Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-03 / 77. (2298.) szám
iU I magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából említettem, hogy ez a pénzközpont Ruszinszkó- J bán 539 milliót fizetett ki 1928-ban. Ruszin-; szkói kereskedő, iparos, őslakos, nyugdíjas és \ hivatalnok vajmi keveset vett kézhez ebből az összegből ,amely kilenctized részben a hozzánk « telepitett hivatalnokok fizetését- teszi ki. Ha csak ezt a pénzt is az őslakosságból toborozandó hivatalnokok kapnák. Ruszinszkó nyomora a felére enyhülne. A forgómé atföJftvQdelem grányialan széfrossiása A pénzügyminiszter ur kijelentése szerint is teljesen méltányos, hogy ha a forgalmi adó még nem szüntethető meg. ugv annak jövedelmét az a területrész kapja, ahonnan az adó befolyik. Egyenesen az égbe kiált orvoslásért a forgalmi és fényüzési adójövedelemnek Ruszin- szkó hátrányára való megosztása. Ismét csak négy beszédes számadat: Csehországban a forgalmi adó jövedelme 1 milliárd 412,830.000 koronára van előirányozva; ebből az összegből Csehország, mint az uj közigazgatási rendszer egysége, a cseh tartomány 637,884.800 koronát kap vissza, kevés híján tehát a felét. Ruszinszkó népéből 18,400.000 K forgalmi adót akarnak kipréselni s ebből 2,410.700 j koronát szándékszanak visszaadni, vagyis a befolyt összegnek 1 kilencedrészét. Uraim, ismétlem, ez az osztozkodási alap égbe kiált, ezt az osztozkodást Ruszinszkó népe sohasem veszi tudomásul, ha az önök többsége, vetsinája a két kezét is emelgetni fogja a pénzügyi törvény és a költségvetés megszavazásánál , ez áz osztozkodás hatalmi szóval, oktrojjjal történik a szerencsétlen Ruszinszkó súlyos megkárosítására. De ugyanez az arány mutatható ki a tar- i tományoknak a szesz- és egyéb fogyasztási l adókban való részesedésénél is. Mai beszédem során bebizonyítottam, hogy j Ruszinszkó az őt megillető javák köteles ré-j szőnek elenyésző hányadát kapja csak, mig a! teherviselésben egyforma, sőt súlyosabb ©v* j rop jut neki, mint a történelmi országok né pének. Hosszú volna, s azért most nem is bocsátkoz dn bele, kimuntni azt. hogy a rusziri- szkói magyar kisebbség az 1930. évben milyen megrövidítést szenved. De ha ezt szenvedi. Ruszinszkó valamennyi népe, úgy a magyarság ezt kettősen szenvedi. Az. elszenvedett sérelem számszerű igazolása részben fölösleges is, mert azt a múltra nézve páratlan szakértelemmel összegyűjtötte egy közgazdászunk, kinek szaktudását önök is elismerik s akinek adataira én is bátran hivatkozom, miután meg is nevezem őt, gondolata, illetve munkás-eredménye p.íagizálásának a vádja sem érhet. Tarján Ödönnek, a Prágai Magyar -Hírlapban leközölt ama cikksorozatára gondolok, amelyben a közgazdász és a pénzügyi szakértő a számok megcáfolhatatlan erejével kimutatja, hogy a csehszlovák demokrácia a magyar nemzeti kisebbség vagyonátlagát az állam-fordulat óta 13 milliárd 300 millió koronával kisebbítette meg. Ez az összeg azonban csak az okmányokkal, törvényekkel, -költs ég vetéssel igazolható tételeknek -az eredménye, mert -mint én is megállapítottam, valamennyi reszortban — külön speciális kimutatások h-ijján — pontos számadatokkal nem igazolható s igy csak felbecsülhető a magyarság megrövidítése. Tarján ezeket az elrejtett megkárosításokat további 7 miliiárcLra becsüli. Felteszem a kérdést az egész kormányhoz, hogyan gondolja Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar népét a tőle különféle mesterkedésekkel elvont 20 milliárdért kárpótolni, hogy ezzel a kárpótlással kiirtsa a nép leikéből a kormányzat kapzsiságáról alkotott meggyőződését, mert 11 esztendőn át egyebet nem tapasztalhattunk. Ez a kizsákmányoló politika vezetett odáig, hogy ma egy cseh újságíró a lengyel Ukrajnában, a Lem-bergben megjelenő „Dilo“ című folyóiratban szószerint ezt kénytelen irni: járjátok végig Ruszinszkó egyszerű parasztházait, bárhova mentek, a nép -a régi rezsimet visszavárja s az újat gyűlöli". „Tarlén üűGn cikksorozatét leteszem a szenátus asztalára8* Időm sem engedi már, hogy Tarján cikksorozatával foglalkozva azt itt végigolvassam s ezzel kifejezésre juttassam, hogy az abban foglaltak a szlovenszkói magyarság véleményét és meggyőződését tolmácsolják. Leteszem azt azonban a t. szenátus asztalára s kérem az elnökséget, hogy kellő nieg- válaszolhatás céljából juttassa el azt a kormányhoz. Mi pedig a jövőben még gondosabb figyelemmel fogjuk kísérni a költségvetést s a nagy állami pénzgyüjtőhelyeik kimutatásait. A 20 milliárdhoz irju-k az idei újabb miiliárdokat, hogy ha eljutunk a zöld asztalig, ahol elszámolhatunk, ne legyünk kénytelenek tárgyalni hosszasabban arról a kiegyenlítésről, amelyre a csehszlovák kormányzat a magyar nemzeti lto!eaniikii!f@k tüntette a Maisesfi parlament gliti j Budapest, április 2. (Budapesti szerkesz-1 tőségünk tele-fon-jelöntése.) Ma délelőtt 11 órakor a parlament előtt több száz főből álló munkanélküli tömeg verődött össze, aiki-k kenyeret és munkát követeltek. A kivonult rendőrség oszlásra szólította fel a tömeget, amá: ynek egy része azonban a felszólításnak nem tett eleget, sőt az egyik munkanélküli egy rendőrt arcul ütött. A rendőrök errészéi verték a munkanélkülieket. Nyolc előállítás történt. A tegnapi ;mudkané!kffii tüntetésekkel kapcsolatban estig ööveenyoile egyént állítottak elő a főkapitányságon. A képviselőiház mai vitáján . Esztergályos János szociáldemokrata képviselő szővátette a tegnapi tüntetéseket és kifogásolta a rendőrség szerinte túlzott és brutális magatartását. A beszédet többször ingerült közbekiáltások szakították meg és különös izgalmat keltett- amikor a szociáldemokrata képviselők látták, hogy Esztergályos János beszéde közben a karzaton egv rendőrtiszt nevet, óriási lárma keletkezett és a szociáldemokraták a rendőrtiszt megrendsaabál yozásál kérték. Közben azonban kitűnt, hogy a rendőrtiszt a háborúiban a-rcán megsebesült és arca úgy eltorzult, hogy mindig mosolyt mutat’ akkor is, ha a rendőrtis ztnek esze ágúiban sin cs mosol yogni. Vass János helyettes miniszterelnök a legnagyobb szóvita közben felszólal és arra intette a képviselőket, hogy a munkanélküliség nehéz problémája megköveteli’ hogy szenvedői ytelen ül és tárgyilagosan foglalkozzanak vele és tegyék félre a kölcsönös politikai érdekeket. Majd a belügyminiszter beszámolt a tegnapi eseményekről. Véleménye szerint a rendőrség tapintatosan járt el, csak amikor Ladányi Viktor péksgéd arcul ütötte Ostyán Mihály rendőrt, lépett föl erélyesebben és kardlapozta meg a tömeget. Utcai harcok KaMáhao Kalkutta, április 2. A United Press munkatársa beszámol azokról a súlyos uccai harcokról, amelyek tegnap folytak le Kalkutta uccáin a nacionalisták és a rendőrség között. Az eddigi megállapítás szerint az uccai Harcok bét emberáldozatot követeltek. A sebesültek száma hetvenre emelkedett s a kórházban több halálosan megsebesült tüntető fekszik. A rendőrség oldalán öt tiszt és negyvenöt közlegény, köztük több európai, töbhé-kevésbé súlyosan megsebesült. Egy európai őrmesternek mindkét szemét kiszúrták. A tüntetést elsősorban a fuvarosok rendezték, akiket sok ezer koldua és a külvárosok söpredéke támogatott, A letartóztatod- i tak vallomása szerint a tüntetők nagy