Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-01 / 75. (2296.) szám
8 ^m^/V\AG¥ARHrIRXiAE» 1*30 4p*a* 1, kedd, MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A köztársaság területe a hidegebb és az óceáni depressziós területek Között fekszik, így az időjárás nálunk továbbra i» vá’ ozékony. A hőmérséklet maximuma Prgábaou 13, Kassán 9 lók, — Időprognózis: Helyenként még felhős, később derült, nappal enyhe, gyönge széllel. Oránkmt 450 ingei vasat egy viltamos-ingvasató A mosodagépipar londoni hiáttitása — Órákon át küzdöttek a rendőrök és a tűzoltók egy Ilonok öngyilkos jelölttel. Becsből jelentik: Izgalmas jelenetek sorozatának ertnhelye volt tegnap Meid'ling egyik háza. Kumpfhuber József kőműves össze veszett élettársival, akit kidobott az mxára, majd dühöngés! rohamot kapott «s a folyosóról azt ordította, hogy .,most pedig öngyilkosságot fogok elkövetni". A lakók megrémülve futottak össze, értesítették a rendőrséget és együttesen láttak hozzá a dühöngő ember megfékezéséhez. Kumpüimiber bezárta lakásának ajtaját, él- bamkádozta magát, majd kinyitotta szobájában a gázcsapot és az Bgyra feküdt. A rendőrség intézkedése közben elzárták a gázcső vezetékét, úgyhogy ez az öngyilkossági kísérlet nem sdkerüihe- tefrt. A dühös öngyilkosjelölt ekkor harmadik emeleti lakásának ablakába- ült ki, lábait lelógatta és a lent összeverődött tömeget arra kérte, hogy várjanak egy pár percig, majd szemtanúi lesznek az ö öngyilkosságának. Erre már a tűzoltók is kivonultak, akik ponyvát feszi te ttok az ablak alá, egyik i kölönitményük pedig a szemközti házba ment s az egyik emeleti lakásból fecskendő vízsugarával eéíbavecte a konok öngyilkosjelöltet. Az erős viz&ugár ,a váratlan jeges fürdő, visszavonulásra kényszeriteite * dühöngő embert, aki több órás küzdelem után megadta magát. A rendőrök a nyilvánvalóan zavart elméjű embert az elmegyógyintézetbe vitték— Dr. Goldstein Férd. fogorvos, az állami fogászati intézet, asszisztense, rended Prága II.. Stopén- ska 35 alatt. Telefon 38071. — A Do X óriásrepiilögép útban van a Kanári-szigetek felé. Cadixból jelentik: A Do X ér iá? repülőgép ima reggel 6 óra 50 perckor pompás időben szállott fel. Utjának céljaként a Kanári szigeteket, tűzte ki. A startnál jelem volt az egész német kolónia, azonkívül az érdeklődők hatalmas tömege. A repülőgép néhány kört irt le Cadáx lelett, azután déli irányban eltűnt a sok ezer főnyi publikum szeme elől. London, március 31. Misa Margaret Bond- íield angol munkaügyi minterter a mosoda- gépipar londoni kiállításának megnyitása állt almáival kijelentette, hogy nemcsak mint miniszter, de mint nő is lelkesedéssel üdvözli a modern háztartási technika fejlődését, amely a háziasszonyok vállá/ról leveszi a munka jelentékeny részét. Reméli, hogy a jövő nemzedék csodálkozni fog elődei tehetetlenségén és gyak o rla t i a t la n ságán, mellyel a mai generáció még képtelennek bizonyult a háztartási munka problémái túlnyomó részének megoldására, A miniszter végignézte a kiállításon bemutatott legújabb rendszerű gépeket s emlékeztetett arra, hogy az ő gyérSzmHÁzKönW-KrihTaRA mekkorában a nagymosás külön réme volt a háziasszonyoknak. A kiállított gépek között van egy villamos ingvasaló, mely órámkiint 450 inget vasal, egy villamos száritógép pedig naponkint 6000 darab nedves fehérneműt szárit E}gy villamos mosógép egyetlen