Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-03 / 77. (2298.) szám
1930 április 3, csütörtök. ^RXGMtMAGteAR-Hlrai® roe s a kormány nem is gondol arra., hogy főiskolát felállítson. Középiskolaimk vannak, illetve valamennyi még nem lett bezárva és cseh tannyelvűvé téve. Csehországban 46.004 lakosra jut egy .középiskola, (összesen 145 van), Ruszinszkó- ban 86.652 lakóéra jut egy középiskola, vagyis a szabadalmazott szociáldemokrata vezetés alatt álló iskoiaügyi minisztérium úgy tartja jónak, hogy Ruszinszkónak éppen félannyi középiskolai műveltségből is elég, mint Csehországnak. Állami tanítóképző intézetünk egy van Munkácson a 606.000 lakos számára. Csehországban 303,000 lakosra jut egy tanitóképzőinté- zet, vagyis a középfokú tanintézetek számának a fele valahol elsikkadt. Bábeli fgye'vzavar as istáiban A tanügyi személyzet elosztásának a pontos képét nem áll módomban megadni a költségvetés struktúrája, beosztása miatt. Kétségtelen tény az, hogy főiskolánk nem lévén, egyetlen egyetemi, főiskolai tanárunk sincs. Ruszinszkó két középiskoláján — egyetlen beregszászi magyar parallel osztályokkal rendelkező ruszin gimnázium kivételével — csaknem kivétel nélkül cseh, ukrán, orosz tanárok tanítanak, ami reánk, Ruszinszkó nemzeteire nemcsak súlyos anyagi, pénzügyi sérelmet jelent, azzal, hogy a mi pénzünkön idegen tanerőket tartunk, hanem a tan- és nevelésügy súlyos hátránya is származik ebből. Erkölcsi nevelést ugyanis a divergens politikai célok szolgálatában álló orosz-ukrán, cseh tanároktól nem is lehet elvárni s a komoly tudományos előkészítést viszont lehetetlenné teszi, — hogy egyebet ne mondjak — az a bábeli nyelvzavar, amely egy egy középiskola, tanári karában is uralkodik. Birer beismer da mm jayüs Hogy az elérni népoktatás ügye Ruszinszkő- ban milyen állapotban van, elég utalnom a kormányban levő, német gazda párti képviselőnek, Hodináíiafc súlyos megállapításaira, valamint Dérer iskoiaügyi miniszternek a bizottságban tett beismerő nyilatkozataira: „Ruszinszkó elemi népoktatásügye annyi kiegészítésre, pótlásra szorul, hogy évek hosszú munkájára lesz szükség, hogy az egyensúly a történelmi országok és Ruszinszkó között helyreállhasson. I A demokrácia fábö! veskarifeájg: ö a cseh kisebbségi iskoia j Ámde az államháztartás egészére számbeli- 1 lég kimondottan passzív iskolaügyi fejezet $ tételei; ebben az: évben is Ruszinszkó súlyos s megrövidítését jelentik s a beszédes számok i azt m uta tj áik, hogy t a kormány nem is törekszik az iskolakérdés becsületes, tisztességes megoldására,. Hogy az elemi népoktatásnál maradjunk: csupán a magyar- és németlakta vidékekre exponált cseh csendőr-, finánc- és vasutasgyerekek cseh „kisebbségi" iskoláinak telek, épületvásárlásaira s uj iskolák épiléseire a 74 millió 109.159 koronában, előirányzott összegből 27,201.438 korona esik. Csehország az iskolaépítésekre — ahol tudvalevőleg éppen elég számú iskola van — Q 25,472.000 koronát kap külön s Ruszinszkó- nak csekély kétmillió korona jut. t] Hol van itt, uraim a Ruszlnszíkőra való ráfize- & tés? Nemcsak, hogy ráfizetés nincs, hanem d igenis n ■már eddig kiépített és tisztára a németek és magyarok elnemzetietlenit ősére már eddig megszervezett cseh „kisebbségi" iskolák fenntartása évenként 92,128.000 koronába kerül, amiből csak az ábécés könyvek, irkák, tollak vásárlására^ — mert a finánc és cseh vasúti bakter- gyerek mindezt ingyen kapja — 3,328.000 koronát, tehát csaknem kétszerannyi fnt, mint Ruszinszkó iskolaépítéseire, úgy megdöbbenve kérdezzük, hova, kihez forduljunk, akinél ma iskolaügyünk becsületes, tisztességes megoldására való hajlandóságot megtalálhatnák. Tény, hogy ezt a jószándékot sem a Stefanikok, sem a Dérer minisztériumában nem találhatjuk meg. A szegény ruszin fizeti a cseh nagyurak színházi szórakozását Egyenesen felháborító és minden becsületes érzést fellázító a kultusztárcának a srin- házügy támogatására vonatkozó tétele. Erre a célra 26,660 000 koronát vesz fel a költség- vetés s ebből az összegből a prágai nemzeti színház várható deficitjének fedezésére 14 millió 600.000 korona van felvéve. Hát, uraim, hol itt az erkölcs? Van még morál, hogy & prágai cseh nemzeti színház deficitjére, csak azért, hogy Prága közönsége és az előkelő idegenek jól szórakozhassanak, az állam minden polgárától évenként 1 korona fejadót követelnek be? Hagyják meg Ruszinszkó 806.000 lakosától beszedett 606.000 koronát nekünk ruszinszik ólaknak s mi önöktől egy fillért sem fogunk követelni ezen a címen a jövőre nézve. Ez a tétel és az államnak Ruszinszkóra való ráfizetését véresen cáfolja. Ami pedig a ruszinszkói magyar kisebbség iskoiaügyi, kulturális panaszát illeti, hivat1"'™™? kell Tarján Ödönnek „A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából" cimü cikksorozatának iskolaügyi fejezetére. Az a tendencia, amelyet Tarján önök által is kétségbevonhatatlan pénzügvi szakértelmével megállapított, hogy tudniillik a magyar iskolákat fokozat'*?1'' megszüntetik s ma már iskoláink 31 százalékát megszüntették, ma is megvan, tovább él az ni költségvetésben is. De a földművelésügyi tárca k ölt ség vetésé- ben is hiába keresem azt a bizonyos Ruszin- sizfkóra való „ráfizetést". Hiszen az államnak 3,700.000 korona költséggel fenntartott 33 gazdasági iskolája közül egyetlenegy van Munkácson (domboki) s egy erdőőri iskola Ungváron, ami mindössze 125 ezer koronát igényel. Specialitásunk: raszinssItAi állami munkásexport iroda A ruszínszkói íöldmüv e sm tinkások ről való gondoskodást azonban igazán valóságos komoly ráfizetéssel intézték el: 628.162 korona személyzeti és 358.800 korona dologi költséggel, összesen tehát 986.962 korona, tehát csaknem egymillió költséggel tartanak fenn Szlo- venszkó és Ruszinszkó részére az ottani föld- in üvesm unkások számára Belgiumba, Francia- és Bajorországba irányuló muokásexpor- tot szervező irodát. Ilyen kiváló intézménye a történelmi országoknak valóban nincs. Érthetetlen, csodálatos, hogy ezt az egymilliót miért nem adják a Szernye és a Feketemocsár lecsapolására, illetve annak megkezdésére. Nem érthetetlen ez, ha a centralista hatalom birtoklóinak szemüvegén át nézem a dolgot, mert a Szernye és a Feketemocsár le- csapolását a helybeli lakosság is elvégezné, míg a • „munkaközvetítőben" ismét osafc néhány tucat világot látott cseh beamter kap vajaskenyeret és annál busásabb utlszámíá- kat. H meliorációs alapból Ruszinszkónak csak propagandafüzet Jut a centralista diktatúra elüt a bennünket jogosan megillető köteles résztől is. Az Ipari és kereskedelmi iskolák hálózata is hiányos A középfokú kereskedelmi és szakiskoláknak tartományonként való megoszlása nincs meg a költségvetésben s az összegezett kimu- l áfásból csak azt látjuk, hogy az állam 34 ke- r .skedelmi akadémiájának nevezett közópis- í /Iája közül Ruszinszkónak csak egy jutott Munkácsra — s a 42 állami kereskedelmi i kóla köziül kettő talált Ruszinszón elhelyezd. V 174 állami, ipari és szakiskolából három intőit Ruszinszkónak — Jasina, Szöllős, Ungvár _ az 56 női ipariskola közül egyetlenegy sincs Ruszinszkóban. íme, itt van a fotográfiája annak a demokratikus jogegyenlőségnek, amely a Ruszinszkó középfokú kereskedelmi és ipari szakoktatás terén nyilvánul meg. ‘■•vagy még mindig azt állítják, hogy súlyos milliókat fizetnek rá az egy kereskedelmi és I'áram szerény ipariskolára s a nemlétező női ipariskolára? Nem lehet kétséges, hogy a mi pénzünkből is futja, hogy egyes cseh városokban 4—5 ilyen intézet legyen, amilyenből Ruszin szkón egy sincs. „A középiskola fölösszámu átlagintelligenciát nevel" — szokták mondani, tehát nem kell szaporítani a ruszinszkói szellemi proletariátus számát, ellenben több szakiskola kell. Hát hol az a „több" szakiskola? Márcss? és fél millió Ingyenirfísára Ha ezután az iskolaügyi tárca rendes költségvetésében még azt kell látnunk, hogy a A földművelésügyi tárca keretem belül a talajjavatással kapcsolatos munkálatokra — a meliorációs alap dotálásával együtt 72,640.000 korona, jut. Legnagyobb sajnálatomra meg kell állapitanom, hogy még csak az indokolás sem említi meg, hogy ebből az összegből Ru- szinszkóra mennyit akarnak áldoznihogy ez nem fog sok millióra terjedni, azt abból látom, hogy mig a történelmi országokra vonatkozólag a költségvetés pontosan körvonalazza a végzendő talajjavitási munkálatokat, Ru- szinszkón e tétel indokolásaképpen azt olvasom, hogy a kormány tettel, szóval, röp- irattal akarja magyarázni a gépekkel való talajmuvelcs előnyeit és hogy Wdmiivelés- tanácsadó irodákat akar létesíteni, meliorizált történelmi országokban hol fakadnak azok az uj patakok, amelyeket még szabályozni kell 37 millió költségen, mig Ruszinszkó Feketetiszájára csak 300.000 korona jut. A^uszíitiiak nem kell vízvezetéki Ugyancsak a meliorációs alap terhére történik a falusi népnek, illetve a községeknél vízvezetékkel való ellátása. A meliorációs alap kezelőségének nézete nyilván az, hogy Ruszinszkóban elég jó viz van a falvakban, mert ott egyetlen egy vízvezetéket sem terveznek, ellenben a tii. ;é- nelrni országokban összesen 237,000.000 korona költséggel épülnek vízvezetékek. A ráfizetés is megv.vn tagadhafailamil, ámde a szegény Ruszinszkó fizet rá a dúsgazdag történelmi országokra A hatalmas osztályfőnök arak azt szokták mondani, hogy a kezdeményezéseknek a községekből, járásokból kell kiindulni, ha megvan a terv, majd ad segélyt, az állam, a melioráció- alap. A pedagógiai csoda, a nép* müveid finánc nem tanít Hát T. íL és U. az önök kedvelt szavajárása szerint a Ruszimezkóra telepitett finánc, csendőr, népművelő. ismeretterjesztő munkát- végez, miért nem oktatja ki akkor ez a pedagógiai unikum, a cseh népmivelő zsandár, finánc a ruszinszkói népet, hogy mit kell tenni ama gazdag pénzforrások megnyitása érdekében, amelyek eddig Cseh- és Morvaországot elárasztották, mig Ruszinszkónak csak a Tisza, Latorca és ezek mellékfolyóinak áradásaiból jutott ki bőven. Legeiüügy, nSvénynensesités Az állattenyésztés előmozditáisára, a fajok nemesítésére 21,838.956 koronát vesz fel a költségvetés, de Ruezin&zkón a kormány azzal támogatja az állattenyésztést, hogy az állami bír tokok legelőiből az egyedüli üdvözítő agrárpárti pártigazolvánnyal rendelkező állaltulaj- donosoknak juttat valamit. Hogy a 21 millióból mennyi jut Ruszinézkóra, azt titokban tartják. Bizonyára jó okuk van a titkolózásra. A növénynemesitést és általában növénytermelést előmozdító kísérleti állomásokból számszerűleg elég jut ugyan Ruszinszkónak, azonban az ott alkalmazott szakemberek a magyar nyelvet nem beszélik, a magyar gazdával érilkezni nem tudnak s igy ez az intézmény ilyen formában célját tévesztette. Ebben a csoportban is találunk egy szenzációs tételt: a beregszászi állami borpince összes be vételei 1 millió, kiadása 1 millió 603.150 köre ma, vagyis a tiszta ráfizetés 603.150 korona. Ha a kormánynak a mintapincéjére rá keli fizetnie, úgy szüntesse be, semmi értelme sincs, egy ily valóban passzív vállalkozás fenntartásának. amelyek természetesen megint a történelmi országok főinteiligenciájának elhelyezésére szolgálnak, mert hiszen a ruszinszkói gazda nem olyan okos, bog/ maga is művelhesse a földjét. De, uraim, minek tartanak önök tulajdonképpen bennünket? Annyira tudatlanoknak, hogy a gazdálkodási talajjavító műveletek tárcájában Ruszinszkónak röpiratokat és mezőgazdasági tanácsadó irodákat Ígérnek 1 Vizeink szabályozási tervei: nesze semmi... Bepillantottam a kormány által kiadott „Állami műszaki munkálatok jelentései" cimü folyóiratba, amely egy cikkben a meliorációs alapinak 1930. évi gazdálkodási tervéről lebbenti fel a fátylat. Eszerint a cikk szerint a folyó évben ezeket a munkálatokat fogják végezni: 1. az Ung szabályozása az ungvári szászaira s»ora; 2. a Tisza biztosítási munkálatai. (Ez egy oly általános évenként megismétlődő frázis, hogy fagarast sem ér); 3. a Batár rendezése a vizszabályozási egyesület utján. (Értsd, hogy majd megcsinálja az egyesület, ha lesz pénzecskéje, de mi nem adunk); 4. a Latorca rendezésének megkezdése a csapi és munkácsi szakaszon. (Nesze semmi, fogd meg jól) — mert a történelmi országok patakocskáinak szabályozási terveinél a költségvetésben ott van az is, hogy mennyit ad az állam, mennyit a meliorációs alap, a szociális bizt. központ, de Ruszinszkónál néhány üres frázis áll csak). De menjünk tovább az említett cikkben s látunk számokat Ruszinszkó számára is. Tétel: védőgátak emelése az egész köztársaságban: 37,760.000 korona költséggel. És most vakulj ruszinszkói jó magyar cs ruszin népein; Ruszinszkó kap ebből 300.000 koronát, hogy ezzel a pénzzel féket szereljen a rakoncátlan Fekete Tiszára, a Malá Csongavára és a Rika patakra. Az ember csak elbánni] rajta, hogy az agyonA földmivelésügyi miniszter ur beismerései az állami erdőigazgatások hibáinál A ruiS’zine-zkói állami erdőgazdálkodás igazán fájó sebünk. Igazán csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy az erdőigazgatósághoz Csellóé Morvaországból odacéőditett hivatalnokok és erdőmérnökök gazdálkodása mellett az állami er- j dők némi aktivát mutatnak fel. De súlyos passzíva marad akkor ie az, hogy ezek a betelepített erdőbea öntenek mind egyike kőt-bárom őslakos kenyerét eszi fel, mert hiszen a rendes fizetés a ruszinszkói pótlék és napidij bizony lényegében háromszoros fizetést jelent. A helyi viszonyokkal nem ismerős és a politikai pártoskodással megmételyezett erdöigazgatóságok csehmorva hivatalnokainak gazdálkodásával részletesen nem kivánok foglalkozni, mert hiszen a konkrét panaszoknál, visszaélések megállapításánál ugyanazt a választ kapnám, mint Necsász képviselő kapott a bizottságban, hogy t. i. „a fegyelmi vizsgálat folyamatban van“ s erélyes intézkedéssel legfeljebb azt a ruszin favágót sújtják, aki engedély nélkü1 vitt el egy napra való fűtőanyagot. Az ilyet aztán „elintézik", hogy arról koldulhat A földmivelés- ügyi miniszter ur részletesen foglalkozott Ne- 06ász vádjával s miniszteri válaszából kétségen kivül kitűnik az, hogy: 1. a rabéi érdőigazga/tóság az állami erdők fáját a kötelező árverési pályázati eljárás mellőzésével adta el több esetben is; az árverés mellőzését egyáltalán nem indokolja az, hogy apácabogár okozta károk miatti kényszerkitermelésből származó fáról volt szó; 2. de kitűnik az is, hogy az állam egy cég favorizálásával bizonyos magyar fakonzorciumok letörése céljából meg nem engedett spekulációba bocsátkozott s a morva-sziléziai bank bukása után fizetésképtelenné vált «z állam által favorizált cég; az anyagi károsodáson kivül az ilyen eset erkölcsi károsodása beláthatatlan, mert hiszen halomra dönti az állam mint erkölcsi testületbe helyezett hitet a lakosság legszélesebb körében; 3. tagadhatatlan s ebből a&'órdekeltek nem csináltak titkot, hogy Stripeky és svittje kizárólag cseh agrárpárti kortesek: ismétlem, kortesek, nem egyszerű tagok; (valamely politikai pártban való elhelyezkedésre minden polgárnak joga van), de ha az erdőigazgató egyúttal fő kortese is egyik pártnak, úgy az legnagyobb liberalizmus mellett sem bízható az illetőre milliós állami vagyont jelentő fatömegek eladása. ami pedig a miniszter beismerése szerint is tényleg megtörtént; Gavallér gazdálkodás 4. a miniszteri válasz egy úri gesztussal tér napirendre az Uj Közlönynek az erdőgazdálkodást dicsérő egyetlen cikkért kifizetett 15.000 korona felett. „Ilyen kifizetések más reszortokban is szokásosak" — mondotta miniszter ur. Nagyon gyengén állhat annak az erdőgazdálkodásnak a kitűnősége, amelyet egy kis vidéki lapban kell dicsérni. De célszerű volna, ha az állami költségvetés pontosan kimutatná, hogy az egyes reszortok mennyit is fizetnek ki a sajtó ilyen szokásos jutalmazására, pedig ez nem kis összeg lehet, ha egy magyarnyelvű kormány lapnak 15 ezer korona jut egyetlen dkkért Remélem, hogy a kormány kielégíti eme jogos kíváncsiságomat. A fSldmiveiésSgyi mlRlsiftr nem ismeri 8 helyzetei 5. A miniszter említett válaszából a helyzet nem ismerése hangzik ki ott, amikor megállapítja, hogy az erdőigazgatóságok,' illetve állami kormányzat mindent megtesz a fának száraz földi utón való szállítása érdekében. Utak kellenek, az tagadhatatlan, de a mindenkoron olcsóbb vízi szállítás, tutajozás nem szüntethető meg, egyszerűen az ol esósága miatt. Avagy talán annak a tízezer lelket számláló ruszin és román tutajos családoknak a kenyerét irigylük, akiknek egyetlen létalapja a fausz- tatás? önöknek betonutjaik vannak Csehországban, emellett a Moldván, Elbén végei:'thatatlan tutajok úsznak kora tavasztól. Miért törnél: hát a mi tutajosaink kenyerére? A költségvetés szerint a ruszinszkói állami erdőgazdálkodásból eredő jövedelem beruházási célokra az igazgatóságok kezén miarad ugyan. 7