része abban a reményben csatlakozott a’fuvarosokhoz. hogy a belvárosban könnyen tisztességes zsákmún vK>i> p tóidnak. Prágísi diákok példáim hitt: GYŐR Y DEZSŐ A diákélet újra hullámzásban van. A márciusi árvizek szétáradtak a léleklapályokon s felszínükön keverve kavarogtatták meg sodrott tavaszi sajátságaikat: jót és rosszat, helyest és helytelent, virágot és giz-gazt. Az árterület egyik szélén tegnap egy egészséges, friss sziget tűnt föl: a prágai magyar diákok gyűlése. * A prágai diákság már egyszer jelentős szerepet játszott az itteni magyar diákmozgalmakban. Itt bontotta ld szélesebbre szárnyait az azóta sokat körülvitatott Sarló előde: a Szent György-Kör. Szabadegyetemi előadásaival egy időben vezetőheiyen végzett diákkul- turmunkát. Diákmozgalmaink számos csirája itt kapott először napfényt és éltető esőt. Ez az idő elmúlt. Prága elcsendesedett, s az élen évek óta Pozsony marsolt. A kontra-szélt Brünn jelentette. így Prága inkább csak a többéves Pozsony—Brünn-csatának szerep télén szemlélője volt. Az érsekujvári diákbéke idején érte el súlytalanságának mélypontját a prágai diákság, mikor a két .szélsőséges" harcos fél a kvázi közepet jelentő prágaiak szeme- láttára nyújtott egymásnak béke- és testvér- jobbot az egységes magyar diákmunka és egységes diákérdekvédelmi szervezkedés jegyében. Ebben a nagyjelentőségű, nemes kézfogásban, mely épp oly érdeme Brünnek, mint Pozsonynak, .s amely a „brünni ankét" minden oldalon kínos és fájó tüskéit még emlékeiben is végleg jóvátette, a hivatására emelkedett diáköntudat és magyar szolidaritás Pozsony— Brünn diákságának arcát tolta az érdeklődés fényébe. Prága a háttérbeszorulás után természetszerűleg belső hanyatlást mutatott. A legeészség- telenebb klikk-szellem harapódzott el. Az állandó súrlódások, választgatások és elégedetlenkedések ellen már épp e hasábokon akartam fölemelni szavam, mikor a Sarló koszorúja körül fölhangzó lárma egy időre minden más hangot elnyomott. Természetes, a koszorú- visszhang Prágában, a feldúlt talajon, még zavarosabban ütődött szét s élesítette ki az ellentéteket. A nyilatkozat- és memorandumgyártás utolsó heteiben félő volt, hogy a tavalyi brünni események itt is megismétlődnek: de merevebb és helyrehoz!)atatlanabb formában. A prágai diákí-á<r egysége komoly állandó veszélyben forgott. Az egyik tábor ki akart válni az egységes magyar diák érdek véd el mi keretekből s szeparálódásra góndolt (az erős és nem mindenben precíz támadások özöne alatt), a másik tábor pedig, a, nagyobbszánni (a sok félreértésre okot adó baklövéseket túlméretezve). a. kizárás fegyverét szegezte a bajtársin elleknek. * A tegnapi irodalmi szemir áriumi ülés előtt kellett megtörténni a döntésnek: bel- viszály és testvérharc, vagy megértő, kölcsönösen jóhatúsu kooperatív egység legyen-e a prágai diáktábörban. A húszévesek itteni csatájához levonultunk mi is, a harmincévesek. Mintegy öten, közlőnk olyanok is, akik közelebb vannak a negyvenhez, mint a harminchoz. Olyanok is akik csak hallomásból tudnak valamit a diákságról és vezetőikről. Nem folyt vér, nem voltak betört orrok. Az ifjúság mindkét oldala komoly és mélté- ságos” magatartást tanúsított. A végén örömmel állapították meg ezek a higgadt s elfogulatlan felnőttek, nekibuzdulva s az elismerés hangján, hogy kellemesen csalódtak úgy' a baloldalban, mint a jobboldalban. Az én személyes kellemes csalódásom főleg a jobbközépnek szólt (ha szabad egyáltalán ilyen naiv megkülönböztetéseket csinálnunk), a prágai MÁK vezetőségének, — Horváf Ferencnek, a haladó diákmozgalmak legszerényebb, legszelídebb, de egyben egyik legalaposabban képzett s igy együk legszimpatikusabb vezetőjének kvalitásúi felől nem voltak kétségeim. A tegnapi események egy uj egészséges fejlődési és tisztulási fázis beköszöntőjét jelentik. Példaadó erővel. Ahogy én láttam, ez történt: A prágai diákság jobb oldalának s jobb közepének bizalmából nemrég az elnöki székbe ültetett Brükk Sándor, hivatásának irányát jól átérezve s komoly energiával megtalálta a megoldást: egy egyszerű, becsületes, a kisebbségi magyar lélek emelkedettségével teli plattforinót ajánlott az áldatlan és veszedelmes viszályok s zavarok megoldására’ A diákérdekvédelmi egység érdekében a szembenálló felek kijelentik, a sarlósok részéről: hogy munkájukban nem a Sarló szervezetet tartják fontosnak, hanem az általuk a magyarság érdekében fölvetett problémák tisztázását s megvitatását, melyekkel a magyarság gazdasági, 'kulturális és szociális jobb jövője érdekében szükségesnek tartják a szakszerű velükfoglalkozást. A magukat szocialistának való diákok (zárjelben megsúgom, hogy a magam részéről, ha ezt hallom, nem a szocialistán érzem a hangsúlyt, de az előtte való négy szón, mert a szervezett szoc-ialis- ták-tól ezek az en tellek tuell, sok érdeklődésű, gyakorlati módszereikben s belső felépítésükben sokkal inkább fasiszta példákat követő, csupa egyéniség ujarcu magyarok legalább olyan távol vannak, mint jó magam, aki viszont szociális érdeklődés és érizés dolgában nem utánunk jövőnek, de előttük járónak s ma is legalább is egyeprangúnak érzem magam s épp úgy szívesebben hajlok pillanatnyilag egy hierarchikus discip- iina, mint. egy demokratikus vagy szocialista pártfegyelem felé, mint ők; általában ideje leszögezni, hogy a húsz és harminc évesek közt nem az eltérés kilencven százalék, de a közös szellemi érdeklődés, annyi s csupán gyakorlati érettségünk és a húszévesek szervezettebb zajcsapása okozza a látszólagos nagyobb különbségeket: ami azonnal rneg fog szűnni, mihelyst a fiatalok bekerülnek a gyakorlati valóság közéleti elemi iskolájába) mondom, ezek a magukat szocialistának „valló" diákok nem akarnak kiválni a magyar diákmunka egységéből s társadalomtudományi felkészültségüket — egyetemi éveik alatt — tudományos foglalkozással akarják bővíteni s nem akarnak a közélet és a napi poli- lika keretei és sorompói közé vonulni, —*• nőm sarlós részről pedig kijelentik azt, hogy 1 :iriadalom!.udontányi meggyőződéséért seu1930 április 3, esütortgk. kisebbség .megkárosítása miatt Isten és embe r előtt köteles. Ezt a célt szolgálta ? ezért íródott meg a Turján-féle cikksorozat. „Az irredentizmus vádjával, nem fojtják belénk a szét” Tisztelt Hölgyeim és Uraim! önök adtak nekünk oktroj alkotmányt, oktroj törvénye' két s oktroj államköltségvetésekkel súlyos milliárdokkal károsítottak meg bennünket. És ha mi nem tűrjük tétlenül, némán megrövidítésünket e ajkunkon jajszó kél, önök irredentának bélyegeznek meg benünket. Ma az irredentizmus vádjával már nem fojtják belénk a szót, mert ország-világ látja, hogy ezzel a váddal mindenkor csak a megrövidítő politikáról akarják elterelni a fi gyeimet. Mi pedig az önök vádaskodása ellenére sohasem szűnünk meg hangoztatni: Adják meg Ruszinszkónak, adják meg a magyarságnak a lakosság számaránya szerint nekünk kijáró részt, hogy fennálló horribilis számlánk szaldója minél kisebb legyen. A helyzet megjavításának ugyanis egyetlen módja van: tessék összehívni az alkotnia nyoző nemzetgyűlést és ha Ruszinszkóra tényleg ráfizetnek, tessék levonni ennek a következményeit s tessék nyíltan prokla- málni: kedves ruszinszkói ruszin, magyar testvér, a további ráfizetést nem bírom, megadom autonómiátokat, keressétek bol dogságotokat, döntsetek magatokról, gazdái kódját ok magatoknak, szivetek és eszetek szerint. Mert az 1930. évi állami költségtervezet semmiben sem különbözik elődjeitől s ez is Ruszinszkó és a magyarság kisemmizésén ala pul, azt pártom nem fogadhatja el s ezért ellene fogunk szavazni s a jövőben annak ok- trojvégrehajtása ellen fogunk küzdeni. 1 kit a másik táborból el nem ítélnek, ezért * nem bántanak, ki nem közösítenek s hajlam ! dók az általuk fölvett problémákkal tudományosan foglalkozni s ezekről a sarlósokkal közösen és együttesen vitázni, egyébként a diákvédelmi egységet fenn akarják tartani a magyar gondolat égisze alatt. Az elnök szavait mindkét oldal megelégedéssel fogadta s mély fellélegzést éreztem a teremben, mely a meggyőződé? elvi tiszteletben tartását elismerő magyar kisebbségi diáklelkekből a megoldást üdvözölte. A tegnapi prágai diákgyülés sokat jelent A jogi vesszőfuttatások, nyilatkozatcsaták, szétszóródások s ellenséges szétkülönülések" a centrifugális, lelki irányzatok ideje megkapta a döfést: a cenbripetális lelki tendenciát fogadta, el a diákság itteni egyeteme: a .megértés, a kölcsönös jóhatás, a szélsőségek ée kilengések belső, természetes lefaragása, az intenzív belterjes, önnevelő diákmunka lehetőségét, * Prága diáksága megint jelentős szerephez jutott s az élre rugtatott. S helyesen mondta elnökük, aki nem sarlós, hogy ők mindnyájan ujarcu magyaroknak érzik magukat, legyenek sarlósok, vagy nem sarlósok, mert egy jobb, egészségesebb, műveltebb, szociálisabb érzésű, reálisabban gondolkozó, életerő- sebb magyarságot akarnak. Az a gazdagító, megpróbáltatásainkból támadt belső sajátosság, amit a magyar lélekhez s kisebbségi ina gyár élet géniusza adott hozzá, öntudatosul! és nagyobb szárnyakat bontott ennek a diákságnak minden oldalán. Egy generációs gondolat — a kisebbségi magyar ifjúság s elsősorban a csehszlovákiai magyar ifjúság történelmi hivatásérzete, súlyosabb felelősségvállalása, megnehezült feladatai, fokozott tanúja sk ón y szere és a közéleti elemiskolához majdan nagyon is szükséges tudományos fel- készültség vágya és életáldozó önzetlensége (csupa magyar szempontból is, emberi szem pontból is, szociális szempontból is értékes föltételek) — és ez minden oldal dicséretére legyen mondva: tegnap kiszélesült. S hogy ebben az eszmekiszélesedésben mennyi ólel. mennyi Ígéret van, azt ott láttuk a se nem jobb, se nem bal; se oem sarlós, se nem nem- sarlós, első-másodiszemeszteres Kubinyi Lászlók szemében, akik minden kilengést, ugrási és félresiklást szomorúan és riadva, minden egészséges fejlődést, bővülést és szintézist ragyogó arccal fogadva lesték az események kialakulását, öntudatlanul féltve az ő páréves diákmozgalmi életük jövőjét, melyhez a veze tők az ő még fiatalabbá, még egészségesebbé, még műveltebbé, még összefogóbbá nevelke dő poraikból nőnek ki. Jobb felé is, bal felé is — mostanában jobban balfelé — meg kell mondani: a gondolat tegnapi prágai kiszélesedése egy uj fázis szimbóluma és ez halálos veszedelem lesz minden egyéni törtetés, minden csuha jós szélsőség, minden elővigyázatlan bajkeverés felé. Az ujarcu magyaroknál, a fiataloknál is eljön az élet nagy tisztogatása, amely minden generációban, minden mozgalomban megérkezik, ítélő kezében a történelem örökérvényű, Jaj azoknak', örökre jaj, akik ezen a rostán javai. Jaj azoknak, örökre jaj, akik ezen a rgstán k i hullanak. V x '* ILóAüA.*11*11. J^JlíAÍ^ ____ MB aBB»wni«PiZ8agMBMMMgaHKIlliail|iiBllflHMMWBMyBaiWWIMIWKraiMH0KnM