gombnyomásra 400 —500 fehérneműt mos egyfolytában, egy villamos mángorlógép pedig ár dokin t 300 darabot mángorol. Szakértőik állítása szerint az uj gépek legkevésbé sem rongálják a fehérneműt, sőt olyan érzékeny rugóikkal vannak felszerelve, hogy a legfinomabb gyongytbáz- gomibokat sem törik össze.. A KÖNYV ÚTJA Mindennemű hurutos bántalmaknál ajánljuk a „C1GELKA“ gyógyvíz használatát úgy tisztán, mint savanyu borral, vagy melegen tejjel keverve. Megrendelhető: \ „CigUka“ jódos gyógyforrások kezelősége, I Bardejov (Bártfa). (20.) — A pozsonyi YMCA utolsó magyar mesedélutánja- Pozsonyból jelentik: Az YMCA április 2-án délután %5 órakor sáncuti helyiségében rendezi a téli szezon utolsó magyar mesedélutánját. V meséket vetített képekkel illusztrálják. Belép- tidij 50 fillér. Cm *> i=s«"“áti ='ipri I? *islE^g- *uhs irp|2!f£isi4l!i!t ® s if 11 <3 ií 11II ~§ || I* « §> C 2 o J9>~ 2 ^ ^ a S ® -j £ * « 5 se ~o P ® 'Ú Ajp > a 110 Tg ;3 XI 2 tS i-> -c SP -a 8 íj é 3 » £ > ® S. « S 00 % '•&& "*3 tfldi a> .id oz S SO«*~ beli t> o. > — A genfi autószalón 4 csodás Mercedes-Benz kocsit mutat be, melyek.úgy az alkotás, mint a kidolgozás tekintetében mintául szolgálhatnak. Mindenekelőtt a 8 cilindere* „Ntirburg" típus keltett nagy feltűnést. De az uj 3>2 literes kocsik mély- keretű chassis-szal és a kicsi olcsó „Stuttgart." kocsik keltenek igen nagy feltűnést. Minden auto- mőbiíi&tának, a néha sajnos ki nem elégíthető vágya: egy Mercedes-koc&i. Minden Mercedes-ko- eei, mint a többi, német kocsi is Continental-gumival van felszerelve. A CorjtinentaJ-gu-mi Svájcban a legolcsóbb és legtartósabbb gumi. A Röhr-autó r.-t. Oberraimstadt (Hessen), bemutatja kicsiny, elegáns és gyors 8 cilinderét: kocsit, melyeknek •ingatengelyük van. Az első tekintetre meggyőzőek bennünket a kocsik arról, hogy Röhr tud valamit * kocsijai bizalmat érdemelnek. A kiállított Röhr Cabriolet és Limousine kocsik úgy színre, mint alakra nézve tetszetős és feltűnő autó ps Rőbrné asszony, ki a formát és szint választja, íemét bizonyitékát adta nagyszerű ízlésének. A kiállított inga tengelyű modellen jól látható a rugók elhelyezése, mely a rossz utaknál szükségei;. Ezenkívül bemutatót egy jóvágásu ingatengelyii mo- delliköcsit i«. Az eleinte bizalmatlansággal körülvett R&hr-kocsi ma már a szakkörökben is el lett ismerve és mindenütt be lett vezetve. A Frterl- richehafeni fogaskerék gyár r.-t. bemutatja az is- inért egységes hajtóműveit- A .egtiVbb német és t •. ü j- 1 autógyár .horuzrí orti n alkalmazza ők el. Elő zör mutatják be az uj négy-jiratu Aphou hajtó- nüvet. főleg a svájci ormnbiiyzcA és a Martini ezernél yk öcsik alkalmazzák. Báumlatramfjltó a nyugalmas járása. Kéteégtelcnül ez a hajtómű lesz * berlini kiállítás elouja i«, Budapest, tmárcius vége.. „Az emberiség gyermeki képzelete a könyv megteremtését minidig egy-egy eJmeóriás, egy-egy- nagy felfedező müvének hitte, kimeik alakját köriU- (f-onták a legendák, emlékének teanptomokat és imizeumolcat. épiitoltek. Az írás isteneik kdieseelése: . Babylóniábain Nábó, Egydpboanbain Thot adománya. I A papiad felfedező Caá Lun emlékének a kiiiuai [■ tudósvüág vallásos áháitaititail hódol és pagodákat j. épített tiszteletére. Keleten a nyomdászat. felbaJláló- ja, Feng IVio, ugyanoly tiszteletiben riéezesül, mént nyugaton Gutenberg. ügy Írnák róluk, mintha a nyomdászat eszméje és