Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-03 / 77. (2298.) szám
,PRXGAiA\a&^ARHI RliAP 1930 április 3, csütörtök. küldöttség azonban 3 iegridegvbb fogadtatásban részesült. 1927 julius 14-én a prágai parlament a közigazgatási reformot megszavazta § ezzel megtette Podkarpafska Rus autonómiáját illetőleg a békeszerződés revíziójához a 7-ik, a leghatalmasabb és utolsó lépését, amelyet betetőzött az a tény, hogy e törvényt 1928. julius 1-én életbe is léptették anélkül, hogy még ebben a békeszerződésellenes törvényben előirt látszólagos népakarat kifejezőjét: a választást, előzetesen megtartották volna. Az önkényuralmat a esőhez!ovák kormány tehát már odáig vitte, hogy magát a st. germaini szerződést félretette, nem létezőnek, hatálytalannak tekinti, nem gondolva arra, hogy ezzel elvesztette a jogalapot, amellyel 10 évvel ezelőtt Podkar- patska Ruet megszerezte. Nem gondol arra a csehszlovák kormány, hogy a ruszinszköi autonómia, nem egyedül ruszin politikai érdek és hogy a ruszinszköi autonómia gondolatát a világháború után a békecsinálók azért vetették fel. mert ennek a területnek a béke szempontjából külö- j nősen jelentőséget tulajdonítottak. Ennek a területnek *r, autonómiájára tehát nemcsak e területnek kis népessége vigyáz, hanean vigyáz arra Európa ss. Ha talán időlegesen az európai hatalmaik figyelme másfelé terelődött is, minden pillanatban megjöhet az alkalom arra, hogy a csehszlovák kormánytól számon kérjék a Rnszinszkó. részére meg nem adott autonómiát. A csehszlovák kormány megfeledkezik arról, hogy úgy a békeszerződésnél, mint az alkotmány- törvénynél egyszer-egyszer erősebb aa erkölcsi törvény, amely elől néha-néha politikai zsonglő- rösködésseJ ki lehet ugyan térni, de ©1 fog jönni az alkalom, amely ki fogja kényszeríteni ennek az erkölcsi törvénynek a békeszerződésnek és ezze] a mi igazságunknak érvényesülését. Mi reméljük, hogy előbb-utóbb akad a béke- szerződést aláíró érdekelt hatalmaik közül egy, amelynek lelkiismerete megmozdul, vagy ha az se, akkor politikai érdekei fogják kívánni, hogy a békeszerződésekben lefektetett és annak alapját képező önrendelkezési jogot e területen is juttassa érvényre és ezzel eleget tegyen a Millerand-fék kísérőlevél azon szakaszának, mely szerint „legkomolyabb figyelemmel lesznek (a nagyhatalmak) ennek a népességnek a jövőben nyilvánított kívánságaira és kikényszerítik a lehetőséget arra, hogy a rutkén autonómikus terület népessége kívánságait' nyilvánosan kifejezhesse.1* . M demokrácia helyett az abszolutizmust alapozták meg Mint már említettem, az alkotroánytörvóny ektrojjellegét nem először van alkalmam hangsúlyozni a nemzet-gyűlésben. Ezt megtették különben a nemzetiségek többi törvényhozói is. A jelen alkalommal azonban arra kívánok rámutatni, hogy a centralista körök ama védekezése sem állja meg a helyét, hogy hát az 1919—20-as évek politikai atmoszférája mellett a magyar és német kisebbségek úgy sem? fogadták volna el a meghívást az alkotmány-1 hozó gyűlésre, tehát azért nem is hívtak meg j bennünket. Nem, uraim. ezek az esztendők csak az Önök számára j hoztak olyan óriási örömet, amely annyira j megzavarta a higgadt gondolkodásukat,; hogy a közjognak alapvető elveit félrerugva,! konstituciőt diktáltak a népnek s ezzel a demokrácia helyett az ahszoíutizmüs alapját vetették meg. —- földreform, szociális biztosítás — találhatók olyan részek, amelyekkel ezen állam lakosságának nagyobb része — á nemzetgyűlés mesterkélt és saját egyéni, önző célokat követő vetsinája (többsége) ellenére — nem ért egyet é-s sohasem fog egyetérteni. Vagyis a törvényhozás egész munkája magán viseli az oktroj bélyegét. A pénxegpitínisziériyrn gondolatolvtsóí Ez vonatkozik természetesen a nemzetgyűlés talán legfontosabbnak mondható munkájára, az állam évi költségvetésének a megálla.pi t-á-sára, illetve megszavazására is. Évek hosszú sora óta egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy a nemzetgyűlés akár egy 10 koronás tételt változtatott volna azon a kinyomtatott költségvetésen, amelyet a Cla-m-Gaílas palotád jában azékelő bürokrata had kitermelt, kifun- dilt- És ennek a bürokrata hadseregnek mégis Számunkra ezek az évek súlyos. máSg meg nem szűnő gyászt hoztak, amely gyász azonban nem akadályozott meg bennünket- józan, higgadt meggondolásainkban akkor, amikor nemzetünk életéről volt szó. Hogy ez tényleg úgy volt és van, elég utalnom magyar törvény- hosótársaim 1920. évi elvi megnyilatkozásaira. A jelen alkalommal csak arra akarok még röviden utalni, hogy a felszabadulás mámoros örömében Ősök között, a csehek között is akadt, ak! megőrizte eme higgadtságát, aki az alkotmány- törvény megszületésénél észrevette az újszülött szervi hibáját Vavrinek dr., a tudományos hagyományokban gazdag prágai egyetem közjogi professzora, már 1920 elején kiadott közjogi tankönyvében megállapitotta, hogy az alkotmány a cseh és a szlovák nemzet számára is határozottan oktrojalkotmány s nyomban megjelölte a fonák helyzet orvoslásának egyetlen módját: ^ha a hatalom pillanatnyi birtoklója demokratikus, a köztársasági államformát választotta az uj állam alapjául, úgy egy igen széles választási törvény alapján, amely mondjuk minden 5000 lakosnak biztosított volna képviseletet, alkotmányoző nemzetgyűlést kellett volna összehívnia. Ez az alkotmányozó nemzetgyűlés más törvényt nem alkothatott volna, csakis az alkotmány-törvényt^ Ami egészen helyes fölfogás. Az ily nagyjelentőségű jogi és történelmi aktust nem szabad zavarnia semmi más gondnak, minden figyelmet a konstitucióra keli összpontosítani. Ezután az alkotmányiadé nemzetgyűlésnek szét kellett volna oszlania s helyét már az uj alkotmány szerinti tervényhozótestületnek kel- ’ett volna átadnia. Miután a ma érvényes alkotmány törvényt nem igy hozták, ezért helyes Vavrinek dr. cseh professzornak az a megállapítása, hogy az aikotmánytörvény oktrojált alkotmány s hozzáfűzhetjük: a népuralomnak abban lefektetett elvei az áldemokrácia tanításai. Az uj állam építése kezdetén elkövetett ív. a súlyos hiba végzetesen megbosszulta magát eddig is és állandóan örök bajok forrása marad az állam életében mindaddig, amíg a baj forrását nem javítják meg. A törvényhozás egész munkája magán viseli az oktroj bélyegét Égésien természetes, hogy az alkotmánytörvény meghozásánál elkövetett hiba nem tekinthető amolyan szépséghibának, amely — mint azt a centralisták hirdetik — helyrehozatott az által, hogy a későbbi nemzetgyűlések hallgatólag tudomásul vették. Nem, líraim, az alkotmányíörvénynek eredeti bűne otthagyta eltörülhetetlen nyomát a következő nemzetgyűlések minden munkáján. Alakilag egyetlen törvényről sem mondható, hogy az a nép igazi akaratának kifejezője volna, tartalmilag pedig minden egyes törvényükben « különösen a nagy reformtörvényeikben van egy nagy érdeme, csodával határos képessége, tudása és ismerete: a világtól elkülönítve, poros akták között eltemetve, ezek a jó urak megérzik nemcsak a nép, a lakosság szükségleteit, hanem — és ez a csodálatos — előre- és távolbalátásukkal megneszelik azt is, hogy a törvényhozás 450 főből álló testületének többsége mit fog helyesnek, jónak, célszerűnek és szükségesnek tartani és mindezt olyan apró részletekbe menő pontossággal megérzik, meglátják, hogy, mint mondottam, a törvényhozás a kétezeroldalas nyomtatványban soha a legkisebb hibát, hiányt sem észleli s a szenátus többsége is ezt a saját akaratának fogadja el. Hát, tisztelt Uraim és Hölgyeim, én ima az ilyen csodálatos és talán csak szellemeket megillető távolbalátásoknak egyszerűen nem hiszek s nem átallom kimondani, hogy ennél az újfajta csodánál nincsen nagy szerepe a költségvetést összeállító hivatalnokok távolbalátásának, ellenben annál jobban érvényre jut a hatalom néhány kevésszámú birtoklójának, tehát egy oligarchikus csoportnak az oktroja, a kényszere, amely a nemzetgyűlés többségének egyszerűen bebeszéli, abba beszuggerálja, hogy: a mi akaratunk a jó, ezt tehát el kell fogadnotok. Az igazság fáj,,. A mi, ellenzéki sorsban megerősödött idegeink azonban a szuggesztiót nem viselik ei, nekünk nem fogja bebeszélni senki fia, hogy a kinyomtatott költségvetés egyenlő értékű a ■szent bibliával, amihez csak tisztelettel lehet közeledni, ezért bizony őszintén megmondjuk a költségvetésről alkotott nézetünket, ha a hu- sosfazék jólétében enerválfc többségnek nem is kellemes. Régi, igaz szólásmondás az, hogy az igazság fáj. Noshát, Hölgyeim és Uraim, legyenek meggyőződve, hogy azok az igazságok, amelyeket most mondandó vagyok, Önöknek fájni fognak. Nem szivesn hallanak azokról, de legyenek meggyőződve, hogy nekünk kettősen fájnak, mert ezek az igazságok egy tételben igy szubszummálhatók, igy foglalhatók össze: a csehszlovákiai és különösen a ruszinszkó! magyarság, de Ruszinszkó minden népe s maga Ruszinszkő, mint kőz= és nemzetközi jogit államegység a csehszlovák köztársaság költségvetésében súlyos megrövidítést szenved. Mit ütünk 3 köitsiivitisiin Az állami költségvetés tervezetéhez csatolt szemléltető táblázatokból megtudjuk ugyan azt, hogy egy csehszlovák korona 30.05 fillér fogyasztási adókból. 16.22 üli. egyenes adókból, 11.30 fillér bélyegilletékből, 20.10 üli kereskedelmi adókból, 13.18 fül. állami birtokok jövedelméből tevődik össze, azt is látjuk, hogy 1 csehszlovák koronából 18.31 fül. mygy a hadseregnek, 19.26 fül. az állami adósságokra, 18.65 fill. a szociális terhekre; gyönyörködhetünk az albán, bolgár, észt, finn, francia, olasz, jugoszláv, litván, lett. magyar, német, bajor, ■porosz, würtemberg, norvég, lengyel, osztrák, román, spanyol, svéd ás brit államok költségvetéseiben is, de Mába keressük m autonóm Ruszánszkó ónálló, különálló költségvetését, azt nem találjuk meg sehol, de még csak egy szerény kimutatást sem találunk meg arról, hogy mennyi állami jövedelem folyik be Ru- szinszkóbó! s mennyit kell az államnak Ru síűiiszkóra. fordítani és a két adat egybevetése alapján mennyit jövedelmez tehát Ru- szinszkó. rag' mennyit kell arra ráfizetni. í Lassul! a Ruszinszkóra való „ráfizetéseket" A centralista körökhöz tartozó urak kedves szava járása: Ruszinszkóra ráfizet az állam súlyos milliókat. Ha. ez igaz, miért nem mutatják meg ezt az igazságot a csalhatatlan számok világában? Miért rejtik ezt az■ igazságot véka alá?;A válasz csak az lehet: nem felel meg a való-ágnak, hogy Ruszinokéra ráfizetnek, amint ez az alábbiakból is kitűnik. Ax aytonbm Ruszinszkő kormányzója a költségvetésben Igaztalan volnék azonban, ha azt állítanám, hogy Ruszinszkő különállása egyáltalán nem jut kifejezésre a költségvetésben. A belügyi tárca költségvetése egy teljes oldalt szentel az autonóm Ruszinszkő kormányzója dotálása megállapításának, ami a reprezenlcáiős költség nélkül évi 96.000 koronát tesz ki, de hogy az autonóm kormányzóság tisztviselői karának autonómiát váró tevékenysége menynyibe kerül, azt már hiába keressük. Igen, az autonóm Ruszinszkő kormányzóságának egyelőre más jogköre, tennivalója nincsen, minthogy várja ama hajnal, felvirradá- sát, amely az autonómiában hívők hitének beteljesedését hozza meg. A költségvetés beosztása nem egységes Az állami költeegvebés tervezetének nagyon alapos és leiMtaaneretee tonulintónyozása utón igyekeztem összeállítom a Ruösiaienkóra vomitikooö tételeket, hogy azok alapján feládjiitliaseaim magam a mérleget: ráfizet-e az álltaim RuszinsZkóra vagy nem, illetve mennyit fizet rá, vagy memniyit nyer rajta. Az egyes tárcák .kŐteégvetéee azonban nem egységes séma állapján készült S igy. az nem alkalmas eme mérleg felálii'tósára, ezért meg kell eléged- Iliink bizonyos részlietiriegálliaip'itósokkal. fása szerint Ruszinszkő áltatni ■adminisztrációja igen sokba, aránylag többe kerül, mint az állaim többi részének közigazgatása. Ezt ályen formában hajlandó vagyok elhinni, de kénytelen vagyok a ráfizetés okaira is rámutatniA btsmterek, csenslirök, rendőrök eloszlása Csehországiban a szorosan vett közigazgatásban, tehát az egyes járási hivataloknál átlag 34, Morvaországban 33, Szlovén szkon 37 hivatalnok van alkalmazva, Ruszinszkő egy-egy járási hivatalára 44 be- amter jut, tehát tízzel, eg) harmadrésszel több, mint Csehországban. Higyjék el, uraim, hogy mi a beamtereknek ezt a sáséra hadát nem kértük, nem is kérjük, ha önöknek fölöslegük van félintelligenciában, exportálják azt is Kanadába, Argentínába, mint a ruszin és magyar paraszttal teszik és ne küldjék hozzánk beamternek. A történelmi országoknak azonban igen nagy fölöslegeik vannak az eleim iskolai végzettségű egyénekben is, akikből kitűnő csendőrt, rendőrt és fináncot lehet csinálni Ruszin- szkó'bau. Csehország 6,670.582 lakosának rendjét 3-490 államrendőr és 4900 csendőr őrzi, vagyis 19.113 lakosnak jut egy rendőr és 1361 lakosnak egy csendőr. Ruszinszkő 606 568 lakosának álmára 390 államrendör és 837 zsandár ügyel, vagyis 15.55 ruszinszkói lakosnak jut egy rendőr és 724 lakosnak egy zsandár. A ráfizetés oka a sok fölös hivatalnok Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha önök a szorosabban vett közigazgatásra — mini mondják — ráfizetnek, úgy egyet ajánlok- önöknek, vigyék vissua az áTlAmrendőr5k egynegyed részét s a csendőrök felét s minden járá» ból 19 cseh közigazgatási be amiért s garantálom önöknek, hogy ezzel helyreáll nemcsak a tisztviselők számarányának egyensúlya a történelmi országok és Ruszinszkő között, hanem megszűnik a® esetleges Rúgást- szkóra való ráfizetés is. Ka pedig beszüntetik az ott maradt — ámbár szintén teljesen fölösleges, mert őslakosokkal, helyettesíthető s ezért Csehországba szinté® vissza telepítendő — beamter ós osendőrhad teljesen fölöslegesen fizetett ruszinszkő! pót lékát is, az már feltétlenül tiszta haszon lesz, A pénxigyi ffsztvfsellik minősége Nézzük most a pénzügy igazgatósági alkalmazottak elosztását, illetve sűrűségét, A csehországi pénzügyigazgatóságokon 3025, az adóhivatal okiban 2071 tisztviselő dolgozik, tehát 2205 lakosra jut egy pénzügyigazgatósági s 2447 emberre egy adóhivatallá tisztviselő. Ruszinszkő pénzügy igazgatósága in 252, adóhivatalaiban 162 hivatalnok működik, vagyis 3220 lakosra jut egy pénzügyigazgatósági f 3774 lakosra egy adóhivatali tisztviselő, önök talán örömmel fogják mondani; nos, ime, a pénzügynél aránylag kevesebb a hivatalnok, tehát itt történik a kiegyenlitődé?. Nem, uraim, tévednek. Ennek az állapotnak áldatlan következményeit is Ruszinszkó lakosai fizetik meg, még pedig nagyon véres garasokkal!. Csehországban egy adőh iratain ók 5220 la-kos és 1 pénzügyi hivatalnok 2205 lakó** adóügyéi, illetve fellebbezéséi intézi. Emellett tudnivaló, hogy a csehországi adóhivatalokban öreg, bedolgozott munkaerők működnek. Ruszin® zik óban egy ad óhivatalnofcra 3774 s egy pénzügyi tisztviselő ifjoncra 3220 lakos adóügye, kivetése, fellebbezés© esik, vagyis 1000—1000-reJ több. mint a történelmi országokban Mi következik ebből'? Az, hogy Csehországban alaposabban dolgozhatják fel a tisztviselők az adókivetéseket, fellebbezéseket, mint Ruszinsakóbam, ahol az adók tüzzel-vassal való behajtási módjának leírása rém regénybe illő fejezet, ügviátszik, hogy nagy jogi felkészültséget, ember- és hely- zetismeretet, emberiességet, humánus érzést feltételező adóhivatali és pénzügyi szolgálatra alkalmas személyekben nincs nagy bőség, ezért ez az egyetlen reszort, amelyben számbelileg kedvező, anyagilag annál kedvezőtlenebb mérleget lehet felállítani Ruszinszkó és Csehország között. Ruszinszkéban négyszer annyi a finánc, mint Csehországban Ha a pénzügyminisztérium kőtségvetésében csak néhány oldallal tovább lapozunk, a pénzügyőrségok, a fináncok kimutatásához érünk s ezek a táblázatok ismét igazolják azt a tételt, amit a rendőrségnél és a zsandároknál megállapiottam: a félintelligencia fölösleget a történemi országok Ruszinszkóban helyezik el. Csehországban 1799 pénzügyőr teljesít szolgálatot, .vágyik 3775 lakosra jut egy finánc. Ruszinszkóban 739 finánc van, vagyis 820 lakosra jut egy finánc. A centralista uraknak nyilván az a nézetük, hogy a történelmi országok dusgazdagjai- nak s újgazdagjainak 3705 tömött pénztárcájából egy finánc ugyanannyit ho® ki, mint Ruszinszkó 820 kecske és juhpászto- rának üres iszákjából. Önöknek ez természetes, nekünk nagyon fájdalmas, hogy a szerencsétlen sorsú, lesziegé- nyedett Ruszinszkó üres kenyértarisznyáira négy és félszer annyi fináncot szabadítanak rá, mint amennyi Csehországban működük. Rendeljék vissza a fináncok négyötödré«»ét Ruszinszkóból a saját országukba, helyreáll itt is az egyensúly a történelmi országok és Ruszinszkó fináncainak számarányában s a megtakarított pénz tiszta pluáz marad. Lássuk a passzív tárcákat Nincs, mert nem is lehet szavuk az ilyen demokratikus jogegyenlőség és pénzfelosztás védelmére.' Az önök vezérei, a miniszter urak azt szokták nagy bölcsességgel felhozni, hogy vanu'iik kimondottan passzív tárcák, iskolaügy, közegészségügy > 0,. itt aztán vaió bán ráfizetés, vau. Jól van, vegyük sorjába ezeket a kimondottan passzív reszortokat. Főiskolánk nincs Az iskolaügynél a főiskolákkal röviden végzünk. Ruszinszkónak egyszerűen nincs főiskolája, nincs egyeteme, sem muogyeío6 A oanlrailieito kjoraiáiay toxunen baiuigoata/toU. állli-
