Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-27 / 96. (2317.) szám

1*80 Aprfffe 97, sa^imondáshain, ha. akarom, azt mondhatnám, példáit akart statuálni előttünk és nekünk. Mi igazin csak helyeseljük azt, hegy a kis ebbeégi magyarságban a szókimondás szabadsága érvé­nyesülhet, de ugyanakkor a szókimo<ndók egy­mással közösen dolgoznak. Szép, hogy szellemi és meggyőződés! kérdésekben vélemény- és kri­tikai? zab adság van és ezt a negyvenévesek az idősebbekkel szemben is a. megbántódáe, a meg­torlás veszélye nélkül tehetik, épp mert bíznak abban, hogy nem magyaráznak bele a megkriti­záltak rendbontást, forradalmat, rosszakaratot Ebben a bizalomban is egyezünk a cikkíróval: mi is hisszük, hogy senki, pláne a negyvenéve­sek nem értik félre a mi tiszta munkánkat, s nem magyarázzák bele a rosszmájúságot, a szét­szakítást , a rosszat. Mi hiszünk az emberi szív jóságában és a tiszta ész érteimében. De hihetünk is: a harmincévesek hiányát. •— a magunk sorait leszámítva — olyan negyven­éves állapította meg és fájlalta, mint Dzurányi László. De — mondjuk már meg végre — nyíl­tam — a<z irodalmi és kulturkérdésekben, ahol mostanában a vita kiütközik, ment generációk és generációk ütköznek össze. Dehogy is. An­nak a megindult tisztulási folyamatnak hívei között, akikhez mink is számítunk, rengeteg' húsz-, harminc-, negyven-, ötvenéves, sőt hat­vanéves is van, mint ahogy a szigorúbb kritika, a rostálás, az uj vállalkozások elemzői közt i« vannak húsz, harminc-, negyven- és több éve­sek. Ez a valódi helyzet. S ebben a helyzetben a szavak súlyát csupán a bennök rejlő igazság és a mögöttük áMó név értéke determinálják. Ezért kár, hogy a megszólaló amonym szólalt meg: a mondottak sokat vesztettek súlyúkból. R. Vozáry Aladárt a ruszinszkói országos hivatal megfosztotta- munkácsi képviselőtestületi mandátumától A megfellebbezett intézkedést az országos elnökség azzal indokolja, hogy Vozárynak nincs állampolgársága, mivel ő maga is a Dérer- tftrvény alapján kérte állampolgárságának elismerését Munkács, április 36. (Saját tudósítónktól.) A munkácsi járási jegyzői hivatal 1930 ápri­lis 24-én délután R. Vozáry Aladár munká­csi lakos, képviselő testületi tagnak, a ma­A SALVATOR FORRÁS De egyáltalában nincs veszély. És hogy min­den féiremagya.rázhatáanak még a maradékát is eloszlassuk, kijelenthetjük, hogy csak téve­dés áldozata lehet az, aki azt vélné, hogy mi ma­gunktól kezdjük az időszámítást és minden ér­tékét, amit előttünk teremtett emberi ész, érte­lem, szorgalom és akarat, félre akarunk tolni. Isten őrizz! Mi minden ‘megkezdet* jónak jó folytatása, minden igaz értéknek hővé és őrzője és minden jobbnak még hivebb hívője s harcosa akarunk csak lenni: nem az dönt előttünk, mi uj és mi régi, csak az, hogy mi jó és mi rossz, mi helyettesíthető jobbal és mi nem. Amennyire fiatalok vagyunk, annyira férfiak is vagyunk e mentalitásunk, géniuszunk nem a destrukció, de az építés és a meliorizmus zászlaját emeli előt­tünk magasra. Hisz a legfiatalabb generációktól legjobban épp higgadt módszereink, körültekin­tésünk és a való •!ehetőségekbe beilleszkedni tudó kisebbségi életi át ásunk különböztethet meg legjobban: amivel ma is, természetszerűleg is, el őt* ük járunk. ( Nem kell már várná a harmincéveseket: esz­tendők óta élünk és dolgozunk s most csak azt akarjuk, hogy minden harmincéves jöjjön, dol­gozzon a jövőépítés közös munkájában. Hitünk szerint ezért nem gáncsot érdemelünk: ez a vágyunk mindenkinek számpatikus és a magyarságnak csak üdvös lehet: több energiát, több munkás kart, több gondolatot és több ön- feláldozást akarunk szerezni a magyar mun­kának, * A vitákban, melyek során az ano-nym cikk állításait helyes értékére szállítottuk le, egy a cikk szelleméhez közelebb álló hang ezt a kér­dést vetette fel: Kár, hogy nem szögeztétek le kezdetben, hogy egyeseknek tízéves munkáját s jószándékát megértitek, s nem akarjátok fel­borítani. — Készséggel kijelentjük, hogy meg­értjük és nem akarjuk felborítani. S hogy ezt kifejezetten eddig nem tettük meg, annak leg­főbb oka az, hogy annyira nem akartuk, hogy nem is gondoltunk egy olyan fontos emberi gyengeségre, mint amilyen a — hiúság. Rend­ben van. Feleslegesen még hiúságot sem aka­runk sérteni. Aki sértve érzi magát, mondja meg, mivel sértettük meg a hiúságát, ha ezt akaratlanul bár, de feleslegesen tettük volna, kész leszünk a reparációra. Minden értéket és minden erőt egyesíteni és nem szétrobbantani: ezt akarjuk. De ez még nem lehet uniformizá­lás, nem lehet lelki terror, nem lehet szellemi harakiri: ahogy egy ország flórája is annál szebb és gazdagabb, mennél többféle színben pompázik virágzata, ugv az egyetemes magyar szellemi és kulturélet flórájában sem lehet azt követelni senkitől, hogy csak paszulyvirágot, vagy csak rózsát, vagy csak adóét engedjen napfényhez juttatni. Varrnak kérdések, ahol a velük foglalkozók egyetemes értékét nem az egyhangúság, de a különböző hangok harmóniája determinálja. A szelletm élet kérdéseiben az egyhangúság egyenlő volna a halállal. gyiar nemzeti párt munkácsi ügyvezetőjének kikézbesitette az országos hivatal cs. j. 45,192 —II. ai 30. 1930 IV. 171 sz. végzését 1930— 151. elnöki szám alatt, melyben az országos hivatal kimondja R, Vozáry Aladárnak képviselőtestületi, tanácsi és , bizottsági tagságától való megfosztását. A végzés indokolása az, hogy: az aktív s passzív választójoghoz feltétlenül megkíván­ta tik a csehszlovák áltempolgárság, már pe­dig R. Vozáry ezen előfeltételt nem igazolja s hogy nem csehszlovák állampolgár, azt bi­zonyát ja az a körülmény még, hogy R. Vo­záry 1929 novemberében kérvényt adott be a belügyminisztériumhoz, melyben a lex Dé- rer alapján a csehszlovák állampolgárság megadását kéri. Ezzel a kéménnyel önmaga dokumentálja azt, hogy nem csehszlovák ál­lampolgár s az állampolgárság megadását csak most kéri. E végzés előzményei — amint azok rész­ben köztudomásúak — a következők: Az 1929 második félévi választói névjegy­zék összeállításakor R. Vozáry Aladár mun­kácsi lakost a választói névjegyzékből ki­hagyták. R. Vozáry a kihagyás ellen rekla­mációval élt. A többségéiben őslakókból át­ló reklamációs bizottság azonban R. Vozáry reklamációját, feltűnést keltőén és botrányo­san kirívóan elvetett^ és a bizottság kilenc tagja közül hat titkos szavazással úgy hatá­rozott, hogy R. Vozáry nem veendő fel a vá­lasztót* *; névjegyzékébe. R. Vozáry a reklamá­ciós bizottság e határozata (a névjegyzékbe való fel nem vétel) ellen indokolt fellebbe­zést adott bet, de fellebbezése még máig sem nyert elintézést. Úgy látszik azonban, sürgős volt R. Vozáry képviselőtestületi tagságának elintéztetésére és így, nem várva be a vá­lasztási bíróság döntését a fellebbezés ügyé­ben, az országos hivatal kiadta a mán dátum­tól való megfosztásról szóló végzést. Érdekes és feltűnést keltő az országos toí­megakadáiyozza a gya­kori rosszuHéiet, fejleszti a magzat csontképződését, nélkülözhetetlen terhes és szoptató nőknél. vatalnak ez a végzése, mert ugyanakkor, amikor R. Vozáryt kihagyták a választók névjegyzékéből, kihagytak még másik két képviselőtestületi tagot is: egyiket szintén azzal az indokolással, hogy nincs állampol­gársága, a másikat, egy kommunista kép­viselőtestületi tagot pedig azért, mert nem munkácsi lakos, igy nem lehet benne a vá­lasztók munkácsi névjegyzékében. Ez a két képviselőtestületi tag a névjegy­zékből történt kihagyás ellen nem is fel­lebbezett, mint Vozáry. Nedves falak szárazzá áramló levegőu módszerével. Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz goztégiagyárak r. t. speciális osztálya, Bratislava, Lorenztorgasse 6. Már beszélték is azok, akik az országos hi­vataliban meg szoktak fordulni, hogy a kiha­gyás eden jogorvoslattal nem élt két képvi­selő testületi tagot megfosztják mandátumé tél, R. Vozáry ügyében ellenben addig nem tesznek intézkedést, mdg feMebbeaését a vá­lasztása bíróság el nem intézi. Bz a föltevés azonban tévesnek bizonyult. Az országos hivatal végzésének az az indo­kolása, hogy R. Vozáry nem csehszlovák, ha­nem idegen állampolgár s ezt a les Dérer alapján benyújtott, a csehszlovák állampol­gárság elismerését kérő kérvénye is igazolja, vitatható, mert airí a lex Dérsr alapján kifogtafaJtamil M~ szeűreft, a törvénysaabta előírás oknak mán- * Jenben elege* tevő kérvényt ad be, az nem azt ismeri el, hogy idegen állampolgár, hanem csak arról tesz bizonysüget, hogy as 1886. éri XXII. t.-e. helytelen magyarázata miatt és ellenére is teljes igényjogosuitsá- *ga van a csehszlovák állampolgárságra, annak tudomásul vételére s tulajdonikép­pen nem is a csehszlovák állampolgárság megadását kéri, hanem csak annak elis­merését. R. Vozáry Aladár az országos hivatal végzé­se ellen jogorvoslattal, fellebbezéssel ól a beiügymdniszteráiuanhoz s addig, amdg fetleb- zése elintézést nem nyer, képviselőtestületi mandátumát a törvény szerint megtarthatja. R. Vozárynak a képviselőtestületi tagság­tól történt megfosztása még a végzés kikéz­besítése napján köztudomásra jutott s a vá­ros minden rétegében óriási feltűnést kel­tett. Gerinces, határozott, de minden körül­mények közt objektív, talpraesett felszólalá­sait, melyekkel az általános városi érdeke­kért s a magyarság-őslakosság speciális ér­dekeiért sikra szállott, még politikai ellen­felei is respektálták. Irodája a sérelmet szenvedetlek bucsujáróhelye volt és fokozot­tabb mértékben az ma. Ha városi állásbe töl­tésekről volt szó, mindig ntaí-módot talált arra, hogy a magyarság-őslakosság igényeit, ki ne játsszák, hogy a városi hivatalokat a felülről beprotezsáltak el ne lepjék. Érthető igy, ha mindenki meg van győződve arrőL, hogy VozáTynak a képviselőtestületből való végleges kinullázása pótolhatatlan veszteség lenne a magyar-őslakos érdekek szempont­jából. (— cs) llherkovics esete meglassította Pozsony város közigazgatását... Jegyzetek Pozsony nagy városházi panamájához Nem arról beszélünk mi, mú nincs meg. Saj­nos, a cikkíró esett ebbe a hibába. Mi békét akarunk: s meg vagyunk győződve, hogy őt sem rosszindulat vezette. A szépség-jóság-igazeág szentháromsága mel­lett pedig mi fe aktív vitézeik akarunk lenni és maradni 8 nem tartjuk szépnek, hogy rosszindu­latot tételefcgeseüník fel, nem tartjuk jónak az (Mairól nyíl ázást fórumon forgó nyűt kérdések­ben ée nem tartjuk igazságosnak, hogy alapta- lan/ui emel (kljének vádak. Aki ezért ítélne el bennünket, nálunknál na­gyobb dolgokat ítélne el: a szellem tisztaságát éc szabadságát. Mi azt hisszük, hogy nem szabad ezzel a tűz­zel játoaani. Pozsony, április 26. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Uherkovios Dezső váro-si számvevő sikkasztási ügye még sokáig fogja foglalkoz­tatni a pozsonyi közvéleményt. Erről beszél­nek a városházán, a kávéháziban, a korzón. A városházán még nem fejeződött be a vizsgálat, minden nap újabb meglepetéseket hozhat, mondják a bemfentesek. Eddig már több, mint negyedmilliókoronás hiányt állapítottak meg, de ez az összeg még nőni fog és mikor pénte­ken éjjel e sorokat Írjuk, már félmilliós hiányt rebesgetnek a beavatottak. * Hová tette Uherkovios ezt a nagy summát két esztendő alatt? A bároknak törzsvendége volt. Dőlt a pezsgő, amikor az éjjeli lokálokban megjelent, még a nagybőgő is pezsgőt ivott és repültek a szálasok a cigány, a pincér tálcájá­ra. Az Uherkovácsnál tartott .házkutatás alkal­mával egész sereg szerelmeslevelet foglaltak le, amelyek különböző nőktől érkeztek a sik­kasztó tisztviselő címére. Sokszor napokig sem járt haza a Danubius-gyár mellett lévő szoba-konvhás lakására. Szűk volt neki ez a lakás, de nagyobbat nem szerzett,’ pedig a pénzből bőven tellett volna.,. Szinte tragikus az egész esetben az, hogy fiatal feleségét fillér nélkül hagyta itt a szégyenben. Az asszonyka —-egy derék zipszer család gyermeke — teg­nap sírva panaszolta el a városházán, hogy betevő falatja nincs. Könnyelmű férje üzelmei- ről fogalma sem volt. 4c Az autó és a nő. Ez a kettő volt Uherkovios szenvedélye és ez juttatta őt a börtönbe. Elő­ször egy motOTbiciklije volt. Ezt át cserél te egy kis Tatra-autóra. Az ezemégyszáz korona havi fizetéssel bíró városi hivatalnok ezentúl saját autóján robogott a Kertész-uocán végig a szó* ba-konyhás lakásba. Autóját egy közeli ga­rázsban szállásolta el. Hovatovább szűk lett neki a kis Tátra. Egy szép négyüléses Stude- baker-koosit szemelt ki magának, meg is alku­dott rá (notabene: nagyon nem alkudott) és erre kellett az a huszonegyezer korona, amit föl akart venni Kocvara dr. nemlétező ügyvéd nevében és amin rajtavesztett. A narancshéj, amin elcsúszott, az volt, hogy az ügyvédet 24 évesnek irta az illetőségi bizonyítványban. Ha 34 évesnek teszi meg, fői sem tűnik és Uher­kovics tovább sikkaszt vígan, ki tudja, med­dig ... Most az ügyészség fogházában ül. A rendőr­ség a maga részéről egyelőre legalább befejez­te a vizsgálatot és csak a városházán folyik to­vább a kutatás. Évekre visszamenőleg átvizs­gálnak mindent. Van olyan tanácsi határozat, amelyen Uherkovios kilenc nevet hamisított tökéletesen. Olyam tökéletesen, hogy az illetők magok ahg tudták megkülönböztetni a valódit a hamis­tól... Mikor Kmo dr. lett mo<st polgármester, ez komoly probléma lehetett Uherkovicsnak, aki­nek meg kellett tanulni az uj séf aláírását. Ez kevésbé sikerült neki és nincs kizárva, hogy rövidesen Kmo dr. jött volna rá a manipulá­cióra. No, mert az uj polgármester minden ak­tát nagyon pontosan átnéz, mielőtt aláír. És az Uherkovics-eset óta egész nap a referensek, irodakisasszonyok egész csomó aktával a hó­nuk alatt járnak be-ki Krno dr. szobájába. Na­ponta legalább nyolszázszor-ezerszer aláírja Krno dr. a nevét, ami maga elég egy ember­nek. Már 7 órakor a hivatalában van és a re­ferenseknek is minden aktát alá kell irniok. Bélyegzés névaláírás tilos. Tény az, hogy az; amúgy is lassú városházi közigazgatás oz által bizalmatlan, zárkózott természetű. még lassúbb lett. És ezt Uherkovicsnak kö­szönheti Pozsony lakossága. A csehszlovák sajtó persze siet tőikét ková­csolni az eset kapcsán a magyar és német la­kosság ellen, azt Írván például a Národny Dernnik, hogy Uherkovios a magyar és német körök kegyeltje volt. Pedig ennek éppen az ellenkezője igaz. Uherkovicsot, mint jó szlovákot, éppen maga a lemondott polgármester és az egyik állami jegyző protezsálta és — a sors iróniája — a leleplezés előtt alig pár nappal külön jutalmazásra volt fölterjesztve Kuján városi számvevővel együtt, mert a Dornkappel-dülőben levő házak, telkek össze­írásánál nagyon ügyeskedtek és valóban szép munkát végeztek. * Mindenki csak azon csodálkozik, hogy két évig szabadon űzhette csalásait Uherkovics és senkinek föl nem tűnt a költekezése. Honnan, miből tellett az autóra, a nőkre, az importált finom bécsi nőkre, pezsgőre. Odahaza azt mon­dotta, hogy mellékesen sokat keres, a városhá­zán, a barátainak pedig azt, hogy a felesége vagyonos és a „késmárki mozija" jól hoz. Bár­melyik információs iroda megadta volna az el­lenkező választ, de a városházán is van olyan, ügyosztály, ahol kinyomozzák bárkinek az anyagi viszonyait. Az adóügyosztálynak egész magándetektív- kara van, amely jobban dolgozik, mint akárhány hivatá­sos titkosrendőr. Ide senki sem fordult, hisz’ Uherkovios egy födél alatt volt velük. A saját házukban nem sejtették a — tolvajt. * Uherkovics Dezső védelmét Boreczky Géza dr. pozsonyi ügyvéd vette át, aki már többiz- ben látogatást tett a fogházban védencénél. A biinpör anyagát Gajdos dr. vizsgálóbírónak osztották ki, aki többször kihallgatta a bűn út­jára jutott tisztviselőt, de ez megmarad to­vábbra is amellett, hogy a pénzeket egy „is­meretlen ember"' megbízásából szedte föl... Uherkovics még a védőjével szemben is nagyon .1 9

Next

/
Thumbnails
Contents