megvatősiiifcása oly tödrélebes- I ségben pattant volna Id fejükből, mint Jupiter L gomlo’atterhes homlokából a teljes vértezetébe öltözött Minerva. De nem. A felkutatott maradványok mást mon- í danák. Nincsen feltaláló. Úgy az írás, miiint az irás- | ra szolgáló anyagok s maga a nyomdászat senki j felifedezése, hanem lett, kinőtt a múltból, kicsi magból évezredes fejlődésben, egyre javult, töké- Letesbült, nem egy, hanem sok csiszoló elme j munkájában. Amilyen hoeszuíejlődés vezetett a I barlanglak ók kezdetleges rajzaitól a hieroglifeken és szótagjelekien át a betűírásig, a babyloni orna- mientilkiue háztégliátotól a könyv téglákig, az egyiptomi papiruiBszövettől az iró^apiruszig, a k:mi selyem- tekercstől a Stenn Auréltól talált félpapircxn át ugyancsak Síéin rongypapírjáig, épp oly hosszú, lassú ut vitt a bélyegzőtől, pénzveréetől, szövet- in vomáeoo, f atá-blan yomatoíkon át a saedésnyornásig." A 'budapesti Magyar Szeműbe kincsestárának, most megjelent 53. száma rövid és tömör, de élvezetes és áttekinthető formában adja e hosszú fejlődési folyamat összefoglalásál. A könyv cime: A könyv története, szerzője FAíz József, a budapesti Tudományegyetem könyvtárának őre, az ősnyom'caitvá- nyolv és a régi könyv egyik legkitűnőbb ismerője, elismert szakember s mint e müvéből is látható, avatott mestere a tolinak. Nagy érdeklődéssel vetítem kezeimbe könyvét s élvezettel olvastam végig, mert nem száraz, iélekinéllküii, hanem szi- í nes, ötletes, eleven képe ez a leghatalmasabb mii- I velőd esi tényező: a könyv történetének. De nem- i csak a mai könyv történetét ismeri meg belőle az olvasó, hanem a mái könyv őseiét is: az őskori falfel iratokat, a babyloni agyagtáblálkat, az egyiptomi papirusz-tekercseket, a középkori pergamen- kódexeket, aiz első papirosra írást, a táblanyoma- tot, mag végre elérkezünlk a XV. század közepén a könyv mai formájához, a szedésnyomásihoz, a hollandus Gosterhez és a német Guibeontberghez, a könyvnyomtatás feltalálóihoz. A maii. könyv történet ének első korszaka a XV. század közepén kezdődik és tart — a tudósok osztályozása szerint — a XV. század végéiig. Ez az inkunábulumok, az ősnyomtatványok korszaka. Az ősnyomtatványok korát nemi azért zárják a 1500-ik esztendővel, ment ez. a kenek szám kényelmes határidő, hanem mert ekkor jelentkeznek először a modern könyv sajátos tulajdonságai. 1500-ban tűnik fel előzetes szórványos példák után az első modem értelemben vett címlap, mely 0 címen s a szerző nevén kívüli megnevezi a kiadót, « nyomdászt, a megielenés helyét és évét. Már 1409-ben Aldus Manujbius Areflieneébeu a régebbi füzetsziigna- Iuraik és levélszámozások után eleöizbeu alkalmazta az oldal számozást. 1501-ben Aldus Mianutlius meg- indito'tta a latin, olasz és görög remekirók munkálnak pyolcadrébü sorozatMaidáeát, ami nagy újdonság volt a haitailim*w fólió és kvart kiadású könyvek után. Zeebretehető, olrvaeáslköziben könnyedén egyikőaben tarthaitö kötetei az akkori felfogás szerint hallatlanul 'kicsinyek voltaik; újfajta kiadói kötésűkben a cámföliratioe. airanynyomású maro- quiiuboidtékot már nem a kódexek és ősnyomtatványok nehézkes fatáblája, hanem kémegpapir 'támasztotta meg. A XVI. század első felében élii legszebb virágkorát a fametszet. A német iílliuszlirátorokuál (Dürer, Ilolbein, Cranaoh) a gondolat, a tairtialom uralkodik, ők a szöveget szén dóit etiík, az