Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-26 / 95. (2316.) szám

10

•TM^MAGlífflRStra^

1930 április 26, szombat.

. l-S PORTAdalékok a szlovenszkói MLSz, tízéves történetéhez

n.

Az MLSz alakuló közgyűlés 1921. év március N 12-én zajlott le Pozsonyban. E közgyűlésen állapították: meg a körzetek munkaprogramját. A kerületek beosztása ez lett: pozsonyi, losonci, kassai és ungvári. A kassai kerület első elnöke: Gerhard Kálmán (IvAC) volt. A kassai körzetben a bajnoki forduló a sorozatos botrányok, igazolatlan játékosok szerepeltetése stb. miatt botrányba fulladt- Majd a kerület élére a pozsonyi központ meghívta mint diktátort Yárnay Ernőt, a régi kiváló sportembert, aki rövid idő alatt rendet teremtett. Vár= nay 1921. év őszén a kerület csapatainak bevoná sával dijmérkőzést rendezett, melyet a KSC nyert meg jobb gólaránnyal a KAC előtt. Ezután még 1925. évben volt direktórium, melynek tagjai voltak: Várnay Ernő, Farkas Zoltán dr., Wildmann Ernő dr.

A nyugati kerületben akkor nagy szerepet játszott az idegen játékosokkal megerősített PMTK. Ruszinszkóban pedig az UTK, melyben 5—6 pesti

III. kerületi kiváló játékos szerepeit. Az 1921— 1922. években nagyon sok külföldi együttes szerepelt úgy Pozsonyban, Kassán, mint Ungváron. A futballnivó ekkor meglehetősen magas volt. A meccseket nagyszámú publikum látogatta, volt tehát bevétel, hozathattak le kiváló csapatokat, me- , Jyektől tanulni lehetett. A fejlődést előmozdította legfőképpen az, hogy majd minden jobb csapatban játszott egy-két kiváló pesti játékos. Majd 1923* bán bekövetkezett Csehszlovákia és Magyarország közötti bojkott megakadályozta a magyar csapatok szlovenszkói szereplését. Ez nagy visszaesést idézett elő az itteni futballéletben. Erre az időre esett a KSC és ETYE működésének többhóna.pos felfüggesztése.

A két ország a eportbékét 1925. évben kötötte meg és azóta zavartalanul játszanak a csehszlovák csapatok Magyarországon és viszont. Válogatott meccset évenként kétszer tartanak. A szoros barátság eredménye lett az is, hogy a kerületek között is kifejlődött és meghonoeuliak a válogatott találkozások.

A szlovenszkói MLSz kerületeinek legjobb csapatai voltak: Pozsonyban PTE. MTK, Vas, Rapid, majd a sorozatos kerületi és szlovenszkói MLSz bajnok Ligeti, az Érsekujvári SE. a Komáromi FC, a Losonci AFC, Ruszinszkóban a többszörös bajnok UTK, UAC, MUTE, MSE. A kassai kerületben a négyszeres bajnok KAC, az egy*egy bajnokságot nyert Kassai Törekvés és KSC, valamint az ETVE, KMSE és Eperjesi Törekvés.

Az államíordplat után az első pesti csapat a HL kerület, 1920 juliue 18-án jött Kassára. A hírneves pesti team az első napon a KAC második garnitúráját 6:0-ra győzte le. A második napon azonban a KAC első csapata bravúros játékkal 3:0-ra megadásra kényszeritette a III. kerület csapatát, mely ungvári játéka után nagyon megfő- 1 gyatkozva érkezett Pestre. A csapat 5—6 tagja Ungvárott maradt.

Az első magyarországi turnét az akkor tudásának zenitjén lévő KSC 1922. év augusztusában ; bonyolította le és remek eredményeket ért el. A ; pesti MAOot 3:0-ra, a Kecskeméti AC-ot 5:l-re ; győzte le. Szolnokon 2:2-re végzett Vereséget csak Szegeden szenvedett, ahol 2:0-ra kapott ki a hires SzAX-tóL

A CsAF—MLSz az első öt esztendőben sok baj- :

jal küzdött. Később mindjobban megerősítette po- i zicióját és ma már megelégedésre tölti be nehéz ; hivatását. Munkájában nagy segítségre van az j 1926-ban megalakult MTSz, mely céljául tűzte ki : a szlovenszkói és ruszinszkói magyar egyesületek f pártolását, segítségét. Az MTSz elnöke Révay Ist- 1 vám, aki agilis munkát fejt ki az összes magyar klubok tömöritése érdekében. Segítőtársa Fekete Béla A prágai központban pedig Kopper Miksa ^ harcol a kisebbségi magyar klubok jogaiért. f

Azt meg kell még állapítanunk, hogy amíg az 6 MLSz klubjai dacára a nehéz körülményeknek, fejlődnek és dicséretes munkát fejtenek ki, addig r a régi SzLSz klubok, melyek még 1919—1920— I 21. években virágoztak, most vegetálnak, vagy ^ legtöbbjük feloszlik. Lássunk csak egy-két vidé= két. Zemplén felső vidékén, no meg Szepességen \ — Poprádon, Iglón, Késmáikon stb. — már csak f úgy tessék-lássák módon futballoznak. Mi ez ah= s hoz képest, amikor a nagy klubokkal (Kassa, r Ungvár) bajnoki meccseket játszottak? Propaga- 1* tiv szempontból szigorú kritika szerint a nemzetiségi beosztás csak hanyatlást, visszafejlődést v eredményezett. '

Atlétika *

z

A mostani anyagias világban, amikor a klubok j leginkább azt a sportágat favorizálják, amelyre y nem fizetnek rá, bizony az atlétika kevés méltánylásra talált. Ha visszapillantunk az elmúlt tíz : év versenyeire, megái lapíthatjuk, hogy a meetin- ^ geík legnagyobb részét a kassai, eperjesi és pozeo- / nyi klubok rendezték. A többiek így Losonc, Ér» sekújvár, Komárom 6tb. alig kísérleteztek valamivel. t g

Az 1919. és 1920-as években Kassán a KAC és $ KSC, Pozsonyban a PTE, Eperjesen az ETVE és Késmárkon a KSC pompás gárdával rendelkezett h hí 1922. évbon Prágában megtartott köztársasági I

bajnoki versenyen első alkalommal indultak Szlo- ven&zkó atlétái és dicséretesen szerepeltek. Kacséra (PT) 175 cm-el magasugró bajnokságot nyert. (Részt is vett az 1924. évi párisi olympiászon mint csehszlovák válogatott atléta). Kemény László (Kassai AC) 171 cm-el 3-ik lett. Komha/ueer Miklós (Kassai AC) a kalapácsvetésben 24.50(!) m=el 2-ik lett- Pogány Géza dr. (PTE) a sulydob'á&ban 12.06 cm-el 3-ik helyezést érte eh Később azonban hosszabb ideig ő tartotta a kétkezes sulydobó rekordot. Mészáros Béla ((PTE) a 110 és 200 méteren a legjobb gátfutó volt. Füle Péter (PTE) a diszkoszban, a régi magyar gerelyvilágrekorder Kó- czán Mór (PTE, majd a prágai Spárta) és Szakáll Máté (PTE) a gerelyben váltak ki. Abban az időben a KSC-ben Farkas, Buday, Adamek, Lindner, Koscsó, Bekény, Vértes emelkedtek ki. Késmárkon Edéin, Barnert, Tschörner stb., Trencsénben Frimmel ért el respektábilisi eredményeket. A későbbi években az atlétika terén mindjobban Kassa Ó6 Eperjes nyomul előtérbe. Nagyszombatban Hajdóczy tanár fejtett ki dicséretes munkát. Kiváló ifjúsági erők kerültek ki kezei alól.

A PTE ugyan megrendezte szokásos nagy szab á- sots versenyeit, de a régi neves atlétáknak nem akadtak méltó utódai. Említésre méltók: Hullám, i Fehér, Simek, Rozsnyay, Kucsera, Viktory. A szepességi városokban 1925. évtől kezdve elaludt az atlétika-. Ruszinszkóban az UAC pártolta az atlétikát és nevelt pár kiváló erőt. (Szolicsinszky, Roleizek, Osgyán, C&icseri). Rendeztek is neves atléták részvételével pár szép versenyt. Az utolsó két évben alig hallani róluk. Az ETVE, KAC, KSC évenként több pompás versenyt rendeznek hírneves atléták részvételével- Az ETVE-ből Görög Vilmos dr. vált ki remek diszkosz eredményeivel. Többször nyerte az országos bajnokságot. 1925. évben Becsben megrendezett öt nemzet versenyén első volt 41.55 m~ee eredménnyel. Sztaniszlay nagyszerű magasugróvá fejlődött ki. 1929. évben Pesten 190 cm=es remek eredményt ért el. Kivük Gallé, Gresch, Simon, Reichard, Stren váltak ki. A legnagyobb futótalentum a Kassai AC-ból került ki Koscsák József személyében. Több év óta a 3—10 km-es távokon verhetetlen. Sokszoros rekorder. 1929-bem Középeurópa legjobb futóit legyőzte. Most a brünni Moravska Slávia színeiben szerepel. Mellette Halla Károly (Kassai AC) érdemel említést nagy szorgalmával és szép külföldi eredményeivel, amelyeket a marathoni távon ért el. Mindegyik klubban van azonban pár tehetsé* ges erő.

Kassán 1924. év október 26 óta minden éven megrendezik a marathoni versenyt, mely mindég kimagasló eseménye a köztársaság sportjának, mert találkozót adnak azon Középeurópa legjobb futói- E táv győztesei voltak: 1924. évben Halia

Károly (Kassai AC) 3 óra 01.35 mp alatt. 1925. évben Király Pál (Budapest) 2 óra 41.55 mp. 1926-ban Hempel (Berlin) 2 óra 57.52 mp-el. 1927. évben Galambos József (Kisvárda) 2 óra 48.25.2 mp-el. 1928-ban Galambos József (Kisvárda) 2 óra 55.45 mp-el. 1929. évben Hempel (Berlin) 2 óra 55.36 mp-el. E versenyek megvalósítása és páratlan megrendezése körül Zikmund, Braun Béla, Kerekes Szilárd, Kelemen Ferenc stb. nagy érdé* meket szereztek.

Ha azt akarják, hogy Szlovenszkón az atlétika fejlődjön, azt kellene csinálni, mint Magyarországon, ahol már a legutolsó faluban is tért hódit ez a nemes sportág- Ott pártolják, propagálják, segítik és az eredmény nem is marad eh Amíg ez nálunk elkövetkezik, addig legalább a prágai szövetségnek kellene nagyobb agilitást kifejteni, mert enélkül bizony nagyon elmaradunk.

)( Vasárnapi sport Prágában. A SHavóa-pályán vasárnap kettős méhkŐEést bonyolítanak le. A Spar- ta játszik a Stutgarter Kickere. ellen a Slavia viszont a bécsi Aduidra ellen. 1

)( Csehszlovák tenuiszezők Athénben. Az athéni nemzetközi tenmásaversenyen győzött a csehszlovák FröhMch—Marsailek vegyes-pár a Hoffenann—Sanett- va pár ellen 10:8, 6:2 arányban.

)( Csehszlovák boxolók Budapesten. Csehszlovákia válogatott boxoló csapata megérkezett Budapestire, hogy résztvegyen a középeurópa! államok serlegéért vívott küzdelemben. A csehszlovák színeket képviselik: Snajdr, Vátmásol, Stary, Hofrnan, Novák, Lundák, Őst rűzniIk és Ambroz.

)( Németország vezet Anglia ellen a Davis Cup versenyben. Londonban tegnap kezdték meg a Davis Cup versenyt Németország és Anglia között. A tribünök szinültig megteltek. Landimann dir. győzött Austin ellen 6:3, 8:6, 5:7, 4:6, 6:4 arányban. A Prenn—Lee versenyt 6:4, 6:3, 7:9 arányban félbeszakították.

)( A Hungária Dólamorikába megy. Budapestről jelentik azt a meglepetést keltlő biiirt, hogy a Hungária egy dália cm erikái turnéra készül. .Játszani akar Argentínában, Chiliében, Brazíliában. Az első mérkőzést július 6-án fogja lejátszani San Padlóban.

)( Saedlacsek, a Ferencváros és régebben a prágai DFC nagynevű játékosa a Bástyához szerződött s vasárnap már játszani fog Újpest ellen.

)( Kalmár, aki tavaly a Ferencváros ellepi mérkőzésén lábált törte, már felépült s május 1.1-én a Hungáriával játszani dog már Pitsemwen.

tarifaemelés — tisztviselői fizetésemelés

irta: IV/fcüFY GÉZA

II.

Túlontúl sokat haMottnk eaniLegtekni már a koimimierciaLizáláis jelszavát hiiiviaítailos körök részérőd is. Sajnos azonban ezzel a jelszóval mindig csak azt akarják kifejezésre juttatni, hogy az áttamvasut a pnivátgiazdálkodás ha- szomelmólefbét fogja gyakorlatban megvalósítani. Helytelen felfogás, rossz kiindulás, mórt az államvasutakiban nem a falusi szatócsnak, vagy egy apró ipari műhely iparosának apróságokba menő költeégmegtakarítását kell s lehet a milliárdos forgalom mai arányosan felfokozni, hanem g

meg kelti oldani a termelő s fogyasztó államok közé akarva, nem akarva komikwr- rensként beékelt állam trans port-politikájának fogás s az államnak a legnagyobbtól kezdve a legkisebb, leggazdagabbtól kezdve a legszegényebb polgárának is feladott, naponta asztalára kerülő s feleletet — majdnem azt mondhatnánk — arányban követelő kérdését.

A tarifapolitikát tehát a most tervheivebt módon junktiknbe hozni a személyzet fizetésének kérdésével, lehet, hogy jő fiskális, de komoly kritikát el nem biró gazdasági politika.

A tiszivselők, alkalmazottak jobb, töíbb fizetést követelnek. Miért? Mert a megélhetés eszközeit drágábban tudják maguk is megvásárolni. Valahonnan elő kell teremteni az igy előálló kiadástöbbletet. De s itt lenne a helyzet kulcsa, az államvasutak üzemének most és e kérdésnél lenne kötelessége a privát- üzem gazdálkodás ama patinás elvét bevezetni, hogy a maga portékájának:

a szöMitmúnyozésnak árát az előállítás, a száMtás lebonyolítása eszközeinek $ módjának értékéből állapítsa meg.

Semmiféle nagyobb üzem — amint hogy a kicsiny sem — nem lehet meg bizonyos előzetes költségvetés nélkül, amely szerint az nála megrendelt s általa szállítani köteles szogál- tatásíban részes alkalmazottait honorálja. Legkevésbé lehet meg olyan üzem, mint az á Hamva sut, amely nem állhat oda az utazók elé, vagy a sok ezer, százezer méter- mázsákat szállító gyárak, vállalatok, sőt idegen államok elé félévenként, havonként egy kis áremeléssel, mint a hentes, mészáros, mert az maga is a piacán hetenkint változó árban tudja beszerezni élősúlyban a szükségletét. Az áMam egész termelő gépezetének s egész fogyasztó apparátusának a szállítás tekintetében biztosra kell mennie s csakis a pontos és zökkenésmentes transzport álás költségeinek bizonyos hosszabb terminusaira tér jedö stabilitása adhat biztos bázist iparnak és kereskedelemnek, nem is beszélve arról, hogy egy exportra dolgozó államnak, mint Csehszlovákia, mennyire kell gondot fordítania a tramszportköUségek tekintetében is versenyképessége f

A személyzeti kérdés és ezzel együtt az egészségesebb tarifapolitika kérdése nagyon is ösz- szefügg az alkalmazottak szisztematizálásának régóta függő ügyével. Az államvasutak üzeme nem hivatal, nem büró. Az alkalmazottak racionális munkabeosztása és tel j esi tőkép.ességük gazdaságos kihasználása nem mehet a nem éppen hízelgő jelzővel megtisztelt beam- teri — létra szerint. Az a rendszer, amely ma uralkodik s amelynek alapján a szászteuiizá- lást keresztül akarják vinni, annyit jelent, hogy ha valaki eljut egy rangfokiba megkapja az annak előre fixben megállpitott járandóságot. A fizetés, ellenszolgáltatás tehát nem a kifogástalanul végzendő munkának jár, hanem az eltöltött éheknek.

De baj azután még az is, hogy a vasútüzem alkalmazottja már előre belekerül egy rang- osztályba, ahonnan sehova el nem juthat, ahol élete végéig be van zárva. De még a saját rangosztályán belül sem arany az élet, mert a tisztviselői helyek száma meg van állapítva s igy legfeljebb egy-egy kollégának elhunyta adhat biztatást az előlépésre.

A kereskedelmileg vezetendő üzemiben így soha s egyébként kiváló munkaerőknél sem fejlődhetik ki az ambíció, a becsvágy, hogy előretörjön, hogy az üzemet a magáénak is tartsa s valami különös — magánüzem éltnél tapasztalt — beleéléssel fokozza az üzem javál szolgáló munkáját, szorgalmát, gondosságát, figyelmét.

Ha felemlítjük még, hogy politikai párt- exponensek mennyire s hányszor nyúlnak bele a tisztán vállalati üzem személyi ügyeibe rosszul alkalmazott protekciókkal, s ha megemlítjük, hogy az államvasutak tisztviselői s alkalmazottai között is igen sokan vannak,

ipartársulati titkár

akik m áltanwasut üzletfeleivel való érintkezésben az aktában dolgozó hivatalnok aáflüsr- jieit viszik, s ha megemlítjük még, hogy legfeljebb egynéhány újabb rendelettől felhigi- tott s még az 1896. évtből származó osztrák szervezeti szabályok vannak érvényben, hogy a: üzletszabályzat s egész üzemvezetés! rendszer a oentral zál ő és decentralizáló elveik között lebeg s nem tud egyiktől sem megszabadulná s igy a munka az agendák helyes megosztása, vele együtt pedig egész transzport- ügyünk szenve ' s hogy az állaanvasut igazgatásában dacára az erre vonatkozó 1922. évi 404. sz. törvénynek, illetve ennek alapján kiadott 1924. évi 206. sz. kormányrendeletnek, (végrehajtási utasítás), moly szerint a tagok egyhammad részét az áttanovasut kötelékén kiivüil álló kiváló szakember ebből kell kinevezni, ilyen szaki érfiaiknak helyet sem engednek, hogy különösen a külföld tarifapolitikáját szorgosan figyelni köteles s igy kereskedelmi szerződések költésénél is pontos statisztikát adni köteles, az ügyosztály nagyon kevés személyzettel kénytelen a vállára rakott nehéz feladatot úgy ahogy túrja, elvégezni, —- bőségesen rámutattunk azokra az érzékeny pontokra, amelyekről az államvasutak jobb kihasználásával, rentabil i-sabbátételével az alkalmazottak érdeme szerint való $ speciális jutalmakban is megnyilvánuló fizetés és honorárium rendszerének kérdését a helyes megoldás útjára kiemelni lehetne.

A csehszlovák, de elsősorban a Szlovenszkón és Rusainszkón még megmaradt ipart és kereskedelmet nem vigasztalhatják Englis miniszternek a környező államok: tarifaemelésére vonatkozó szavai, miért a környező államokban nem igen fordul elő, hegy egyes országrészek a maguk szegénységében is többet fizess erek a vasúti szállítás egyes tételeinél, mint az iparilag, tehát vagyonilag is erősebbek.

A tarifaemelést Szlovenszkó fogja legjobban megérezni, mert a történelmi országok ipari termelésének mi, Szlovenszkó és Ru- sainszkó vagyunk a legjobb bevásárló s a kereskedői szokáshoz híven igen természetes, hogy az esetleg filléres tarifatételek is felfelé lesznek kikerekibve. Amit tehát a vasút üzeme beszed majd az ipar és kereskedelem, meg a mezőgazdaság zsebéből, szépen ki is fogja adni apró, de érzékenyen észrevehető részletekben majd minden fogyasztó, aki iparosnál dolgoztat, kereskedőnél vásárol s mezőgazdától szerzi be szükségleteit, tehát azt mondhatjuk, az állam minden lakója.

Nekünk szlovenszfcóiaknak még egy szempontból is drága lesz ez a tisztviselőiknek szánt 13 hónapi fizetés. Csak végig kell nézni a történelmi országok és Szlovenszkó vasúti térképén. Az a sok millió, amiből majd kifizetik a tisztviselőket, jórészt ott marad a történelmi országokban, a Szlovenszkón, Ruszinszkón szolgálatot teljesítő vasúti tisztviselők, alkalmazottak egy jórésze is a történelmi országokból szerezvén be szükségleteit, a 13. hónapi fizetését is elviszi tőlünk.

Arról pedig ezek után igazán csak álmodhatunk. hogy a vasutak okos és mérsékelt tételű tarifapolitikája lehetne az egyik hatékony o zköz a válsággal küzdő ipari és mező- gazdasági termelésinek, meg a kereskedelmi közvetítésnek egészséges magángazdálkodást biztosító esziközjuitatására.

% DélsiiovenszStói Vülamosmflvek közgyűlése

Komárom, április 25. (Saját tudósítónktól.)

A Délszlovenszkói Villamosmüvek r. t. április 24-én tartotta második rendes közgyűlését Komáromban nagy érdeklődés mellett. A közgyűlésen Kuchar Károly, a prágai közmunkaügyi minisztérium osztálytanácsosa elnökölt és jelenvoltak: Holota János dr. al- elnök, nemzetgyűlési képviselő, Kneidi Ferenc dr. min. tanácsos (Prága), Gniut Bohu- mil min. biztos, Cserhelyi Vince dr., Jansák István, Moravec Vencel, Valenta Máté kormánytanácsosok (a szlovenszkói országos hivatalnál), Kovarik Ferenc dr. párkányi"járó si főnök, Löwenstein Antal főjegyző, Jan- kejech János, Szekér Gyula igazgatósági tagok. Alapy Gyula dr. tartományi képviselő, Odehnál Jaroszláv a közmunkaügyi minisztérium számvevőségi főnöke, felügyelő bizottsági tagok, továbbá a magánérdekeltség köréből Nagy Jenő bankigazgató, Zsilincsán Imre á.rmentesitő társulati igazgató, Szilva István községi biró (Bátorkeszi), 'Steinhübl Ferenc igazgató (Némeípróna), Franciák bank igazgató, Hdrsch Géza, Vadak Jóased birtokos és számosán*