Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-27 / 96. (2317.) szám

15 HM Jlfifife *7 Miég ©1 sem oszlott a köd szeuieinik elöl, jó­formán azt se látjuk, saeuvodítünik-e valóban ezekben az években, melyeiket bombáitokat kedvelő emberek „történelmi időknek'4 sze­retnek mondani; neon tudjuk, mi lettünk-e hiénákká, vagy valami szörnyűségbe!! igtaata- lanság esett-e velünk- De a költő máris szót kér eljövendő nemzedékek szigorú aeropgájai élőit s tanúskodni kiiván: A világ már setét volt, fergeteg Verte a tendert, a hegy meghasadj S az Ur lelke járt a vizek feleid S az ember lelke éli a hm alatt Én láttam át, aki veszettre marta Bntestét és szájából vére folyt fi most vallom; hogy az ember nem akarta Vallom, hogy jobb volt, mint a sorsa volt 3 én vallom, aki vésziét énekeltem Hogy ártatlanabb, mint a csillagok A két szemem tanú rá és a lelkem Tanú vagyok rá, láttam, itt vagyok. Ezeket mondja Máraá Sándor uj verses- könyvének bevezető versében. A köiltő tehát méntőmii omást tesz kotrtársai mellett. Ha pedig Mára! Sándor verseskotetén ek el­olvasása után azt kérdezné valaki, mi a cél­juk^ hivatásuk, rendeltetésük ezeknek a ver­seknek, melyek látszólag túlteszik magukat esztétikai pepecseléseken, de nem is propa­gálnak semmit és nem is agitálnak semmi ér­dekében, azt felelném neki, hogy az uj költő tanúskodni, bizonyítani, dokumentálni óhajt, az uj költő fogadlaitlam prókátor módjára oly bűnökkel és bűntudatokkal szemben veszi védelmébe kor társait, amely bűnök, hazugsá­gok, indolenciák ma még inkább erényekként halmaik. Máriái Sándor dokumenítóiris köfftő s szinte csábit a banális mondat, hogy azt mondj am rá: „eleven kűSriiemereto korának". ^ férők, vések1 vaIámé keresek, Senkit nem gyűlölök » nem szeretek. fis nem szeretni sokkal kisebb vétek, mint amennyi atavisztifcus, rudiimentáris jóság ke® hozzá, hogy ne gyűlöljünk, mikor annyi a gyűlölniivaló Különös forrásokból táplálko­zik ez a lélek. Költő. A teremtés koronája- Mint minden igazi s átfogó hatású kötő, Mára! Sándor is az imponderaibiliék énekese. Ember, eszme, hit, világnézet valami gúnyos alapszint kapnak nála, nem fontosak számá­ra, mert hiszen a csekélységek a fontosak: a fehér egér egy állatikereskedés kirakatá­ban, a vidéki szerkesztő La VailMére-nyak- csok ra, egy pohár whysky. ,*A gyilkos aludni akart" cámü versében nyilatkozik meg talán leghívebben M&nri életszemlélete: A füle viszketett, de máskülönben nem érzett semmi meghatódásl Csák az ágy után kémlelt, mert gyalog jött a hegyeken át És tizenöt évig egy kemény fapriccsen akadt a cellában. És most aludni akart, aludni, aludni, aludni, aludni. Mert Hyen az élet. fis az életet megrend- szábályozni semmiképpen sem tartozik bele a költő metLer-jébe. Mára! magyarsága is ‘ alapvetően különbö­zik a hazaffyas dalnokok ditirambusos mell- döngeitésétŐl, pedig ez a magyarság intenzi­vebb, az idegekbe szívódott fel és tudatos: Egy decemberben megálltam Pesten Az Emiké előtt és szédülve álltam S gondoltam: ez is a hazám itt, — (Ahogy forradást tapogat az ember Honwíokán s mondja: ez is én vagyok Vagy mint a néger Londont nézheti Ahol véletlenül megszületett —) Villanyosok mentek és este volt Valami vörhenye* eső esett A Keleti fölött; egy nagyapám Negyvennyolcban csakugyan elesett A hazáért és Viktor GórNcénél A fűbe harapott s én kenyerek 8 füve* mezők és lányok illatára Emlékeztem hazámból, vissza német Utcákon és Luxorban sírni kezdtem Egy sötét téren, mert magyar szavakkal SzóHtott egy arab s néha gorombán Feleltem franciáknak s kiabáltam Hogy in magyar vagyok, mifene más ? — Mára! Sándor, a költő, nyitott szemmel és nyitott fül led élt korában, látott és hallott. S hogy élményei kusza koqgíloanerátűmából ép­pen a jelentéktelenségeket ragadta ki lírája számára, nem ellene, de mellette bizonyát- A prőzairó és a oroa%iqueur-Mária, tudjuk, eleget nyújtott világa történeti, lelki, szociális té- nyeiiből. De Goethe is, aki a Faustban az egek kapuját ostromolta, költőbb költő volt abban a pársoros tórái leheli etében, mélyet egy falu­si kirándulóhely falára int fel. Sérelem ne es­sék az esztétika komoly tudományán, de en­Alapy Gyula dir. a bibliográfiának és a könyvtári irodalomnak régi munkása. Az ő nevéhez fűződik a komáromi megyei és váro­si levéltárak rendezése, s a komáromi Jókai Egyesület könyvtárának szakszerű feldolgo­zása és felállítása. Mint a szbotveuszkói ma­gyarság társadalmi és kulturális mozgalmai­nak irányítója is az elsők közt van. Most ki­adott munkája egyesíti magában emlitett ed­digi köztevékenységednek jelességeit. A szép- iró tollával megírja Kultsár életét. Mint bib­liográfus Kultsár könyvtárának szakszerű le­írását adja. Azonban Alapy ezzel a munkájá­val, melyet „Beöthy Zsolt nagy emlékének" szentelt, nagyobb feladatot végzett, mint ami az életirónak és bibliográfusnak hivatása. Könyvében elénk lépnek a nagyok, akikéi Komáromnak köszön kultúránk. Kultsár Ist­ván alakjában megrajzolja ennek a földnek nagyokat termő erejét. S mikor könyvében Alapy Gyula a szlovenszkói területen felmu­tatja a magyar kultúra seeretetét, nagyfáink­nak ragaszkodását a szülővároshoz, a magyar lélek nagyságát és áldozatkészségét: akkor nemcsak az irodalomnak s a bennünket fcö- zeleíbibrői érdeklő könyvtári tudománynak, hanem az egyetemes magyar érdekeknek is becstlitetee és minden dtaséretr© anét&ó szol­gálatot tesz. A komáromi Jókai Egyesület könyvtárá­nak, Szlovenszkó egyik legnagyobb és legren- dezettebb könyvtálának alapját Kultsár Ist­ván vetette meg azzal, hogy könyvtárát szülő­földjének ajánlotta fel. Kívüle még nagy ado­mányozók voltak Ghyczy Kálmán s id. Sziny- nyei József. S állandóan gyarapították a könyvtárat mások is. Azonban az első és leg­nagyobb adományozó s egyben alapi tó: Kul­tsár István volt. Alig egy évvel halála előtt ajánlotta M könyvtárát Komárom vármegyé­nek. „Hagafias indulatból szüMfoMemnek óhaj­tanám megnyitni a ditsöségnek azon útját, hogy első lennék Magyarországban egy nyil- ván-való e közhasználatra megnyitott könyvtár felállításában, minthogy m volna hazafiui óhajtásom, hogy ezen könyvek a Ts. Ns. Vármegye és Szabad Királyi Város tagjainak, a Városban levő minden Vallása egyházi férfiaknak, a Professzoroknak és a két Gymnásiumban tanuló ifjaknak kivált­képpen szolgáljon*4. A könyvtárat Kultsár özvegye 1828-ban el­küldi a vármegyének. Közben a megye urai gyűjtést rendeznek, hogy a közadakozásból befolyt pénzen megfelelő helyet és olvasóter­met biztosítsanak a könyvtárnál?:. 1831-ben használatba is vették. Sokan használják. Az olvasók névsorában szerepelnek Czuczor Ger­gely, Ghyczy Kálmán, Árvái Jókai József. 1833-ban Kultsár özvegye ismét ezer kötet könyvet küld a könyvtárnak, melyet kezdet­től derék, tudó? könyvtárosok gondoznak. A könyvtárnak külön kezelt vagyona volt. A könyvtáralap 1885-ben 5108 forint 31 krajcárt lett ki, ami akkor tekintélyes összeget jelen­tett. A megye mindent elkövet, hogy a könyv­tárat minél hasznosabbá és kívánatosabbá te­gye az olvasók számára. Amikor például Kos­suth Törvényhatósági Tudósitásai-tól a postai szállítási jogot elvonják, Kön lg fűszerest, (Csengery Antalnak későbbi apósát), aki gya­korta jár Pestre, bízza meg, hogy a Tudósítá­sokat Komáromba elhozza. A könyvtár elfő katalógusát: Nagyváthy Vendel vánmgeyed levél tárnok állította össze. Több mint három évtizeddel később, 1862 bán Nyulassy Antal bencés gimnáziumi tanár készítette el a könyvtár leltári jegyzékét, E jegyzék szerint Kultsár és özvegyének ado­mánya ekkor 3747 kötetből állott. A könyvtár utolsó rendezése félszázad múlva kezdődött meg é? a világháború első nyarán fejeződött be. E rendezés, valamint a könyvtár cédula• gedélyetzaük talán nagyszerén yen egy általá­nos érvényű tétel megifogalmaEiteát is ma­gunknak: a tóra aa iurproderaibibák művé­szete. Ez az u;j veirFeskönyv már egy uj, tisziul- tabb és igaza,bb ars poetica uralmának je­lenti kezdetét a magyar íköJiéscetbeu. A hangsúly a szavakról az értelemre lendül át Az uj lírikus az élet igazi arculatát mutatja meg, hacsak a saját életéélt is. Ady halála óta számtalan költő tűnt fél s kért eget. a magyar tóteraitruiráJbau, köztük olyanok, akikkel veremülvészeti cizellál ás te­kintetében Mára! csak nehezen állná a ver­senyt. (Pl. Szaibó Lőrinc.) De meggyőződéssel állathatom, az Ady-Dabite-Kosz/tolányi gene­rációja óta Mára! Sándor a legátfogóbb, lég" európaibb, legjelentősebb magyar költő­Küllőn büszkesége ez Szlovenszkó magyar Irodalmának, mert mi adtuk Mára! Sándort az egyetemes magyar 11 teraturának. Vozári Dezső. katalógusa (utalói apókkal) és szakkatalógusa Alapy Gyula dr. könyvtárigazgató fáradhatat­lan munkásságnak köszönhető. A szakkataló­gus hét csoportba (Hittudományi, Jog- és ál­la mtudomány, Természettudomány, Filozófia, Történettudomány, Szépliteratura ó? Vegye­sek) osztja be a könyvtár anyagát Legna­gyobb számmal teológiai és filozófiai mun­kák vaunak a könyvtárban, a XVIII. század­ból. Tíz kötet Régi Magyar Könyvtár is van benne. A kisebb dolgozatok gyűjteménye kü­lönösen érdekes. Becsessé teszi a könyvtárat sok olyan mü is, amely a legnagyobb magyar könyvtárban, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában nincsen meg. Ma, amikor az utódállamok kisebbségi te­rületeim 'könyvtáraink sorsa kétségessé vált: Alapy könyv© komoly figyel meztebés. Ezeken a területeken a legégetőbb