Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-03 / 77. (2298.) szám
5 1930 április 3, csütörtök; Ruszinszkó tükörképe 1 Korláth Endre dr. szenátornak az állami költségvetés vitájában elmondott beszéde Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A csehszlovák köztársaság legutóbbi két évében egymást érik a jubiláns ünnepségek. Ezeknek az ünnepségeknek a során a közelmúlt betekben itt, ezen a helyen, a nemzetgyűlés szenátusának az üléstermében is ragyogó pompával örömünnepet ültek abból az alkalomból, hogy a csehszlovák köztársaság demokratikus alkotmányát tiz én- előtt kihirdették. A demokratikus köztársaságban az állam alaptörvényei a nép akaratából erednek. kát, végeláthatatlan erdőbirtokokat, loltári- lag fel nem sorolható természeti kincseket és a cseh-morva iparnak pompás lerakodóhelyet hoz. Ez a centralista akarat ma már kétségtelen — ennek a ruszin népnek speciális kivan ságát, a kárpátaljai orosz népnek, a közjogi különállására vonatkozó követelését, soha egy pillanatig sean vette komolyan s aszerint is cselekedett. Tizenegy keserves év tapasztalatai meggyőzték Ruszinszkó népét arról, hogy miként a* eredetileg a Magas Tátráig remélt autonóm területe évröl-évre zsugorodott. hogy végre a határ Ruszinszkó fővárosának tövében haladjon át, ugyanúgy ment régbe az autonómiatörekvések jogi letörése is törvényekkel, rend eletekkel és eentrausfa nkázokkal, Ruszimszkőnak a békeszerződésekkel biztosított különállása a prágai centralista jogászok békeszerződéseket revideáló re tortáin, mint azt már 1938 október 14-étu. Beregszászban tartott kongresszusi beszédemben is elmondottam, fokoaatosau igy csenevészedett, tör- pült és végül semmivé foszlott. A revízió bét lépcsője A közjognak ezt az alapvető tanítását a demokráciának a csehszlovák apostolai gyökerében megváltoztatták akkor, amidőn 1920- ban a forradalmi nemzetgyűlésinek nevezett exkluzív politikai társaságra bizták az állam alkotmánytörvényéinek az elkészítését, amely alkotmánytörvény nem támaszkodik tehát a Csehszlovákiában lakó népek és nemzetek akaratára s igy demokratikus alkotmányinak már csak alaki szempontból sem tekinthető. Ez az oka annak, hogy az alkotmánytörvény jubiláns ünnepe — éppen úgy, mint tiz év előtt a megszerkesztésének a ténye — a cs és a szlovák nép nagy tömegeit hidegen ; hagyta. Nem váltotta ki belőlük nemcsak a lelkesedés parányi szikráját, hanem, az öröm legcsekélyebb megnyilatkozását sem. Az alapvető, nemzeti, sőt általános emberi jogaikból kisemmizett nemzetiségek körében s Ruszinszkónak autonómiát váró népeiben pedig ezek az ünnepségek csali a régi, gyógyíthatatlan sebek uj felszakitását idézték elő. Milyen tehát a csehszlovák sikotmánytgrvéaiy ? Ismétlésekbe bocsátkozom ugyan, azonban ma is csak azt állapitíhatom meg, hogy a csehszlovák alkotmány oktrojált, a népekre rákényszeritett alkotmány. Hogy a nemzetiségek. szempontjából mennyire oktrojalkot- mány a most ünnepelt alkotmánytörvény, elég rámutatnunk arra, hogy a megalkotásában a nemzetiségeknek semmi részük sem volt . ppen úgy a forradalmi nemzetgyűlésnek nevezett alkalmi politikai társaságban egyetlen egy taggal sem volt képviselve az a Ruszinszkó, melynek speciális közjogi és nemzetközi jogi állását és helyzetét a nagyhatalmak biztosították. Nem tartották szükségesnek ■ Ruszinszkó népeinek megkérdezését és meghívását a forradalmi nemzetgyűlésbe s Így állhatott elő az a helyzet, hogy a békeszerződésnek Ru- szlnszkóra. vonatkozó erőteljes intézkedései leerőtlenitve és megtépázva jutottak az ok- tro ja Ik ólmán y szövegébe. Annak az ön-ös centralista akaratnak a szolgálatába, amely a nemzetek felszabadi fásának mámoros óráiban egyes ruszinok felkinálikozásában csupán azt Játta, hogy Ruszinszkó gazdag sóbányáElfid revízió* lépése veit \ prágai kormánynak az, amikor a békeszerződés 13-rk cikkének az utolsó mondatát az alkotmánytörvényből kihagyta, amelyben ugyanis a békeezerzödés kimondja azt, hogy „Ruszinszkó képviselői a csehszlovák parlamentben nem fognak szavazati joggal bírni oly törvényhozási ügyekben, amelyek a ruszin országgyűlés hatáskörébe tartoznak". E negatív intézkedéssel a prágai kormányzat nem elégedett meg, hanem megtette a békeszerződés ellen a második revíziós lépést is akkor, amikor az 1921). február 29-éo elfogadott választási törvényben Podkarpatska Rust nem mint autonóm területet, hanem mint a csehszlovák köztársa ság 23-ik választókerületét kezeli 9 képviselővel és 4 szenátorral, akik tehát a csehszlovák köztársaság törvényhozóiként szerepelnek a prágai parlamentiben és nem úgy, mint az autonóm Podkarpabska Rus kiküldöttei. Ez abból is kitűnik, hogy a képviselők ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a többi képviselők, holott & békeszerződés parancsa szerint ezek nem rendelkezhetnek szavazati joggal olyan törvényhozási intézkedésekben, amelyek az autonóm Podkarpabska Rus törvényhozásának < hatáskörébe vannak utalva. A békeszerződés ugyanis ez intézkedésével meg akarta előzni a ha- j tásköri összeütközéseket a prágai parlament és a j ruszinszkói parlament között az autonómnak nyíl- j vánitott ügyekben. A prágai kormányzat azonban az azóta eltelt ; 10 év által igazolt ama törekvését fektette le a j békeszerződést önkényesen revideáló alkotniány- törvényének emez intézkedésébe, hogy t. i. minden hatalom és minden intézkedés a cseh többség diktatúrája által vezetett prágai törvényhozás hatáskörébe tartozzék és a ruszinszkói parlamentre semmi szükség se legyen s annak hatáskörébe semmi se essék. A prágai Kormányzatnak harmadik önkényes revíziós lépése az volt, amikor az alkotmánytörvényben roegcsorbi tolta a ruszinszkói kormányzó önállóságát. A békeszerződés szerint ugyanis a kormányzó csupán a ruszinszkói parlamentnek felelős és őt köz vétlenül a köztársasági elnök nevezi ki, mig re- videálás után e békeszerződésbe!! szakasz úgy lett az alkotmánytörvénybe beiktatva, hogy a kormányzót nem közvetlenül nevezi ki a köztársasági elnök, hanem a kormány ajánlatára és a kormányzó nemcsak a ruszinszkói képviseiöháznak felelős, ha,nem az önkényes revízió szerint az elnöknek Is és a korín árnynak is. E revíziós lépésekkel a Ruszinszkó részére garantált autonómiát a csehszlovák kormányzat lé nyelében önkényesen megsemmisítette, de ez ellen sem Zsatkovics. sem a direktóriumi tagok, Volosin, Brascsajkó, Hadzsega stb. nem tiltakoztakPedig hogy mennyire fontosnak tartották a békecsináló Nagyhatalmak Európa békéjére nézve a mi területünknek önállóságát, azt legjobban mutatja, hogy még eme önkényes revíziós kormányzat: és törvényhozási intézkedések után 3 hónap múlva. 1920 május 6-án kelt u. n. Millerand-féle kisérő levélben Ruszinszkóra nézve ezeket mondják a Nagyhatalmak: „Megegyeztek a csehszlovák állammal abban hogy a szerződés intézkedéseit, amennyiben azok a néprajzi, vallási és nyelvi kisebbségekre vonatkoznak, a Nemzetek Szövetsége védelme alá helyezik. ügy vélik, hogy köztük és a csehszlovák állam között létrejött szerződés a ruthéD auto- nómikus tartomány népességének megadja a lehetőséget arra, hogy kívánságait nyilvánosan kife- jezhe&se. A hatalmak a legkomolyabb figyelemmel lesznek ennek a népességnek a jövőben nyilvánított kívánságaira stb." Még a Magyarországgal kötött szerződésükben is hangsúlyozzák a Nagyhatalmak Ruszinszkó függetlenségét, melyet Magyarország elismerni tartozik. 1928. augusztus 18-án kihirdették a 171-es számú kormányrendeletet a községi szervezet ideiglenes szabályozása Kárpát Oroszországban" címmel, amely a békeszerzödésileg biztosított közigazgatási autonómiát úgyszólván ravatalra helyezte. A prágai kormánynak, ez a ténye a békeszerződések revíziójában negyedik hatalmasabb lépést jelenti. A Kárpátalji FöLduuives Szövetség vezetősége. ; hogy az alulról jövő ellenzéki támadásokat kipa- rirozza, az autonómia követelését nem ejtette el nyíltan és emiatti tiltakozás céljából ismét feljött Prágába. De ez már csak komédia volt annyira, hogy a Hodzsa Milán által alapított Ruszinszkó Cseh Agrárpárt is csatlakozott hozzájuk, ismervén az akciónak komédiaszerüségét. Vívmányként hozták aztán Dr. Beszkid Antal kormányzói kinevezését, ami 1923. november 18-án meg is történt, mint, a ruszinszkói népek sorsával űzött komédiának egyik tragikus fejezete. Beszkid ugyanis vállalkozott arra a szerepre, hogy kifelé a .külföldnek úgy tűnjék fel, mint; a ruszin nép köréből való kormányzó, aki igy az autonómia megvalósulásának egyik biztosítéka, befelé aezornban nem volt annyi joga. hogy egy könyöradomány gyűjtési engedélyt adjon ki * amikor ezt egyszer nagymeré-szen megpróbálta, a cseh alkormányzó a legkomolyabban leintette és ezirányu intézkedését megsemmisítette. Beszkid nem átallotta most sem, hogy népének jogait kijátsza, épp úgy, mint nem átallotta ezt 1919 február 17-én Parisban megtenni, amikor szintén megbízás nélkül nyilatkozott. Az ö lelkiismeretét nem bántotta a népének izzadságos verejtékéből felszedett évi 100.000 koronát kitevő kormányzói fizetés és kétes értékű szolgálataiért kapott más hatalmas jutalmazás. A ruszin nép lelke azonban megmaradt ellenzékinek. Épp úgy, mint Ruszinszkónak többi népességié is. | Emsek eredményes megnyilvánulása lett 1924 ja,- miár 3-án az a határozat, mely szerint a Kárpátorosz Földmives Szövetség kiválóit a Cseh Agrárpárttal egyesült Kárpátorosz Köztársasági Földmives Pártból és a régi program jának fenntartása mellett kimondotta, hogy magáévá teszi az 1922. évi november 23-ik: pitís- burgi és az 1922. nov. 28-iki eperjesi kongresz szusi határozatokat, valamint tiltakozik a prágai kormánynak az autonómia szempontjából veszedelmes azon újabb terve ellen, hogy Podkarpatska Búsból egyetlen nagy zsupát alakítsanak, amely tény a prágai kormánynak a békeszerződések önknéyes revíziója szempontjából immár az ötödik nagyobb lépése volt, eltekintve a békeszerződés-ellenes apróbb ténykedéseitől. 1924 március 16-áu lettek végre megtartva. — ha nem is a békeszerződések szellemének végrehajtásaképpen, mert annak egyáltalában nem feleltek meg, — az első parlamenti választások a közös prágai parlamentbe. A nép végre ítélt. A*9 képviselő és 4 szenátor, vagyis együtt a 13 törvényhozó közül 11 ellenzéki és 2 kormánypárti került be a prágai törvényhozásba. A prágai kormánynak, hacsak szemernyi parlamenti érzéke lett volna, a ruszinszkói kormányzatra nézve a következményeket viselnie kellett volna. De mit neki a népakarat, mit neki a demokrácia. Elég, ha ez a két frázis az alkotmány tör vényben benne van és a külföld úgy látja azt. Semmi sem történt, mindem maradt a régiben. Még akkor sem állott- el a prágai kormányzat az erőszakosságaitól, amikor az előbb említett 123/1923. ez. kormányrendeletet a csehszlovák lég felső közigazgatási bíróság alkotmányt sértőnél; mondotta ki, mert ugyanezt a rendeletet törvény alakjába öntötte és a prágai parlamenttel elfogadtatta dacára aa nak, hogy ily ügyekben Ruszinszkói illetőleg a prágai parlamentnek az illetékessége és hatás köre egyáltalában nincs. A parlament eme ténye az önkényes békereviziő 6orán a hatodik na gyobb lépésnek mondható. E törvényre újból felhívta- a Magyar Pártok Sző vétségé a Legf. Közig. Bír. figyelmét, melynek joga lenne e törvénynek az alkotmányellenessége miatt az alkotmánybíróság előtt panaszt emelnie, de a Legf. Közig. Bír. « beadványunkra a mai napig sem válaszolt. 1927 február 19-én arra- a hírre, hogy a- prágai, kormány a köz igazgatási reformot Podkarpateka Rus autonóm területére is ki fogja terjeszteni, a Központi Ruszin Nemzeti Tanács, amely annak idején a csatlakozást kimondotta, egy kiáltványt adott ki é-s tiltakozását felküldötte Prágába. A
