Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-03 / 77. (2298.) szám
/ l&ttf április é, csütörtök. RJuA& olyan célra rendkívüli hitelként 36 millió koronát engedélyez a költségvetési tervezet, amiből Ruszinszkőnak 6 millió 700 ezer korona jut. Dehogy ebből Ruszinszkőra eső összesen 9.760.ÜU0 koronányi, jogos igényünket egy fillérrel sem meghaladó összegből mely útvonalak lesznek megépítve, arról hallgat a krónika. A nem állami hidak javítására 20.500,000 korona rendkívüli államsegély van előirányozva, amiből Ruszinszkőnak állítólag 3.100 000 korona jut. A részletes megosztás itt sem is-' -méretes. Miután a történelmi országokban építeni tervezett útvonalak s hidak névszerint vannak megnevezve, a viski híd pedig sehol j sem szerepel. Ismét nem tévedek, ha azt tételezem fel, hogy itt is röpiratokat fognak majd csinálni utak és hidak helyett, j amint azt a meliorációs alapnál láttuk. • i A mull évfefin sgy fillér mm jutóit a !8©R? áilélüVti ü6fí!s?sl Magának az útalapnak gazdálkodásába csak rövid betekintést nyerhettem, de ott is hasznos dolgokat találtam. Hasznosat annyiban, hogy a tapasztaltak ismét csak azt bizonyítják, hogy Ruszinszkó népeinek bőrére I megy a játék. Az állami útalap 1928-ban a | nemállami, tehát járási megyei utak javítása- j ra, átépítésére csak Cseh és Morvaországban : 25.888.000 koronát áldozott. I Szlovenszkó és Ruszinszkó ezen a címen egy fillért sem kapott 1929-ben további 89.474.000 korona államsegélyből Ruszin- szkónak 860.000 korona jutott, a két év alatt kiosztott 115.862.000 K államsegélyből Ruszinszkó megyei utjai tehát 860.000 koronát kaptak. Ez a demokratikus osztozkodás elve, amely ■ sajnos az adóterhek megosztásában, mint lát-1 ni fogjuk, egyáltalán nem jut érvényre. Kár, hogy a ruszinszkói autó, fuvarozó vállalatoktól is hasonló arányban nem szedik az automobiiadót A taxis, az autöbusztulajdonostól nem kérdik; hol vegye az autóadót, de hogy rendes utón ! közlekedhessek, arra hosszu ez országban | senkinek sincs gondja. legújabb kijá?siá$§ ai ínkameráciA A történelmi országok falvait ellátták már j villannyal, vízvezetékkel, a mocsarakat le- j csapolták, a mi pénzünkön, az állami utakatj megéoitették s most a járási utakon a sor.í Igen ánr, de az utalaptörvényben — a centralisták szempontjából — helytelenül bevettek egy rendelkezést, amely szerint járási utakat csak abban az esetben lehet segíteni, ha azok a nagy forgalmi útvonalak szempontjából fontosak. Ezeket is megjavították s már nincs mire adni a pénzt, mert a kisebb jelentőségű járási utakra nem szabad adni. Az volna a logikus, hogy most már .Ruszinszkó és Szlovenszkó állami útjainak alapos helyrehozására is gondoljanak. Ez logikus ugyan, de a cseheknek és morváknak nem gazdaságos, ezért inkább kigondoltak egy szép fogalmat, az inkamerációt. Kimondják, hogy ez és ez a járási ni álla- j Hiúsítandó, de nem lehet államosítani, mert j nagyon rossz karban van. Node hát ez iga- j zán nem baj. Az inkameráció megköveteli j az államosítást, tehát meg kell javítani, és | mert a járásnak nincs pénze, majd ad az útalap és a központi szociális biztosító, mert hát a logikát ki lehet játszani az in- kamerádé fogalmával. És így megy ez folyton körbe-körbe, amely körön kívül