olaszok- . nál és framciákná-l pedig nr/ orniinnentik us deko ráció, mely a szedés tűlkr'-nek ad müvcí-K.1 keretéit, A barokk-izléw a könyvnyoaiitatásban nem nvula1' nagy fej-lődésl, bár a könyveik száma e korban megszapoaxMÜk. S e korban a nyomdász maga törekvő ie, a silány anyagukból loészüflt nyom'tat- ványokikaj a legjdbb artoarwt nwIM* mm <wd versenyezni. * m^bázfeaSóibb eazközőktetó 4*8SSSM& régi könyvvel. Romlott, az anyag * elveszett az ízlés. Lélektelen klisék, feldarabolt s összeállitható vonalas ékiitmények diszitiik a könyvet s a M- meg behajlitobt betűk kiágazó cáikomyáikkal nyugtalanítják a szemet. A nyomdabetűnek katonásan, uniif ormié osan, vigyázzállásban ke® a lap tükrébe sorakoznia, 0 barokk Ízlés azonban jobbrabalra tekintő s farsangi koszbümibe öltözött beiiüket áliiá- tott sorba. Csak Hollandiáiban, e kor legnyugodtabb s leggazdagabb államában volt a barotok korban magas az átlagos szinvoaáL Miként imiad könyveimk átlagoagyeága a nyóload- rót, úgy volt a hotOiandi könyvek átliagnagysága a XVI. század végétől a XVII. század végéig a tizenhatod- és huszonnegyedrét. A tömérdek hollandi nyomda legszívesebben ilyen kis könyveket nyomtatott. Plántán leydeni fiókja s később a ley- deni e amszterdami Elzevir-nyomda nagy mennyiségben termelte őket. E kis könyvek közkedveltségüket részint bájos külalakjuknak, részint olcsóságuknak köszönhették. — Olcsóságuk résziben nagy példányszámúkból, részint papirmegitaka- rttó előáEiiJtásuikból következett. A papirmegtaikari- tás ismét gombosíünyi betűik apróságéiból és a margók keekenységéből eredt. A Elzevirek igen é'elmies nyosn'dászkiadók, szövegeik is megbízhatók. Legkapósabb kiadványaik közé tairlozott Respuhli- ca-sorozatuk, melynek minden kötetikéje más-más ország ismertetésének volt szentelve. A könyv külső megjelenésében mindig az uralkodó Ízléshez igazodva éppúgy visszatükrözi a kor stiiuleát, mint az épület, a bútor, a divat stb. Előbb barokk, aztán rofcoűíó, végül ujklassziikus. Az uj- kliassziikus nyomtatvány7 ugyanazoklcai az egyszerű nemes vonalakkal hait. mini az ujkliasszikus palota, ő is a renaiissance ihletét idézi. Legnagyobb nyomi- dáezmüvésze, a páramai hercegi nyomda vezetője, Rodíorai, betűi vékony vonalát, széles testét, Jeneon, a velencei ősnyomdász típusairól leste el. Miként az újklasszikus építész s miként * renais- sance nyomdásza, Jensoo, ő sem takarékoskodik a bérrel, a papírral! A XIX. százaidban a gép győzte a fokozott munkát, de a túltermelés nem győzte anyaggal. Nem volt a vi lángon annyi rongy, mely a. géppel valló papírgyártásnak kevés nem lett volna. Eleinte szalmát, csalánt-, falevelet, mohát vettek pótanyagul, 1844 óba pedig a Keltor-féle elijárással nyers fenyőfatueirókat őrölnek meg, 0 falisztet klórral fehérítik s a pépet újságpapírrá dolgozzák fel. Szomorú elgondolni, mennyi szép erdő változott át csúnya fakő papírrá. De a szükséglet egyre fokozódott; ma évi 200 000.001) métermázsa papírt termelnek s ebből 100,000.000 esik Amerikára. A betűbőlyegzőket fölöslegessé teszi a. sablonra járó inatricaifurógóp. Az öntés minden munkáját a betűöntőgépek önmüköd'ően teljesítik. 1805 óta egyre tökéietesebb szerkezeteikkel egyre több és több betűt öntenek. Johnson 1853-ban még csak napi 40.000 betűig vitte, 1902-ben a Rotairy-gép már óránkimt öntött 50.000-et, s ma a Bhsotihype-nek óránikinit 140.000 sem sok, A mai értelemben veit könyv történetéinek ezek a főbb állomásai. Óriási . - ut, amelyet a könyvnek meg Jceüíiett teninie, anidg elljntoibt az agyag- tábláktól a piai, roítáoiósgépen, rongyból vagy fából készült papirosra nyomtatott könyvig. Ezen az utón, mint a fenti részletekből, jórészt az ismertetett könyv szószerinti átvételiéiből is látható, igen tájékozott, szellemes és szórakoztató kalauznalí bizonyult Fitz József, akinek a müve. komofly és megbízható tudományos munkn. (trz.) (*) Az első nyilvános hangverseny a Vatikánban. Rómából írják: Nyilvános hangverseny volt csütörtökön este a Vatikánban, 1870 óta az első. A koncertet áz Augusteum zene- és énekkara rendezte és 5000 meghívót küldtek szét. A Vatikánnak úgynevezett, áldást osztó aulájában volt a hangverseny, amelyen megjelent a, pápa és 11 felborítok. továbbá a diplomáciai, testület minden tagja. Ott volt Magyarországról az ezidőszerint Rómában tartózkodó József főherceg és Auguszta fííhercegaemony is. A zenekar Mollinary karmester vezetése alatt működött! A műsor legkiemelkedőbb száma Loreonzo Poros! Esti imája volt. Hangverseny után a Szentatya áldását adta a zenészekre fa az énekesekre. (*) Villámgyors müvészházasság Berlinben, Bér* Hűből jelentik: Rcao, a világ egyik legjobban fize tett artistája huszonnégy óra alatt eljegyzett egy bécei ezinészmőt. Reao havi fizetése ma S.000 dollár. Németországban tűnt fej három évvel ezelőtt. Március elsején Berlinben kezdte meg egyhónapos vendégszereplését. Tárna*ágba nem igen járt egyszer azonban elment egy ezükebbkőrü vacsorára, ahol megismerkekedett Marion Gerth bécsi filmS'zmés’znővel. A fiatal artista-sztár ezen a vacsorán annyira beleszeretett a leányba, hogy másnap megkérte a kezét és a leány persze rögtön igent mondott, úgyhogy harmadnap megtartották a hivatalos eljegyzést- Az ünnepi vacsorán megjelent a berlini artista világ minden számottevő képviselője. Rosonak kettős ünnepe volt, mert ezen a napon lett vőlegény és ezen a napon töltötte be huszadik életévét. Azt, hogy a menyasszony mikor töltötte be a huszadik esztendőt, senki eem árulta e! (*) Shan, a nagy herceg. (Oppenhehn uj regénye.) Kima nagy misztériuma inspirálta a regény megírására az angolok népszerű, mesemondóját. Phillips Opipenkeimet, akinek könnyű fajsúlyú, de rendkívül szórakoztató könyvei milliós példány- számban forognak közkézen a brit szigetországban. Színtér: London. Idő: 1960. Téma: Magas politika, nemzetközi kémhálózat és természetesen — szerelem. Á győzelmes háború ell'U&titotta An gliát Nem fegyverkezik, szélnek eresztette a diplomatáit, csak kereskedelmi ügyvivőket tart, mert fő az üzlet! Ellenben Németország óe Oroez ország készülődik a re vausra. Szövetkeznek Kiná vai, amely japán mintára modernizálta kultúráját é* a világ leghatalmasabb országa lett. Élén Shan herceg áll ée tóle függ most Anglia aorea. De az utolsó pillanatban egy angol leány elhárítja hazájáról a veszedelmet. A kínai herceg Londonban megismerkedik Lady Meggievel és beleszeret. Izgalma* jelenetekre’ kerül a sor, faji előítéletek csapnak össze, de a szerelem vak, 6őt eiznvak ée nem riad vissza attól, hogy egy fehér arc és egy sárga arc piros csókban forrjon össze. Kapható a P. M. H. kiadóhivatalában 23.40 kor. árban. (*) A budapesti színházak e heti műsora: Magyar Királyi Operaház: Szerda: Lakimé. Csütörtök: Turandot (Nino Piccailugo vendégf eltépi évei). Péntek: Cigánybáró. Szombat: Pairaöztbecsület, Bajaz- zók (Nino Piceatuga vendógifelteptével). Vasárnap délután: Aida, este: A hegyek alján. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: A oremooai hegedűs. — Nemzeti Színház: Kedd ée vasárnap este: Légy jó xnindha Miig. Szerda: A nők barátja. Csütörtök: Szókimondó asszonyság. Péntek: Válás után. Vasárnap nél- után: Süt a nap. Hétfő: A fösvény. — Nemzeti Szin- ház Kamaraszínháza: Csütörtök: Hajnalban, délben, este. Kedd, péntek, vasárnap este ée hétfő: Azra- Szerda: Annueka (az Országos Színművészeti Akadémia vizsgaeiőadáea). Szombat: A krétakör. Vasárnap délután: Nóra. Kedd: Nem élül etek muzsika szó nélkül — Vígszínház: Szerda, péntek: Grand Hotel Kedd, csütörtök: Takáts Aláce. Szombat: Ma este, vagy soha! Vasárnap délután: Két leány az uecán. Vasárnap este: Ma este, vágj- soha! — Magyar Színház; Szerda: Volipoine. Kedd, csütörtök: Ármány és szeretem. Péntek: őnagysága kimenője (először). Szombat, vasárnap este: önagyságn kimenője. Vasárnap délután: Hamlet — Királyszin- ház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Viktória. — Városi Színház: Kedd (húszonötödször), szombat, vasárnap este: Halványsárga rózsa. Szerda : Ármány és szeletem.. Csütörtök: I. Pairasiztbe csittet, II. Hangverseny (Némeiih Mária vendég;:' téka). Péntek: Carmen. Vasárnap délután: Pillangókisasszony. — Belvárosi Színház. Kedd: A templom egere. Szerda: Fruska (először). Csütörtök, péntek, szombat, vasárnap este: Fruska, Vasárnap délelőtt- Thoman Márta ée Kemtner Lajos szonátamaiinéja Hétfő: Fruska. — Fővárosi Müvész-Szinháa: Kedd szerda, csütörtök, vasárnap délután: A csúnya leány Péntek: Huszárfogás (először). Szombat, vaeáirnap este: Huszárfogás. — Uj Színház: Szerda, szombat. vasárnap este: A népbiztos. Kedd, péntek: Szegény angyalok. Csütörtök, vasárnap délután: Béla, aki 26 éves. — Andrássy-uti Színház: Minden este, vasár- és ünnepnap dé’utám: Bajor Gizi, Som la y Ar trur, Uray Tivadar, Vasaairy Piroska, Békeffy László, Peti, Kökény, Radó stb. felléptével: A nagysó gos asszony álmodik; A legújabb divat; Sötét pont: Braun ki lesz csapva; Kiadó lakás; Békéi fi konfe rál. — Terézköruti Színpad; Miindeu este; Honik; Hanna, Salamon Béla, Rajna Alice, Dayka Margit. Bonoss Géza, Gárdonyi Lajos, Herczeg Jenő. Pest i kereskedő 1930; A nagy7 per; A többség; Expressz tevét; Mennyit kerestünk Hágában; A frakk; Gse- lédke; Commedie ded Arte; Szín . .. Ész... Nő .. ■ AZ TVAN SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Kedd: Szökik az asszony. Operett. Megnyitó előadás. Szerda: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Móricz Zsigmond vigjáléka. Csütörtök: Nem Hhetek muzíikaszó nélkül. Péntek: Nem élhetek muzsikaszó nélkül Szombat délután: Krétakör. Katica. Operett-újdonság A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Miénk az éjszaka. (Utolsó hét.) BERÁNEK: A becstelen ember. (John Gilberü) HVEZDA fa FLÓRA: A baskervillei kutya KOTVA: A szerelem rapszódiája (Utoteó hót) LUCERNA: A szerelem dala. (?. hót.) METRÓ: Amerika leánya. (Anny Ondra.) 3, hét RÁDIÓ: Akinek nem szabad férjhezmenni. MACE3KA: Fekete szemek, miért sírtok? V POZSONYI MOZIK vÜS0RA április 1-től 3-ig: REDOUTE: Zászlós kisasszony. (Pundoert I,., SdhuJitz F.) ÁTLÓN: Uj műsor. TÁTRA : A négy ördög. fhwgptdSkn. i
