Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-23 / 92. (2313.) szám
4 t>rxgaiA\a<Aar-hi RliAP 1930 április 28, szerda. Konnersreuthi „csodá“-valmisztifikálták a kolozsvári spiritiszták a nagypénteki hívőket Egy asszonynak ön-karcoíta stigmák nyíltak kezén, lábán, mellén, homlokán — 4 rendezés pompás volt, de a médium lekésett egy autóbuszt, ezért a „csoda“ előbb történt meg a kelleténél Kár. Igazán kár, hogy lekéstek az autóbuszt, mert a Kálvária előtt sokkal hatásosabb lett volna. Bár igy is minden kitünően volt rendezve. A kis pairaszbszoba miliőjében is minden pompásan érvényesük. Szinte sajnálom, hogy a nappal józan világosságánál ezt a látogatást tettem és megfosztottam magam attól az illúzióitól, hogy csodát láttam 1930. év nagypéntekén. Kolozsvár, április 22. Kolozsvár nagypénteki áhítatát egy spiritiszta társaság szenzációba jliászó blöfföl zavarta meg- Pompásan megszervezett és előkészített rendezésiben, valamint. megtévesztő ügyességgel .uitegi ismételte" a kolozsvári Monostori-úti kálvárián a konnersreuthi csodát, de a „csodádról mindjárt másnap, a józan nappali világításnál kiderült, hogy izetlen, vallásellenes csalás, amelynek valószínűleg büntetőjogi következményei lesiznek. 4 megrendítő misztérium Nagypéntek este 7 órakor a kolozsvári Rákóczi-kápolnánál levő Kálváriát, mint minden nagypénteken, nagy tömegben lepték el a hívek. Az ünneplő tömegnek azonban különös jelleget kölcsönzött, hogy az egyszerű emberek között, feltűnően nagy számiban jelentek meg az intelligensebb osztály tagjai is. A tömegen feszült, izgatott várakozás hangulata uralkodott. Este 7 órakor egy automobil gördült a Kálvária kezdetéhez A gépkocsiban két férfi kíséretében egy7 elegánsan öltözött 27 esztendős elriasszony ült. Senki sem vette volna észre a gépkocsit, azonban abban a pillanatban, amikor a Kálváriához ért, a kocsiban ülő hölgy fájdalma# és messzehaUható sikoltást hallat ott, felszökkent helyéről, majd eszméletét vesztve előre bukott. A két férfi megragadta a nőt, akinek megmerevedett testét visszahelyezték az autó ülésére. A tömeg a gépkocsi köré sereglett, mindenki látná akarta, ki rikoltott olyan borzalmasan, mindenki tudni akarta mi történt? A gépkocsiban ülő férfi ekkor feleméibe az eszméletlenül fekvő nőt., akit a szomszédban levő egyik ház udvarára vitték. Alig lépték be az udvarra, amikor a tömeg visszaíhök- kenve, a közelállók pedig mélységesen megrendülve látták, hogy a fiatal nő homlokán l-assm szivárogni kezdett a vér. A vérzés egyre erősödött, majd tisztán felismerhetően megjelent a bőrön a töviskoszru stigmája. Rövidesen kiderült, hogy a fiatal asszony neve: Pappmé, Molnár Mária. A tömeg a ház előtt várakozott, mialatt az udvaron Molnár Mária testét a kút kávájára fektették. Ekkor látták, hogy időközben az áléit nő két kezén is kiserkent a vér, majd egészen tisztán láthatóvá lett egy erősen vérző kereszt alakú stigma- A kővetkező pallamatban már a kivágott lakkcipő fölött a sel y-emharisn yán keresztül a lábfejből is előretört a vér. Most felemelték a vérző női testet és bevitték az udvarról a házba, ahol az ágyra fektették. Néhány ember a hivők tömegéből szintén belépett az alacsony mestergerendás szobaija. Molnár Mária teste egyszerre megvonaglott és újra borzalmas sikoltásban tört ki- Borzalmas fájdalmakról tanúskodó hangon sikoltozni kezdett. A következőket kiáltotta: — Végem von, meghalok . . . Mialatt a vérző test vonaglott az ágyön, a velőtrázó sikoltások újra és újra megismétlődtek: — Nekem végem van, meg kell halnom, Ur Isten segits!!!“ — Mindenszentek, Szűz Mária segítsetek! A szobában áhitatos csend volt, csupán a kétségbeesetten vergődő nő fajdal más jajveszékelése hallatszott megújuló erővel. A kürüláilóik egyike ekkor észrevette, hogy Molnár Mária bal mellén, a szivtájékán a selyemruhán kérésziül vérfolt tör elő- A szobában levő nők az ágyhoz rohantak, kigombolták a selyemiruhát és láthatóvá tették a mellén képződött ke reszt a lakú sebet. A szoljárt az áhitatos megdöbbenés moraja futott végig. Az ágy mellett állott sápadt arccal Papp Miklósné ötesztendőe kikteánya, aki amikor az újabb sebet meglátta, kétségbeesetten elkezdett sírni. Körülbelül egy negyedóráig fekhetett félig áléitan vérző testtel Molnár Mária, amikor megjelent a szobában a kolozsvári spiritiszták elnöke, egy közismert kolozsvári bíró- Odalépett az ágyhoz, letérdelt « kinyitott tér nyerővel mozdulatokat irt le a levegőben. A néma szertartás hatása alatt, a szenvedő nő teste láthatóan megnyugodott. a fájdalmak csillapodni kezdtek. a jajgatás nyögéssé enyhül Egy Péti őrá ölűn; Mával hirtelen magához tér Molnár Mária. Fekvő helyzetéből felült, révedező szemmel körülnézett, mély sóhajtás tört elő testéből:: .Jaj Istenem, mi történt velem!” Arcán még most is ott ül a szenvedés kifejezése. látszik rajta, hogy nem tudja mi történt. Hl: '.Jen a homlokához kap és szinte csodálkozó arccal szemléli véres kezeit. 4 ncsodán-nah gyanús előzményei voltak A Csoda csak a nagypénteki este áhitatos félhomályában talált hivőkre, de már másnap megszűnt és az eset bűnügyi meggyére csúszott. A józan ás hűvös ujágirói vizsgálat állapit-ja meg, hogy a kolozsvári Nagy Miklósné, Molnár Mária, vagy egy spiritiszta társaságnak az eszköze, illetve médiuma, vagy pedig. — nem akarunk erős kifejezéseket használni — szinpadszeriien előre preparálta magát a csodára, homlokát, kezeit és lábait, sőt még az oldalát is mesterségesen, tehát külső beavatkozó# utján megsebesítette, felhorzsolta, össze-vissza karcolta, hogy ezzel félrevezesse a vallásos hívőket, — hogy milyen céllal, annak eldöntését t józan olvasóra bízzuk. Nagy Miklós ur, a férj, a hírhedt tordai America nevezetű aggastyán biztositónak volt az ügynöke. Az azóta botrányok között megszűnt biztosító jámbor és jóhiszemű embereket vitt lépre, sokakat köztük sikeresen bőnkre is tett.. Nagy Miklós ma is biztosítási tisztviselőnek mondja magát. A felesége rendes polgári úri asszony, akit szélesebb körökben csak arról ismernek, hogy egy spiritiszta társaságnak a médiuma, akin keresztül minden héten a „szeltem‘ hipnotizálás után jelentkezik. Kolozsváron a spiritiszta szeánszok az utóbbi időben gombamód elszaporodtak. Egy ilyen spiritiszta társaságnak a médiuma Nagy Miklósra é, Molnár Mária. Az ünnepek előtt a társaság szeánszot rendezett és a „szeltem” már előre bejósolta, hogy Kolozsváron nagypénteken csoda fog történni és megismétlődik Konnersreuih — Monostoron. A zártkörű társaság nem csinált titkot a csodából, őt tagjai hirdették azt mindenfelé. Névtelen leveleket küldtek a szerkesztőségeknek: „Nagypénteken este 7 órakor menjen ki a Monostor-úti Kálváriához Nagy Miklósné médium és a benne megjelenő (Fakir József) szellem által ígérve van csoda a Kálváriánál- Az összes spiritiszta hivők kint lesznek." misztérium — nappali világításban Az a szony sebektől boriié" m mosolyog — ő nem tudja, ő csak azt érezte, hogy rosszul lesz és óriási fájdalmai vannak... A férj ellenben többet beszél a kelleténél: A pompás rendezés fényesen bevált. Nagypéntek este megrendültén hittek a hívők a csodában és az — újságírók is. De másnap reggel — minden kiderült. Az egyik kolozsvári újságíró, Gana Ernő felekeres te lakásán a médiumot s a józan nappali világí tásban a következőket látta: „Bnassai-ucca 3. — a médiáimnál látogatóban. A médiumot nagyságos asszonynak szólítom, m-ert a nappal józanitő világosságával visszatérünk a modern társadalom rendjébe. A nappali világosságnál aztán egynémeltolván dolgot láttam, amelyek alaposan szét- marcangolták bennem a tegnapi est illúzióit. Mindenekelőtt.: korán reggel van még és érthető, ha a médium férje arra kér, hogy néhány percig várjak, amíg a fogadáshoz a legszükségesebb toalettkérdések elintéződnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy egy kissé tovább tartott a várakozási idő a kelleténél és kénytelen vagyok azt a hosszú megvára- koatatást logikai kapcsolatba hozni azzal a látvánnyal, amely fogadott: Nady Miklósné homlokán frissen serkenő vér csepeg. A kezét niutaija fel a médium, a tenyerét friss vérfoltok borítják. A szive helyén, e ’ "rét friss vér csepeg.-— Éjszaka, hogy aludt nagysága r"-"Mny? — ezzel a kérdéssel leplezem a gyanút, arae- 11 kifogtam a friss vér láttán-A szivet mint— Úgy volt. hogy a Kálvái'ia, előtt, de lekéstünk egy árul óbuszt és igy mór a Monos- tori-uton megtörtént a cscdatétel . . . Ha nem is csoda volt., — de olyan kitűnő rv-öezés, hogy minden dicséretet megérdemel . . • »Az egyháznak nincs szüksége csodákraa Egy magas kolozsvári egyházi méltóság a következőképpen nyilatkozott az egész esetről: — A csodáikkal nagyon sok visszaélés történőik. Maga az egyház az, amely legutoljára hiszi el a csodákat. Itt van a konnersreuthi eset, ahol valóban egy rendkívül vallásos nő, Neumann Teréz körül szövődött a csoda legendája. Orvosok figyelték meg, egyházi férfiak foglalkoztak vele komolyan. A csodának szinte csalhatatlan jelei mutatkoztak. És az egyház a maga zárkózott hűvösségével még mai napig sem ismerte el annak. Az elmondottak után merjük állítani, hogy a jelen esetben nem történt csoda. Akiivel csoda történik, az sohasem hivalkodik azzal- Nem fogad újságírókat, valósággal elbujdosik, elbújik az emberek elől, titkolja a csodát, mert azt szent, mély és nagyjelentőségű dolognak tartja, — Példa rá Assisi Szent Ferenc esete is. Mikor csodák történtek vele, elvonult az emberek elől. Nem érintkezett senkivel. Különben is az egyháznak nincs szüksége csodákra. És ha történnie, megvárja a fejleményeket, megvárja az orvosi vizsgálatot, hatóságok vizsgálatát és még azután is évekig vár, amíg a csoda teljes valóságában beigazolódást nyer. — Az egyház nevében mélyen elítéljük, ha akadnak olyanok, akik üzleti vagy reklám célokból hasonló eszközökhöz fordulnak. Egyenesen vallásellenesnek, vallásgyalázásnak tartjuk, mert ismételten mondom, hogy az egyháznak csodákra nincs szüksége. Óriási izgalom és felháborodás a délfrancia árterületen a segélyakció botrányos megakadása miatt Az árvízkárosultak eddig csak 20-50 franknyi összeget kaptak A Vöröskereszt beszüntette a további segélyt, hogy a katasztrófa áldozatai le ne shassák mugukat! — Népjóléti intézményeket létesít a Vöröskereszt a nemzeti gyűjtés pénzén Páris, április 22. A délfranciaországi ár- vizsujtotta területen óriási izgalom uralkodik. Moissac-ban, Montauban-ban s a vidék többi helységében a még épen maradt falakom plakátok függnek, amelyeken az árvízkárosultak szindikátusa tiltakozó gyűlésekre hívja Az elégedetlenség azonban akkor érte el csúcspontját, amikor Heraud biztos a hatvan millió frankos nemzeti gyűjtés elosztását a Vöröskeresztre bízta. A Vöröskereszt koros hölgyed ugyanis túlságosan ügyetleneknek bizonyultak erre a feladatra. Ehhez még hozzájárult, hogy ha mos szúrták volna belé a lándzsát. — Köszönöm jól aludtam, nyugodtan. A testéből öt helyen csurog a vér s nyugodtan aludt. Persze vigyázok, hogy a gyanúmat észre ne vegye. A legnagyobb tisztelettel hajlok a sebekhez: — Egészen friss vér, mintha most serkent volna — egész éjszakán véreztek a sebek? A férj felel:-— Véreztek egész éjszakán. Az asszony bólintással igazolja. A gyanúm már több, miaut gyanú: ha ezek a sebek egész éjszakán át véreztek volna, ez az asszony elvérzett volna. Ha ez a vér igazi vér volna..- — már erre össze tagjait. A károsultak elégedetlenségének okát abban kell keresni, hogy a segélyakció, amely nagyvonalúan indult, igen hiányosan működik. Az árvízkatasztrófa áldozatai számára indított önkéntes gyűjtések 60 millió frankot eredményeztek s a parlament 1 milliárd franknyi összegben állapította meg az újjáépítési hitelt. A károsultak azonban a legtöbb esetben csak 20—50 franknyi segélyt kaptak eddig. a Vöröskereszt, miután 20—50 frankos összegeket kiosztott az áldozatok között, beszüntette a további utalásokat, ezzel szemben egy közvetítő kereskedőnél — állítólag — aránylag drága pénzen ágyakat és konyhaberendezéseket vásárolt, amelyek átvételét a károsultak megtagadták. Vad sajtótámadások érték emiatt a Vöröskeresztet, amely azzal védekezett, hogy azért szüntették be a pénzkiutalásokat, hogy az árvízkárosultak ne részegeskedje- nek. gondolok: De még mindig kellő tisztelettel közelhajol ok a sebekhez: a vér mögött Itt is, ott is behegedt karcolásokat látok. — Óh, hiszen ezek rettenetes sebek, — igy biztatom a médiumot, miközben megteszem a pontos megfigyeléseimet — a friss vért itt-ott. elmosom az újammal és mögötte m íí apró, behegedt karcolás ok rrmtatk o znak. Sokat beszél a férj Szót se erről a megfigyelésiről, inkább valami áhitatos kérdés: — Nagyságos asszony előre tudta a tegnapi eseményt? A férje felel gyorsan — azt mondja igen: a szeánszon mondták a szellőnek. Az asszony hirtelen kij mit ja: óh nem, csak valami idegeseéreztem napok óta... ügy Múlom, hogy a csodának a Kálváriánál kellett volna Lekövet kozni a kápolna előlit' A katasztrófa utáni első napokban élénk tevékenység folyt az ár sújtotta területen. Az országutak felügyelősége serényen működött s néhány napi rekordidő alatt valamennyi szétrombolt országutat és hidat ugy- ahogy helyreállította. A vasút újból összefoltozta szétszakadt vonalait. A villamossági és vízmüvek újból működni kezdtek. Katonai csapatok eltakarították a romokat. De aztán csend lett. Heraud újjáépítési biztos nem tudott megegyezni az egyes minisztériumokkal az újjáépítés egységes szabályozásáról. Ennek állítólag az volt az oka, hogy az elpusztított depar lement-ok prefektusai sürgős és gyors megoldást követeltek. Még arra vonatkozólag sem Indiák meghozni a szükséges határozatokat, hogy a haji ék la lan oknak fabarakkokat és az állatállományok részére faépítményekéi boosássanak rendelkezésre. A nyilatkozat még azt i,s megemlítette, hogy a Vöröskereszt azt tervezi, hogy a nemzeti gyűjtés pénzéből különböző népjóléti intézményeket — igy betegállomásokat és gyer- mekunenheiyeket — létesítenek. Ez a nyilatkozat valósággal kihívta a baloldali sajtó további és még hevsebb támadásait. Az Oeuvre szemétre veti a Vöröskeresztnek, hogy a legnagyobb ártatlanságot színlelve meg akar gazdagodni az árvízkárosultak javára gyűjtött pénzből. A Malinben Moíssac polgármestere nyilatkozna lót tesz közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy az árvizsujtollak mindegyikét egyedül a nemzeti gyűjtés összegéből 2300 frank illeti meg s ezért a sikkasztással 4 "4 amikor a Vöröskereszt 40 franko? egyszeri J segélyt oszlóit ki nekik könyöradomány!;éppen. "