magyar gond : a magyar könyv. Más alig lehet. Mindnyájunk ajkán könyvtáraink, lód buránk sorsa, d® hogy a magyar könyv, a magyar kultúra a ami ezzel egy: a magyar könyvtárak rorsa amit je­lent a kisebbségi életben, hogy minden ma­gyar könyv mennyire a magyar teuibuirfenak egy-egy katonája, sÉute magyar könyvtár mennyoso így így kis magyar hssda^ög, a magyar kmísira hadsereg© és hogy a magyar könyv mennyire m egyetlen kapocs, mely egybeírná a kisebbségi magyarokat, minder­re, úgy lehet, csak akkor fogunk eszmélni, ha már késső lesz. Azonban nemcsak a ma­gyar könyvtárak fogynak a kisebbségi terüle­teken, hanem a magánkönyvtárak is. Kúriák, kastélyok nagyszerű könyvtárai kerülnek dob­ra aukciókon. S telvék velük az antikváriu­sok boltjai is. És nemcsak a ma könyvtárai pusztulnak, hanem — mondhatnám — a jö­vő könyvtárai is. A magyarság szellemi éle tének megannyi, főképp apró dokumentumai kellő összegyűjtésre és megőrzésre nem talál­nak. Itt vár mindennél sürgősebb és nagyobb feladat könyvtárainkra. Minden könyvtár csak akkor teljesiti nagy hivatását, ha nem szakad el a gyakorlati élettől. Kultsár könyvtára, alapilója szándékai szerint, méltón felél meg feladatának Komáromban s példát mutat ar­ra a még nagyobb hivatásra, melyet a nem tisztán magyarok!akta területeken kel beWSl- teniök a magyar könyvtáraknak és a könyv­tárak munkásainak. És a könyvtáraknak s a könyvtár munkásainak az eleven élettel való, szerintem, köteles kapcsolatából folyt, hogy Alapy könyvének megjelenése alkalmából szólnom kellett azokról a szomorú állapotok­ról, mely a kisebbségi könyvtárügy terén uralkodik és céloznom kellett arra a feladat­körre, melyet a kisebbségi kulturális élet se 13219/H/27. ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CU8A. A két hatalmas motorhajó: Alcantara ék Austurias (32.000 tonna tartalom, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha. Kényelmes el­szállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad: ftOYAL mmi LINE 12., HY8IKNSK* 24 Xa hagyhat figyelmen kívül. Kultsár élete ragyogó példa. A* fenő, a szer kesztő mellett a könyvgyüjtő, aki egséfz éle­tén át gyűjtött és szivéhez nőtt könyvtárát a köznek adomány ózza. Nemes tette most termi igazán gyümölcseit a magyar kultúra komá­romi végbázában. Neve méltó, arra, hogy a nagy könyvtár adományozók: a Széchenyiek, Todoreszkuk, Apponyiak, Caapteviösok, So­mogyiak sorában szerény helyet kapjon. Alapy könyvével becaüteteeen saolgáija Kád- tsár nagyságát, szükebb hazájának könyvtár­ügyéi; és egyben, a magyar kultúra ügyét la. Sákaibenyi Antal. (*) Mihola Gtqbií é« Pataky Jossel darabjának főpróbáján. Koűrsáronuből árjáik: CööSörtbök «áe. A kicmáixKna KaltoföSn* Legényegylet B#nbásster«nét diarttegvált; közösség tsöfflfé be. BentóWÜó éKmOOm: „Nem iga®, 'hogy könny aa étet", Irtai Pettafey Jéeaswf. zenéjét szerzettbe Mihoáa. GyuemL — Egy aóteHBefrafit, kinek ®a iTÓaszto. lábasa hatomra f©kíresmie& a dicsé­rő kiritáikÁk, aki IgK'tel Koimáranwg már miimlan- homvati megkapta a ^legteheteégeBeíbb" jekoőt, e ea a nóttaszeíroő iajgatotteai <i rukkolt ez eáőüt a dSea- itnuagváilt közöneég elölt s fiat moodta Mbee neíktoiw- dulássBÍl az előadás utón: „Batrátem, még osaSs: most Srezdödák." Megtáttbaan ax ipám müwám, igém tehet- eég s*B9Tény»é®éit, aroáft « bimm tOttOtéeét: m Mwr íést — I^atekv Jéaeetf, a ’Setiá konuágetoí vsodégSös. itrálteedveló és rmdeaő KérpeBtóoBnftvct irl Mí&edvelö „vidéki" tóMávaa korí?aerö íb tudott lesiaaL — A fő­próba pompás vdí: két tehetség feífodeaése. B. H. (•) Makedreiői előadás Tissabökénybem. A öbh»- bökéniyi ref. iSjuság kedve® megtöpetéseai őrveo- deöbette meg a környék möikedivétő köaÉ5a»ó@öt Geő- odtí& Gécsy Mrvtm örökbecsű aópmáaanQvét, * Qyémeeá vaűhwtoág-ot A jó egyiOtas eauttMI méMé tiSs&A meósM. A női Szerepben Küen l&wrhin fi- sasa 4áéevéemA mM bájes JÜSéka megjbfxMs w* számtsdfoni. Főbtíb Matraccá Bteafei&áaBét aétei sok egyéai bájjak Kölcsey Ö.MBfka kedves egyw»eröeég- gél adta cm. Fábááőntéit, a lesz^ényodiett nemes- aeeaKMiyt. Kfee Erzsikénél itnegMbsBofft, hogy tud fte- itaíl nagyobb szerephez. A® iigiyefceaeiteit létttoik, de nem tudta beleélni magát smrepébe. A íérfii-főszo- TOpben Gönczy Antalt ímegálllllta a hlely^- Jó volt Kise Jóeseí Gyárija ás. Sükesűh qgyéná aüiallrftáe hfj. Kjoavnoa András GöTErája, áffiüandó desrötíségiben tartottal a nézőlcözcinei^et. igazi tehotséget és ráter- láttunk aáte. Méltó társa voM, Illyés Zsftg- raond, aki lateilséga eTStenéne is ügyesen játszott. Nefeinger Sándor és Márrrdy István cigány alalkitásn fényes voffit Kisébb szerep eíkben jóik voSttóc: Bocs­ikor Sándor, Vincze Berttus, Gömcay Joi'án, Fái lián Ferenc, Illyés Gyula, Kíisb Endire. Ifflyés Gyula Prezsmerjo ás dicséretet; érdeaneL A rendezés és betesittáB nehéz munjkájáft Süttbő Deasó uwf. lejHoész és Kocsist János ref. tanáttó végesst^t. A darab eákstre résaáot a tkörűhekám/tŐ és agtülfe munílnájuíknefc, né- Rzint a saereplók igyekiezének fcöszönhetó. (*) Bánky Vilma és * háxasságközv«titő irodák. Amerákábain a házassógfc0*ve<á6é6 iatézaménye mér magasabb isiroiárvá ffeocmrult ki. Amerikáiban TWg>r válátMok létesültek kiiaárófiag, atazai a oéHLal, hogy két magános léiket tehetőeg 'bodoggá tegyenek. Ezek az irodák több száz alkEŰrnatzottbail dolgoanBk és szervezetűk kiterjed egész AjmertSkéra. A nagy távofeágotana való tek intettet nem áffi mincMg módtfá- ban a leendő férjnek vagy feleségnek eBseauiélyeeen megismerkednie jövendőbelijével. így történik meg azután az, hogy a legtöbb esettben az eljegyzés fény­fi aagyar ipar Baneni bemiitatója. 25"590/o utazási kedvezméuy. Nemzeti pavülonok a külföldi ipar számára. Vízummentes határátlépés. Jubiláris badapssi siemzetkSzi vásár májas 3-12. Pclvilág-ositás és vásárigazolvány kapható: BUDAPESTEN, a Vásárirodában, V, Alkotmány u. 8. — PRÁGÁBAN: a Csehszlovák-Magyar Kereskedelmi Kamará­nál, I., Masarykovo nábrezí c. 4. cs a Wagons Lits-Cook iroda összes fiókjainál Aíápy Gyula€Ír*s Kuíísár István és könyvtára Az a táp Hó könyvtárának százados évlorduiájára kiadta a Jókai Egyesület, Komárom, Í929, A költő szói hér Mint a hat, vagy a néger — Márai Sándor verseskönyve (Pantheon kiadás, Budapest, Í930)

Next

/
Thumbnails
Contents