esik az a Ruszinszkó, amely csak a pénzbeszolgáltatásra jó és semmi másra. Aknaszlatina, sóbányák: kidobott munkásaink A kömmkaűgyi tárcánál elérkeztünk ahhoz a pontihoz is, amelynél megtaláljuk annak a nagy szláv szeretetnek okát, mely Ruszinszkót a csehszlovák köztársasághoz csatolta. Aífcna- szlatirra, sóbányák! Hasznuk, jövedelmük csak a közmunkaügy, mint az állami bánya képviselője számára csekélység: 40,530.500 korona, m tiszta nyereség 15,545.900 korona. De ha állítólag a rókáról b Lét bőrt lehet nyúzni, miért nem lehetne a sóval is ugyanezt megcselekedni A kibányászott sót átveszi a pénzügyminisztérium kezelésében levő sómonopólium, melynek igazgatósága 18,600.000 korona tiszta hasznot ér el csak a ruszinszkói só eladásán, vagyis a ruszinszkói só az államnak összesen 34,145.000 korona tiszta hasznot hoz. Ég mit kap ezért nem is Ruiszkiiszkó, hanem Ak- saaszlatima sóbányászattal ősidők óta foglalkozó népe? Azt, hogy a munkából kidobták s nézheti, hogy a bevándorolt cseh munkás és hiva- talnokeereg miként gazdagszik, hízik, mag a helybelieknek a betevő falatjuk sincs és sós könnyeikkel öntözik azt a sós talajt, amely nekik megélhetést többé nem ad. Azt olvasom az indokolásban, hogy az akna- szlatinai üzemet ki akarják bővíteni. Helyes. Ámde ha most is újabb cseh munkás-telepeket létesítenek s nem veszik vissza a 11 év óta éhező, még kivándorlásra is alkalmatlan, mert elidegeníthetetlen házikójával röghöz kötött aknaszlatinai őslakosokat, úgy itt megszűnik minden erkölcs; ám lássák a következményeket. A közegészségügynél sem fizet rá Ruszinszköra az állam Az állami költségvetésnek egy kifejezetten passzív fejezete a közegészségügyi tárca, amely 144,771.872 korona kiadást mutat fel. Ezekből a kiadásokból a ruszinszkói állami kórházakra a tartományi hivatal s az államirendőrség egészségügyi szolgálatára 4,657.944 korona jut, vagyis az összes közegészségügyi kiadásokból Ruszinszkó egyharminchatod részesedést kap, holott a lakosság számaránya, ia terület nagysága és a közterhek egyenlő viselése szerint legalább is az egyhuszad rész, vagyis kb. 7,200.000 korona illetne meg minket. Határozott megrövidítésünk tehát enné! a tárcánál 1,600.000 korona. A vasul gazdálkodása Különös figyelmet érdemel az állam két legnagyobb kereskedelmi vállalkozásának, a va*5- titpák és a postának a gazdálkodása. A vasút személyzeti viszonyait nem áll mó dómban kimutatni, ámbár a kassai vaeutigazga- tóeágnak nem jelentene különös muinkamegterbélést, ha a kassai postaigazgatóság mintájára külön táblázatokban közölné a ruszinszkói osztály viszonyait Kétségtelen azonban, hogy a technikai haladás é® műszaki tökéletesedés jelszava alatt az állomási és vonalszemélyzet túlnyomó részét elbocsátották, létszám- apasztották, j mórt ennek munkája állítólag technikai ssüsze- ; rek/kel helyettesíthető, az elbocsátott őslakosok helyére azonban túl a Morváról hoztak bakterekeí, lehetőleg sokgyermekes családokat, hogy a szinmagya* Tiszaháton legyen kinek a számáfla építeni cseh „kisebbségi iskolát^. Vasúti beruházás Ruszlnszkön nincs A drága, de lassú köziekedésü és egyébként is sok hiányosságot mutató vasutigazgatás ez- idén nagyszabású beruházásokra készül; egészem helyes ez az intézkedés, ámde Ruszinszkó rettenetes kijátszását jelenti az, hogy a beruházásokra szánt 573,296.000 korona összegből a ruszinszkói vasúti vonalak egyetlen egy fillért sem kapnak, Ruszinszkó tehát egy uj hajtányt sem kap, mig Prágában a j lomtár számára gyártják a milliárdos költségvetésekkel épitett villamos mozdonyokat. Éveik előtt törvény mondta ki a Kassa—Nagy- mihály—Szobránc—Ungv ár—Munk áos—Hús zt uj vasútvonal kiépítésének szükségességét. Eme törvény végrehajtására a legújabb beruházási költségvetés sem gondol s a centralista kormányzati hatalom a legszívesebben venné, ha ez a törvény nem léteznék, pedig ez a vasútvonal nemcsak a közlekedésügy érdekében égetően szükséges, hanem — merem állítani — szükség van arra a középeurópai nemzetek ma annyira kívánatos és nélkülözhetetlen közeledésének, jóbaráti viszonyának munkálá&a érdekében is. Ez a vasútvonal, feltéve, hogy az említett városok és községek északi határán futna végig, a ruszinszkói magyar nyelv határjelzője is vo - na s akkor talán többé semmi akadálya sem lenne annak, hogy a köztársaság és déli szomszédja: Magyarország között őszintén normális viszony fejlődhessék s az a nép, most a bé keszezrődések tárgyalási jegyzőkönyvéből is kitetszőleg a régi Kasssa—Legenyemihály— Csap között meglévő vasútvonal miatt csatol- tatott Ruszinszkóhoz, illetve a csehszlovák köztársasághoz, ismét békés fejlődésnek örvendhetne. A kérdés ilyen megoldását a hivatalos csehszlovák politika is csak üdvözölhetné, mert hiszen teljesen logika nélkül való, hogy továbbra is ráfizetni akarjon a számára csak kellemetlen ballasztot jelentő ruszinszkói magyar határvidékre. Ha pedig a csehszlovák politika ennek a célnak a munkálása érdekében még sem siet megépíteni az emlitett vasútvonalat, így ezzel nyilván kifejezésre juttatja, hogy a magyar nemzetiségre is kiterjedő imperialieztikug törekvéseiről nem kíván lemondani. Az állami a&tebuszvállalatolt tisztességtelen versenyt tíznek Az államvasutak igazgatóságának gazdálkodásából s vállalkozásaiból egyébként az tűnik ki, hogy ez az üzem, de a postai autóbuszok igazgatása is elfelejti a közgazdaságtan ama alapvető tételét, hogy az állami üzemnek csak addig szabad terjeszkednie, amíg a. közérdek megengedi és nem sért magánérdeket. Az ál-, lamfordulat után, egyre-másra létesültek magánautó busz járatok s mikor a kormányzat azt látta, hogy ezek a járatok jövedelmezők, vasúti és postaauto- busz forgalmat állított be, amely meg nem engedett, sót a legtisztességtelenebb ver- semivel a magánautobusz vállalatokat egyszerűen lehetetlenné teszi. Az ilyen eljárás teljesen érthetetlen is, nemcsak tisztességtelen, mert hiszen a vasúti és postai autóbuszok forgalmának tiszta haszna az egész állam területén mindössze 17.000.000 korona, mely összeg tízszeresen megtérülne a magánautobusz vállalatok adóiból, mert hiszen arra még nem volt példa, hogy az adővég- i rehajtó az állami autóbusz-járat pénztárát j lefoglalta volna, A pesSa R&sstassiióni v hatalmas hasie&aa! «tó!§eísfe; A kassai postaigazgatóság ruszinszkói osztálya 7.163.677 korona tiszta hasznot mutat í ki, vagyis az állam itt sem fizet rá Kuszán- sfckóra, ellenben szépen keres rajta. Miután itt a beruházásokat pl. az uj telefonokat a kérelmező érdekelt felek kötelesek megfizetni, ráfizetésről szó sem lehet.. Á ruszinszkói postákon szolgálatot teljesítő 840 személy legnagyobb része ugyancsak frissen sült ruszinszkói polgár, akinek születési helye Cseh és Morvaországban van, vagyis ezek is az őslakosság kenyerét eszik fel, az őslakosság Ínségét növelik s teszik szükségessé a ruszinszkói speciali tás: az állami kivándorlási hivatal megszór vezését. Miért nincs tetó?on3sszek5ttóté$ Romániával 7 Mint említettem a ruszinszkói posta, ha nem is óriási, de mégis figyelemreméltó haszonnal dolgozik. Ennek ellenére a posta igazgatóság és a diplomácia semmit sem tesz annak érdekében, hogy Ruszinszkó és Roma nia között telefonvonal létesüljön. Prága már New-Yorkkal is tud beszélni, de ha a buszti fakereskedő a szatmárnémeti ü0" felével kíván érintkezni, u<rr kényte len útlevelet váltani, Mármarosszigetre utazni, hogy onnan telefonálhasson. Szomorú, hogy az e tárgyban a bizottságban elhangzott kérdésekre a postai'-vj minisztei urnák semmiféle válasza nincs. I postai csekkhivatal is nsamutvagyoni telei A postai csekkhivatal — a kőzp. szoc. bizt. oéldájára — szintén egy mamutvagyon kezelője. Ennek az óriási intézménynek a forgalmában Ruszinszkó is kiveszi a maga részét. Az 1928 évi gazdálkodási kimutatás szerint & postai csekkhivatalba Ruszinszkó lakossága 648.897.030 koronát fizetett be, míg a csekkhivatal Ruszinszkóban csak 539.023.391 koronás kifizetést teljesített, a különbség 109.878.639 korona, mely Ösz- szeg Ruszinszkóbó! származik s amiért a ruszinszkói folyószámla tulajdonosok javára egy százalékos kamat íratott, mig a csekkhivatal ezt a Ruszinszkóbó! eredő tőkét 5—6 százalékkal kamatoztatta a cseh bankoknál, Masaryk: Aki kizsákmányol, ai nem esek, nem szlovák, nem ember! A csekkhivatalban kezelt ez a tőke s a Közp. Szoc. Biztosítóhoz Ruszinszkóbó! éven- kint befolyó 12 millió Prágában kezelt töke Ruszinszkőnak semmi gyümölcsöt nem hoz, de Ruszinszkó javára más reszortokban sem hasznosítják s igy ezek a tőkék a legdurvább kizsákmányolási politikának örök bizonyítékai maradnak. „Aki kizsákmányol, nem cseh, nem szlovák, nem ember‘2 „Kto vykorist‘uje, néni öech, néni Slovák, néni é!ovek.“ Ezt a Ma- saryk egyik müvéből vett idézetet láttam a köztársasági elnök 80. születésnapján Prágában rendezett ünnepi menet egyik csoportjának tábláján. Uraim, hogy önök kizsákmányolnak, az s fentiek után egy pillanatig sem kétséges, tehát az elnök ur szavai szerint, önök nem csehek, nem szlovákok, de nem is emberek." Eiriugoifi Sisáigyi tétet A nemzetvédelmi minisztérium költségvetésénél azon régi panaszunkhoz, hogy a köztársaság a komoly békepolitika helyett az áliig felfegyverkezés politikáját követi, újabban azt kell megjegyeznem, hogy a bevallottan közel 2 milliárdos hadügy költségvetés teljesen irreális, mert a va lóságban sokkal nagyobbak a kiadások. Itt csak egyetlen, a belügyi tárcában eldugott hadügyi tételre akarok rámutatni; kaszárnyák építését semmiféle demokrácia sóm magyarázhatja kulturális, közegyészségügyí, polgári szükségletnek; ez — hadügyi tétel A hadsereg megkívánja, hogy a városok építsenek kaszárnyákat s ha eladósodott városaink idegenkednek ettől a gondolattól, sürgős kurír hozza a hirt, hogy a belügyminisztérium két kézzel adja a 100 százalékos kaszárnyaépitkezési segélyt, vagyis valójában az állam épit kaszárnyát a város neve alatt. Mindez a komédia pedig azért szükséges, hogy Benes ur a külföldön álpacifizmusa nagy dobját döngethesse, mely dobnak szavára azonban már sem a külföldön, sem a belföldön senki sem hallgat A jogegyenlőség csak a közterhek elosztásával jut érvényre Az eddigiekben azt igyekeztem kimutatni, hogy az állam által osztogatott javakból Ruszinszkó nem kapja meg azt a részt sem, amelyre a lakosság számaránya és területi nagysága alapján természetes joga van, Ruszinszkó megkárosítása az egyes tételeknél nagyon különböző, a javakból a köteles részt csak egy-két tárca keretén belül kapjuk, a legtöbb tárcánál a köteles rész egyötödét s az effektiv beruházásokat jelentő villanyositási, ut- és talajjavitási alapgazdálkodásból pedig semmit. Az állami javak el osztásánál érvényesülő speciális csehszlovák, demokratikus elvek alapján a történelmi országoknak Ruszinszkó kárára történő favorizálása kétségbevonhatatlan. A komolyan vett jogegyenlőség csak az állam jövedelmének, tehát a közterheknek elosztásánál jut érvényre, itt is találunk azonban tételeket, amelyek Ruszinszkó lakosságának hátrányos helyzetét igazolják. A köztársaság közterheinek egy lakosra eső átlagát nem vehetjük zsinórmértékül, mert hiszen a dezindusztralizációnak nevezett s Ruszinszkó lerongyolására kigondolt kormánypolitika véres tort ült Ruszinszkó gyáriparán és kereskedelmén, itt tehát általános és különös kereseti adó címén nem is lehet jövedelem; tőkéink a prágai központokba vándorolnak s igy Ruszinszkó- ban járadék- és tantiémadót nem kereshetünk, már pedig éppen ezeknek az adóknak a jövedelme dönti el azt, hogy az egyenes adók mérlegén a történelmi országok serpenyője súlyosabb. De már a földadónál, noha nekünk a meliorációs alapból csak propagandafüzet jut, te herviselésünk ennek ellenére teljesen arányban áll a történelmi országok földadójával. „Adják vissza fiüémlce?, vigyék haza hea»ntereiksi’a Ha pedig azt kell látnunk, hogy Ruszinszkó részben szikes, részben métely- kórral fertőzött, talajvizes rétjeinek és legelőinek hektárhozadéka ugyanolyan ősz- szegben van adóalapul felvéve, mint a történelmi országok alagcsövezett, szinte kerí- gazdálkodásszerüen müveit területei, úgy az embernek a szive elszorul ennek az igazságtalanságnak a láttára. Adják vissza nekünk a motorerőadót, adják vissza a szociális biztosítási évi 12 milliónkat, a csekkhivatal- ná! heverő 100 milliónkat, majd építünk magunknak gyárat s fizetünk majd tantiém- és járadékadót, földjeinket megjavítjuk magunk, mocsarainkat lecsapoljuk & útjainkat megépítjük. És ha már a számadásom befejezésénél tartok, úgy még azt indítványozom, vigyék vissza sürgősen a hozzánk betelepi tett rendőr, zsandár, vasúti bakíerek hadseregét, a ruszin és magyar népnek közigazgatásába becsempészett s az annak idegen beamtertömeget, az erdő- és bányaigazgr.tó- ság egész személyzetét, mert abban véletlenül sem akad őslakos és akkor a munkanélküliek problémája nálunk egy csapással el lesz intézve s ráadásul elvihetik a csak Ru- szinszkónak szervezett állami munkáskiviteli hivatalt is. A csekkhivatai működésének ismertetésénél
