárnap délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését a grémium Ventur- uocai nagytermében, amelyen a tagok nagy számban jelentek meg. A közgyűlést Síéin Miksa kereskedelmi tanácsos nyitotta meg hosszabb beszéd keretében, amelyben visz- szapi'llantást nyújtott a grémium ötéves múlt­jára. A mezőgazdaságii válság következtében a kereskedelemiben erős lanyhulás állott be és a helyzet fokmérője az, hogy a legutóbbi tek az állam rend ellen, de nincs az az erős állam a világon, amely megengedheti ma­gának azt, hogy elhirtelenkedett Ítéletek­kel aláássa az igazságba és az igazságszol­gáltatásba vetett hitet. A franciáknak ma is kényes ügyük a Dreyfuss-per, azok a bí­rák, akik az ítéletet meghozták, patrióták voltak, nem megfizetett emberek és mégis hamis okmányok alapján elítélték Drey- fusst, A jog és az igazság fanatizmusa ve­zetett, amikor ezeket elmondtam. Igazságos ítéletet kérek. Ottlyk dr. védőbeszédének befejezése után közte és a főügyész között izgatott hangú szóváltás támadt a köztársasági elnöknek j iTJinkáboz intézett levelével kapcsolatban. | amely után Weichberlz Zoltán dr. Soncky j védője kezdte meg védő-beszédét. A tárgya-1 lás lapunk zártakor tart utolsó évtized -során sok intézményben enyhült angol „elnyomás" ma rokonszenvesebb, mint a hinduk nemzeti köztársasága, mely mögött politikailag a szovjet, gazdaságilag Gandhi misztikus és naiv gép- és képromboló program­ja ígérkezik. Ez a próféta, kinek hívei eszten­dők óta pergetik a rokkát és fonják a hazai vásznat, három pontban állította föl a nemzeti ellenállás programját: 1. szabotálása minden állami funkciónak, 2. az angol áru bojkottja, 3. engedetlenség és tiltakozás az angol törvé­nyekkel szemben. A fölszabadult hindu nem­zeti köztársaságban Gandhi vissza akarja áUir tani a régi kézművességet, ellensége a gyár­iparnak, s a modern termelés minden eszközét elveti; 1921-ben drága és ritka külföldi szöve­tekből nyilvános máglyát rakatott. Programját vértelenül szeretné végrehajtani. Hogy e vérteien próféták nyomán micsoda vér- özönök ömlöttek időtlen időkön át, azt Gandhi, úgy tetszik, nem akarja -sejteni sem. Ellensége a civilizációnak, annak a fehér civilizációnak, melytől elragadtatva lenni valóban nehéz s me­lyet lehetetlen az emberi fejlődés végső foko­zatának tekinteni, de megtagadni és mégis em­ui isi teni dőreség és bűn egy nemzet, egy kor, az egyetemes emberiség ellen. Kétszáz éven át törte, hódította, igáz-ta, csalogatta Anglia ezt az óriási birodalmat, melynek vesztével nem tud megállani többé a világban. Vasárnap reg­gel kezdi el Gandhi a tengerparton a sóelőáMi- tást, -s aznap, április 6-án veszi kezdetét az in­diai függetlenségi harc, egyelőre pessziv esz­közökkel, polgármesterek és közhivatalnokok lemondanak állásaikról, vasútvonalak leállás­nak, s e küzdelem végső eredménye megváltoz­tathatja nemcsak India és Anglia, hanem az egész világ politikai erőviszonyait. Ha Gandhi győz, a szovjetnek, mely hoisszu évek óta Ázsiára koncentrálta propagandája minden ere­jét, előnyomulási lehetőségei megsokszorozód­nak, s a világ rövidesen két óriási frontra bomlik: a sárga-—vörös ázsiai s a fehér-kapita­lista európa—amerikai frontra. Annak a ten­gerpartnak horizontján, ahol Gandhi vasárnap reggel nekilát a -sóelöá-llitási ceremóniának, ez a vízió vonul föl beláthatatlan körvonalakban. Kern egy óriási birodalom belső ügye, ami ma reggel történik Indiában, hanem mindannyiunk­nak, akik ma élünk, közeli vagy távoli sorsa is. Az egész civilizált világ lélegzettelen izga­lommal lesi, mi történik ezekben az órákban, ezekben a napokban a föld legmisztikusabb bi­rodalmában? Talán a világ ma érvényes politi­kai és gazdasági berendezkedése változik el e napokban egy fordulattal, s e végtelen fordu­latban automatikusan perdülnek és igazodnak a mi lokális problémáink és gondjaink is. Fél­jünk a vérteien prófétáktól, soha nem sejtett örvényekben buzog föl körülöttük mindig és mindenütt a vér. „Dogaressa CosimaM így nevezte Wagner öz­vegyét Maximilian Harden, Liszt Ferenc és d’Agoult grófné leányát, Bayreuth koronázat­W——yTVHTMH—MHMBMB——EBM—MES3 hónapokban a fizetésképtelenségek száma 50 százalékkal emelkedett az elmúlt esz­tendő hasonló hónapjaihoz képest. A válságot súlyosbítja az, hogy az állam f i zef éskép tel-em ség esetén követelésére néz­ve százszázalékos kielégítést kap, mig a hite>- lezö kereskedők ezzel szemben kénytelenek meg elégedni azzal, ami megmarad. Fonn- iheim Zsigm-omd, a grémium alelnöke, szólalt fel ezután, aki rámutatott arra, hogy a sok fizetésképtelenség főoka a forgalmi adó pausalirozásának hiányára vezethető vissza. Ebben az irányban évele óta erős mozgalom van folyamatban, azonban az utóbbi időben ez a mozgalom ellauythuli. indítványozta, hogy a grémium sürgős be­advánnyal forduljon a kereskedelmi és a pénzügyminiszterhez a forgalmi adó pau- salirozásának keresztülvitele érdekében. Ezután Forbáfb Jenő dr., a grémium főtitká­ra tartotta meg tartalmas beszámolóját a grémium mnltóvi működéséről. Jelentéséiben foglalkozott a záróra kérdésével, amelynek rendezése nem a kereskedők érdekeinek meglel élőén történ t. A grémium követelése az. hogy az egész köztársaságban egységesen rendezzék a Íróról, E . "!! n országban sincs uzsorabivatai, csak (.'■ hadovák iában, azért ennek ej törléséi is sürgetni kell. Borbálái beszéde köziben érke­lan királynőjét, ezt az elszánt, szivéé, éte*- nyelvü, két zseni tetemén át egy mü trónusára odatelepedő egyeduralkodóját Wagner öröké­nek. „Die Mess tor in Cosima" — igy nevezte a suttogó, átitató* München. Valami megszállott szenvedély lobogott e különös, sokat-gyülöit asszonyban, aki templomot épitett Wagner müvének, * aztán nagy családi botrányokat rendezett, mikor a családtagok egyike köve­telni kezdte a templomból a reáe»ő péterfiBé­rek et. Háza („Wo solches Wáhnen Friedcn fand, — mármint Cosima Wáhnertjei — Wahn- fried *ei dies Haus genannt.") olyan templom, melyben a főpapnő már részt kér az imádott istennek kijáró hódolatból. A világot, a zene világát, ketté osztotta: ami előtte volt, s ami utána jött, -kísérlet és susztermunka mind: kö­zöttük Wagner és a „müvünk", ahogy ő ne­vezte. „Unser Tristan, unser Lohengrin", —• Coekna részt kért a műből, melyeit, hite eze­rint, Wagner csak: kifejezett, de a partner tar­tott életben, nevel föl, őrzött meg a világnak. Szertelen lény, gőgös, korlátlan lélek. Az anyja literáris demi-monde, francia grófné, aki Dá­niel Stem néven ráadul' ki az irodalomba * híres emberek ágyába, igy Lisztébe is, ahon­nan Cosimát hozza el emlékbe. Ez a szenvedé­lyes és hűvös, fegyelmezett és frivol zseni, me­lyet Cosima az apától örököl-, nem tudja ki­bontani magát az első férj, a korrekt és pasz- szív zenei femomén, Haas von Bülow oldalán. Bülow kora egyik legnagyobb zenei tehetsége volt, — tehetség, valami kis, érthetetlen hibá­val, a megriadásnak, óvatosságnak, passzivi­tásnak, művészi lelkiismeretnek valami olyan tulfeszitettségével, mely sterillé tette a mű­vészt és a férfit. A tehetség ön tudató* szolgája, a zseni hódolója, ő az, aki önként mond le az asszonyról Wagner javára, az asszonyról, aki még mint Frau von Bülow egy — később any- nyi királynői bánatnak okozója! —• Iso-ldét szült Wagnernek. Ez az Iso-lde (később Isolde Beidler, egy kis karmester felesége) évtizedek­kel Wagner halála után igényt tartott az apai örökségre, s követelte, hogy adják meg neki, mint Siegfriednek és Évának, a jogot, hogy Wagner gyermekének nevezhesse magát, aki volt. s követelte a huszmi-lliómárkáe Wagnecr- tantiem nekijáró részét. A vilmosi Németor­szág egyik legnagyobb művészeti botránya volt ez a pör, a nyilvánosság elé cipelt doga­ressa, a megközelíthetetlen, Wotani magasla­tokban trónoló Cosima legnagyobb keserűsége. Fantasztikus lény volt, még mint matróna is, szertelen és kemény, fanatikus és rosszindu­latú: Bayreuthban valami csodálatos német mithoszi fellegvárat alkotott Wagner müvé­nek, ® ennek a gőgös álom világnak ő volt vár- urnője. Kevés zseni-feleségeit követett kortár­sai részéről annyi szenvedélyes ítélet, mint azt az asszonyt, aki féltékeny hiúságában az egész világot Wagner emlékének szolgálatába ipar­kodott állítani. Az utókor megértőbb lesz vele, s elnézőbb, mert olthatatlan szenvedélyek lo­bogtak benne, s szították az általa kiválasztot­takban a titokzatos és örök lángokat. Liszt leá­nya, Bülow és Wagner felesége, — olyan vala­ki ment el vele, aki rokonságban volt az em­beri szellem legkülönb zsenijével, s e rokonsá­got tudta tartani. Dogaressa Cosima! A leg­jobbnak, amit az elmúlt század adott, egyik koronatanúja volt-. zott a közgyűlésre Stodola Kornél dr. szená­tor, aki szintén nagyobb beszédet mondott. A gazdasági helyzeten véleménye szerint az segítene, ha Szlovenszkón nagy invesz­tíciós programot hajtanának végre. A baj az, bog}- Szlovenszkónak nincsenek tartalékai, nem élvezett semmit sem a kon­junktúráiból és most azon az utón van, hogy teljesen el­szegényedjék. Ezután a közgyűlésen megjelent hatósági ki­küldöttek és a rokontestületek képviselői szólaltak fel, majd Stein Jenő dr., a hitelezői védegylet kiküldöttje rámutatott arra, hogy a kényszeregyezség alatt álló kereskedő áruraktárát adóhátralék fejében egysze­rűen elárverezik. Indítványozta, hogy a grémium küldöttséget ménesszen a pénz­ügyminiszterhez, amely kérje, hogy mind­addig, amig a kényszeregyezségá eljárás befejezést nem nyer, a kényszeregyezség alatt álló kereskedők vagyon* árverés alá ne kerüljön. A közgyűlés az indítványt elfogadta, imajd a vezetőségnek megadta a felimentvényt. Több üdvözlő beszéd után a közgyűlés délután há­rom órakor ért véget. Abesszínia uj császára leverte a forradalmat Addis Abeba, április 7. Taff&i, Abesszínia császára,, ötvenezerfönyi hadserege élén döntő győzelmet- aratott Ras Gu-ksa forradalmi tábor­nok hadseregén. Ezzel a győzelemmel a három hónappal ezelőtt kitört forradalmat, végleg lik­vidál ni sikerült, ámbár a forradalmárok három óv óta gondosan előkészítették akciójukat, Ras Guksa tábornok maga is elesett. A király szolgálatában álló egyik francia repülőgép bombája ölte meg. Guksa tábornok .a néhány nap előtt- elhunyt- abesszíniái császárod negye­dik férje volt. „Szlovenszkó azon az utón van, hogy teljesen elszegényedjék"—mondotta Stodola Kornél agrárpárt! szenátor A pozsonyi kereskedők grémiumának közgyűlése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents