Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-18 / 90. (2311.) szám

6 towgai-AV^o^ar-hirlar 1930 ápcrffo 18, péntek. India növényzetének csodavilága Iáid iáról szóló leírásokban gyakran tatóükozusiik részletekkel, aanedyek voHósággaJ paradicsomi ké­pet varázsolnak elérik erről a természeti csodákban 'bővelkedő íöldterütelrőí. Amit szán, forma, Alhat produkálhat a természetiben, art India buja földje mind elénk varázsolja olyan gazdag változatosság­ban, aminőt a mi európai flórához szökött sze­münk alig képes felfogni. Modisah professzor, az ismert botanikus legutóbb hosszabb időt töltött Indiában, ahol különösen á gazdaságiikig kdhasz­ná Iható növények tanulmányozásával foglalkozott behatóan. Tamitoányujt járói készit-eit beszámolójá­ban elmondja, hogy újabban nagy lendületet vett A nagy délibáb Pária könyrajdon&ágaá kősóit viharos feltűnést keltett Lucián Lehman könyve, amelynek címe: Le grand mirage („A nagy délibáb"). Lehman brutális nyerseséggel rajzolja meg benne a mai Amerikát melyet öt éven át tanatmá- nyoeott. Könyvének egyik legérdekesebb fejezetét — amely természetesen Lehman nézeteit fejezi ki — itt adjuk. Mindaz, ami a gyermekre jellemző, megtalál­flzöknak a pálsmaifajoknak termesztése, amelyiknek gyümölcse azonban nem alkalmatos emberi él­vezetre, azonban nedvükből annál nagyobb meny­nyié égben áffibamík elő cukrot. Ezeken a eudáimő- vé&ü iáikon hatalmas metszéseket végeznek s e tátongó nyitásokon napomba három liternyi nedv csurog alá. amely (lizszáza-léknyi ouíorot tartalmaz. Tekintettel arra, hogy ez a nedvlriváílasztáe hó­napokon keresztül tant. s rövid pár hónapos pihen­tetés után hússzor is megismételhetik a bemet­széseket, — egyetlen pálmafa körülbelül S000 liter cukortartóim u nedv kiválasztására alkalmas. Könnyező Mangó" névvel jelölik azt a másik fenémét, amely megcsapolva ugyancsak cukor- tarbatou nedvet választ ki. ennek a -fánák azonban bámulatos sajátsága, hogy a nedvtóválasrtás nem tart egész napon át. csupa, bizonyos napszakokban. Ezeknek a fáiknak egyébként még egy jellegzetes­ségük van. Hangyák, amelyek nálunk csupán e földben, ritkábban odvas fák gyökerei között épí­tenek hangyalbolyt, e fának ép törzsén ülnek tanyát s építik fel a darazsak otthonára emlékeztető lakásukat. Nem kevésbé érdekes MoMsch professzor beszá­molójának az a része, amelyben az úgynevezett caimelon- n ö vény eltet ismerteti. A mályváknak egyik neméről megállapította, hogy naponta két­ezer változtatják e virágok színüket. A felkelő nap hófehér szirmokra veti első sugarait, mag nap­nyugtával már bíborvörösek a kis mályvavirágok. A Capporis nevű növény virágai még sajátságo­sabb színváltozást mutatnak, amennrtifoen egyik napon fehérek, míg másnap már az ibolyára emlé­keztető bársonyos liiaszinben pompáznak. Az exotikus fák sorában szerepel a Mahnafa is, amely hatalmas koronáján 200 bilogramnyd virágot hajt. A húsos, illatos fehér virágokat a bensziilöt- tek nyersen, szárítva, sőt főzve is forrasztják 6 e melllett alkohol tartaton italt is készítenek a cukor­ható az amerikai felnőtt embernél is. Ez ugyan nem ad mindig pompás képet, mert átlagban véve az amerikai gyermekek a világ legrosszabbul ne­veit és legkellemetlenebb teremtései. Olybá veszik őket. mint a kisisteneket. senki sem korholja, senki sem bünteti őket. azért kényük-kedvük szerint cselekednek és fiatal telkükben olyan büszke 'brutalitás fejlődik Iri, amely azután életük végéig hű marad hozzájuk. AZ AMERIKAI KNFANT TEREI RLE Akaratuk kiér őszük olásában semmi sem aka­dályozza meg őket. Biztosak a maguk dolgáról, jól tudják, hogy a legrosszabb esetben is megkap­ják a felmentő ítéletet. Bátran inzultálhatják papájukat és mamájukat és csoda-e, lm a kis ame­rikai nem fogja pártját az öregeknek. s az udva­riasság legelemibb követelményeit sem teljesíti, például a fűszeres, vagy a curkii gyógyszerész iránt. Cigareilázhat, ha kedve tartja, bokszjolódhaí, ha jól esik neki, olvashatja a különféle bűncselek­mények riportjait, auéíkül, hogy bárílri is szemre­hányást tenne neki. Miért ne volna hát joga ahhoz., hogy akár este tizenegy óráig játsszék az nccán, üvöltsön. mint egy eszeveszett s próbára legye a környék lakóinak idegeit, miközben itt-ott „téve­désből" be-belör egy pár ablakot, vagy akár egy­néhány járókelő fejét, ha keményített ikauceuk- labd újával éppen eltalálja. Maga szerezte ezt a jogot, nem is enged belőle, aminthogy nincs is, aki kvteégbevonná ezt a jogát. Persze, senki sem mer a fiatal legénykéndk egy nyaklevest adni, mert az egész világ pántját fogja a szegény angyal­kának és aki ilyesmire vetemednék, azt mindenki aljas bestiának bélyegezné. Ha azután a „drága angyal" férfivá érik, ha akkor nevelése ugyan valami formát kap a társadalmi érintkezés révén, de az amerikai, alapjában véve megmarad a gyer- mekhorabelá lénynek. Látszólag az amerikai test­tar taton virágszirmokból. Forrás-pálmának hívják a bensaiilöttók azt a pálmafajt amelynek meghasgatatt kérge teljesein élvezhető ivóvizet csurgat, ami bizony e trópusi klimáju vidéken nagy áldást jelent. Az érdekes beszámoló megemlékezik végül egy fügefafajtáróil, amelynek egy 150—160 esztendős példányánál fegyelte meg a kutató botanikus. „Ez a •fa egymaga valósával kiserdőt alikot, — Írja be­számolójában, a másféLszáz esztendős fa lomb- koronájának átmérője ugyanis meghaladja a 250 métert." Negyed kilométernyi utat megtenni egyet­len fügefa lombeáitra alatt, kétségtelenül olyan teljesítmény, aminőt mi, az ucoai „megstueco-ll" gömbakácok lombkoronáinak méretéhez szokott európának alig- alig tudunk még csak el is kép­zelni. ri#7ZHP8!^,J*KS*lP8iö*^S»***S8**1R*R*WI6BKWHBRW*»t­Színházi kaleidoszkóp HOLLYWOOD: Azt mondják, hogy Amerikában zeneszerző- és zen réz világ van a. hangosfilm miatt. Ezzel szemben a következő adatokat vesszük egy hivatalos holly­woodi kimutatásból: Gyárak szerint következnek a számok, hogy egy-egy stúdiónál hány zeneszerző működik- Fox: 14, Warner 12, Pi.net National 10, Metró lg. PlaJtibé 5, Ti'ffany 2, United Ariiét 4, Uni- versál 8 Paramount 12. A többi gyánnral együtt ösz- szesen. 143 zeneszerzőt foglalkoztatnak a hollywoo- dj stúdiók, összesen 3!) karmestert, 83 hangszerelő!. 460 zenekari tagot, 25 szerepezőt, 500 kóristát, 64 zenekari szolgát. Mennyien vannak még. akik a hangos filmeknél kisegítenék. meri essek a számok! csők az állandó tagokra vonatkoznak. RÉCS: Tairoff jelenleg Becsben vendégszerepel. Nagy sikere van, az kétségtelen. Ugyanilyen sikere volt a Tairoff soujter-naik a Sacher szállodában. Bécs előkelőségei jelenitek meg a vacsorán Stefan Zweig- gal, Herterich igazgatóval és még sok más előkelő íróval és színésszel együtt. NEW YORK: Newyork leghíresebb kémikusa: Éddlie .(Janitor, Egyetlen kívánsága van, hogy' •fimgyenmek apja le­hessen. Szegénynek ugyanis most született az ötö­dik leánya. Mariorie, Natalie, Edna, Mor-ilyn és .Ta­nét. Így hívják az öt kisleányt. MILÁNÓ: Németh Mária vend égte [lépését a Scaila-íban igen nagy érdeklődés előzi meg. A magyar művésznő igazi beérkezését ez a vendégjáték jelenti, És hogy'' mennyire kiváncsiak a milánóiak Németh Máriára, arra jellemző az is, hogy háromszor énekli öl egy­más után a. Tirrandot ctoszerepéf. április 21—30-ig. PARIS: A legíérd'eke.tebb párisi válóper hőse Countee Óul fon, rr’gfir költő, akinek müvei lassanként Igazi népszerűségre tesznek szert. 1028-bain vette el fe- -eeégül W-iííb-rri Diiboiwnak. a Színes Népeket Védő Nemzettóm Liga sajtófőnökrhnlk leányát, Ninál. Most ez a fehér nő megunta atz életet, a fekete poéta, oldatán ee fehér emiliorherz alkar felwégül menni. A tervényr//ék k.jirnondot,te a válást. vére az európainak. De ez csak illúzió. Az igazság az, hogy az Óceán mélységei választják el a kettőt egymástól, nem a -távolságot gondoljuk, hanem két különböző mentalitás áthldalhatatJkn swdva dókát. TECHNIKAI INTELLIGENCIA Az amerikai tudatlan. Sejtelme sincs a saját történelméről, még kevésbé a -másokéiról. A világ legelosépeltebb. legismeriebb. közhelyszerű banali­tásai. melyeken egy francia, német, vaigy svéd mosolyog, az omenikaibó! eüképedést váltanák ki. A nieglsm.i'eés szo-mjusága nem győt-r-i. Ezt a mesterséget nyugodtan rábízza a specialistákra, akiket, szükség esetén megfizet, pénzének egy kis töredékével. Az amerikai azonkívül nem mt-edOdgeaiis. Hiány­zik belőle az az általános intelligencia, amely gyors felfogásra és itéletfomrálásra képesit. íimely- nek révén az ember könnyűszerrel állja m-eg a vizsgát, megoldj-a a legkülönfélébb problémákat, magába olvasatija és hasznositja a -tudományt. Az. enni az amerikaiban megvan, — még pedig nagy mértékben -- az a részleges intelligencia, bizonyos mértékben technikai intelligencia, amely egy kész tárgyhoz kapcsolódik és amely képessé teszi arra, hogy m-in-i-máiliis erőfeszitéss-ei maximáiítis ered­ményeket érjen el. A specializálódás olyan formá­jú, hogy az egyén csak egy kis apró kereke a ha­talmas gófjezetnék, de fogalma sincs a szomszédos kerekekről ős' rugókról. A stúdium, a reflexió, 3 megfigyelés, az ábránd. — nem keresett cikkek Amorikában. Az amerikai egyszerem-mdeiikorra a anaga mesteri-égén e(l< a rutinjában marad meg. Olyan primitív tény, akit egy európai csak nehe­zen érthet meg- Annyival nehezebb megérteni, mert a nevelés ügyét szolgáló hatalmas épületei óriási tömegben épülnek és igazán csodálatot kelthetnek. Az ember joggal kérd-eeheéi, mire jók ezek a házak e hogy nem volna-e jobb: o-kwóbb 'm-unkáeházaka-t épŐJtariii belőlük? téten volt beérni ózzad, hogy mogeenfeteitf negyven­négy kevésbé noeez doJgozaibot és közBÓtetibe szer- aőik nevet. A zsűri rtezteftea jetentésében mego­kolta hobáncraatáit ée kijolen-tette, -hogy nem aüoadt a tízezer cikk között egy sem, amely roegérdemeilte voSm a nyomdwteBt^oet, vagy a pnbMkmn kezébe kerülheitett volna. anéBrül, hogy ngveteégietgé válnék. Mindebből azért mtégpem következik, hogy Amerikában nincsenek kiváló intelligenöiáju em- be-rek, eleőr angu, széles műveltségű és biztos iité- letü egjümísógek. Sok kiváló ilyen tehetség akad itt is, de az igazság az. hogy Amerika intellek­tuális élitfcje elenyészőon csdkiéíly egy ezázhusz- miüiós lakosságihoz képest. Ez az eli-t m-egérdemii legmiélyobb tiszteletiünket, de szinte elenyésző Amerika óriási, napról-napra növekvő tudatlan és -középszerű seregében. Meri ezek m igazi urak, övék Amerika. A NEVELETLENIG KLASSZIKUS FÖLDJE Éis eeenietlül brutális az amerikai, örökségül tartja -meg viharos gyermekségéből és öeztönszerü eli-eaiséges érzékből minden iránt, emiit a férfeban nőiesnek, ©Ipuhultnak tart: * -beszéd fimoanságát, az izl-ést, a választékoeságot. az udvariasságot. A franciák hagyományos merci-je és eNtl vons plaát- -je, amely olyan kélllem-esen tölti tó a Sramcia em­ber beszédének hézagait, vajmi r-ilíkán üiti meg az ember fülét. Uncle Sam országában. Heine, aki nem győzött elégé álm-élkodni a párisiafc udvarios- ságán, azt irta valahol, hogy szívesen tapoetatna lábára, csakhogy miégegyszea- ólvecae, hogy az, aki a hibát elkövette, milyen kedvesen jön zavar­ba és milyen -meghatóan mentegődzik. Ha a német költő fülébíredne mo-ntem-artrei eáirnáből és kirán- dulna az Egyesült Államokba, akkor bizony nem volna módjában ezt a bókot megadni sem New- yorknak, sem az Unió bármelyik nagy városénak. Itt az emberok nem jönnek zavarba, nem mente­getőznek, -tekarék-oekodmak a fölöslegesnek látszó szavakkal, gesztusokkal. Az em-bertől öt percen­ként tüzet kérnek és minden formula nélkül. Az embernek b tyukszemiére taposnak és még csak meg sem fordulnak. Ráülnek az ember kalapjára. Ki törődik azzal, hogy a tied volt a kalap? Úgy megboxöln-ak a nagy tömegben, mint ahogy egy piszkos zsákot lökdösnek. Szemedbe fújják a ciga­retta-füstöt és fütyülnek rá, hogy köhögsz-e tőle, vagy sem. Egyszóval annyiba veszik felebarátai­kat, akiket oldalba öklöznek az uccán, mintha csak a gyalogjáró aszfaltja volnának. Amellett az igazi amerikai oitroyen nem ismeri a vit-ázás akadémiai formáját, kész verekedni egy puszta Igen. vagy nem miatt, megveti a gyöngéket és áhítattal néz fel a tülekedőikre. Következéskép egoista az amerikai. Azt mond­hatnák, hogy nemcsak az amerikai az. Rendiben van. Csakhogy az amerikai olyan tökéletességre vitte az egoizmust, hogy az ember hajlandó volna neki átengedni az önzés monopóliumát. Az egoiz­mus náluk nenn az egyéni karakter velejárója, ha­nem valóságos nemzeti er-ény. Az amerikai vajmi keveset törődik környezetének jólétével, vagy -bajaival, tisztában vau vele, hogy Amerika m-inden téren a legifinoanábbat, a legszebbet, a legértéke­sebbet produkálja mindenből. ami csak a világon van. Nincs szüksége senkire. Az amerikai szemé­ben a n-ap a newyorki öbölben kel fel és a san- franciskói parton nyugszik le ... VIZSGA, MELYEN V TANÁROK MEGBUKNAK Aki talán azt hinné, hogy túlzók s aki meg van győződve az amerikaiak iutelilngeuciáijá'ról és trai- vei-ts-égiéről, az hallgassa meg ezt az esetet, amely ■fényesen ilil-mszbráilija tételemet.: 1027 joiiuánjában a Wood-row Witoon-aiapitvány ve-r&enypályázatot hirdetett. A pályázaton mindjén 20—-85 éves amerikai férfi és nő részttx'hetett. Arról volt. szó, hogy a pályázók mindegyike két­ezer szóban foglalja össze, miit. jelentett nekik az elhunyt köztársasági elnök. A világinak ez volt a legcsábitóbb felhívása, mert a férfi- és nőpályá­zók részére egy-egy huszonötezer dolláros pálya- dii-j volt kii-tüzve, nem is szólván a mellékdíjak tömegeiről. A téma elgondolására, az anyag föl- torewésére elég tekintiólyes határtdőt, adtak, mi­vel a pályázatot januárban Írták tó és odítóberbeu vol-t a vizsga. Tízezer pályázó jele.ntleezott. Ne tes­sék azt. hinni, hogy tatán hajmos-ók, ucoaseprők, vagy oipöliszlJjilók vól-lak, hanem Ameri-ka intelilii- genc,iájának ét> t-u-dásániak legkrv.utóbb képviselői, co-Jlege-tanárik, főirtkölai protPesszorok, tanítók, egy-et:emet végzett, ura é« bÖlgyek és így tovább. IH28 januárjának elfő napjaiban hirdiott-ék ki az eredményt­Az Hsft díjra senkit sem érd-eirn-epitiefitek. A mé j «w>dük dijai eero osztetták Mi. A biaottaög kény 1 KICSINYEK A NAGYOKRÓL Tanítónő: Mit csinál otthon az apád? Gyerek: Nem mer ő, szegény, semmit se csinálni. (Ev-erytböcly’s Weekly, London.) A mama: Mit szólt az apád, mikor meg­látta, hogy eltört a pipája? A kislány: A káromkodását nem kell el­mondanom? A mama: Azt nem kell utána mondanod. A kislány: Azonkívül nem mondott semmit. (Pa-ssing S’how, London.) CSÍPŐS VÁLASZ — Kedves volt, hogy fölkért táncolni. — De kérem, nagyságos asszony, hiszen jótékonycélu bálon vagyunk ... (Faun.) A DUTYIBAN — Szervusz, öregem! Hát te is idekerültél? — Lestoppolt a zsaru, de fogalmam sincs, miért? — No, hallod, hányszor volt már dolgod a törvénnyel!.., Biztosan hamis eskü miatt... — Jó, jó, csak tudnám, melyik miatt? — (Puoch.) A KÖLTÖ SIKERE Poéta: Nagyságos asszony megkapta bi­zonyára legújabb verseik ötelemet? önagysága: Igen, köszönöm. Ha tudná, liányszor olvastam el!... Hová is tettem? A kisleány: Ide, anyukám. Nem emlékszel, hogy az asztal lába inog s a könyvvel tá­masztottad meg? (Búén Humor.) A KÉPZELT BETEG — Kérem, doktor ur, minden éjjel azt ál­modom, hogy kilométereket gyalogolok és ez borzasztóan kifáraszt ___ — Ha éjszaka lefekszik, vegyen botot a kezéhe! Majd meglátja, nem lesz olyan fá­radt (Péle-MAlo.) AZ VJ FÉRFIDIVAT Töfajckjnfcéppean. ha azágoroau zcoKBŰir, iym nincs h. A jól öltözködő férfi majdnem mindig ugyanaat vásánoftja, vagy igen osetoóly eA&éreaseA, mint előbb. Érdekes megíigyelná a most elhunyt nagy angol államférfi, BaAfeűr lord, legutóbbi és m eaeJűBt harminckét évvel készült fényképét. A* eteő a lég- utóbbi London Nevws ée az utóbbi ugyancsak a leg­utóbbi Gnaphdc-baa. látható. Az ööWJéködóeében semmi eMóres mnceeu, még csak a gallérja ém nyakkendője Ss teljesen egyforma. Jófltehet, hogy a nálunk „Ferenc József “-kabát néven dsmeri ödtözet, melyben a ilord mindkét képen látható, nem na­gyon divatos, mégis a jóizlésü közönség úgy taüáft- ja hogy nagyon elegáns és reprezentációs affiaal- matkra talán a l-egmegfelelőbb. Előkelő külsőt és biztos fellépést kölcsönöz. Érdekes, hogy Angsá­ban az előkelő körökhöz tartozó urak sokat viselik ezt a ruhadarabot, annak ellenére, hogy ezidő- szerint nem mondható egészen divatosnak. Ez » amellett bizonyát, hogy nincsen káanondötat férfi­divat. Elvégre a férfidivatban az egyetlen mérték­adó hely London és ha ottan váselák a Ferenc József-kaibátet, akikor má sem mondhatjuk, hogy már nem alkalmas a vá&efesre. A lord eokkai bon- zervativabb volt, máait a természet. Mig ő az öltöz­ködésben egy hosszú életen át úgyszólván semmit eem változtatott, addig bizony a természet rész­ben teljesem szürkére festette a haját és részben meg is fosztotta ettől az ékességétől. Ebben aztán igazán nincsen divat. Az fedő még egy Balifoirr lorddal szeműben sesn kíméletes. Azért egy kis küLöelbség mégis van; nálunk már korábban jelentkezik az idő vasfoga. Az angol előkelő körök ismét visszatértek • -régi konzervatív szabásul, háromgombos és hárem- sz-ögail-aku fcihajtásu zakkőhoz. A legutóbb divatos volt nagy, hegyes kihajtókat és egy- és fcétgomíbra gombolható zalkfcót a Sevüe Row-n teljesen boj- kottőJjáik. Nagyon helyesen indclkolíják. Az egész vá-lágoe a konfékciógyárallr mér ilyen hegyes fa­zonú zakkók-at gyártanak és lévén ez uitrirozott fazon, a finom Ízlésnek sokkal megfelelőbb a ré­gebbi szabás. Ettől eltekintve, a választékosán öltözködő ur semmi Iköriitoények között nem tér el az általa megszokott formától. Kiesé furcsa a divatról így írná, azonban a divat inkább a höl­gyek részére teremtődött, ők ráérnek öfetözködmá- A férfiaknál egészen másképpen van. A sok srim (idegessé teszi öltét fis a nagy sietségben rend­szerint összetévesztik a színeket és rosszul öltözve jeliemnek meg hivatalukban. Az elegáns férfi nem divatosam, hanem finom ízléssel jód öltözködik. Érdekes volt amerikai utamon megáilapitamii, hogy a finom üzletekben úgyszólván kizárólag angol ámít tartanak, tehát még a nagy ‘és saját iparaira szörnyen büszke Amerika sem tudja nélkülözni a finom f-érfidávaft- cikkek-ben Angliát. A franciáik is próbálkoznak, részben utánozzák az angolokat — ez még a jobbik eset —, részben saját Ízlésükkel próbálkoznak, mellyel nagyon kevés, mondhatná egyáltalán nincs sikerük és férfidivat-cikkeikkel kizárólag a ke­vésbé jóizlésü közönség igényeit tudják kiedégfebemS. Férfiaknál a jól öltözködés nem színekben, ha­nem az anyagok egészen elsőrangú minőségben és a k ifogást alán elkészítésben rej lik. Színes inget kizárólag 6aját gallérral hordanak, azonban nem az amerikai munkások által hordott, egész alacsony .és széjjeláfió gallért és rávarrott, gombu szűk kézelőt- Ezt az Egyesült Államokban is főleg csak munkások hordják, hogy ilyenképpen is védekezzenek az ottani 40°~os gőzfürdőnek meg­felelő hőség ellen. Kár ért utánozni, annál is 'in­kább, mivel az elegáns amerikai sem viseli­Nyakkendőkben is a minőség az, ami a finom­ságot. adja. A szőnek lehetőleg tompák legyenek ée finomságukkal hassanak. Általában és egészben kerüljük a feltűnő dolgo­kat, ha art akarjuk, hogy külföldön europer be­nyomását. keltsük. H. G, (*) A komáromi cserkészet története 1913—192S. A komáromi bencés főgimnázium .Jókai cserkész­csapata elérkezett fennállásának tizenötéves határ­kövéhez és ezt. megragadva, toMforgatói kezükbe vet­ték a tollat és megírták visszaemlékezéseiket. Az öreg cserkészek, akik már esztendők óla a polgári hivatások különféle ágaiban munkálkodnak, öröm­mel dolgoztak a kis vaskos kötetbe amilyen még magyar nyelven sem Szlovenszkón. eem Magyaror­szágon nem jelent meg 1913. évben a Zászlónk oimü nagyszerűen szerkesztett ifjúsági lap hozott ismer­tetéseket a ;boy-soouts-okról, Komáromiban Karié Sándor tanár volt az úttörő, megalakult a Jókai csapat, tutajtíiboirt szervezetit. A cserkészetnek eze­ket a hőskorába való eseményeit Beszédes Lajos öregcserk'ész túrja le a könyvben vonzóan és érde­kesen. Darvas Andor szegedi tanárjelölt, öregcser­kész a következő éveket ismerteti, a háború szo­morú esztendeit, mely a komáromi liűiomos csapat­ból is megkövetelte áldozatait, majd az újjáalaku­lás fontos időszakával, az 1917—1925. évekkel fog­lalkozik kimerítően, mig Taubinger István ezidei segédtiiszt az 1926—1927. évek eseményeit mondja él közvetlen és mindig érdekes előadásban. Végül a tábori élmények következnek: Barsfites, Liptó- szentáván (három évig), Szepestamásifalva (három évig), poimpiis nyári emlékek, melyek belevésődtek a cs e-rkiészlelk-elv be. A parancsnok: a felejthetetlen Karié Sándor, Szívós Donét, Hajdú Lukács dr. és a jelenlegi, Bdiró Lucián az ifjusjignak élményéé ideáljaivá leltek. A kis iköny vöcske lapjain soikesnor csillan fel a bíwoor aiiia-nyos dórii is, hogy meg értesse a nemcserkészeflíiked azt <i nagy szoilidari- fásl, lelioményess-éget, a bajok közi való la-láléikony- ságot, mely a csorkév-zek tulajdona. Hogy’ mennyi­re jeiJemképző int-ézmiény, arról tanus-ko^lí-k a csak­nem 200 lapos vaskos kas könyv, melynek címlap­ját liarmos Károly mesteri rajza diszitn. Megsze­rezhető Koiaáröniben a Jókai cscrtk éea ceapátnáS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents